Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-14 / 216. szám

1965 szepíemicer 14 fiedd VÖGBAD Egymillió forinttal nőtt 99 W 99 Wj * ax önköltség Van mit törleszteni Gusztáv-aknán Gusztáv akna gazdasági munkáját tárgyalta legutóbbi ülésén a Mizserfai Bánya­üzem pártbizottsága Ez az aknaüzem 11 kilométer föld­alatti nyitott vágattal ren­delkezik, két telepben fejt' Jellemzője a széttagoltság, ami elég sok csillét köt le és szállítási gondot okoz- A napi tervében szereplő 60-62 va- gonos termelés azonban tel­jesíthető, reális feladat. Az első féléves tervétől alig marad el és minőségi előirányzatát is teljesítette. Sajnos gépi rakodási tervét már csak 58 százalékra A szénelővájási tervet túltelje­sítették, de nem a tervezett helyeken és vágatokon- Az átlagos eredmény mellett saj­nos fél év alatt egy millió fo­rint értékkel lépte túl az ön­költséget. Ennek elsősorban anyagi oka! vannak. A felha­gyott vágatokban például több még felhasználható an vágót hagytak, 143 köb­méter Jiányafíva! és több mint 11 mázsa robband anyaggal többet használtak fel a tervezettnél. Az akna közvetlen műsza­ki irányítása is sok kívánni­valót hagy maga után és ta­lán ebben lehetne a hibák fő okát keresni. Több kiváló brigád dolgo­zik ebben a bányában, amelyek rendszeresen túltel­jesítik a tervet, mint példá­ul Kecskés József, Asztalos Vilmos, Ország János, Nagy Gábor brigádja, akik féléves szinten is jóval 100 százalék felett teljesítették a tervet Az összdolgozók zöme több mint négyötöd része vidékről jár be, tehát kevés a törzs­bányász. Az elmúlt időszak munká­jának az értékelésekor meg­határozták a tennivalókat is. Legfontosabb a csaknem egy­milliós költség túllépést le- tőrlesztemi. A fatakarékosság különösen fontos- Ezt egyéb­ként elősegíti a nemrég be­vezetett fatakarékessági pre­mizálás is. A tervteljesítés érdekében több intézkedést akarnak fo­ganatosítani. Az úgynevezett északi fővonal fejtésmezejé­be egy 70-80 météres páncé!- kaparót szerelnek bé. Álta­lában javítják a szállítást. Ezt a célt szolgálja a III. sik­lói ereszke átépítése kétvá- gányra és végtelenkötelű vontatásra. Vágatokat építe­nek át a nagyobb biztonság céljából­Gusztáv aknán a 10-12 mé­teres pásztafejtéses módszer alkalmazása a leggazdaságo­sabb. Két ilyen pásztafejtést akarnak állandó jelleggel üzemeltetni a kettes telepi frontfejtéssel együtt. Gusztáv aknán bőven van tennivaló, de elképzelés is, hogy hogyan tudják pótolni a mulasztottakat. Ezek meg­valósítása a vezetők és dol­gozók Összefogásával lesz csak elérhető­B. J. Kéthetes tapasztalatcsere Szovjetunióban legnagyobb martinkemencéjénél A világ egyik Tóth József, a Miskolci Mű­szaki Egyetem padjaiból ke­rült a Salgótarjáni Acéláru­gyárba. Az elmúlt é*? végjén In­diában járt, négyhetes üzlet­szerző körúton. Programjában Kalkutta, Bombay és más vá­rosok megtekintése szerepelt. Ezt követően Szovjetunióban volt két hétig. Nemrég tért haza. Naplójában Moszkva és Zsdanov városok nevét örö­kítette meg. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen jellegű volt a Szovjet­unióban tett utazása, a ter­melési osztály fiatal mérnök vezetője a következőket vála­szolja — Ez alkalommal nem Üz­letszerző körúton, hanem mű­szaki tárgyaláson vettem részt. Ugyanis a második félévben nagyobb mennyiségű szalag­acélhoz szükséges alapanyagot vásároltunk a Szovjetuniótól. Kiutazásunk célja az volt, hogy a megvételre kerülő anyag minőségi és műszaki kérdéseit, kívánalmait tisz­tázzuk a szovjet elvtársakkal. Rajtam kívül vállalatunktól még Németh József főtechno­lógus is részt vett a tárgyalá­son. Az egész akciót a ME- TALIMPEX megbízottjai szer­vezték, irányították. Miként zajlottak le a tár­gyalások? — Két lépcsőben folytattunk eszmecserét. Először Moszk­vában az acélszalagot exportá­ló külkereskedelmi szervvel, Promsyrio Import céggel ta­nácskoztunk, majd az Ukraj­nában lévő zsdanovi üzembe mentünk el, ahol a nekünk szállító kohászati vállalat szakembereivel beszéltük meg, milyen technikai kivitelben, milyen minőségben, milyen feltételek mellett kérjük a szállításokat. A megbeszélések alapján az előbb említett vál­lalat hamarosan megkezdi az általunk. kívánt alapanyag szállítását. — Milyen benyomást szer­zett az üzemben? — Ez a kohászati kombinát Lenin nevét viseli. Régi gyár, nagy termelési tradíciókkal, tapasztalatokkal rendelkezik. A régi üzemépületek mellett igen modemek nyújtóznak az ég felé, ugyanez a modernizá­lás látható a termelő beren­dezéseknél is. A gyár fejlesz­tése jelenleg is folyik. Ebben a hatalmas gyárban a nyers­vastól kezdve a kész hidegen hengerelt lemezig minden munkafolyamat megtalálható. Termelésük többszöröse a bár­mely hasonló jellegű magyar kohászati műveknek- Érdekes­ségként még megemlítem, hogy ebben a gyárban láttam a világ egyik legnagyobb Mar­tin kemence sorozatét, - mely­ből több, jelenleg is üzemel. Mi a véleménye a tárgyalá­sokról? A tárgyalások eredményeit jónak tartom, Az idő rövid­sége miatt a kereskedelmi vo­natkozású problémákat tár­gyaló eszmecserét megvárni már nem tudtuk. Ezt a fel­adatot helyettünk a META- LIMPÉX Külkereskedelmi Vállalat képviselői végezték el. D. ti­B izonyára gondolja az ol­vasó, hogy nem arról a Csitárról lesz szó, amelyről a nóta is szól■ Az a felvidéki kis község a Kárpá­tok nyugati láncolatának he­gyei között húzódik meg. A megyénkben Csitár meg alig néhány kilométerre van Cirká­lómtól. őszintén szólva, a mi Csitárunk hegyeit csak egy kis jóindulattal lehet hegyek­nek nevezni. Bár a csitáriak azt mondják, hogy elég nehéz a gazdálkodás a falu határá­ban, éppen a „hegyek” miatt Néhány évvel ezelőtt sok gondot okozott a járás vezetőinek ez a község. Tavalyelőtt, s még tavaly sem volt minden rendben. Napi­renden voltak a veszekedések is. A civakodás meg törvény- szerű Ott, ahol nincs meg az elégedettséget jelentő jövede­lem. Volt olyan időszak a ter­melőszövetkezet életében, hogy még véletlenül sem sikerült valamilyen munkát időre el­végezni. Régóta békés hangulatú a csitáriak hdzatája. Mindenki dolgozik szorgalmasan. Nem is látni a faluban egy teremtett lelket sem. A termelőszövetke­zeti irodán is csak Herczeg István, az egyik könyvelő tartózkodik. — Ilyen nagy munkaidőben I csak a határban lehet megta­lálni az embereket — mond­ja mosolyogva­Kár — kártérítés nélkül Évente kétszáz,kétszázötven embert vonnak felelősség­re amiatt, hogy libájuk kárt tett a kukoricában, marhájuk e szövetkezeti legelőben. A szabálysértési eljárás során ki­szabják a bírságot, de a kár megtérítésére csak nagyritkán kerül sor. Mivel a bírság összege többnyire az okozott kár mértékével azonos, a bírságolásnak jóformán semmi visz- szatartó ereje nincs Nem a szabálysértési előadó, nem is a járásbíróság az oka annak, hogy a termelőszövetkezetet vagy állami gaz­daságot ért károsodás nem térül meg. A mezőgazdasági nagyüzemek vezetői tehetnek erről; ők nem követelik meg a mezőőrtől, hogy a becslevélnek nevezett iratot — a kár szakszerű felbecsülése után — készítse el. Ezt a munkát majdnem mindig az agronómus végzi el. Eszükbe sem jut, hogy a szakképzett, jól fizetett, sok esetben ál­lamilag is dotált mezőgazdásszal számoltatni a liba-lersíp- kedte kukoricanövénykéket: vétek a szövetkezet ellen. Azaz, vétek lenne, ha az agronómus Ilyesmire, a mezőőr dolgának elvégzésére pocsékolná az idejét. A gondolom- formán készitett kárjelentés viszont sem államigazgatási, sem bírói szakban nem lehet kártérítésre kötelezés alap­ja. Végülis a hanyagságnak, vagy éppen a legeltetéssel, sarlózással elkövetett törvénytelen haszonszerzésnek a kö­zösség látja orvosolhatatlan kárát. Az említett mezei tolvajkodás megelőzésének legszebb módja a becsületérzés ébren tartása, a társadalmi tulajdon megvédésére való nevelés. Tény, hogy erre mindikább tö­rekednek a közös és az állami gazdaságok. Mivel azonban akadnak még, akiknek a jó szó egymagában nem használ, nem mondhatunk le a kártérítésről már csak azért sem, mivel az is eszköze a károkozástól való visszatartásnak Ezért nem szabad elhanyagolni a feljelentést megelőzően a becslevél elkészíttetését. A háztáji állatállomány, különösen pedig a libák le­geltetése nem eléggé rendezett megyénkben. Annak ellené­re sem. hogy már nyolc évvel ezelőtt megjelent egy tanács­rendelet-minta, amelvet nem volna nehéz falvanként a he­lyi adottságokhoz alkalmazni. A mezőgazdasági állandó bizottság legalább száz községünkben tehetne jó szolgála­tot • közösségnek, ha az említett tanácsrendelet megalko­tására javaslatot tenne a helyi tanácsnak. Kevesebb voliin az időrabló hivatalos eljárás,, kevesebb a közös gazdaságokat sújtó károsodás. Fiatalokkal megerősödve 4 pártépitéai munka eredményei a salgótarjáni járás termelőszövetkezeteiben A salgótarjáni járást első­sorban ipara jellemzi. Tizen­nyolc termelőszövetkezeté­ben mégis több mint 4 70Ó tag tevékenykedik, közülük csaknem 2 700 nő. A járási pártbizottság vég­rehajtó bizottsága éppen ezért tartja fontosnak a kö­zös gazdaságok megszilárdí­tását, a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek megerő­sítését- Erre még 1963 no­vember végén külön intézke­dési tervet is kidolgozott, ki­mondva benne, hogy leg­fontosabb feladat a termelő- szövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdítása, a termelőszövetkezeti tagok tu­datának formálása. A határozat valéra válik A végrehajtó bizottság in­tézkedési tervének meghoza­tala óta két év telt el- Az alapszervezetek által készí­tett intézkedési terv már konkrétan is meghatározta, hogy hány fővel és kikkel kívánják erősíteni a párt sorait — elsősorban a terme­lésben, a magatartásban is példát mutató tsz-tagokkal. Számos alapszervezetben, mint például Kisterenyén, Sámsonházán, vagy Szilas- pogonyban a pártonkívüli aktíva-csoportban foglalkoz­tatták a tagjelölteket még a felvétel előtt. Nem egy alap­szervezetben a taggyűlések- re is meghívták ezeket az embereket Itt véleményt mondtak a pártszervezet tevé­kenységéről, javaslataikat is­mertették, ugyanakkor fel­adatokat is kaptak a párt- szervezetektől- Több tagjelöl­tet a különböző tömegszerve­zetekben foglalkoztattak, a fiatalok a KISZ-ben tevé­kenykedtek, A számonkérés sem maradt el. Arról most nem szólunk bővebben, hogy a pártépítési tevékenységet néhány terme­lőszövetkezet gazdasági meg­erősödése is elősegítette- In­kább azt kell megállapítani, hogy lényegesen javult a pártszervezetek irányító te­vékenysége, növekedett a ve­zetés színvonala. Az utóbbi választáskor 34 párttitkár közül húsz új titkár került az alapszervezetek élére, s huszonegynek pedig vagy öt-, vagy háromhónapos pártis- kolai végzettsége van. Ez is elősegítette, hogy a salgótarjánit járásban az in­tézkedési terv meghozatalá­nak idejétől számítva 68 tag­jelöltet vettek fel a párt so­raiba, köztük 38 nőt. Es ami még örvendetesebb, legtöbb fiatal- Á negyven évnél fia­talabb tagjelöltek száma öt­venegy. A helyesen értelme­zett pártépítésre vall. hogy a munkában legjobban helyt­álló brigádvezetők és egysze­rű termelőszövetkezeti tagok kerültek a párt soraiba A tagjelöltek közül 24 végezte el a nyolc általános iskolát, hárman főiskolai, öten pe­dig gimnáziumi érettségivel rendelkeznek. A községek közül legjobb munkát a sámsonházi, szilas- pogonyí, luefalví. sóshar- tyáni és a karancslapujtői alapszervezetben végeztek. Szilaspogonyban például ez­előtt évekig nem vettek fel tagjelöltet, ebben az időben pedig hat új taggal erősítet­ték soraikat. Ah©! nem léptek előbbre Annak idején valamennyi alapszervezet külön is készí­tett intézkedési tervet a párt- szervezet megerősítésére. Sajnos azonban akadt né­hány hely, ahol semmit sem tettek. A járás nyolc termelő­szövetkezeti alapszervezeté­ben egyetlen tagjelöltet sem lettek fel. Az egyébként gazdaságilag erős mátrave- rebélyi, homokterenyei, ka­zán, mátranováki, szupatakí és vizslási pártszervezet sem tudta sorait erősíteni. Első­sorban azért, mert eluralko­dott a kényelmesség, a terv- szerűtlenség. Több helyen a vezetők személyeskedése is gátolta a pártépítési mun­kát. Jó néhány alapszerve­zetben formálissá vált a pártbizalmiak, a pártcsopor­tok tevékenysége. Megeléged­nek a pártbélyegek kihordá­sával, a pártfolyóiratok ter­jesztésével. Nem egy helyen hiányos a végzett munkáról történő számonkérés is­Egy-két pártszervezetben — elsősorban a ceredi részen — a termelőszövetkezetek ve­zetői a gazdasági megszilár­dítás mellett elhanyagolják a politikai munkát, a tsz-tagok tudatának, gondolkodásának formálását. Ez pedig abból fakad, hogy az alapszerveze­tek titkárai elsősorban gaz­dasági vezetők, mint Somos­kőújfaluban, Zagyván, Kazá­ron és Cereden. A főkönyve­lő, az agronómus, az üzem­egység vezető, főleg a gazda­sági és nem a politikai mun­kát látja, noha egyszemeiy- ben alapszervi titkárok is. Az ilyen gazdaságokban a neve­lést, felvilágosító munkát a parancsolgatás váltja fel. amely nem vonzza a párton- kívüliéket. Tovább a meejkejdetf úten A salgótarjáni járás terme­lőszövetkezeti pártszerveze­teiben végzett pártépítési munkát mindezek ellenére eredményesnek lehet monda­ni- Előttük áll több jó példa, í ezek feltétlenül követésre méltóak- Látják a hibákat a lazaságokat is — éppen ezért kijavításuk is sokkal köny- nyebb. Mégis, mi a legfon­tosabb? Az, hogy valamennyi alapszervezetnél megértsék: a gazdasági megszilárdítás nem képzelhető el hasznos, .ló politikai munka nélkül. Ezért a politikai nevelő munkát elsőrangú feladat­ként kell számon tartani. Tö­rekedni kell arra, hogy kom­munista családokat alakítsa­nak ki termelőszövetkezete­inkben, Éppen ezért a párt­építési munka egyik alapkö­ve a női dolgozók, az asszo­nyok bevonása legyen- Fel­tétlen szükséges, hogy az agltációs, a felvilágosító, meggyőző munka a jól dol­gozó tsz-tagok, brígádveze- tők, a munkában és magatar­tásban példamutató emberek között történjen, azokat nyerjék meg a párt tagjai­nak- Természetesen nem mel­lőzhetik a példamutató idő­sebb dolgozókat sem. A tömegszervezetek első­sorban a KISZ — jó iskolák a párttagsághoz. Az arra rá­termett fiatalokat, az idő­sebbeket és a nőket is a tö­megszervezetekben végzendő feladatokkal bízzuk meg. Szeressék meg a közösségi munkát- A rendszeres, jól át­gondolt pártépítésre a salgó­tarjáni járásban minden le­hetőség adva van- Mindez azzal jár majd, hogy a járás ipari pártszervezetei mellett még több erős termelőszö­vetkezeti alapszervezet mű­ködik a jövőben. Somogyvári László cÁ eütávi IwqjijjeJk aLatt Igaz is. Süt a nap, a leg­ideálisabb az idő a mezei munkára. —Dolgoznak a mi embe­reink becsülettel — mondja a könyvelő. — A tagság elége­dett, mert sokat javult a mun­kaszervezés, meg munka is is van elegendő. Mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy nemcsak ez játszik szerepet a tagok jókedvében, szorgalmában, hanem az is' hogy havonta rendszeresen megkapják a tizenhat forintos munkaegység előleget. Az év végén pedig — ha nem lesz különösebb vesztesége a kö­zös gazdaságnak — további több mint tizennyolc forintra számíthatnak munkaegysé­genként. Igaz nem minden úgy sike­rült, ahogyan szerették vol­na, de egyelőre nincs külö­nösebb baj. — Az ötven hold dohány szépen fizetett — tájékoztat a könyvelő. — Mennyiségben meg lesz a tervezett érték, mi­nőségben azonban nem. Saj­nos a sok esőzés miatt nem .,zsírosodott be” eléggé a do­hány. A dohányról beszélgetve ki­derül, hogy ezzel van még egy nagyobb gondjuk is a tsz ve­zetőinek. Ugyanis a Do­hánybeváltó Vállalat a meg­termett dohánynak a felét sí- mítatlanul akarja elvinni a csitáriaktól. Márpedig ez vesz­teséget jelent a gazdaságnak, mert úgy kevesebbet kapnak érte — nem szólva az asszo­nyok téli foglalkoztatásának a megoldásáról­Bár még a cséplés utolsó akkordjai zajlanak, nagy a ké­szülődés az őszi vetésre és be­takarításra. Egy lánctalpas traktor állandóan szánt a ha­tárban és folyamatosan szór­ják a műtrágyát is a vetéste­rületre. A szántást segíti elő a három UTOS és egy Szuper Zetor is, amint befejezték a cséplést és a legszükségesebb szállítási munkát. — összesen ötszáz holdon vetünk kalászos gabonát az ősszel — mondja Herczeg Ist­ván. — Ügy tervezzük, hogy túlnyomórészt Bezosztáját ve­tünk, mivel a magyar Bánkúti fajta nálunk nem vált be. Sokkal gyengébb termést ho­zott, mint amennyit vártunk. Igazuk van a csitáriaknak, azt vessenek ami nekik ki­fizetődőbb. Egyébként az idei munkákat már nagy gondosság jellemzi. Példa erre az őszi árpa esete is. Tavaly elvetették már au­gusztus utolsó napjaiban. A termés olyan dús lett, hogy a terméshozam látta a kárát. Ezért határoztak úgy, hogy az őszi árpát és a rozsot is csak szeptember második hetében teszik a földbe­Tavaly nehézségek mutat­koztak Csitáron az állatte­nyésztésben is. A nagy takar­mányhiány miatt nem tudtak rendesen teleltetni. Különösen megérezte ezt a szarvasmar­ha állomány. S ez most üt vissza. Nem tudják teljesíteni a tejtermelési tervet. Az istál­lóátlaguk hét liter, de a meg­lévő tehenek sokkal többre képesek. Ebben az évben kü­lönösen gandját viselik az ál­latoknak. De nemcsak a kö­zösben, hanem a háztájiban is. Termett elegendő szálasta­karmányuk, amiből jutott a háztáji gazdaságokba is. Csak harminc vagon szálastakar­mányt kazlaztak, aminek nyolcvan százaléka pillangós széna. Lesz silótakarmányuk is szépen, annak ellenére, hogy csalamádéjuk nem sikerült. Most ebből etetik az állatokat. C sitáron szorgalmasan dolgoznak az emberek- , A jól szervezett, gondos munkának, látszata van. S ez megnyugvással tölt el min­denkit. S ott, ahol nyugodtan dolgoznak az emberek, a jó eredmények nem maradhatnak el. Padár András <

Next

/
Oldalképek
Tartalom