Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-22 / 253 (249). szám

Vitás oroletárjai, egyesüli etek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. EVF. 253. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1965. OKTÓBER 22., PÉNTEK Csatát nyerni — roham nélkül a Az indonéz légierő biztonsági parancsnokságot alakított Szombaton Sukarno fontos bejelentéseire számítanak Djakarta (MTI) Az esztendő, egyszersmind az ötéves terv, befejező ne­gyedévébe léptünk. Sok-sok erőfeszítésünk összegeződik most, és azt sem felesleges aláhúzni, hogy ez a rövid, nem egész három hónapnyi időszak jelentősen befolyásol­hatja még az öt esztendős munka végső mérlegét is, de különösképpen a tervidőszak utolsó éve: 1965 gazdasági eredményeit. Aligha lehetséges az egész megye iparára érvényes, tehát azonos képet rajzolni a ne­gyedik negyedévben előttünk halmozódó feladatokról. Ezek gyáranként, vállalatonként egészen addig a szélső határig eltérőek, hogy egyhelyütt va­lóban minden erőt célszerű összpontosítani a tervek haj­szálpontos megvalósítására, sőt túlteljesítésére, másutt vi­szont éppen ellenkezőleg: az ..erőösszpontosítás: — magya­rán: a rohammunka, az év­végi hajrá — elkerülése, e tünetek idei ismétlődésének megakadályozása a legfonto­sabb. Nemcsak népgazdasági je­lentősége, de teljesítésének különleges követelményei is indokolják, hogy e feladatrang sor élére a külkereskedelmet, az exporttervet állítsuk. E tekintetben nincs miért szé­gyenkeznie megyénk iparának. Az öblösüveggyárban, az év kilenc hónapjában öt millió forinttal szárnyalták túl ter­vüket. Ennek jó részét az ex­port alkotja. A Salgótarjáni Acélárugyár is többet szállított a külföldi piacokra az eredeti elképzelésnél. Kielégítő a Sík­üveggyár, valamint a Bánya­gépgyár ilyen jellegű tevé­kenysége. Remény van rá, hogy a salgótarjáni városi pártbizottság által Kezdemé­nyezett „december 15-re tel­jesítsük az éves exporttervei'’ elképzelés valósággá válik. Nagy szükség van erre, mert az ország más helyein számos vállalatnál jelentős exportkö­telezettség teljesítése maradt az év utolsó időszakára: a ter­vezettnél kevesebbet exportál­tunk eddig például televíziós készülékekből, néhány textil­áruból stb. Egészbenvéve: az exportra elsősorban áll az a népgazdasági méretű, minde­nütt érvényes követeimeny, hogy ilyen célra nemcsak he­lyes, de rendkívül fontos is- a túlteljesítés. Népgazdasági ér­dek, hogy a kedvező, akiiy'ä lett külkereskedelmi mérleget — amelyben a kivitel meg­haladja a behozatalt — még eredményesebbé tegyük az esztendő végéig. S ebben, az iparmedence exportáló üzemei igen sokat tehetnek. Ha a sorrendben második­ként említjük is, korántsem másodlagos a belkereskedel­mi, illetve a beruházási-fel­újítási megrendelések pon­tos, határidőre való teljesítése, bár természetesen itt s a túl­teljesítés kizárólag rendelé­sekre, valóságos szükségletek­re alapozva indokolt! A bevezetőben, ha közvetve is, utaltunk a negyedik év­negyeddel összefüggő legfon­tosabb követelményre: a szál­lítás egyenletességére. A ter­melés valamennyi értékesítés" irányára — tehát az exportra, a belföldi és a beruházási cél­zatú termelésre — egyaránt vonatkozó, ám évek óta sok gondot okozó feladat ez. Két héttel ezelőtt a megye- székhely jelentős üzemeiben több mint 700 vagon készárut tartottak nyílván. Ebből a vasút illetékes szerveinek köz­reműködésével már jelentős mennyiséget elszállítottak. A termékek népgazdasági jelen­tőségét tekintve az öblösüveg­gyár és még néhány üzemünk a vasúti kocsi ellátást illetően megkülönböztetett elbánásban részesül. A teendők halmozódásából, az évzárásból eredően — sok­éves tapasztalat szerint —, no­vember—december táján kü­lönösen gyakori a lökésszerű, egyenetlen szállítás, a roham­munka. E káros jelenségek hátrányai nyilvánvalóak: drá­gul a termelés, egyebek között a túlóraköltségek miatt is, csökken a gyártmányok szín­vonala, hiszen a kapkodás hátrányosan befolyásolja a mi­nőséget, s ráadásul a követ­kező év első negyedében rend­szerint súlyos visszaesés kö­vetkezik, ami a nyersanya­gok, a befejezetlen készletek, alkatrészek korábbi „túlfo­gyasztásából” következik. A rohammunka, a túlórázás nemcsak közvetve, hanem köz­vetlenül is sérti a dolgozók érdekeit, szabadidejüket rö­vidíti, egészségüket károsítja Kivételes, elsősorban export­érdekeket előmozdító felada­tok teljesítésére mégis vállal­koznak az üzemek munkásai, hiszen ha olyan teendőkre kell összpontositaniok erőiket, amelynek látják értelmét, elő­nyeit, akkor teljesítik, ami* az ország"’ kér tőlük. Ám arra nem lehet indok, hogy a rossz szervezés miatt roham ma) kelljen megnyerniük a csatát. Folytatódtak magyar koreai tárgyalások Phenjan (MTI) Szerdán délután Phenjan- ban folytatódtak a Koreai Munkáspárt és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldöttsé­gének tárgyalásai. A tanács­kozásokon részvevő koreai küldöttségét Kim Hvang Hjop, a Koreai Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság alelnöke, a magyar delegációt Fock Je­nő, az MSZMP PB tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese ve­zeti. Szerdán este a phenjani Nagy Színházban díszelőadást rendeztek a magyar párt­küldöttség tiszteletére. A mű­soron a „Mese a gyöngy­tóról” című koreai népi tánc­játék szerepelt. A Fock Jenő vezette ma­gyar delegáció az éjszakai órákban kétnapos látogatásra Hamhüngbe. az ország észak-keleti részébe utazott. A KGST Bank tanácsának ülése A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tanácsa csütörtökön Szófiába meg­kezdte kilencedik ülésszakát. A három napig tartó tanács­kozáson Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vesz részt s meg­vitatja a bank fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. Az elmúlt öt év alatt alap­vető változás történt orszá­gunk, Nógrád meigye mezőgaz­daságában is. Az állami gaz­daságok mellett újfajta nagy­üzemek, szövetkezeti gazdasá­gok jöttek létre. Ez a helyzet nács mezőgazdasági osztálya és szervező, irányító, ellenőrző munkát kíván a megyei, a já­rási szakapparátustól is. Ez volt a témája annak a tanács­kozásnak, amelyet Salgótar­jánban tegnap a megyei ta­nács mezőgazdasgi osztálya és a TIT megyei elnöksége kö­zösen szervezett Az összejöve­telen a megyei tanács, vala­mint a járási tanácsok veze­tői, mezőgazdasági osztályve­zetők, az osztály munkatársai vettek részt. A vitaindító előadást a me­zőgazdasági osztályok helyze­téről, tevékenységéről, a me­zőgazdaság általános irányítá­sáról dr. Molnár Imre, a Föld­A dj akartai rádió közlése szerint az indonéz légierő biz­tonsági parancsnokságot és nyomozó-csoportot alakított „a törvényesség és a rend helyreállítására”. A biztonsá­gi parancsnokság tulajdonkép­pen október elején megala­kult és a nyomozó-csoport letar­tóztatta a légierő több tagját, akik ellen az a vád, hogy részt vettek a szeptember CO-i akcióban- A rádió beje­lentette, hogy elbocsátották tisztségéből Sujano repülőőr­művelésügyi Minisztérium Tit­kárságának vezetője tartotta. Az előadó bevezetőjében méltatta, hogy a párt- és ta- nácsapparáus sikeres munkát végzett, amikor végrehajtotta a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének történelmi fela­datát. Most azonban már mind nagyobb gondot okoz, hogy ezt a változást nem kö­vette nyomon az irányítása rendszer bizonyos átalakulá­sa. Most, hogy a termelőszö­vetkezetek többsége megerő­södött, megszilárdult. korszerű alapokra helye­zik a mezőgazdasági ter­melést, új feladatok előtt áll a mezőgazdasági szak­apparátus is. A mezőgazdasági termelés tervszerű irányításának to­vábbfejlesztéséről már 1960- ban megjelent kormányhatáro­zat szabályozta, amelynek lé­nyégé az volt, hogy megte­remtse a termelőszövetkezeti tervek, a szövetkezeti áruter­melés és a népgazdasági ter­vek összhangját. Három évvel ezelőtt, 1962- ben szakemberek egész so­rával erősítették meg a mezőgazdasági osztályo- . kát. A megyei és a járási mező- gazdasági osztályok sokat se­gítettek a termelőszövetkeze­teknek, azonban a szakmai ta­nácsadás, a termelés szerve­zése, irányítása és ellenőrzése ürügyén gyakran beleavatkoz­tak a termelőszövetkezetek sa­játos, belső ügyeibe is. Amint arról dr. Molnár Im­re előadásában beszélt a ter­melőszövetkezeti gazdaságok önállóságának növelésével, a tervezési rendszer megváltoz- I tatásával együtt folyamatban nagyot, s ügyében vizsgálatot folytatnak­Az UPI a hadseregnek a baloldali szervezetek ellen irányuló intézkedései között felsorolja azt, hogy Djakarta kikötőjében a haditengerészeti hatósá­gok megtiltották a SOBSI indonéz szakszervezet mű­ködését. Az ültetvények ügyeivel fog­lalkozó miniszter elrendelte az ültetvények dolgozói szak- szervezetének „felfügeszté- sét”, az oktatásügyi miniszté­rium bezáratott további hat egyetemet, s így húszra emelkedett azok­van a mezőgazdasági szak- apparátus bizonyos megváltoz­tatása is. Ezt természetesen megelőzi a szakirányítás gaz­dasági feltételeinek megterem­tése, amely már eleve kiiktat­ja az osztályok munkájából, tevékenységéből az adminiszt­rációs intézkedéseket. Ilyen körülmények között a szakirá­nyító szervek valóban azok­kal a problémákkal foglalkoz­hatnak, amely feladatuk, a mezőgazdasági termelés szer­vezése, az állami irányítás gyakorlása, a szövetkezeti gaz­dálkodás ellenőrzése. Jut ide­jük arra is, hogy ellenőrizzék: a termelő­szövetkezetek törvényes keretek között, az alap­szabályoknak megfelelő­en működnek-e, lótrehozták-e a gazdaságokban a törvényes szerveket, biztosí­tott-e azok működése, tiszte­letben tartják-e a tsz-tagok jogait, a közösség érdekeit. Az előadás után a jelenlévő szakemberek számos kérdést intéztek a minisztérium kép­viselőjéhez. Ozsvárt Zoltán, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának terv- és pénzügyi csoportvezetője a termelőszö­vetkezetek önálló tervezésével, a helyes termelési szerkezet kialakításával, Bodnár József, a megyei tanács felvásárlási osztályának vezetője a mező- gazdasági árképzéssel, Gyura Béla, a pásztói járási tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa pedig — a többi között — az osztályok irányí­tó, ellenőrző tevékenységével kapcsolatban tett fel kérdést, s kapott kielégítő választ a jelenlévők közös problémáira. nak az indonéz oktatás­ügyi intézményeknek a száma, amelyeket bezárat­tak azért, mert rokonszenveztek a szeptember 30-a mozgalom­mal. A Sukarno elnöklete alatt, to­vábbá katonai és polgári ve­zetők részvételével működő legfelső hadműveleti parancs­nokság csütörtökön folytat­ta tanácskozásait a helyzet rendezéséről. Megfigyelők ar­ra számítanak, hogy Sukarno elnök a tartományi vezetők szombatra összehívott érte­kezletén fontos bejelentéseket tesz Indonézia további poli­tikájáról. Sasstri válássá U Thant-hox Az ENSZ-ben szerdán köz­zétették Sasztri indiai minisz­terelnök válaszát U Thant fel­hívására, aki október 14-én őt és Ajub Khant arra kérte, ta­lálkozzanak egy ENSZ-megbí- zottal és készítsenek tervet a kasmíri tűzszüneti vonalról történő kölcsönös csapat-visz- szavonására. Sasztri U Thant- hoz intézett válaszüzenetében ezt a javaslatot elutasította, mert azzal érvelt, hogy Pa­kisztán és India között haté­kony tűzszünetet kell létre­hozni, mielőtt a csapatok visz- sza vonására sor kerülhetne. A tűzszünet ingatag voltáéit Sasztri Pakisztánt tette fele­lőssé. Sasztri egyébként szer­dán az északindiai Allahabad- ban kijelentette, hogy felté­telezhető az ellenségeskedések kiújulása, mert a pakisztániak 14 000 gerillát képeznek ki. Pakisztán ENSZ-képviselö.ie szerdán szintén levelet inté­zett U Thanthoz, s ebben In­diát vádolta azzal, hogy tá­madni készül. A fegyveres erők készenléte Dominikában Sonto Domingo (MTI) Godoj dominikai elnök szerdán rádióbeszédben be­jelentette, hogy megkezdik a fővárosban a polgári sze­mélyek lefegyverzését. A mű­veletek idejére a rendőrség és a katonaság készenlétben marad. A keddi összetűzések után — az AP jelentése sze­rint — két napra félbesza­kadt a harc a felkelők és a katonai egységek között, amelyek most farkasszemet néznek egymással az utcákon. V. E­............................................. ) ista bácsi, a ben- cűrfalvi műte- i gazdája külön­ösen melengető na ébredt ezen a gélén. Látogatóit ennek a meleg­nek örömével fó­lia:- Gyertek csak, ajtunk egy kupi- . Ma van a házas­om negyvenegye- : évfordulója, 'essékelte vendé- t a hátsó lakó- •tára, ahol Ilonka épp a libák fő­sével foglalatos- lott. 3ista bácsi olyan nka néni nélkül, itha fél karja len­NEGYVENEGY ÉV ne. A hangos kisüs­ti még csak elökeve- redett a szekrényből, de már a kupicák felsorakoztatása asz- szonyt kívánt. — Hát... akkor, kedves Pista bácsi, még másik negyven­egy évig — hangzott a jókívánság. — Az már sok len­ne — hárította a szavak adakozását illetően az öreg. Sok bizony. Mert csak ő mondhatná meg, — jelzett Ilonka nénire — mit állt ki mellet­tem a negyvenegy év alatt. — No-no, Pista bácsi. — Ügy biz a’. Mert higgyétek el, nem voltam ám mindig ilyen aranyos gyerek, mint most. Konok, nyakas, vad palóc tam én. Sokat kel­lett tűrnie. Sokat nélkülözni is. Ab­ban az időben, mi­kor 70 pengő volt egy bányász havi keresete, annyit fi­zettünk Pisti fiunk iskoláztatására a gimnáziumban. Tud­játok, mi volt azt megkeresni a művé­szetből... a szobrá­szatból!? Csak ő tud­ja, meg én. De meg­érte, mert van ne­kem két olyan iga­zán aranyos, drága gyerekem, hogy mindenért kárpótol. Mégis azt mondom, sok volt ez a negy- enegy év. Nem ne­kem, — neki. De qyatok már még egy pohárkával, nzabó Pista bácsi, az anyagok -óborrá teremtő művésze újratölti a kupicákat. ' "f- V h (barna) A napokban mintegy 800 fiatal megtámadta és felgyújtotta Djakartában, Indonézia fő­városában a kínai egyetem épületét, majd megrohamozták a kínai diákok szállását is. A felvétel a kínai diákok sz állása előtt készült. (Rádió-telefoto — MTI Külföldi Képszolgálati 9 Kézzelfogható segítséget a tsz-eknek Tanácskozás a mezőgazdasági szakirányítás hatékonyságáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom