Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-19 / 250 (246). szám
4 N ö G R A D 1966 október IS. keid U; iimőlcssziiret liléjén llag;yarnándorban Javában tart az alma- és a szilvaszüret a Magyarnán- dori Állami Gazdaságban. A kilenczáz hold gyümölcsösben az idén már hétszáz holdon termést hoztak a fák, s annak nagyrésze alma és szilva. A szilváskertben, ahol szinte roskadnak a fák a termés súlya alatt, a környékbeli községekből össze- sereglett fiatalok, leányok, asszonyok szedik, gyűjtik ládákba a hüvelynyi Páczelt- szemeket. Szilvából a tervezett 140 vagon helyett legalább százhatvan vagonnyit szüretelnek a gazdaságban. Igaz az idén jég verte végig a gyümölcskerteket. így a szilva minősége elmaradt a korábbi évekétől. Azonban negyvennégy vagon debreceni muskotályt már exportra küldtek Magyarnándorből. Almából viszont a termés menv- nyisége is elmaradt az előzetes számításoktól. •• Orom és üröm A gazdaság szakemberei azt mondják, a nagykiterjedésű gyümölcsös öröm, büszkeség és gondok forrása is egyszerre, öröm, amikor egymás után gördülnek ki az export-vagonok a falu aprócska állomásáról, mert a Magyarnánaorban termelt cseresznye, meggy, málna, alma. nemcsak az országban lett keresett cikk. Szívesen vásárolják a külföldi fogyasztók is, így a gyümölcs különösen kedvező év esetén, óriási jövedelmet hajt. A közelmúltban Bécsben megrendezett nemzetközi gyü- mölcsvetélkedőn több, Ma- gyarnándorban termesztett gyümölcsfajta is rangos helyre került. A kiállításra küldött meggyet például aranyéremmel jutalmazták. ha egyáltalán lehet valamiféle sorrendet tartani, a hű- röház megépítése lenne. A létesítmény elkészítését már évekkel azelőtt javasolták a főigazgatóságnak a gazdaság szakemberei. A javaslatot azonban elutasították, mert nem volt rá elegendő pénz Valóban a korszerű hűtőház megépítése tetemes összegbe kerülne. Csak a kezdés az építkezés első évében, kilencmilliót emésztene fel. A befektetés azonban mindenképpen megérné. A milliók rövid idő alatt megtérülnének. Gebri Pál, a főkertész így számolt: — Ha az almát a szedés után sikerülne két-három Celsius fokra lehűteni, köny- nveb lenne a tartósítása, később jövedelmezőbb az értékesítése... Ha az alma nem töltené meg egészen, más gyümölcs, mondjuk a szilva is megérné bizonyos ideig a tartósítást... Sok pénzt jelentene ez, millióikat-. Bizonyításul mindjárt példát is hoz, igaz az ország távolabbi részéből, ahol a gazdaságban négy esztendeje nagyon gazdag szilvatermés volt. A gyümölcsöt hűtőházban tárolták egy ideig. Aztán exportra küldték, s a szilva kilójáért ugyanannyit kapott a gazdaság, mint a keresett, s egyáltalán nem olcsó Jóra thán almáért. De érdemes lenne megbarátkozni a szeszfőzde és aszaló- üzem gondolatával is. A faluban vagy valamelyik közeli községben üzemeltethetnék. — Most; ugyanis az a helyzet, hogy a cefrének való gyümölcsöt többszáz kilométert idén a tervek szerint 200-zal növelik a „gyümölcsös” vagonok számát. S ez újabb gondokat vet fel. Mentesíteni as állomást — A gyümölcsszállítmányok bizony sokszor túlhaladják a MÁV erejét — magyarázta Gebri PáL — Állomásunk egyébként is kicsi. Ehhez azonban még hozzá kell számítani, hogy itt rakodik a cukorgyár, a termelőszövetkezet. állatforgalmi vállalat és a földművesszövetkezet is. Így aztán nem ritka eset, hogy az exportvagonok néha több napig is állnak. Ez természetesen károsan befolyásolja a gyümölcs minőségét... A gazdaság vezetői ugyancsak évekkel ezelőtt javasolták a legkézenfekvőbb megoldást. Közvetlenül az állomás mellett van ugyanis a tároló telep. Egy félkör alakú iparvágánnyal, amely körbe futna a telepen, máris mentesíteni lehetne az állomást. Itt raknák vagonba a gyümölcsöt, s ide állna ki a gazdaságba érkező szállítmány is. Ez a megoldás még olyan haszonnal is járna, hogy a gazdaságnak három-négy tehergépkocsija is felszabadulna. amelyek most a gyümölcsöt szállítják be a tároló telepről az állomásra. Ez persze újaob beruházást igényelne. A számítások szerint 450 ezer forintot. De százezreket lehetne megmenteni, mert a gyümölcs nem törődne a rendkívül rossz úton és nem kellene két-három napot vagonba vesztegelnie az almának, szilvának, mielőtt elindulna útjára. Vineze Istvánná Az egri színház szívesen jön... Beszélgetés salgótarjáni vendégjátékokról A csupaüveg. hipermodern egri színház színpadán nagy a sürgés-forgás. És általában az egész épületben. A kora- délelőttön Gárdonyi Géza kedves betyártörténete: a Fehér Anna televízió felvételei készülnek. A színház igazgatójához most lehetetlen hozzáférkőzni : rendez, irányít, intézkedik, hogy a produkció méltó alakban kerüljön filmszalagra s majd a képernyőre. Az iroda viszonylagos nyugalmában Léczai Zoltán szervezőtitkárral beszélgetünk. — Az egri Gárdonyi Géza Színház — mondja — örömmel, szívesen vállalja a salgótarjáni vendégjátékok lehetőségét. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy társulatunk kedvesen látott ismerős népszerűsége alkalomról alkalomra növekszik. Az új művelődési otthonban vendégjátékaink lehetősége az eddiginél gyakoribbá és rendszeresebbé válhat. — Milyen előadásokra számíthatunk az egri színháztól? — Kívánság szerint lényegében mindazokra a művekre, amelyek nálunk programon szerepelnek. így legközelebb október végén Salgótarjánban is bemutatjuk évadnyitó darabunkat, a Fehér Annát. Gárdonyi műve az egri bemutatón rendkívüli sikert aratott, azóta is nagy érdeklődés mellett megy. s bizonyára a tarjáni közönségnek is tetszeni fog. — Ami eddigi vendégszerepléseinket illeti: színházunk minden alkalommal tudása legjavát igyekezett nyújtani, a leggondosabb formák között. Sajnos, a József Attila művelődési otthonban színházi illúziót a legteljesebb igyekezettel is csak részben lehet nyújtani. Érthető hát, hogy mi is nagyon várjuk már megyei művelődési házuk elkészültét, — Mik alkotják a műsor gerincét, s miket ajánlhatnak nekünk ezekből? — Szívesen teszünk ajánlatot akár valamennyi műsordarabunkra. Gondolom: érdekli a várost, hogy mikre tehetünk? Bemutatjuk az évadban Csehov drámáját, a Sirályt, Nádas Gábor: Imádok férjhez menni című vígjátékát. Rostand: Cyrano-ját, Németh László: A nagy családy című színművét. Tennesse Williams világhírű drámáját. A vágy villamosát, a Shaw: Pygmalionjából készült musicalt. a My Fair Ladvt. Molnár Ferenc: Olympiáját és Mirodannak: A lelki osztályfőnök darabját. Az évad során lesz egy érdekes ősbemu' tatója is a színháznak. Bemutatjuk Gyurkó Géza egri újságíró: Vannak még csodák című színművét, ezzel az új drámaírók útját igyekszünk segíteni a nyilvánosság felé. — Lehetőségeink azt mutatják. hogy amennyiben igény van rá, öthetenként látogathatunk el Salgótarjánba. Ez gyakorlatilag egy színiévadban hét-nyolc vendégjátékot jelent. Örülnénk, ha az eddigi kapcsolatok a két város kozott tovább erősödnének s a magunk részéről is hozzájárulhatnánk Salgótarján színházi életének fejlődéséhez. (harna) Aktuális, újszerű közlekedési tanácskozás Kitüntetett önkéntes rendőrök — Sok a Az örömbe azonban sok üröm is vegyül. — Kevesebb almánk lesz ez idén, mint ahogyan azzal számoltunk, s a gyümölcs válogatása, tárolása mégis gondot okoz — mondta Gebri Pál, a gazdaság főkertésze. A telepen, ahová a gyümölcsöt szállítjuk korszerű gépek egész sorát szereltük fel... Félmillióba került. De egyszerűbb, gyorsabb lett az alma osztályozása. Megérte. A tárolótér azonban kevés. Emiatt aztán sokszor olyan minőségű gyümölcs is kárba vész, cefrébe kerül, amelyet megfelelő körülmények között sokkal előnyösebben hasznosíthatnánk. Egyszóval a gyümölcstermesztés járulékos beruházásai — megfelelő tárolótér, hűtőház, aszalóüzem, pálinkafőzőé — hiányát mind jobban érzi a gazdaság. Emiatt nem szaporítják tovább a már most is milliókat hozó gyümölcs- termő területet sem. A milliók megtérülnének Ezekről a gondokról beszélt Sándor József, a Ma- gvarnándori Állami Gazdaság igazgatója is. A legfontosabb, utaztatjuk, amíg pálinka les- belőle. A Páczelt szilva eg részét étkezésre egyetlen vállalat, konzervgyár sem veszi át tőlünk. Nagy kárt tett benne a jég... Pálinkának azonban nem mi főzzük meg. Szegeden. jobbik esetben Cegléden kerül zúzdába a gyümölcs. Míg a főkertész így beszélt, az embernek önkéntelenül is az a gondolata támadt: ésszerű, hasznos az elgondolás. Annál is inkább, mert a távlati tervek szerint Nógrád megyében tovább szaporodnak az értékes gyümölcsöt hozó fák. A gyümölcskertek területét, talán éppen a magyar- nándori példán felbuzdulva, a balassagyarmati járásban növelik legnagyobb mértékben. Annak ellenére, hogy a gyümölcs termőterületét tovább már nem növelik Magyarnán- dorban, a gyümölcstermés évről évre növekszik. Tavaly már 120 gyümölccsel megrakott vagon gördült ki Ma- gyarnándor állomásáról. Az Vasárnap kora délelőtt megyénk száznál több önkéntes rendőre gyűlt össze a főkapitányság épületében. A BM- szervek pártbizottságának és a közlekedésrendészetnek kezdeményezésére tartottak tanácskozást: az első megyei színtű, önkéntes rendőri megbeszélést, amióta — két esztendeje — a közlekedési önkéntes rendőri csoportok megalakultak. Szerémi Sándor rendőrőrnagy előadásából már az első percekben kitűnt, mennyire időszerű volt a közlekedés önkénteseinek találkozniok. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva ebben az esztendőben a közlekedési közúti balesetek száma tizenöt százalékkal nőtt. A halálos áldozatok száma a tavalyi öttel szemben, nyolc; aggasztóan sok a gyermekszerencsétlenség. A közlekedésrendészeti osztály vezetője elmondotta, hogy a balesetekért nem csupán a járművek vezetőit kell hibáztatni, — de nagyon gyakran a gazdasági, műszaki irányítókat, akik alapvetően hamisan értelmezett népgazdasági érdekre hivatkozással eltűrik, hogy intézményüknek fékhibás, hiányos világítású jánművei vegyenek részt a közúti forgalomban. Érthetetlen, de gyakori a bevált műszaki újdonságtól való hú- zódozás: alig-alig található — például — a közlekedést nagyon meggyorsító fénysorompó. Az önkéntes rendőrökre mindinkább támaszkodó közlekedésrendészet a nem éppen kifogástalan útviszonyok, a technikai hiányosságok veszélyeit tudatfejlesztő munkával. a társadalmi összefogás erősítésével igyekszik ellensúlyozni. A közlekedésrendészeti osztállyal szorosan együttműködő safgótarjáni közlekedési önkéntes rendőri testület propaganda előadásain — például — tizenötezer ember vett részt. Nagyszerű eredményeket értek el a kis- terenyei és a karancsvőlgyi önkéntes rendőrök, s mind sikeresebb a pásztóiak, berce- liek munkája. A tartalmas tájékoztató után seregével jelentkeztek a felszólalók. A határőrség küldötte a határsértők elfogásához adott segítségért mondott köszönetét. Ravasz Dezső javasolta, hogy a salgótarjáni vadaskerti átjárónál jelöljenek ki gyermekátkelő helyet. A megyei pártbizottságot képviselő Trizna János osztályvezető szorgalmazta, hogy a művelődési intézmények kapcsolódjanak be intenzívebben a közúti baleseteket megelőző munkába. Tóth Degyermekbaleset zsö rendőrőrnagy arra kérte a megjelenteket; tolmácsolják az Országos Rendőrfóka- pitányság köszönetét hozzátartozóiknak, azoknak, akik buzdítják, bátorítják a közlekedési rend önkéntes őreit. Nyerges József rendőr törzsőrmester találó módon világszerte pusztító járványhoz hasonlította a közlekedési baleseteket. Azt a meggyőződését fajezte ki, hogy az emberi összefogás, amely kétvállra tudta fektetni a pestist, a himlőt: az a közlekedési balesetek áradatának is gátat tud vetni. Spalek Vilmos az önkéntes rendőrök műszaki-megelőző tevékenységének egyes problémáinak megoldására tett javaslatot. A hozzászólások megválaszolása után került sor a belügyminiszteri parancsban adományozott kitüntetések átnyújtására. Ravasz Dezső, Komoly Pál, Spalek Vilmos a Közbiztonsági érem aranyi okozatát; Koronczi Imre, Somogyi Mihály, Dobroczi József e kitüntetés ezüsfokozatát; Stér István, Berze Dezső és Szoó Tibor az érem bronzfokozatát kapta. Megyénk rendőr- főkapitánya számos önkéntes rendőr számára juttatta kifejezésre elismerését oklevél adományozásával és pénzjutalommal. Felhívjuk az 1966. évben építkezni szándékozók figyelmét, hogy tégla, cement és mész szükségletüket már most szerezzék be az állami TÜZÉP-telepeken. A jövő évi építkezések hez az OTP-fiókok már megkezdték az 1966. évi építési kölcsönök engedélyezését. OTP Nógrád megyei Eger—Salgótarjáni TÜZÉP fiókja Vállalat | Üj könyvek: Sőtér István: je Alom a történelemről Álom a történelemről címmel szűkebb tájaikon különösen érdeklődésre számottar- tó könyvet jelentet meg a napokban az Akadémia Kiadó. A mű szerzője Sőtér István. a kiváló tudós, irodalomtörténész. Madách Imre életútjának, munkásságának egyik legalaposabb búvára és ismerője. Ez a könyv is nagy dráma- költőnk életének, irodalmi működésének társadalmi, kor- történeti elemzését tárja elénk, azokat a mozgató rugókat. melyek Madách fő műve, Az ember tragédiája megalkotását magyarázzák. Sőtér kis monográfiája azt mutatja be, hogyan kell sokrétűen, a kapcsolatok értékrendszerében elemezni egv nagy mű eredetét és hatását. A kérdések tágas köre kerül e könyvben reflektorfénybe. s betekinthetünk abba a benső indítékba. amelv Madáchot művészi emberi formá'ódásá- ban a Traffédia megalkotására inspirálták. ' Fülöp György: Közhírre tétetik... Fülöp György, a Ludas Matyi népszerű humoristája arról nevezetes, hogy a falu, a vidék életét, a falusi, d vidéki ember életének visszásságait, gondjait, örömeit, illetve ennek az életnek fonákságait tűzi tolla hegyére. A szerző egyetlen írás ban sem „kívülálló”, miközben kifigurázza hőseit, erezhető, hogy szinte egy velük, hibáik mellett ismeri problémáikat, gondolkodásukat is. Fülöp György könyve azért is érdekesség, mert a szerző nemcsak népszerű humorista, hanem jól ismert ka.rikatúris- ta is. Karikatúrái is a falut, a vidéket veszi célba. Kötetéhez is maga készíti az önálló karikatúrákat és gazdag illusztrációkat is. (Kossuth Kiadó) Paál Ferenc: Ausztria A szerző, a kitűnő, ismert publicista hosszabb ideje foglalkozik Ausztria tanulmányozásával. figyelemmel kíséri a háború utáni helyzet alakulását, a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok kibontakozását. Bemutatja az első Osztrák Köztársaságot, a nácizmus kísérleteivel és a szomorú emlékű anschluss körülményeivel, majd a második köztársaság létrejötte utáni Ausztriát. A háború után új történelmi időszak veszi kezdetét, sajátos viszonyok közepette jött létre az osztrák államszerződés, amely deklarálta a semlegességet. Paál Ferenc több alkatommal hosszabb időt töltött Ausztriában, személyes kapcsolatai alapján igyekszik közelebbről megismertetni az olvasókat az ottani viszonyokkal. A politikai és a gazdasági kérdések mellett tájékoztatást nyújt a kulturális életről, a különféle szellemi áramlatok kibontakozásáról és arról, hogyan alakul, hogyan formálódik hazánk kapcsolata a velünk szomszédos Ausztriával. (Kossuth Kiadó). 40 százalékos árengedmény október 18-tól november 6-ig
