Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-23 / 254 (250). szám

WOGE An 1 október 33. szombat. (Haudla f^aidiiudt ^^s^^ssessssssa A világ vezető filmsztárjai között előkelő helyet foglal el az olasz Claudia Cardinale. A magyar közönség jól ismeri, számos filmjét játszották már nálunk az elmúlt években. Nagy sikert aratott nálunk Nyolc és fél, valamint a Párduc című filmmel. Üj filmjében, a „BUBE SZERELMESE’’.ben — megyei filmszínhá­zainkban éppen a napokban tűzték műsorra -, eddigi szerepei, löl eltérően magas színvonalú művészi játékkal mutatkozik be egy nyomdász lányt alakítva* A kormányhatározat többre kötelez Nem használták ki a lehetőségeket A közelmúltban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta három ipari vállalatnál és egy KTSZ-nél a 3485 sz. kormányhatározat által elrendelt normarendezés végrehajtását, és a létszám­takarékosság anyagi ösztönzé­si rendszerének alkalmazását. Már korábban írtunk arról, hogy _ milyen fő irányelvek szerint végeztük a vizsgála­tot, most elsősorban annak eredményeiről szólunk Általános tapasztalat, hogy a vállalatok határidőre telje- sítették-e feladatukat, de a rendelkezésre álló rövid idő miatt többnyire időszakos feladatnak tekintették azt a munkát, amely sokszor kel­lően meg nem alapozott in­tézkedésekhez vezetett. Nem mindenhol volt kielé­gítő az előkészítő munka, Egyes helyeken a tervezett intézkedésekről a dolgozókat nem tájékoztatták időben. Ezért egyik-másik helyen té­ves nézetek alakultak ki, a kormányhatározat által elren­delt normafelülvizsgálat cél­jával kapcsolatban. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy például az Öblösüveggyárban a savas ballon készítőknél a felül­vizsgálatot meg kellett ismé­telni, és ideiglenesen megha­tározott időre a régi normát visszaállítani. Tovább bonyo­lította a helyzetet az, hogy a dolgozók részéről szándékos teljesítmény visszatartás is tapasztalható volt. Véleményünk szerint a vesz- teségidő tanulmányok készí­tésének mértéke a vállalatok­nál alacsony volt, az összes munkáslétszámnak csak mintegy 1/5-ét érintette. Az is előfordult — az Irószerké- szítő KTSZ-nél —, hogy a normák rendezésést nem előzte meg a veszteségidőta­meg. Ez történt a Síküveg gyárban. , Ezzel ellentétben a kor­mányhatározat által biztosi tott alapbéremelés lehetősé­gével a vállalatok csak elvét­ve éltek. Még akkor sem al­kalmazták ezt a módszert, amikor a magas teljesítmény - százalékok ezt indokolták, vagyis nagyobb mértékű nor- maszigorítás mellett a kereset csökkenésének mértékét alap- béremeléssel ellensúlyozták volna. E módszer helyes alkal mazása meggátolná, hog.; egyes területeken a teljesít ményszázalékok, a rendezés után rövid idő alatt igen ma­gasra emelkedjenek. Vélemé­nyünk szerint ilyen dolog azért fordulhat elő, .mert a rendezést végrehajtó dolgozók nem értették meg jól a ren delkezés célját, és az egysze­rűbb, kevesebb munkával já­ró módszert választották. Vizsgálatunk tapasztalatai szerint a határozatban bizto­sított létszámtakarékosság anyagi ösztönzési rendszerét a vállalatok nem alkalmaz­zák. Ezek a rendelkezések a vezető dolgozók nagyrésze tudomást sem szerzett róla. Megítélésünk szerint e jó el­gondolás érvényrejuttatásában a vállalatok gazdasági veze­tői a jelenleg érvényben lé­vő bér- és létszámgazdálko­dási rendszer mellett nem érdekeltek. A most érvény­ben lévő létszámtervezési rendszer ugyanis a bázisada­tokon alapszik, ami azt ered­ményezi, hogy a vállalatok vezetői bizonyos mértékű tartalékképzésre törekednek a következő évi tervteljesítés biztosítása érdekében. Vizsgálatunk is megállapí­totta, hogy a létszámgazdál­kodásnál — amiről ma a nulmány. Pedig az elká- gazdasági irányítás rendsze­szített tanulmányok adatai azt bizonyítják, hogy érdemes ezt folyamatosan elvégezni, mert a szervezési okokból származó veszteség néhány helyen nagyon magas. A Nógrádkövesdi Kőbánya Vál- alatnál eléri a 17 százalékot is. Ez szükségessé teszi, hogy a jövőben rendszeresen ké­szítsenek a vállalatok veszte- ségidőtanulmányokat, és ne csak darabbéres, hanem az időbéres munkakörökben is. Örömmel tapasztaltuk, hogy munkásoktól független veszteségidők csökkentésére több esetben nagyon jó mű­szaki szervezési intézkedése­ket írtak elő. Ezek nagyrészé­nek megvalósítása azonban elhúzódik, ha a vállalatok ezen a téren követnék az öblösüveggyár példáját, ahol a tervezett műszaki szervezé­si intézkedéseknek döntő többségét már az év első nyolc hónapjában megvalósí­tották. Helyes, hogy egyes helyeken a normafelülvizsgá­lattal egyidőben szigorították a technológiai fegyelmet és a minőségi követelményeket, ugyanakkor a jobb minőségű termékek előállítására ösz­tönző béreket állapítottak rének felülvizsgálatával kap­csolatban nagyon sok szó esik — erősen korlátozza a válla­latok önállóságát a létszám, a béralap és az átlagbér köte­lezően előírt tervmutatója, ami a többi között a létszám- takarékosság anyagi ösztön­zési rendszerének bevezetését is hátráltatja. dr. Lonsták László megyei NEB elnökhelyettes INYÍRFAHAJRA ÍRT LEVÉL nem megyünk, csak Kijevbe, meg Moszkvába- Az Ural sok­kal messzebb van, én tudom. Moszkvában akkor voltam, mikor hazafelé jöttünk a fog­ágból. Másfél napig álltunk itt egy külső pályaudvaron. Bementünk egy-két utcába, le a nagy Kreml tornyát nem láttam. Majd most megné­zem. Meg a Vörös teret, min- ienre kíváncsi vagyok. Ami­kor jöttünk a fogságból csak ■omos városokat láttunk, és pusztaságot, nyár vége volt. így zötykölődtünk Magyaror­szágig- Más lesz kényelmes vonaton, örülök, hogy külde­nek. Ennél a kányási bánya­üzemnél 1952-től dolgozom, a ' ísérleti gyalusfront vezetője agyők. Nem dicsekszem, de ‘öbbszörös szocialista brigád l ágyunk, a brigádnak 72 tagja van. A kányási üzemnél na­gyon nehéz géppel dolgozni, __. „ , „ , . nem engedi a főte. Pedig b ánból 2Man,Salg0taT: óránként 60—70 csillét is ki­janbol Moszkvába. A termelhetnénk ha csak esv vonalon az MSZBT termelnetnenk- na csak eg” szervezésében több kicsit is engedne- 1946 óta mint 400-an utaznak végzek mozgalmi munkát, és Nógrádból a Szovjet- itt hordom a zubbonyomban a párttagsági könyvemet is 1962-től. Ságújfalun lakom, most építettünk egy házat, van feleségem, de gyermekem újsághír: különvonat „IBUSZ indul no­unióba. A különvonat utasai november 7-én együtt ünnepelnek a Moszkvaiakkal.” GYŰRI FERENC JUTALOM­BÓL MOSZKVÁBA UTAZIK: nincsen. Ez bánt is minket Az útra igen készülök. Meg- , >4^45-ben estem fogságba, nézem, mit változott a vi- aprilisban. Tehat voltam már , orosz földön, nem most me- lag? Mar clterveztem- kinek gyek először. Ez az utazás írok üdvözlő lapot. Írtam én persze más, ez jutalom- Akkor annak idején mást is. Nyírfa meg háború volt. Ez az uta- hajára is írtunk levelet. Ha­™„UÓ TzkaSm,H“* von* « <«"" » szonnyolc hónapot töltöttem fogságban. A tábor az Urai­ban volt, egy város határá­ban. 2500 hadifogoly volt ott, 1000 magyar, a többi német- Tizenegy hónapig gépkocsi­ról a szülőknek- Leszedtük a nyírfa haját a nyírfaháncsot, arra írtunk- Fel lehetett pos­tán adni. Még otthon H most is van öt-hat nyírfahéjra írt kísérő voltam, aztán mindig levél, de már sárgák. Alig őr. Emberi sorunk volt, de lehet olvasni őket. Az ün- messze volt Magyarország és népségre én azért készülök, nem mindig tudtuk pontosan, mi van otthon? Én tizenhét mert november 7-én a tábor­éves koromtól bányász va- kan *s mindig ünnep volt gyök, édesapámmal bújtam Olyankor műsor volt, a végén először a föld alá, de orosz pedig azt énekeltük, mindenki bányában nem jártam. A tá­a maga anyanyelvén, hogy: bor egy szovhozban volt, nyír- , . , _ , ., fás, fenyves erdő mellett. Valahol a Volga mentén, élt Mezőgazdasági munkát vé- egyszer egy kisleány, nem is- geztünk, irtottuk az erdőt, merte a szerelemet, boldog fából lakásokat is építettünk. volt 6 igazán... Ezt énekel- Lehet, hogy most is megis­mernénk ott egy-két faházat, tűk.” amelyet én építetttem, de oda Tóth Elemér miiiiiiiiiiiiifmiiiiiiifiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiHiiitiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiifiHtiiiiniiiiiiii; SZOMBAT DÉLUTÁN■ A KARANCS SZÁLLÓ PRESZ- SZÖJA SALGÓTARJÁNBAN. Fiatal házaspár érkezett hoz­zám két-három órás vendég­nek. Átutazóban voltak Ma­gyarországon. Dicsekedtem a várossal s az Európa-hírű ho­ELSŐOSZTÁLYÚ BOSSZÚSÁGOK dúltam vendégeimmel a ruha­tár felé. Felöltözködtünk, s ekkor kidugta a fejét a presz- teÍlal“"űhová el~is~vittem őket szó ajtaján egy ifjúsági veze- egy feketére. A ruhatárban *<5, aki ismer: három süldőlány még le sem tettük a kalapot, követelte a forintokat. Jó. Kezet mostunk megfésülködtünk, s indultunk a peresszó felé, ahol látszott az üvegajtón át — öt-hat pu- lóveres lány-fiú szörpölte a limonádét■ Hogy belepnénk, DAPESTEN. ..A müvészet­az egyik pulóveres elénk állt: kedvelő tarjáni főorvosnak . bérlete van az Operaházba. — Felnőtteknek nem lehe Hétvégén családjával együtt kérem. nem tetszik látni, hogy kocsizott e célbúl a fővárosba, zártkörű? Előadás után — a hosszú út — Nem, ez semmiből nem előtt, míg haza érnek — va- látszik — mondtam és elin- csorázni mentek a Palaceba. — Maradjatok, jöjjetek be. Tinektek lehet. Elmentünk a jegesbe. SZOMBATON ESTE A HO­TEL PALACE ÉTTERME BU­A mama, a papa, meg a kö­zépiskolás, de még fiatalkorú leány. Ruhatár, véletlenül egyetlen szabad asztal: „Na hála istennek, ez is sikerült”­Pincér: — Önök szállóvendégek itt? — Nem. Átutazók vagyunk­— Pech- Akkor szívesked­jenek átadni az asztalt. _ ? — Fiatalkorú este nyolc után nem tartózkodhat az ét­teremben- Igazán tudhatnák, kérem. — Aztán kikiáltott a ruhatárosnak: — Ezektől nem kell pénzt kérned, nem fogyasztottak. Első osztályú bosszúrágok. Exluzív ostobaságok. Kondoros! János A beruházások nyomában A Termelőszövetkezeti Építkezési Vállalkozás gondjai A lapunkban október 14- én megjelent „Termelőszövet­kezeti beruházások nyomában” című cikkel kapcsolatban az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Termelőszövetke­zet főkönyvelője, a balassagyarmati járási Termelőszövetke­zetek Építési Vállalkozásának igazgatója az alábbi hozzászó­lást juttatta el lapunkhoz. léptünk fel a Tanácsi Építő­ipari Vállalattal szemben, s „A cikkben a szerző szól arról, hogy a Tanácsi Építő­ipari Vállalat anyaghiánnyal küzd, főleg hullámpala hiány­zik. Ezt érzi a mi termelőszö­vetkezetünk is. A Tanácsi Építőipari Vállalat, amely egy A vállalkozást fenntartó termelőszövetkezetek az eddi­ginél nagyobb arányú forgó­eszközt már nem tudnak ren­delkezésre bocsátani. Szüksé­ges lenne, hogy a szakipari munkákhoz, s ha lehetséges más munkákhoz is, önállóan ezen a címen több mint száz- vehetne igénybe hitelt a vál­ezer forintot kapott a terme­lőszövetkezet. Jelen esetben lalkozás. Ehhez természetesen vizsgálat alá kellene venni az 90 férőhelyes istállót épít ná- dása miatt, mert ez nem se­azonban hiába kapnánk meg építkezési vállalkozások jogi a kötbért az építkezés befeje­zési határidejének az élhúzó­lunk, akadályközlést jelentett be hullámpala hiánya miatt. Ezt nem tudjuk elfogadni. gít a tehénállomány téli el­helyezésének a megoldásában. Az említett cikk felveti, Véleményünk szerint a válla- hogy a balassagyarmati já­helyzetét Módot kellene ta­lálni arra, hogy anyagilag és főleg a hitelek igénybevételé­nek jogosultsága szempontjá­ból minél jobban függetlení­teni kellene a vállalkozásokat a fenntartó termelőszövetke­lat az építkezés kijelölésével az ehhez szükséges anyag-ke­retet is megkapta. A hullám­pala hiánya tehát a vállalat hibájából adódhatott elő- Saj­nos a termelőszövetkezet az akadályközlés elutasításával még nem jutott előre, mert a tehénistálló nem kerül tető alá­Jelenleg a szarvasmarha ál­lományunk egy része még mindig magánistállókban van elhelyezve, négy helyen a rásban is önállóan kellene el- zetektől. végezni az Építési Vállalko­zás által kivitelezett építkezé­seken a szakipari munkát is- A balassagyarmati Termelő­szövetkezeti Építkezési Vállal­kozás eddig csak kőműves és A balassagyarmati Terme­lőszövetkezeti Építkezési Vál­lalkozás igazolta a működé­séhez fűzött reményeket- A jövőben azonban az eddiginél sokkal nagyobb feladatokat ács munkákat tudott vállal- kell megoldania, amihez se- ni, mert egyéb szakipari rész- gítségre lesz szükség- Mlnde­legekkel, szakmunkásokkal nem rendelkezik. Bár azt a személyi adottságok miatt könnyen pótolhatnák nagy gondot okoz a tárgyi és a községben. Ez jelentős többlet pénzügyi feltételek megte- takarmányfuvarozási költséget remtése. A legnagyobb gond jelent és megnehezíti a ta­karmányozás ellenőrzését. A múlt évben ugyancsak a te­hénistálló építésének az elhú­zódása miatt kötbérigénnyel az, hogy a nekelött az újabb szakipari részlegek kialakításához, lét­rehozásához szükséges elhe­lyezési és pénzügyi kérdések megoldása lenne a legfonto­sabb. Csak ezeknek a feltéte­leknek a megteremtésével já- vállalkozásnak rulhat hozzá a vállalkozás a nincsen olyan megfelelő épü- termelőszövetkezeti épftkezé- lete, ahol el lehetne helyezni sek hatékonyabb segítéséhez, az újabb szakipari részlege- meggyorsításához, két. Sólyom Ferenc 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom