Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-11 / 214. szám

1965 szepíemSer íf szamba? NÓŐfXB AZ OLVASÓK! »» Öreg, vagy munkaképtelen tsz-tagok háztáji földhasználata Előfordul, hogy öreg, rok­kant vagy munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tagok háztáji területét a termelőszö­vetkezet vezetősége különböző címen csökkenti- A csökkentést azzal Indokolja, hogy a tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, vagy munka- képtelenné vált. Volt rá példa: a háztáji csökkentését a tsz azzal indokolta, hogy öreg vagy munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti. tag má­sokkal él közös háztartásban- Más esetben azért csökkentettel, illetve vonta meg a háztájit, mert az ilyen személy a köz­ségből elköltözve, háztáji terü­letét mással művelteti meg. Mindhárom esetben helyte­lenül jár el a termelőszövetke­zet vezetősége- Ezek az in­tézkedések ugyanis nincsenek összhangban azzal az alapelv­vel, hogy a termelőszövetke­zeti tagoknak a tagsági viszo­nyon alapuló jogai és kötele­zettségei egyelőek. Azok is teljes jogú tagjai a termelő- szövetkezet közösségének, akik idős koruknál vagy rokkantsá­guknál fogva munkaképtele­nek, vagy akiknek csökkent a munkabírásuk­A termelőszövetkezetről szó ■ ló 1959- évi 7. tvr. 27- §-a sze­rint megilleti a háztáji gazda­ság az önálló háztartással rendelkező öreg, rokkant, vagy munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tagot, te­kintet nélkül arra, hogy nyug­ellátásban részesül-e vagy sem, és ezt sem betegség, sem öregség esetén megvonni nem lehet Ilyen címen tehát a ház­táji terület sem csökkenthető­De önmagában véve nem indok a háztáji föld korláto­zására az sem, ha az öreg, rokkant, vagy munkaképtelen tag másokkal él közös háztar­tásban- Ilyen esetben annak a rendelkezésnek kell érvénye­sülnie, hogy a tag és a vele közös háztartásban élő család­tagok együttes használatában több — a háztáji törvényes mértékén felüli föld — sem­miféle jogcímen nem lehet. Ha az idős vagy munkaképte­len termelőszövetkezeti tag olyan személyekkel él közös háztartásban, akiknek szintén van háztáji földié, — az idős tag háztáji földjét legfeljebb olyan mértékben indolkolt csökkenteni, hogy — az öre­get is beleértve — a közös háztartásban élő személyek háztáji földje elérje, de ne haladja meg a törvényben elő­írt 1600 négyszögölet- Ilyen esetben azonban a csökkentés mértékéig az öreg, rokkant, vagy munkaképtelen tagot a termelőszövetkezetnek kárpótolnia kell a háztáji föl­dek átlagos termésének meg­felelő természetbeni vagy pénzbeni juttatással. Nem lehet az öreg, rokkant, vagy munkaképtelen termelő­szövetkezeti tag háztáji terüle tét csökkenteni vagy megvon­ni azon a címen, hogy a köz­ségből elköltözött, vagy háztá­ji területét mással művelteti. Ilyen esetben akkor jár el h~- lyesen a közgyűlés, ha kérel­mére az ilyen tagot természet­beni vagy pénzbeni juttatás­ban részesíti, éS közös meg­egyezéssel orvosolja az elkö­vetett hibát a szocialista tör­vényesség helyreállítása érde­kében­Nők a szarvasgedei tsz-ben A palotdsival «gyesült szarvas- gcdci szövetkezetben is kevés a fiatdl, főleg a férfi ember, de a 63 asszony pótolja a hiányzó munkaerőt. Tudják, hogy először jól kell dolgozniok. utána fizet­nek jobban. Pedig nehéz körülmények kö­zött végzik munkájukat. Nincs a községben óvoda, sem iékolai napközi, gondot okoz a nagy nyárt szezonmunkák idején a gyerekek felügyelete. S mégis, 1964-ben átlag fejenként 130 mun­kaegységet teljesítettek. A nö­vénytermesztésben (cukorrépa, kukorica) végzett munkájuk ju­talma 17 forint premizálás munka­egységen felül. Az idén a rossz Idő ellenére is időben és jól végezték a növény­ápolási munkákat. Kiosztották az egész kapásterületet, mindenki vállalt, ki kevesebbet, ki többet Az eredmények titka a munkafe­gyelem megszilárdításában ke­reshető. Aki az elvállalt területet nem. művelte meg, azt felelősség­re vonták. Az aratási-csépiésl munka el­képzelhetetlen asszonykéz nélkül, különösen a sok dőlt, kuszáit ga­bona esetében. A cséplőcsápatok versenyeznek egymással. A meg­növekedett munkakedvet tükrözi, hogy szeretnének dohánytermesz­téssel is foglalkozni. Ezzel kí­vánják a nők téli foglalkoztatá­sát megoldani. Persze a sok mun­ka mellen nem feledkeznek meg az önképzésről sem. Az ősszel induló növényter­mesztési szakmunkásképzésre 25 asszony jelentkezett. Pártoktatá­son tavaly 30 nő vett részt, az idén még több. Problémát okoz viszont a VTI- Vili osztály elvégzése esti úton, mivel hetente négy este az isko­lában kellene ülni. A családot, a háztarást figyelembe véve ez sze­rintük sok. Szórakozásra egyálta­lán nem maradna idő. Pedig meg­érdemlik. fL L Még egyszer a Concerto-ról A Concerto című televíziós kisfilm emlékezetes bemutató­ja nagy visszhangot váltott ki Salgótarjánban. A közönség nagy része mást várt ettől a filmtől és elmarasztalta ezt az alkotást- Ezt bizonyítja a Nógrád augusztus 28-i számá­ban Lauter Zsuzsa tollából megjelent írás is .amelyben a cikk írója többék vélemé­nyét juttatja kifejezésre. Vé­leményem szerint azonban el­túlozza megállapításait és fe­lelőtlenül „összekapott” film­nek nevezi ezt a valójában művészi alkotást- Honnan ered vajon ez a félreértés? Minden bizonnyal az okozza, hogy az előzetes műsorban a film címe mel­lett megjelölték városunk ne­vét is. Ezért várták a tarjáni- ak jogo? izgalommal a bemu­tatót- Á film azonban, mint később kiderült nem azzal a szándékkal készült, hogy a mai, valóban szép és ezerarcú Salgótarjánt az ország lakói­nak bemutassa- A város tulaj­donképpen csak díszletként szerepelt a zenéi mondanivaló kibontásához. Revés város van az országban, amelynek külső képe a múlt és a jelen valamennyi jellemző vonását magán hordozza- Salgótarján ilyen település. A fejlődés a régmúlttól napjainkig nyomon követhető- A szóbanforgó kis­film csupán a fényképezés és a zene segítségével képes volt bemutatni ezt az utat a bá­nyászat kezdeteitől, a Tanács- köztársaság harcain keresz­tül, a felszabadulás nagy él­ményén át, egészen a békés építő munkáig. Művészi ereje éppen ebben volt- Nem hi­ányzott a beszédhang csak­úgy, mint, ahogyan felesle­ges lett volna a város megje­lölése is, miután még az al­kotók is inkognitóban marad­tak. Csongrády Béla Azt hiszem, mi tarjániak egy kicsit soviniszták vagyunk, és azt nem más, mint szépülő városunk váltotta ki belőlünk. Mindenki szinte személyes ügyének, sikerének tekint egy-egy újonnan elkészült épületet, városnegyedet. Ezt a jószándékú büszkeséget termé­szetesen csak fokozhatják ná­lunk, ha mindezt a televízió­ban látjuk. Szívesen elnéz­nénk házainkat órákon ke­resztül is. A Karancs Szállót természetesen minden megvi­lágításban a televízió képer­nyőjén. De a Concerto c. kis­film, amelyet nemrégiben mu­tattak be — nem ezt a célt akarta szolgálni, hanem Bar­tók csodálatos zenéjét illuszt­rálta városunk egy-egy fel­villanó képével. Kitűnően tud­ta érzékeltetni a zenemű mon­danivalóját: „Bartók a csüg- gesztő külső körülmények el­lenére is, megújhodott bizako­dással fordult a jövő felé, megvillantja az új, a szebb világ körvonalait.” A film kü­lön érdeme, hogy mindvégig tökéletes összhangban a zené­vel, lüktető és pergő képek sorozatával érzékeltette a fej­lődés gyors ritmusát, „össze- kapottságról” itt nem beszél­hetünk, esetleg jó operatőri, rendezői munkáról. Salgótarján új épületeit az ország népe a Tv-híradóból, és az újságok képeiből már jól ismeri. Ennél sokkal töb­bet nyújtott a film, nem szö­vegmagyarázattal ellátott, de Bartók zenéjével összeolvadó ügyes munkával. Szegő Ágnes Widder Anna „HEGEDÜLNEK SZÉPÉN MUZSIKÁLNÁK” VIDÁM HANGULATÚ MAGYARNÓTA-EST szeptember ■ 15-én le-^án a balassagyarmati a salgótarjáni „I P O L Y” „S A L G ó” étteremben étteremben este 8 órai- kezdettel A műsorban fellépnek: NEMES RÖZSA TEKERES SÁNDOR KUTASSY KATALIN Konferál: RÖNAI EGON Közreműködik: SZABÓ KALMAN * népi zenekara ■"«íépödíj 6,—Ft MAGYAROS VACSORA-KÜLÖNLEGESSÉGEK! SPORT - SPORT - SPORT Labdarúgó játékvezetők — továbbképzésen Háry János lebukott Kedves Nógrád szerkesztő­sége! Élénk érdeklődéssel olvasom ötletes új, Háry János terjesz­ti. •. rovatukat, amelyben rö­viden, csattanósan pont olyan hibákra irányítják a figyel­met, amelyek mindennapi éle­tünkben rengeteg bosszúságot okoznak. És amelyek gondo­sabb, korszerűbb munkával könnyen elkerülhetők lenné­nek. Hadd reagáljak frissen a tegnap megjelent számukban közölt Háry hírre, arra: „A nyomdászok megígérték, hogy a mai naptól kezdve sajtóhi­ba nélkül jelenik meg a „Nóg­rád”. Lebuktatom Háry Já­nost: csupán egy cikkben a 3. oldalon közölt egyébként igen érdekes — Vesztett mil­liók című írásban nyolc sajtó­hibát fedeztem fél. Ezt az arányt véve alapul, ebben a lapban csaknem 200 sajtóhibá­nak kell lennie — azt bizonyí­tandó, hogy az ígéret valóban csak remény, ami Háry János legendáiból táplálkozik. Zala Ferenc Salgótarján, Zója körűt Érdemes jobban dolgozni A kereskedelmi dolgozókat és a vásárló közönséget is ak­tíván érinfo új bérezési rend­ről szeretnék szólni. A Nógrád mégyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Nagybátonyí 2. sz. árudájában, a Belkereskedelmi Miniszté­rium 29/1965. sz. rendelete alapján 1965 július 1-ével tisz­ta-jutalékos bérezést vezéttek be. Ez azt jelenti, hogy a bolt dolgozói a forgalom két és fél százalékát kapják munkabér­ként. Kezdettől fogva őrömmel üdvözöltem ezt az új bérezé­si formát, mert érdekeltté te­szi az áru eladót a forgalom emelkedésében a munkabérén keresztül is. Ezáltal sokkal aktívabban foglalkozik az áru eladásával. Igyekszik az új árut bemutatni, felvilágosítani a vásárlót annak előnyeiről, használhatóságáról. Így ud­variasabb lesz a vevőkkel, mert ha a forgalom csökken­né, az az ő fizetésén is meg­érződik. Szocialista kereske­delmünk ezáltal nagyot lép előre. Egységünknél az első hónap alatt az új bérezéssel dolgo­zóink 15 százalékkal kaptak nagyobb bért, az áruda pedig 50 ezer forinttal nagyobb for­galmat ért el- Mivel megyénk­ben ez a bérezés még teljesen új, de jól bevált forma, a ma­gam részéről miftden kartár­samnak ajánlom bevezetésre. Csonka József árudavezető, Nagybátony Antal Terézé az érdem Augusztus 27-én, Tűz a dej- tári termelőszövetkezetben c. írás kiegészítéseként szeret­ném megemlíteni Antal Te­réz balassagyarmati kórházi dolgozó áldozatkész fáradozá­sát, amelyet a tűz-eset során tett. A tüzet Teréz édesanyja: Antal Mihályné vette észre, amikor éjszaka az udvarra ment- Anyja kiabálására Te­réz azonnal kerékpárra ült. S még azzal sem törődött, hogy az éjszakai sötétségben kerékpárjával felbukott, foly­tatta útját. A határőrségre tért be először, ahonnan ka­tonák siettek a tűz oltására, majd a határőrsről értesítet­ték a balassagyarmati tűzoltó­ságot. Innen a tanácsházára ment. hogy a hangos bemon­dón kérje a falu lakosságának segítségét. Az oltási munkában részt vett Teréz édesapja is. A család példája emberségre vall! Kamarás József Balassagyarmat Selypen háromnapos to­vábbképzésen vettek részt Nóg­rád megye játékvezetői. A há­rom nap alatt az ötven játék­vezető felelevenítette a játék szabályait, továbbfejlesztette szakmai tudását­Az edzőtáborozást Csala András, a megyei JT elnöke nyitotta meg. Az első napon Máthé Sándor, a JT elnökhe­lyettese tartott előadást a já­tékvezetők feladatáról, a he­lyes magatartásról. Arról, ho­gyan kell- viselkedniök a mér­kőzés előtt, a mérkőzés alatt és a mérkőzés után­A második napon a JT tit­kára, Szabó László előadásá­ban a felkészülésről, a helyez­kedésről, a gyorsaságról be­szélt. Szó volt az előnyszabály kérdéseiről is és ezt a témát heves tata követte- Ezen a na­pon érkezett az edzőtáborba Gere Gyula FIFA játékveze­tő, aki már harmincöt nemzet­közi mérkőzést vezetett, köz­tük az 1964, évi világkupa döntőt. A neves játékvezető élménybeszámolót tartott, me­lyet nagy érdeklődés kisért­A harmadik nap előadója Bácskai János, az oktatási bi­zottság elnöke és Szopóczi Ferenc a küldőbizottsag elnö­ke volt. Előbbi a partbírák is­kolája címmel tartott előadást, majd a jelenlévők a gyakor­latban elevenítették fel, ho­gyan kell kifogástalanul mű­ködni a partjelzőnek­A táborozás ideje alatt a játékvezető testület két hétta­gú elnöksége ülést tartott, melyen kijelölték a tizenhat játékvezető keretet. Helyet ka­pott. a játékvezetők között Ba­lázs II. József, Bacskó Ferenc, Kónya Károly, Lovász János, Mohácsi Lajos, Urbán Kál­mán, Rajnai Lajos, akik nem is olyan régen még aktív lab­darúgók voltak- Megállapodott a JT testületé abban, hogv a megyei T. osztályú mérkőzé­sekre csakis a legjobb form á­ban lévő játékvezetőket kül­dik a bajnokság zavartalan le­bonyolítása érdekében. Erre azért van szükség, mert az NB Ill-ból az SKSE és a Bgy. Dó­ssá kivételével három Nógrád' megyei együttes kiesésre áll, s ez azt jelenti, hogy a me­gyei bajnokságból négy csa­pat is kieshet. Ezért kiélezett a küzdelem a megyei I- osz­tályban. A háromnapos továbbképző táborozás jól szolgálta a játék­vezetők szakmai tapasztalatai­nak fejlődését. Egymáshoz kö­zelebb kerültek a bírák és ki­cserélték véleményüket. A tá­borozáshoz nagy segítséget nyújtott a Selypi Cukorgyár vezetősége is. Teke Megkezdődött a megyei CsB Meglepetéssel kezdődött a megyei teke bajnokság őszi első fordulója. Az SKSE I. csapata biztosan győzte le ott­honában az eddig jól szerep­lő Mátraszőllős együttesét. A St. Dózsa csak fakülönbség­gel tudott győzni a Zp. Építők ellen, A listavezető St. Üveg­gyár együttese 2514 fával új pályacsúcsot ért el. Sajnálatos, hogy több csapat sportszerűt­lenül jelent meg az utolsó mérkőzésre. EREDMÉNYEK: St- Üveggyár I. — St. Üveg­gyár II. 7:1 2514:2291 fa. Kis- terenye — Karancsalja 8:0 (a Karancsalja nem jelent meg.) Mátraszőllős — SKSE I. 0:8.2 056:2316 fa, SKSE II. — St. Dózsa II. 8:0, (az St. Dózsa nem jelent meg.) St. Dózsa I. — Zp. Építők 3:3, 2415:2376 fa. Az első forduló legjobb do­bói:! Magyar (St- Üveggyár) 444 fa, Frink (St. Üveggyár (442 fa, Krupa (SKSE) 434 fa, Mag (St. Üveggyár) 426 fa. Győri (St. Dózsa) 426 fa, Gáldi (Zp. Építők) 422 fa. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA: 1. St, Üveggy. X. 2. SKSE I. 3. Zp. Építők 4. St. Dózsa I. 5. St. Üveggy, IX. 6. SKSE n. 7. M.SZÓUÖS 8. Kisterenye 9. K.alja 10. St. Dózsa IX. 24 087 ía 62 23 578 ta 60,5 22 994 fa 46.5 23 383 fa 46 23 371 fa 43,5 22 449 fa 39 21 034 fa 37 22 986 p 30,5 18 767 fa 25 15 147 fa 9 A Csipkési Bányász a kisgolyós bajnok Rónabányán rendezték a salgótarjáni járás kisgolyós „Béke-kupa” teke csapatbaj­nokságát. A résztvevő három bányász együttes nagy küz­delmet folytatott a megyei döntőbe jutásért. Ez a csip- késieknek sikerült. Végeredmény: 1. Csipkési Bányász 262 fa, 2. Rónabá­nyai Bányász 181 fa, 3. Mén- kesi Bányász 178 fa. A megyei kisgolyós tekebajnokság dön­tőjét szeptember 12-én Rá- kóczi-bányatelepen rendezik­Az Északmagyarországi Tégla és Cserépigari V. építőipari részlegéhez felvesz segédmunkásokat. Mun­kásszállást biztosítunk. Jelentkezés írásban, vagy sze­mélyesen a következő címeken: Vállalati központ, Mályi Műszaki Osztály I.udányhalászi Téglagyár Szécsényi Téglagyár Ipolytarnóci Téglagyár Putnoki Téglagyár Eger Vécsei völgyi Téglagyár Eger Homokutcai Téglagyár Autósok Figyelem! Nádujfalun állandó nyitvatartással üzemel a benzinkút

Next

/
Oldalképek
Tartalom