Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-17 / 249 (245). szám

IO 1965. ofrfdber T7., vasárnap Gusztáv és társai és bábfilm készítés titkai A rajz­A magyar rajzfilmgyártás eddigi legsikeresebb sorozata, a Gusztáv-filmek száma elérte az egy tucatot. Sok-sok igényes felnőtt néző esküszik rá, hogy Gusztávnál ötletesebb, mulat- tatóbb derék férfiú még nem futkározott soha a rajzolt filmkockákon. Gusztávnak azonban osztoznia kell a nép­szerűségen: az iskoláskorúakat a vasárnap délelőttönként Foxi Maxi bilincseli a tv-készülék eié, a legifjabbak pedig az esti mese fogmosó Maciját várják repesve. Hódít a rajz- és báb­film kicsik és nagyok között egyaránt, de kevesen vannak, akik tudnák mi minden szük­séges, hogy kedvencük, Gusz­táv, Foxi Maxi vagy a Maci eljusson a filmvászonra, avagy a képernyőre. Bármily furcsa, az első vo­nást a rajzfilmnél is — épp­úgy, mint a játékfilmnél — töltőtollal, s nem tusrajzoló­val vagy ecsettel húzzák. Elő­ször ugyanis le kell rögzíteni röviden, egy-másfél oldalon a film alapötletét. A hagyományos rajzeszközök még ezután se jutnak szóhoz: az ötlet alapján készülő ké­pes forgatókönyv negyven-öt- ven, esetleg száz vázlatos, né­hány tintavonással megrajzolt képet tartalmaz, melyek jel­zik a cselekmény minden mozzanatát. Csak ezután veszi kezdetét a szó szoros értelmében vett rajzolói tevékenység. A figura­Néköztársaságunk alkotmá­nya kimondja: A helyi taná­csok munkájukban közvetle­nül a (vizsz. l.)-ra támasz­kodnak, biztosítják (vizsz. 8. és függ. 12.) az államhatalom helyi gyakorlásában. VÍZSZINTES: 12. Építő­anyag. 13. Benyomást sze­rez, felfog. 14. Macskaféle ra­gadozó. 15. Sebolaj-márka. 17. Szeretek, latinul, fon. 18. Z. G. 20. Függeszkedés. 21. Medve gyerekek. 23. Svájci üdülőhely. 25. Kettéoszt. 26. Kerek szám. 27. Felöltő. 28. Az ötödik skálahang, fon. 29. Erkölcs. 30. Autonóm te­rület Kínában. 31. Szomorú. 32. Elöl. 33. Gyógyít. 34. Hegyvidék Németországban. 35. Kitár. 36. A víg özvegy zeneszerzője. 37. Fél tucat­nyi egy papírmérték egysé­géből. 38. Helyrag. 39. Ár­többlet. 40. A Győri Vasas- ETO fedezetjátékosa. 41. Jó­kedvében teszi az ember. 43. jóban, rosszban társ. 44. Írás­jel. 46. Mely időben? 48. Ta­gadó szócska. 49. Fanyar er­dei gyümölcs. 50. Harapás- r.yi. 51. Sértetlenül. 53. Éte't kirántáshoz előkészít. 55. Cseppfolyós valami. FÜGGŐLEGES: 1. Tüzel. 2. Vissza: szorító 3. Bajban fordulunk hozzá. 1. Fémipari tömegcikk 5. Ballag. 6. Tánc- dalcnekesnö (Stefi). 7. Fordít­tervező és a mozdulattervező (ez többnyire egy és ugyanaz a személy, sőt gyakori eset, hogy a film rendezője is) meg­tervezi a rajzfilm szereplőit, a figurákat, s ezek legfonto­sabb, legjellegzetesebb moz­dulatait, s egy másik személy pedig megitervezi és megraj­zolja a hátteret. E ponton kapcsolódnak a munkába az alkotóművészek segítőtársai, az úgynevezett kulcs- és fázisrajzolók. Az ő feladatuk megértéséhez figye­lembe kell vennünk: egy má­sodperc alatt huszonnégy kép­kocka pereg le szemünk előtt, ha tehát a figura — mondjuk — fél másodperc alatt lép egyet, akkor tizenkét rajz szükséges ahhoz, hogy rögzítse amint emeli és újra leteszi a lábát. Mindez csak egyetlen lépés, egyetlen mozdulat! Egy nyolc-tíz perces rajzfilmben összesen nyolc-tízezer rajz van. s ezek legfontosabbjait, az úgynevezett kulcsfontossá­gú mozgásokét a kulcsrajzolók készítik el, a közbeeső állapot — azaz fázis — rajzát pedig a fázisrajzolók. Az átlátszó celluloid la­pokra rajzolt alakkonturokat ezután a rendező utasításának megfelelő színekkel kifestik, s így kerülnek a rajzok ezrei a rajzfilmgyártás szívébe, a trükkasztalra. (A trükkasztal szerepe annyira jelentős, hogy régebben az egész művészeti ágat róla nevezték el: trükk- filmnek.) Ez a fontos eszköz nem más, mint egy aduiról át­va: felsőfok jele. 8. Nem fő. 9. Felkiáltás. 10. Mészből, ho­mokkőből és múrgából álló kőzet. 11. Növények földalat­ti része. 16. összes ütés a tarokkban. 19. Könnyű ben­zin-fajta. 20. Színésznő (Len­ke). 21. A német és a nem­zetközi munkásmozgalom ne­ves alakja (1840—1913). 22. Földünk nagy emlőse. 24. Ér­me. 25. Külföldi ceruza-már­ka. 27. Kiközösít. 28. Kugli­pályán gyakori. 30. Azaz. 31. Régi lovaskocsi. 33. Égtáj. 34. Sürgősen. 36. Az első fo­gás. 39. Fejfedő. 41. Fémek, gázok jelzője is lehet. 42. Környezet, idegenből átvett szóval. 43. Ütlegel. 45. Im- posztor. 46. Német írócsalád. 47. Cserepes karszt. 50. Há­rom skálahang. 52. Tiltako­zás szava. 53. Például. Betű, fon. 55. U. az, mint vízszintesen. Beküldendő: a vizsz. 1., 8. és függ. 12. sz. sorok megfej­tése. Az október 10-i kereszt­rejtvény helyes megfejtése: „Eszközt, szárnyakat kaptam, repülni, s törni zá­rakat az irodalmat.” Könyvjutalmat nyertek: Üjváry Lászlóné B.gyarmat, dr. Baditz Pál Miskolc, Már­ton Ottóné S.tarján. A könyveket postán küld­jük el világítható üveglapos asztal, amely fölé úgy rögzítették a kamerát, hogy csak függőle­ges irányban, le és fel moz­gatható. A trükkasztalra elő­ször rákerül a háttér, majd afölé az előbb említett átlát­szó celluloid lapon az alak, amely így — az átlátszóság segítségével — egyszerűen be- lefényképeződik a háttérbe. A trükkasztal másra is ké­pes. Görgős szerkezet van rajta, amellyel a kép jobbra- balra csúsztatható — ezért vannak olyan pompás futók a rajzfilm-hősök között, mert helybenfutó alakjuk mögött nagy sebességgel lehet elhúz­ni a hátteret. A rajzfilmnek közeli rokona a bábfilm. Alapvető közös vo­násuk, hogy — a játékfilm élő, eleven, mozgó és valósá­gos szereplőivel szemben — mozdulatlan rajzokat, illetve bábokat visznek a kamera elé, hogy annak varázslatos erejé­vel életrekeltsék őket. Nem véletlen, hogy e két rokonfajt, a rajz- és bábfilmet a nem­zetközi szaknyelv „animációs”, azaz megelevenítő filmnek hívja. Van még egy, technikai jellegű rokonvonás is: a rajz­és bábfilm egyaránt különle­ges, úgynevezett „kockázó” kamerával készül, amely ab­ban különbözik a normál film­felvevőgéptől, hogy egyszerre csak egyetlen kockát, s nem folyamatos képsort rögzít. A bábfilm elkészítési mód­ja hasonló a rajzfilméhez: a rövid, szöveges vázlatot itt is a képes forgatókönyv követi, majd a figuratervezés, csu­pán a rajzok elkészítése he­lyett itt a bábok megformálá­sa következik és a sík hátte­ret háromdimenziós, térsierű makettek váltják feL A bá­bok mozgathatók — a mozga­tást többnyire maga a rende­ző végzi — s így nem is gon­dolná az ember, hogy egy bábut mégis 8—10, ritka eset­ben akár ötven formában is el kell készíteni. Ha a bábsze­replő mosolyog, sír, fél, meg­lepődik, örül, aggódik stto. a tervező gyakorta hasznosnak tartja, ha e hangulatokat más-más are tervezésével érzékelteti, s ezért a szükséges alkalmak­kor a báb fejét kicserélik. S még egy: a rögzített kamera miatt egyazon báb ugyanazon alakjának is több nagyságban kell meglennie, mert a közelí­tést, távolítást csak ilymódon képesek ábrázolni. Sok aprólékos munka, gör­nyedés, bajlódás testesül meg egy-egy rajz- vagy bábfilm­ben, de a Pannónia Filmstú­diónak, a magyar rajz- és bábfilmgyártás fellegvárának alkotógárdája úgy véli: meg­éri. És a bécsi, velencei, mis­kolci kisfilm fesztivál díjai, s a közönségsiker azt bizonyít­ja: igazuk van. Zilahi Ja«» Délután meg akarok lógni a hivatalból. Valami ürügy kel­lene. Temetés, esküvő, keresz­telő. Nem jó, mert az elmúlt évben már az egész családom eltemettem, vagy férjhez ad­tam, illetve szociális névadás­ban részesítettem. Egy lehetőség van csak. Be­teg leszek. Már délelőtt elkezd­tem mondani a gépírónőnknek, hogy rettenetesen fáj a fejem. — Nem akármilyen fejfá­jás ez — tájékoztattam. — Ügy érzem, mintha a kopo­nyámat belülről feszegetnék. Részvéttel hallgatott és el­mesélte, hogy volt neki egy sógora Alsódabason, aki ha­sonlót érzett a halála előtt. Elmondtam a panaszom a főnökömnek is, aki részvétle- nül hallgatott. — Vegyél be valamit — mondta közönyösen. — Már bevettem, amit le­hetett — mondtam, és felso­roltam egy gyógyszertárra va­lót. — Nem használ. Olyan ez, mintha az agyamat termesz- hangyák rágnák. — Akaraterő kérdése az egész. Szuggeráld magadba, Vasárnapi fejtörő A varsói „1vodka gyárban** A varsói „vodka gyárban” em­beri kéz érintése nélkül, futósza­lagokon jut el a vodka a eso- magolóig. Az automata töltőszer­kezet munkáját asszonyok ellen­őrzik, minden egyes palackot át­világítanak, hogy csak a leg­kiválóbb áru hagyhassa el a gyárat. Naponta 250 ezer üveg vodka. (FENT) Sokféle készítményük közül az egyik legfinomabb ital a Starka. Pincékben, kis tölgyfahordókban, öt évig érlelik és csak azután palackozzák. Ize vetekedik a hí­res Napóleon-konyakéval. Egész­ségünkre ! (lent) Heti rajzos kommentár Idegenforgalom (Kndrődi István raja») ÖNSZUGGESZTIÓ hogy nem fáj a fejed — ta­nácsolta és otthagyott. — De igenis fáj. Fáj és fáj. Akármit csinálok — ordítot­tam utána. Mindenkinek elmondtam, hogy nálunk csak beszélnek arról, hogy legnagyobb érték az ember. Ügy fáj a fejem, mintha gőzkalapáccsal ütöget- nék, mégsem küldenek haza. Már pedig hazamegyek, mert délután jön hozzám Ju­ciké, a világ legaranyosabb kislánya. Gépírónőnknek elmondtam, hogy már szédülök is, és lila meg sárga karikák ugrálnak a szemem előtt. Elborzadt, és elmondta: a sógorának Alsó­dabason (isten nyugosztalja), ugyanilyen karikák ugráltak a szeme előtt, amiben az is szörnyű, hogy a lilához egyál­talán nem megy a sárga. Ebéd után egy kicsit összees­tem, de a főnököm megint jött az önszuggesztióval. — Mondogasd magadnak, hogy erős vagy, hogy le tu­dod győzni ezt a frontátvonu­lásból adódó kis gyengeséget! — Nem vagyok erős. Fáj mindenem! Szédülök! Lila ka­rikák! Kék kockák! Most húz­zák az abroncsot a fejemre! Végre rájött, hogy a legna­gyobb érték szenved szeme láttára. Ideadta a vállalati kocsit és hazaküldött. Vidáman és könnyedén lép­tem a kocsiba. Egy félórával előbb hazaértem, mint ami­korra Jucikát vártam. Kölnit szórtam szét a lakásban, italt készítettem elő, és várakozva leültem. De nicsak! Fáj a fejem. Mintha a koponyámat belül­ről feszegetnék, mintha az agyamat termeszhangyák rág­nák, mintha abroncsot húzná­nak a fejemre. Nem láttam az utcát, csak a karikákat. Lilát és sárgát! Borzalom. Szédü­lök ... Végem van... Le kell győznöm a fájdalmat. Nem megy. Fáj és fáj a fejem. Fáj az egész testem. Le kell fe­küdnöm ... s Ledőlök a díványra. Meg­jelenik a lila karikák között az alsódabasi sógor. Gúnyosan integet. Jelzi, hogy vár. Kint csengetnek. Az ajtó­hoz vánszorgok. — Te nem is örülsz nekem? — támad Jucika, mikor a ké­pemre néz. — De örülök — nyöszörgők. Jucikát azonban nem tudom meggyőzni. — Fáj a fejem ... — Hát szuggeráld be ma­gadnak, hogy nem fáj„ Az önszuggesztió a leghatásosabb. Persze, csak az igazi, erős fér­fiaknál ... — Szuggerálom. de nem megy... — Nyamvadt vagy ... Kü­lönben, mennem kell. Vegyél be valamit — szól még vissza az ajtóból. Utána szeretnék szólni, hogy erős vagyok, fog rajtam az önszuggesztió, csak éppen az első jött be, és kontra-önszug- gesztióhoz nem értek. De nem jön ki hang a torkomon. Fáj a fejem... de azt hi­szem, ezt már mondtam ... ősz Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom