Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-15 / 217. szám

1965. szeptember 15. «erd* NÖGR AD s Vexetőségválasstűsok n kisipari sxöretkesetekben 1716 szövetkezeti dolgozó —- 217 javító-szolgáltató részleg — 210 új lakás Jelentős eseményhez érke­zett a szövetkezeti ipar, Szeptember elseje és decem­ber 31-e között választják meg a kisipari szövetkezetek­ben az új vezetőségeket. Ez pedig nemcsak a szövetkeze­tek tagságát érinti, hanem a kívülállókat is. A szövetkeze­tek kiterjedt javító-szolgáltató hálózata áll közvetlen kapcso­latban a lakosság legszélesebb rétegeivel, a szövetkezeti ipar termékeit pedig minden áru­házunkban megtalálhatjuk. 1901 óta a szövetkezeti dol­gozók létszáma 1330-ról 1716- ra emelkedett a megyében, ugyanakkor az ipar termelésé­nek értéke 41 százalékkal nö­vekedett. Ezen belül különö­sen magas volt a termelés nö­vekedése a sajátos szövetkeze­ti feladatkörökben; a lakosság igényelnek kielégítésében. Je­lenleg több mint 217 javító­szolgáltató szövetkezeti rész­leg, fiók hálózza be a megyét, s ugyanakkor több falusi szö­vetkezeti boltban működnek KTSZ felvevőhelyek. Az épí­tőipari szövetkezetek egy év alatt 178 lakást adtak át tu­lajdonosaiknak. Az idén 122 millió forint ö6sztermelési ér­tékkel járulnak a népgazda­sági tervek teljesítéséhez. Nem közömbös tehát, hogy az elkö- vetkezendő időkben kik veze­tik majd a szövetkezeteket. Kérdéseinkre a KISZÖV me­gyei elnökségén kaptunk vá­laszt. KÉRDÉS: Vámak-e különösebb változást a választástól, szük­ségesnek látják-e a frissítő cseréket? VÁLASZ: A választások a szövetkezeti demokrácia elvei értelmében titkosan zajlanak le- Bárkinek módjában áll azt a szövetkezeti tagot delegálni a vezetésbe, akit arra érde­mesnek tart. Tehát, hogy ki lesz az elnök, vagy a szövet­kezeti bizottság tagja, az a szavazófülkében dől el. A vá­lasztások demokratikus rendje és titkossága felett őrködik az országos választási bizottság­tól kezdve a középirényító szerveken, a KISZÖV-ön át minden szövetkezet közgyűlé­se. Ahol a legkisebb szabály­talanságot tapasztaljuk, ott érvénytelenítjük a választást. Az újraválasztást ugyanakkor tudatosan hangsúlyozzuk. Az a meggyőződésünk, hogy a szövetkezeti dolgozók túlnyo­mó többsége négy évvel ez­előtt helyesen választotta meg vezetőit. Egyébként a ve­zető szervek újraválasztása feltétlenül frissíti a vérkerin­gést az erekben. Az OKISZ vezetőségének felhívása is kitér erre. Re­méljük, hogy a tagság felfi­gyel a saját nevelésű fiata­lokra és a vezetésbe jelöli azokat az új szakmunkásokat, technikusokat, akik a szövet­kezetben tanulták mestersé­güket és rátermettek arra, hogy a közös érdekeket kép­viseljék. Felfrissülést várunk azokban az iparágakban is, ahol túlnyomóan a nők alkot­ják a tagságot, fgy a ruha és a szolgáltató iparban, ahol a nők aránya 60 százalékos. Bí­zunk abban, hogy a közgyű­lések is érvényre juttatják a nők egyenjogúságát minden vezetői szinten­KÉRDÉS: A válasz­tásokon mintegy 300 új tisztségviselő kerül a szövetkezetek élére. Nyilván az a legfon­tosabb, hogy az el­nök személyét előzze meg a leggondosabb körültekintés? VÁLASZ. Valóban ez a leg­fontosabb, mondhatnánk kulcskérdés. Másfél évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy csak az az elnök képes meg­felelően összehangolni a tag­ság egyéni és a szövetkezett, valamint a népgazdaság kö­zös érdekeit, aki hozzáértés­sel, jó szervezőképességgel rendelkezik. Mindemellett ka­matoztatni is tudja a szövet­kezeti tágok tehetségét. Mind­ehhez természetesen az kell, hagy feltétlenül élvezze a ta­gok bizalmát. KÉRDÉS: Mikor ke­rül sor a KISZÖV és az OKISZ vezető­szerveinek újravá- t lasztására? VALASZ; A szövetkezeti közgyűléseken megválasztják a küldötteket is, S Ők alkotják majd a KISZÖV küldöttgyű­léseket, amelyekre 1966 tava­szán kerül sor. A jövő év jú­niusában ül majd azután össze az országos közgyűlés, hogy megválassza az OKISZ új ve­zetőségét. P — S. Az egyik oldalon csökkentek, a másikon fokozódtak a nehézségek Nógrádkövesden A kőbányáknál évek óta sok gonddal küzködnek. Kü­lönösen a szállítási kapacitás országos gondja csapódik le náluk, hiszen termékük, a kő nagyon sok vasúti kocsit igényel. Éveken keresztül nagy készletek halmozódtak fel, pedig a depózás nem a leggazdaságosabb dolog. Mennyi a depókészlet most? — A vállalat területén az Idén jelentősen javult a helyzet, hiszen nem éri el még a 14 ezer tonnát sem. Mi ez ahhoz a négyszeres mennyiséghez képest, amely korábban volt. Igaz, beren­dezkedtek a készletezésre, a felrakást gépesítették, s ez a költségeket csökkenti. Fő­leg Nógrádkövesden nem sok a készlet, mért még az ezer tormát sem éri el,. Ennek szervezési okai is vannak. A vasár- és ünnepnapi ra­kodásokat már általánossá tették. A szükséges munka­erőt ügy biztosítják, hogy több dolgozó pénteken pi­hen, vasárnap meg dolgozik. A gépkocsiszállítás is sokat Jelentett. S ahogy a szállítás szervezése javult, úgy csök­kent a készlet is. Bár a va- gor.ellátás gyakran akadozik ma is mégis a két évvel ez­előtti 31 ezer és a tavalyi 28 ezer tonna készlettel szem­ben jelenleg csak 850 tonnát tartanak nyílván a Nógrád- kövesdi Kőbányánál. A vállalat egésze nem tel­jesítette tervét, csupán 95.8 százalékot ért el, de Nógrád­kövesden csaknem 16 és fél­ezer tonnával többet termel­tek az előirányzottnál fél év alatt. Az elmaradás pótlása vállalati szinten inten­zivebb irányítást a telephe­lyek jobb ellenőrzését követelné. Nehéz ez. hi­szen a központtól nagv távol­ságra vannak az üzemek és nehé- megközelíteni őket. Ver."**'’1, autóbusszal több­szöri átszállással- és várako­zással nagy időveszteség árán jutnak csak el a köz­pont dolgozói a bányákhoz, és alig jut idő a segítségadás­ra. Volt gépkocsi, amely köny- nyített ezen a gondon, azon­ban a két használható közül az egyiket, és ahogy ilyenkor lenni szokott, a jobbikat le kellett adniok. A megmaradt már hetek óta használhatat­lan, ott áll szétszerelvc javí­tás alatt. Hogy jó lesz-e még, és mikor, az a jövő titka. Az egyik oldalon csökken­tek a gondok, a másikon sza­porodtak Nógrádkövesden. A rosszul értelmezett takaré­kosság megbosszulja magát. Az elképzelések valóra válnak Nógrádnak nagyrésze he­gyes-dombos vidék- Különö­sen érvényes ez a megállapí­tás a Salgótarjántól északra elterülő részre. Kevés itt a növényeket tápláló termő föld, S a gyors és tetemes hőmér­sékleti különbség, az egyen­lőtlenül lehulló csapadék sem kedvez valamennyi kultúra termesztésének. Október vé­gén, november elején már va­lóságos tél van errefelé'. Csí­pős, északi szelek nyargaláaz- nak a ködbeburkolt táj felett­S ezen a területen, a salgó­tarjáni járás 18 termelőszö­vetkezetében emberek százai élnek, dolgoznak. Apró gazdaságoít helyett nagyüzemek Hogyan lehet ezen a tájon a talaj-és hőmérsékleti viszo­lőszövetkezetek külön-külön dolgoztak, az irányításnál, a munka szervezésénél 192 ember munkájára volt szükség. Az egyesülés után a függetlenített vezetők száma 160-ra csök­kent. Az új vezetőségek első dol­ga mindenütt az volt. hogy kialakítsák a megfelelő mun­kaszervezeti egységeket. A vá­lasztás az egyszerű, könnyen áttekinthető üzemegység rend­szerre esett- így lehetővé vá­lik a mezőgazdasági termelés bizonyos mérvű szakosítása is. Azokban az üzemegységekben ahol bőven van munkaerő, nyilván érdemes, jövedelme­zőbb növényeket, igényesebb állatfajokat meghonosítani. Az nyokhoz alkalmazható gazdái- egyesült termelőszövetkezetek­Zsürizték a Megyei Művelődési Ház' mozaik terveit Ismeretes, hogy a Salgótar­jánban épülő új, Megyei Mű­velődési Ház belső művészeti kiképzésével kapcsolatban még a tavasszal pályázatot ír­tak ki. A színházterem ol­dalszárnyainak és homlokzati mozaikmunkáira a pályázat határidejéig hét művész, mint­egy tíz tervet dolgozott ki és nyújtott be. A pályázók: Hincz Gyula, Túrái Mária, Eigel István, Gérzson Pál, Szinte Gábor, Blaski János és Fóth Ernő terveinek elbírálására a napokban ült össze Budapes­ten a Képzőművészeti Alap bizottsága. A zsűrizésen részt vett Nógrád megye küldöttsé­ge is s a tervek körül élénk vita alakult ki. A szavazásos döntés alapján három pályázó: Tural Mária, Blaski János és Fóth Ernő terveit értékelte legkedvezőb­ben a bizottság, jelenlegi formában azonban egyetlen elgondolást sem fogadott el végleges formának- Ennek megfelelően a három művész mozaikterveit újradolgoztatja, s csak ezt követően határoz, ki kap megbízást a végleges kivitelezésre. kodáat folytatni, ennek megfe­lelő növénytermesztést, állat- tenyésztést kialakítani? E kér­dés huzamosabb ideje foglal­koztatja már a járás mező- gazdaságát Irányító szakembe­reket.. Hosszú hónapok vizsgá­lódása előzte meg, azt a szin­te tudományos pontossággal elkészített tervet, amely évek­kel előre meghatározza a kö­zős gazdaságokban a mezőgaz­dasági termelés fejlesztését. Az összefüggő nagy táblákon több ezer holdas gazdaságok­ban eredményesebb és kifize­tődőbb is a termelés, mint az apró termelőszövetkezetekben. Sok száz termelőszövetkezeti parasztnak érveltek ezzel más­fél esztendeje azokon a köz­gyűléseken, amelyeken ki­mondották az elaprózott föl­deken gazdálkodó termelőszö­vetkezetek egyesülését Két évvel azélőtt még 34 tsz-t szá­moltak a salgótarjáni járásban és egy-egy gazdaság átlagos területe mindössze 1400 hold volt- A mostani gazdasági évet már csak 18 termelőszövetke­zet kezdte. S egy-egy gazda­ságra 2700 hö*d föld jut. Erős vezetés? jól szervezett munka Nagy területen gazdálkodó, erő- és munkagépekké! ellá­tott gazdaságok irányítását, vezetését csak olyan emberek egységet, képesek ellátni, akik megfelelő szakmai képzettséggel, több éves gyakorlattal rendelkez­nek. E gondra azon' nyomban megoldást kerestek a salgótar­jáni járásban, ahogy a 13 ter­melőszövetkezetet öt nagy­üzemmé egyesítették. így tör­tént, hogy ezekbeii a gazda­ságokban a szakmai irányí­tást mindenütt egyetemi kép­zettségű, több éves szakmai gyakorlattal rendelkező mező­gazdászokra bízták- Az üzem­egységek élére is technikusok kerültek. Amíg ezek a termé­ben üzemegységenként dolgoz zák ki a tervekét és ösztönzik a közös tevékenységre a szö­vetkezeti tagokat. A karancs- lapujtői Karancsmente Ter­melőszövetkezet karancsaljai üzemegységében, megmaradt a korábbi években jól bevált munkaegység-rendszer- Ezzel mérik most is a szövetkezeti tagok tevékenységét Karancs- lapujtőn azonban ezzel a módszerrel már nem tudnák gyors és gondos munkára moz­gósítani a szövetkezeti tago­kat. így a hagyományos mun­kaegységet természetbeni pré­miummal egészítették ki. A helyes munkaszervezés, az ösztönző jövedelemelosztási módszerek alkalmazása ered­ményezte aztán, hogy a ter­melőszövetkezetekben mind több azoknak a tagoknak a száma, akik nap-nap után rendszerese^ dolgoznak. A eeredi Búzavirág Termelőszö­vetkezet rónafalui üzemegysé­gében, ahol a korábbi évek­ben gondot okozott a termesz­tett növények megművelése, tavaly már alig akadt olyan tag, akinek tevékenységéért nem írtak volna jóvá munka­Lattenye6Zt€6ben mar szamok egész sora bizonyítja. A közös gazdaságok legtöbbjében éltek a nagyüzem adta lehetőségek­kel. A járás öt egyesült ter­melőszövetkezetében tavaly búzából 2.1 mázsával volt ma­gasabb az átlagtermés, mint amennyi az egyesülést meg­előző években s gazdaságok külön-külön egy holdról beta­karítottak- Cukorrépából a mátramindszenti termelőszö­vetkezet 50 holdon 200 mázsán felüli átlagos termést ért el, holdanként 35 mázsával töb­bet, mint 1963-ban A távlati terveknek megfe­lelően mindenütt megkezdték és tervszerűen tovább foly­tatják az állattenyésztés sza­kosítását, természetesen a le­hetőségeknek megfelelően. Az egyesült termelőszövetkezetek legfontosabb állattenyésztési ága a szarvasmarha és juh lesz. Azt már az egyesülést követő első évben sikerült el­érni, csaknem valamennyi gazdaságban, hogy lényegesen megnövekedett a szarvasmar­ha és a juhállomány. Egyenletesen előre A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak növelését már az elmúlt év­ben is az árutermelés gyors emelkedése kisérte az egyesült termelőszövetkezetben. Tavaly a szövetkezetek a'szántóterület minden száz holdja után 52 má2sa kenyérgabonát adtak a népgazdaságnak, lényegesen többet, mint az egyesülés előtt- A gazdaságokban növe­kedett a tejhozam, s jelentős a marha- és a sertéshús érté­kesítése is. Vannak közössé­gek, mint például a ceredi Búzavirág Termelőszövetke­zet, amelyek rendszeresen szállítanak külföldi exportra is hízottmarhát. Az állatok minőségével a legkényesebb nyugati cégek is elégedettek. A számok bizonyítanak Másfél év telt el azóta, hogy a salgótarjáni járás mezőgaz­dasági termelésénék távlati programját megvitatták, elfo­gadták a járási párt, illetve a tanács végrehajtó bizottságai, s közösen a termelőszövetke­zetekkel hozzáláttak a kije­lölt célok megvalósításához- A program eredményességét, a növénytermesztésben és az ál­A közelmúltban a salgótar­jáni járásban újra a végre­hajtó bizottságok elé került a tervezet Most azt vitatták meg, hogyan valósulnak meg az elképzelések, amelyek a távlati programban helyet kaptak- Az ülés résztvevői egybehangzóan állapították meg: a járás közös gazdaságai egyenletes, kimért léptekkel haladnak a megjelölt úton. Nagy erőfeszítéssel teszik ter­mővé a sovány szántófölde­ket, legelőket. Ezért aztán a nyugtalan felszínű salgótarjá­ni járásban, mind nyugod­tabban, biztosabban élnek a szövetkezeti tagok. Vincze Istvánná — Hát mit akar?! — mondja a bíró nehezen fékezve magát. — A mérnöki felmérés kimutatta, hogy szomszédja öt centiméterrel helyezte a határvonaltól ön felé o betonkerítést! Azt kívánja, hogy bontsa le a drága építményt, ami­att a kis eltérés miatt?!... Az apró ember keszeg alakja ágálón felnyúl: — Nem az öt centi a lényeg, ha­nem az igazság!... És a bíróság — a fennálló pol­gárjogi törvények értelmében — kénytelen helyt adni a perfelvételi kérelemnek. Az egyik faluban az ereszről le- csurgó víz rácsöpög a szomszéd fáskamrájának tetejére, onnan c falra fröccsen, és ez mérhetetleniV feldagasztja a fal tulajdonosánál jogérzetét: a vízpermet rongálja <r ő falát, a szomszéd helyezze arrébb az építményét... Az alperes a ne­gyedik tárgyaláson felajánlja, hogy a kritikus szakaszra csináltassanak fele-fele költségen esőcsatornát. A felperes indulatosan rácsap a tér­dére: „Nem közösködöm!” N-ben egy család házat vásárolt Körülbelül fél éve az ablakon jár­nak ki a lakásból mert a szomszéd az előző tulajdonosnak megengedte a portájára nyíló ajtó használatát — az újnak azonban nem!... cÁ liilemUe lütty e Ez a szomszéd az éjszakák na­gyobb részét az ablaknál tölti: fi­gyeli, hogy olyankor nem lépnek-e jogtalanul az ő udvarára: Nein azért — mondja —, csak az igazság kedvéért! Arca beesett, nyúzott, a szeme alja karikás a kialvatlanságtól.. Aki az ilyen apró ügyekben a a bírósághoz apellál, az rendsze­rint mélységesen hiszi saját áldo­zat voltát és a másik gonoszságát. Mint például az a M-i telektulaj­donos, aki beperelte szomszédját. mert annak kertjében növő kuko­rica ráveti árnyékát az ö terüle­tére, „a kerítés egész hosszában ■nintegy harminc centiméteres sáv­ban” — állapítja meg a kiküldött mkértői bizottság. Ez a felfogás azonban kölcsönös■ íz alperes csaknem félórás megái- ithatatlan szózuhatagban adja elő a másik „mérhetetlen gonoszsága­it és agresszorkodását”. S a folyo­són még azt is kiböki, hogy már tavaly is ellentét volt ebből az •rnyék-ügyból. Es az idén csaka :értis vetett oda ismét kukoricát’ * A sértődések, sértések és vi- szontsértések összefonódnak, re­ménytelenül és kibogozhatatlanul: Az „öt centis per” felei példá­ul 1931-ben álltak először bíróság előtt. Közben átéltük a történelem leggyilkosabb háborúját, új világ született Magyarországon, feltalál­ták a penicillint, űrhajók szállnak felettünk, naponta száz és százez­rek cselekszenek jót és nemeset a szocializmus építésében — ők azon­ban rendíthetetlenül és tántoritha- tatlanul másszák a bíróság lépcső­it. .. Iszonyatos belegondolnunk a vá­daknak. sértéseknek, szidalmak­nak és átkozódásoknak abba az áradatába, ami a két család között hömpölyög ide-oda már negyedfél évtizede. Mennyi jó, tartalmas és ■h-telmes dolog születhetett volna i rengeteg energiából amelyet a "yúlölködésre elpocsékoltak. „Milyen szép dolog, hogy már ma Nem történik ilyes lárma, össze szomszéd se zördül” — tr­io a bölcs Arany János, huncut hunyoritással szeme sarkában, hi­szen jól tudta ő, hogy nagyon is történt! De mit érezne, ha fölkel­ve beülne egy mai polgári peres tárgyalóterembe? Hinné-e, hogy maró szatírájának megírása után 111 évvel az oktalanul makacs utó­dok még mindig: „összehorgolnak keményen, Mint kutyájok a sövényen” Hát honnan ez a példátlan ki­tartás, véreim, magyarok — kér­dezné a jó öreg, bús ráncokkal a homlokán. A két családnak ez a legutóbbi ügye „még csak” hatodik éve fo­lyik a salgótarjáni járásbíróság előtt. Közben volt huszonnégy el­sőfokú tárgyalás, három jogerős másodfokú Ítélet. öt szakértői szemle, három mérnöki felmérés... Az akták nehéz kilókban tornyo­sulnak az elnök előtt: só — mint­ha attól félne, hogy rázuhannak, elborítják — hátradől a székében és fáradt, lemondó hangon diktál­ja a jegyzőkönyvbe: „A felhozott új tények figyelem- bevételével, a bíróság helyt ad a perújítási kérelemnek.. A két ülnök lehajtja a fejét, a gépirónö zord arccal veri a billen­tyűket. Életerős, tettrevágyó ember mind a négy, s most egy pillanat­ra talán az rémlett fel előttük, bogy nyupdíjbamenetelük után a hivatali utódok mit kezdenek maid ezzel az üggyel — az ősi fülemile füttyel?! Kunszabo Ferenc t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom