Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-01 / 231. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A N IEGYEI TA'jVÁCS LAPJA XXI. ÉVF. 231. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1965. OKTÓBER 1., PÉNTEK II magyar küldöttség egy mongóliai termelőszövetkezetben Ulan Bator. Márkus Gyula, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A magyar párt- és kor­mányküldöttség Kádár János­nak. az MSZMP KB első tit­kárának a vezetésével csütör­tökön, mongóliai tartózkodá­sának negyedik napján, gép­kocsin a Ulan Bátortól mint­egy 90 kilométerre fekvő Er­den faluba látogatott és meg­tekintette a „Mongol—Magyar Barátság” Termelőszövetke­zetet. A magyar küldöttséget vi­déki útjára elkísérte J. Ce- denbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt KB első tit- ra, miniszterelnök; D. No­lomdzsamc, a Népi Forradal­mi párt KB Politikai Bizott­ságának tagja, első minisz­terelnökhelyettes és több más vezető személyiség. A vendégek megtekintették a szövetkezet jószágállomá­nyának egy részét, majd a magyar szakemberek által épített artézi kutat. Ezt követően a szövetkezet kultúrtermében ünnepi ebé­det adtak Kádár János és a delegáció tiszteletére Ebéd után a szövetkezet udvarán ünnepi gyűlést ren­deztek. Küldöttségünk a késő dél­utáni órákban visszatért Ulan Bátorba. Czine^e Lajos Jugoszláviába érkezett BELGRAD (MTI) Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével csütörtökön délelőtt ma­gyar katonai küldöttség érke­zett Belgrádba. A delegáció Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszternek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság Fegyveres Erői helyet­tes főparancsnokának meghí­vására tíz napot tölt Jugosz­láviában. Czinege Lajossal, együtt Belgrádba érkezett Csémi Ká­roly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, Borbándi János vezérőrnagy, Honvédelmi miniszterhelyettes, a néphadsereg politikai főcso­portfőnöke és a néphadsereg több má,s magasrangú tisztje. Hetvenötezer forint értékű jutalom az őszi munkákban kiváló tsz-eknek Fontos kérdések a megyei mezőgazdasági operatív bizottság ülésén Kibővített ülést tartott a megyei mezőgazdasági opera­tív bizottság: a rendes tago­kon kívül részt vettek az ülé­sen a járási tanácsok elnökei vagy osztályvezetői, valamint a társadalmi szervek vezetői, vagy megbízottai is. A vita központjában a járá­si tanácsok vezetőinek beszá­molója állott, amelyben az őszi munkák helyzetéről tá­jékoztatták a bizottságot és felhívták a figyelmet azokra a problémákra, amelyek hát­ráltatják az intézkedési terv előírásának megfelelően a gyors és jó munkát. A beszá­molókból kiderült, hogy ütemtervüket a legkövet­kezetesebben a pásztói és a salgótarjáni járás szö­vetkezetei tartják be, nyomukban a szécsényi járás halad, ellenben a rétsági és balassagyarmati járásban több helyütt lemaradás tapasztal­ható a burgonyaszedésben, si­lózásban, az árpa- és a rozs­vetésben. A rétsági és a pász­tói járásban kevesebb trak­tor üzemel kettős műszakban, mint ahogy azt az intézkedési terv előírja. Nehezíti viszont a szállítási munkákat, amint azt a járási tanácselnökök közül többen is felvetették, a gumiabroncs hiánya, valamint az is, hogy az AKÖV nem biztosít rend­szeres gépkocsisegítséget a mezőgazdasági üzemeknek. Hasonlóképpen akadályozza a folyamatos szállítást a cukorrépánál, hogy a gyár csak csopor­tos rakodásra és szállí­tásra hajlandó, s ahol nem tudnak egyszerre négy-öt teherautónak munkát adni. ott nem szállítják a ré­pát. A pásztói járásban a kétműszakos szántótraktorok számát azért nem tudják emelni. mert a különböző üzemek, a Szénbányászati Tröszt, a Salgótarjáni Acél­árugyár. a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat, a ZIM és a. kisterenyei Vasútépítő Vál­lalat nem engedi el a kikért tra ktorvezetőket. Több tsz-ben a vetési mun­kák meggyorsítása érdekében nagyon helyesen üzembehe­lyezték a lóvontatású vető- Eépek-et is. A Cserhát völgyé­ben, ahol a terep- és talajvi­szonyok akadályozzák a gépek munkáját, már több napja ló­val vetnek. Matuz József, a megyei pártbizottság titkára felszóla­lásában öt pontba sűrítette a vita tanulságait. Ezek szerint a mezőgazdasági üzemek jelentős részében bizonyos fokú szervezetlenség mu­tatkozik. s ez a hiányosság különösen feltűnő a gépi munkáknál. A nem' eléggé körültekintő szer­vezés következménye azután, hogy a munkák üteme hul­lámzó, és még jó idő esetén seim egyenletes. A kétmüsza- kos szántásnál, de minden más vonatkozásban is ala­csony a gépek teljesítménye. Egyes szövetkezetek vezetői nem eléggé önállóak, olyan kérdésekben is a járásokhoz futnak tanácsért, amelyeket helyileg maguknak kellene megoldaniuk. Helyesen jár­nak el azok a járási tanácsok, mint a pásztói is, amelyek minden fölösleges értekezletet felfüggesztettek az őszi mun­kák idejére, és a legkisebbre csökkentették a tsz-ek jelen­tési kötelezettségét, hogy ez­zel is több erő és idő jusson a termelő munkára. Tóth Béla, a megyei pártbi­zottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője felhívta a figyelmet, hogy a gépek tel­jesítményének fokozásával meg lehet kétszerezni a szán­tási és talajelőkészítési telje­sítményeket. Helyeslőleg nyi­latkozott a tsz-eknek arról a kezdeményezéséről, hogy az őszi munkák befejezé­sében élenjáró tsz-tagokat a november 7-i Bcke- irányvonattal nyolcnapos ingyenes szovjctunióbeli utazásra küldik el. Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy a földművesszövet­kezetek még mindig nem eléggé szorgalmazzák a ház­táji gazdaságokból a zöldség­félék felvásárlását. Javasolta, hogy a malmok több helyütt létesítsenek liszt-cseretelepet. A szerződésekkel kapcsolato­san pedig szorgalmazta a ba­romfi, tojás. hús. zöldség és dohány szerződtetését, mint- hoev ebben lassúság és lema­radás taoasztalható. Tóta Ferenc, a megyei ta­nács vb-?'iökhelyettese. ös­szefoglalójában ismételten fel­hívta a figyelmet az őszi munkák szervezettebb, gyor­sabb, jó minőségű végzésére, s kérte, hogy a tsz-ek mielőbb jelentsék, hogyha az összetor­lódott munkákban olyan munkaerő-szükséglet jelent­kezik, amelyet falujukból nem bírnak biztosítani. Ugyanis mint a nyári munkáknál, most is számíthatnak az ipari munkások, bányá­szok segítségére. Most az illetékes tanácselnö­kök hozzájárulásával az álta­lános iskolák és a középisko­lák is nagyobb segítséget nyújthatnak a betakarításban, minthogy az új rendelkezés értelmében munkájuk — meg­felelő bérezés ellenében — 15 napra igénybe vehető. Nógrád megye elfogadta a Szolnok megyeiek versenyfel­hívását az őszi munkák szak­szerű, gyors elvégzésére. A Nógrád megyei tszrek hetven­ötezer forint értékű tárgyju­talomban részesülhetnek, ha szeptember végéig elvetik a koraőszi magvakat, október 30-ig földbe helyezik a búza­vetőmagot, november 15-ig végeznek a betakarítással és december 15-ig befejezik a mélyszántást, vagyis betartják az intézkedési tervek üteme­zéseit. Nyolc díjat tűztek ki, az első három díj 20. 15, és 10 ezer forintos tárgyjutalom, a továbbiakban nyolc, hat és ötezer forintos díjakat kapnak a versenygyőztes tsz-ek. Szünetben A második ötéves terv előírásainak megfelelően Az energiarendszer ellátta a népgazdaságot A népgazdaság második öt­éves terve igen fontos fel­adatokat bízott az energia­iparra. Az utolsó negyedév várható munkáját is figye- lembevéve megállapítható, hogy a magyar energiarend­szer a második ötéves terv időszakában az elő­írásoknak megfelelően látta el a népgazdaságot villamosenergiával. A termelés a tervezettnél gyorsabban növekedett, az ágazat az 58 százalékos fejlő­dési előirányzatot előrelátha­tólag 61 százalékra teljesíti. Az ötéves terv előírja, hogy a villamosenergia termelést 1965-ben 11 mil­liárd kilowattórára kell emelni. A magyar villamosművek nagy erőművei a kooperáló ipari erőművekkel együtt ezt az energiamennyiséget elő is állítják. A tervezettnél kedvezőb­ben alakult az ágazat terme­lékenysége is. A többterme­lés termelékenységgel fede­zett részaránya a tervben elő­írt 76 százalékkal szemben 83 százalék. Hozzájárult ehhez, hogy a második ötéves terv összeállításakor számításba vett 4138 munkás és alkal­mazott helyett csupán 3177 fővel növelték a létszámot. A termelt villamosenergia előirányzott 13 százalékos önköltségcsökkentését már 1964-ben elérte az ágazat. Az ágazat részére előírt 12,7 milliárd forint beruhá­zásból előreláthatólag 11,1 milliárdot fognak felhasznál­ni. Az eltérés nem a rossz, ellenkezőleg a jó beruházási Megalakult a Nógrád megyei Népművelési Tanáén Csütörtökön délelőtt Salgó­tarjánban, az erre vonatkozó kormányutasításnak megfele­lően megalakult a megyei Népművelési Tanács. Az alakuló ülésen Géczi János, a Nógrád megyei Ta­nács vb elnökhelyettese vá­zolta a Népművelési Tanács létrehozásának célját, szük­ségességét, Tájékoztatójában ismertette az új társadalmi népművelési szerv feladatait. Eszerint a korábbi művelődési bizottság helyébe lépő Nép­művelési Tanácsra vár elkészí­teni a népművelési munka irányelveit, javaslatokat ten­ni a megyei tanács végrehaj­tó bizottságának az irányelvek kidolgozásúra. Fontos felada­ta továbbá, hogy hatékony segítséget adjon a tervek megvalósításában és a tö­megmozgósításban, segítse a tartalmi és a módszertani célkitűzéseket, irányelvekkel szolgálja a megyei művelődési ház tevékenységét. Szerep vár a Népművelési Tanácsra a megyében lévő anyagi, .gaz­dasági eszközök célszerű fel- használását illetően is. Ja­vaslatok formájában segítheti a különböző intézmények kulturális rendeltetésű ösz- szegeinek hovafordítását. Ismertette Géczi János a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága által jóváhagyott társadalmi bizottság névso­rát. s kérte a tagok segítségét a feladatok eredményes vég­zéséhez. Bejelentette, hogy a megyeihez hasonlóan Népmű­velési Tanácsot kell létrehívni járási és városi szinten is, a községekben pedig a népmű­velési állandó bizottságok hi­vatottak a megnövekedett feladatok betöltésére. munka következménye. Az új erőművekben ugyanis kö­rülbelül ennyivel olcsóbban valósul meg a kitűzött mű­szaki cél. A második ötéves terv eredetileg 690 megawatt új erőműkapacitás üzembehe- lyezéset írta elő. Időközben ez 605,8 megawattra módo­sult. Ebből I960 év végéig 438 megawatt új teljesítményt építettek be. Nagy erőfeszítésre t an szükség, hogy a még hátralévő üzem­behelyezések — így elsősor­ban a Dunamenti Hőerőmű első 150 megawattos gépegy­ségének kipróbálása — az év­végéig megtörténjenek. A második ötéves terv cél­kitűzése volt a szovjet-ma­gyar energiakooperáció meg­valósítása. Az ehhez felépí­tett 220 kilovoltos Béke táv­vezetéket és a Sajószögedi Állomást a kitűzött határidő előtt helyezték üzembe. A második ötéves terv­ben befejeződött a falu­villamosítás. Jelentős eredményt ért el az ágazat a beruházási, első­sorban az építési költségek csökkentésével. Az Oroszlá­nyi Hőerőmű félszabadtéri, a Dunamenti Hőerőmű szabad­téri telepítése, a villamosállo­mások előreszerelt tokozőil. részben szabadtéri elhelyezé­se jelentős megtakarításokat hozott. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom