Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)
1965-09-30 / 230. szám
*f sflGRín túftü. 30 . csü+őr+ők Más megoldás nem volt... A nyár végén nemegyszer Konecsni elvtárs, a községi terv, ötvenkilencben fogad- népes társaság szorgoskodott tanács titkára egy darabig ták el (tehát még előbb ké- az épülő művelődési ház csak hallgat, aztán — félol- szült), de ehhez tudják bizto- körül Bujákon: a falu ap- dalasan rámpillantva — meg- sítani az anyagot... aztán kitaja-nagyja eddig mintegy kérdi: 37 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett itt. Most mégis úgy mennek el a még nyersen álló betonépület előtt, hogy egy pillán^ tást sem vetnek rá. „Szép juhhodályunk lesz!" — — Mi akar ebből Újságcikk?!... derült... — Egy kézlegyintés sei félbeszakítja önmagát: — lenni ? Nem érdekes... majd megszokjuk ... Fő az, hogy van! — Talán — mondom. — Attól függ, mond-e egy cikkre valót? — Nincs itt sok Hetekig szaladgáltak a bujá- kiak Pesttől Debrecenig és Tarjánig, még sem kaptak az beszélni előírásnak megfelelő beton=1 ^*e • való — tesz elhárító mozdu- vasat... a hat év előtti előa megkérdezett járókelők. — De hiszen maguk csináljak. községi pénzen, miért nem olyat választottak, ami tetszik is?! — kérdem Gábor latot a kezével. — Ezelőtt írásnak megfelelő hat év előtti két évvel a tanácsülés elha- ______... „ „ , , , i___ .. . i-j- • betonvasat!! S mert mast nem l arozta. hogy uj művelődési házat kell építeni. Tulajdon- lehet beépíteni, végülis a sal- képpon az elsőt a falu törté- gótarjáni lerakatnál válogat- Jánost. aki nemcsak egvik nptében, mert az eddigi csak ták össze az anyagot — az kollektív tulajdonosa, hanem szükségmegoldás volt. Kisze- ócskavasból. Ez egy példa a építője, is a készülő épület- ™ltük a mihálygergeiekét, számos hasonló eset közül neK' mert az mindenkinek tetszett, — Tessék nézni mit akl a faluból látta. Meg is A másik példa: az ötszázas mondjak... A tanácsházán szereztük a tervét, és föl- cement hat évvel ezelőtt ötmajd részletezik. mentünk vele az Építésügyi ven egynéhány forint volt, A művelődési otthon homlokzata. Előtte a szorgalmas társadalmi munkások Új könyv: RÉVAI JÓZSEF: ADY Egy negyedszázad során, különféle alkalomból íródtak ezek a tanulmányok, cikkek Ady Endre munkásságáról Kiemelkedik közülük a nagy Ady-értékelés, Ady világnézetének, költői stílusának és az egész életében körülötte dúló vitáknak egyedülálló marxista elemzése. Révai József pályája kezdetétől fogva szenvedélyesen vitatkozott Adyról azokkal is, akik az ellenforradalmi ideológia és politika nevében akarták kisajátítani a magyar költészet legnagyobb forradalmi megújítóját, és azokkal is, akik bálványukat féltve, inkább csak a költőt, a költői nyelv és forma művészet akarták láttatni benne. Révai Adyt belehelyezte korának társadalmi harcaiba, tanulságul megidézte versei mellett újságcikkeit is; hiszen Ady politikai érdeklődésének legfőbb bizonyítéka éppen az, hogy szenvedélyesen hozzászólt kora minden fontos, a közvéleményt izgató kérdéséhez. Az első írás még a felszabadulás előtt, a Szovjetúnió- ból érkezett el Magyarországra. Az utolsó Révai József halála után látott napvilágot. Révai József Ady-szeretetének egyik legszebb dokumentuma volt, hogy az Olcsó Könyvtár 200. jubileumi kötetét, az Ady- kötetet ő válogatta, gondozta és látta el utószóval Gyűjteményünkben ez az utószó is helyet kapott Minisztériumba. Ott azonban azóta rendezték az építőanya- ellenvetéseket tettek, s végül- Sok árát, és a cement ára „ ___ , „ emelkedett Más építőanyagé is nem járulták hozza a ,s A tizennégye2er P forintért megvalositasához. Javasoltak megvásárolt típusterv har- egy típustervet... Ezt, ami mine kilós dokumentumán*-a- most épül... Nekünk a költ- Sóban azonban a régi áron ségterv megfelelt volna. Kitettük a rajzokat közszemlére. Nem tetszett a lakosságnak. Felmentünk ismét a minisztériumba, mondtuk az itthoni véleményt Azt felelték, hiába, nincs más típus- “f ™fgye.ben- hogy e§y'eg/ terv. Maradtunk mellette, tál, Már benne van van jelölve mindegyik. Eredmény: Buják népe nem kétmillió kétszázezerért fog művelődési házhoz jutni, hanem többért... Számos helyen tapasztalhanagy lelkesedéssel meg- körülbelül építi új művelődési házát, az hétszázezer forint... A lakosság szívesen jön társadalavató ünnepségen jelen van minden épkézláb ember, az mi munkában segíteni, de tán elmúlik Pár hónaP- és újabb rendezvényre már aligEz alig mennek el. És a kulcs jóformán mindig szögön lóg. azért úgy néznek rá, mint a nemszeretem gyerekre. van. — Nem lehetett volna más megoldást találni ? — kérdem. — Ha tudná, hogy menynyire nem! Illetékesek mondták: igaz, hogy Miért? . Kimerítő feleletet nehéz adni, de az bizonyos, hogy az egyik ok a bujáki példa! Miért kell megismételni a azt régi hibákat? régi Kunszabó Ferenc csöves kukorica szellö&tetéses szárítása Részletek a Földművelésügyi Minisztérium „Tudományos Tanácsadójából" A betakarított kukorica rolására. Az oldalakat légát- dig száraz, meleg az idő. a romlás veszélye nélkül csak eresztően kell elkészíteni, il- levegő hőmérséklete 10 fokjói szellőző helyen tárolható, letöleg ahol nyitott, drótrács- nál magasabb, s a levegő-pá- A tárolás alapvető feltétele csal bevonni. Ha tárolószi- ratartalma 30—85 százaléknál a kukoricacsövek közötti le- nünk nem szélesebb öt-hat kisebb, a nappali órákban vegőáram biztosítása. méternél, akkor egy egyszerű mindig járassuk a ventillálégelosztó főcsatornával is tort. A természetes légmozgással megoldható a szellőztetés, történő szárításnál — amely jja pajtánk ennél szélesebb, Ha' a szem víztartalma 25 sokszor bizonytalan és nagy légelosztó oldalrés is szüksé- százalék felett var. és a leges. felületű górék építését teszi szükségessé — kísérleti eredményeink szerint gazdaságosabb a nagy tömegben raktározott csöves kukoricának mesterséges légárammal, ventillátorral végzett szellőztetése és szárítása. Ebben az nunk rakni, akkor már rácsRácskürtök alkalmazása Ha magasabb réteget kíváesetben a légmozgást tervszerűen, az adott körülményeknek megfelelően és a legkedvezőbben tudjuk irányítani. Szénaszárítóból — , , , dugósorral. kukoricaszar ito kürtők alkalmazása szüksé ges. Ha pedig öt-hat méternél szélesebb a tárolószinünk, légelosztó oldalrácsok is szükségesek, megfelelő szá- . mú és egyenletesen elosztott a szan 0 a a • vegő hőmérséklete plusz 10 fok alá süllyed, akkor naponta legalább egy óra hosszat járatni kell. a ventillátort. Ha a szem víztartalma már 25 százaléknál kisebb és a külső hőmérséklet plusz 10. foknál nagyobb. akkor is legalább egy órát járassuk a ventillátort. Ha a levegő hőmérséklete plusz 10 fok alá süllyed, már nagyon csekély Tároló-szárítónak jól fel- asználhatók az ismert szelDecemberben, ha nagyon Állami gazdaságainkban az kecjVező az idő. csak esetenutóbbi években elég sok 48 ként kapcsoijuk be a ventilm hosszú, 12 m széles és latort, hogy ezzel a konzerváicléses szénaszárító bérén- Í'6- , magas úgynevezett ,ó hatást biztosítsuk. A szem leteses jzenaszarito Deren Broz.fele 70 vagonos kukon- 20 szái,aiékos víztartalmának catároló szin épült. Ezeket a az élérése után a hideg téli széles színeket prizmaalakú hónapokban a kukorica már szellőzőracsokkal behálózva mesterséges szellőztetés nélpróbálták csöves kukorica tá- kbj js megóvható a romlás- rolására felhasználni, azon- tbk ban ezeknek a természetes szellőzése eezések megfelelő kiegészí- v essél. Ha azonban valamilyen fedett szín, lábas pajta, vagy egyéb tárolóhely áll rendelkezésünkre, elsősorban ezeket használjuk fel tárolásra a szellőztető berendezés beépítésével. A szellőztetéses tárolás lehetővé teszi a korábbi betakarítást, a betakarítási munkacsúcs mérséklését, a gépi betakarítási veszteségek csökkentését. Emellett gyorsabb nem elégséges. Ven tillá toros szellőzőberendezés beépítésével az ilyen típusú színekben is megfelelő tárolást lehet biztosítani. Foltinek (Auszti ia) vizsgálatai szerint a kifejlett kuko- kukoricagarmadában rica a száron lassabban szá- denz_viz képződjék. Tavasszal, ha már melegebb levegővel folytathatunk szellőztetést, több órán keresztül folyamatosan kell szellőztetni, nehogy a lehűlt konszáradást érhetünk el, mint rád, mind fosztott állapotban a górés szárításnál, s így góréban, vagy hideglevegős már a fagyok beállta előtt szárításban. Ezért ajánlatos a kisebb lesz a kukorica ned- kukoricatörést minél előbb vességtartalma, amely eltart- megkezdeni, hogy az októbe- h dóságának biztonságát nö- rí, vagy kedvező esetben a A környezeti levegővel A szem és a cső egyszerre szárad véli. szeptemberi szárazabb levegő történő szellőztetéses, úgyneszárító hatását kihasználhasvezett lassú szárításnál szénaszárító ventillátor használható fel. Az őszi idényben A szellőztetéses csöves ku— gyk Ügyeljünk arra, hogy a korica tárolására elsősorban tárolóbT egészséges fosztott beérett cs6vek lassan a szántalpakon mozgatható CSövek kerüljenek kezdenek száradni, mert a ÁVSZ—140 típusú axiahs célszerű, ha minél hama- szemek még szorosan, zártan rabb történik meg a szellőz- ülnek s ezért kicsi a párol- a széna szárítása már befeie- tetéses berendezés megtöltése. gó felület. A száradás a ződött, s ezek a ventillátorok ^‘ndan esetben a beépített szemben és a csutkában a kukorica tárolóhelyen tör- e»írt SSSS ilyenkor csakn€m 3201105 iÍ"„%«SÍ“S",.ókf“a“áe0' ““ ‘«oSfÄ Amikor „ónban , szamok . ricaréteg legyen. Amint a vízleadás következtében kez- A szellőztetéses csöves ku- berendezést, a kürtőket kuko- denek összezsugorodni, a koricatároló alapját a szel- rica fedi, a ventillátort azon- szemek közötti hézagokon ke- lőztetéses szénaszárító bérén- nal meg kell indítani, dezés képezi, csakhogy itt a . . . „ . „ A motor jaratasa dugók helyett függőleges levegőelosztó rácskürtőket használunk, s az egész berendezést dorongokkal erősített dróthálóval vesszük körül és kukoricaszárral, szalmával, vastagon betetőzzük, vagy tetőt építünk föléje. Az alapberendezést az AGROTERV-nél (Bp. I. Bem rkp. 28.) beszerezhető tervrajz alapján építsük meg. Ahol a szellőztetéses szénaszárító berendezésekre nem került széna. ezeket használják fel a csöves kukorica szárítására. A szellőztetéses szárítás lehetővé teszi, hogy pajtatereket, színeket is felhasználhassunk csöves kukorica táresztül fokozatosan a csutka száradása is meggyorsul. Végül a szemek és a csutka vízleadása ismét kiegyenlítődik. A ventillátort általában szárazabb órákban járassuk. A tárolás kezdetén minden időjárási viszonyok között naponta néhány óráig üzemeltessük a ventillátort Ha pe- Állattenyésztési Kutatóintézet Vámosi Jenő ■pgy szép napon felkeresett régi oaratom, frokupács. — Üdvözöllek, Elek — mondotta. — Hallom, hogy valami szerencsétlenség ért. — Nagyon örülök, hogy eszedbe jutottam, Prokupács. De hála istennek nem történt velem szerencsétlenség. — Azt beszélik, hogy nagy gondok, nyomor közepette élsz... Mivel lehetek a segítségedre? — Pletyka amit mondasz■ — Közvetlen barátaid terjesztik. — Ez lehetetlen, hiszen éppen mostanában kezd jobban menni a sorom. — Hát akkor örülök. Pedig azt is híJÓ TAKTIKA reszteiték, munka nélkül vagy, kirúgtak az állásodból. — Egyáltalán nem így van. Nagyon is sok a munkám. Ag- ronómus vagyok és szépen keresek. — Hát ez tényleg nevetséges. En azt Hallottam, alkalmi munkákat vállalsz és soha nincs két forintnál több a zsebedben. — Ugyan kérlek, havi háromezer a fizetésem — vágtam az arcába dühösen. — Lehet, hogy rendszertelenül kapod ezt az összeget-.. — Micsoda hülyeségek ezek: nyomor, nincstelenség, rendszertelen jövedelem. .. Ha tudni akarod, takarékbetétkönyvem van. Csinos summával. — Akkor már értem. Zsugori, irigy vagy, nem segítesz a barátaidon. Innen származnak a híresztelések. — Szó sincs róla! Ha valaki rászorul és hozzám fordul, szívesen adok kölcsön is. — Helyes beszéd. De előfordult már olyasmi, hogy valaki dicsekszik, ennyije van, annyija van, közben egy fitying- je sincsEz már kihozott a sodromból. Elővettem a levéltárcám és meglobogtattam a százasokat. — Ez még semmi — nevetett Prokupács. — Esetleg a gazaasag penzevet vágsz Jet, amiooi nem adhatsz kölcsön! — Hagyd már az ostobaságaidat, hiszen mondtam az előbb... — Rendben van. Ez esetben adj elsejéig háromszáz forintot. Becsszóra visszaadom. Mit tehettem- Odaadtam a pénzt. Pro- kupácsot azóta sem láttam. jjíz történt jú- nius 8-án. Viszont megtanultam egy jó taktikát. K. Meleg helyzetben (Komádi István karikatúrája)
