Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-28 / 228. szám

1365 szeptember 26.; NÖGRAD fl műszaki fejlesztés A Salgótarjáni Acélárugyár párt-vb napirendjén Legutóbbi ülésén a Salgó­tarjáni Acélárugyár párt vég­rehajtó bizottsága a műszaki fejlesztés helyzetével foglal­kozott. A terv ebben az év­ben öt és félmillió forint rá­fordítást irányoz elő a műsza­ki fejlesztési alapból, és az intézkedések nyomón több mint tíz és félmillió forint megtakarítást Az eredeti tervben ötvenhét téma szere­pelt, idő közben azonban új témákat vetettek fel, ugyan­akkor a korábbiak közül né­hány a feltételek .megváltozá­sa miatt elmaradt. Gyártmányfejlesztés, új gyártmányok bevezetése, gyár­tásfejlesztés, kutatások szere­pelnek többek között az in­tézkedési tervben. A huzalműben az ónozott huzalok gyártása, ha az előre hozott nagyjavítások miatt késett is, rövidesen megindul. A drótszemcse gyártás megva­lósult. A védőgázas hegesztő­huzalgyártást tovább fejlesz­tették és a kísérleti mennyisé­get átadták a felhasználóknak, s várják a véleményt. A hideghengerműben a di­namó szalagacélok gyártásá­val kapcsolatban folytatnak kísérleteket a legkedvezőbb technológia kialakítására. A borotvapenge alapanyag előállítására a kísérletek kie­légítő eredménnyel befejeződ­tek. A saválló szalagacél kí­sérletet azonban gyorsítani kel­lene, mivel most már beérke­zett az alapanyag és minden feltétel biztosított. A kovácsológyárban a ka- pasajtolás és előnyújtás mű­veleteinek az összevonása a vártnál eredményesebb volt. hiszen az egész évre tervezeti 50 ezer forinttal szemben, fél­év alatt már 44 ezer forint megtakarítást értek el, A he­I j termelőszövetkezeti művelődési otthon Sok közös gazdaság példái vehetne a szécsényi II. Rá- kóezi Termelőszövetkezettől a szociális és kulturális alap arányos és okos felhasználá­sára. Általános tapasztalat ugyanis, hogy téeszeink a ket­tős rendeltetésű tartalékot rendszerint egészében segé­lyezésekre használják, vagy csak elenyésző hányadban fordítják kulturális jellegű cé­lokra. A szécsényi II. Rákóczi a? idei 108 ezer forint szociális és kulturális alapjából 60 ezer forintot áldozott arra, hogy az eddigi műhelyépületet kultúr­teremmé alakítsa át. A mun­kálatok lassan befejezéshez közelednek s eredményeként televíziós és gyűlésterem, va­lamint klubhelyiség áll a tsz- tagok rendelkezésére. A termelőszövetkezet ezzel o. beruházássaj, a község is­kolagondján is enyhített, meri a termet nappali időszakban a szakközépiskola két osztálya használja. Az építési, átalakí­tási munkálatokat hamarosan parkosítás követi. Az iroda­ház udvarából ugyanis vala­mennyi segédüzem kivonul így lehetővé válik a környe­zet rendezése. Sümegi János, a tasz elnöke a debreceni Me­zőgazdasági Akadémiához fordult különleges csemete­dugványokért és cserjékért s ezek adnak majd látványos, kellemes kertet művelődési otthonuknak és központi irodájuknak. Szécsényben az őszi-téli me­zőgazdasági jellegű ismeret- terjesztő előadásokat és tanfo­lyamokat már a termelőszö­vetkezet művelődési termei­ben rendezik meg. gesztett gereblye gyártás meg­valósítása lassan halad a tompahegesztésű szántóvas gyártási kísérletet pedig még meg sem kezdték. A hibák mellett erénye a kovácsoló­gyárnak, hogy 12 új gyárt­mány mintapéldányát készí­tette el fél év alatt. Az öntödéknél is több té­mát megoldottak, sőt a Lenin Kohászati Művek műszaki fejlesztéséhez is készítettek ötvözött hengert. Az eredmények biztatóak, azonban több olyan téma szerepel a tervben, amelyek­nek a megvalósulását gyorsí­tani kellene, állapították meg a párt-vb ülésén. A műszaki szervezési intéz­kedések a vártnál eredménye­sebbek, hiszen az egés^ évre tervezett 10 millió hétszáz ezer forintból fél év alatt már hét millió nyolcszázezer fo­rintra rúg a megtakarítás. Ebből jelentős rész a huzal­műé, ahol annak ellenére, hogy anyagbetét tervét rajta kívül álló okok miatt nem tudta teljesíteni, mégis egy millió forinttal többet takarí­tott meg. A hideghengermű csaknem három millió forinttal lema­radt, de a kovácsológyár, egy­részt teámésváltozással, más­részt az anyagbétét csökken­téssel négymillió forintot takarított meg. A salgótarjáni Acélárugyár­ban mér szinte év elejétől folyik a tervezés a jövő évre vonatkozóan. Az üzemek ja­vaslatai alapján összesítették a műszaki fejlesztési témákat, és a 39 témát tartalmazó elő- terv már a felügyeleti szerv­nél jóváhagyásra vár. öt mil­liós ráfordítást terveztek és több mint tizenegy millió fo­rint megtakarítást a műszaki szervezési intézkedésekkel. Ez természetesen még előterv és elég óvatos, hiszen a felügye­leti szerv is kérte az acéláru- gyáriakat, hogy még legalább négy és fél millió forinttal emeljék a megtakarítási ter­vet és ezt támasszák alá újabb javaslatokkal. YagonMány, isiíÉséyi reklamáció a szállítás miatt Tömegtermelő gazdasági egység a Salgótarjáni Acél­árugyár. Naponta legkevesebb negyven vagon árut dolgoz fel. Ennyi nyersanyag érkezik be és készárunak kellene kí- mennie, ha zavartalanul, üte­mesen mehetne. De sajnos nem mehet, mert állandó a vagonhiány. Nemrégen lapunkban vész­harangot kongattunk, hogy ka­tasztrófáiig a vagonhiány. Utána néhány napig bizto­sítani tudta a MÁV a szüksé­ges mennyiséget. Csamangó Henrik, a MÁV vezérigazgató­ja is járt a gyárban nemré­gen. Néhány napig ismét kie­légítő lett a vagonellátás. Most pedig?. Több mint négyezer tonna késztermék áll raktáron, ho­lott a megengedett csak kéte­zer tonna lenne. Nagy a zsú­foltság az üzemekben, nincs már olyan hely, ahová rakod­ni tudnának, de megnőtt a balesetveszély Is. Gond a gyárnál, mert akadályozza a termelést, de gond a megren­delőknél, ahol hiányzik az alapanyag, mert nem kapják meg időben. Az alapanyag nyitott vago­nokban érkezik, ugyanakkor az acélárugyár legtöbb készít­ménye kényes, csak fedett va­gonban szállítható. Kényszer­ből kénytelenek a nyitott va­gonokba rakodni. Meg is van a következményé: beázik az áru, rozsdásodik. Emiatt há­rom millió forint értékű árut reklamáltak meg a rendelők. Az acélárugyáriak elkészítet­ték a kért minőségben, de szállítás közben vizet kapott, csoda-e. ha rozsdásodik? Kit terhel ezért a felelősség? Az acélárugyárukon kívülálló okok játszanak közre, mégis ők károsodnak? A helyzet megint katasztro­fális, hacsak a MÁV nem biz­tosít elegendő vasúti kocsit a számukra és olyant, amilyent az áru megérdemel. / B. J. Nem tisztázott az összhang Egy jottányit sem a minőségből! Közismert, hogy iparunk lenül kijelentették a gyárak esetek javarészében pontosan házatáján sok a teendő a tér- vezetőinek: a követelmények- annyi anyag, — gyakran im- mékek színvonalának emelé- bői egy jottányit sem enged- port anyag — szükséges, mint sében, s több fontos rendelke- nek. Helyesen teszik, mert ezt zés született erről a közel múlt években; elég csak a minőségi bizonyítványok kö­telező kiadását elrendelő kor­mányhatározatra, vagy a mi­nőségi ellenőrzést szigorító minisztériumi utasításokra emlékeztetni. Ma már garancia levéllel követeli tőlük deke. a vásárlók ér­A lehetőség és a valóság Sajnos a gyakorlatban bi­zonyos ellentét érvényesül a a jó minőségűhöz és az előál­lítására fordított munka a gyártáshoz felhasznált beru­házás stb. költsége sem ala­csonyabb. Sokszor ugyanis a gyengébbet a kiválótól elvá­lasztó különbséget nem az okozza, hogy nincs korszerű gép, vagy berendezés. A felü­letesség, a technológiai fegyel­kerül ki a kombinált szekrény mennyiség és a minőség fel- mezetlenség, illetve a meny­a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalattól, a széntü­zelésű tűzhely és kályha, va­lamint a gáztűzhely a ZIM Salgótarjáni Gyáregységéből, az ízléses gyermek- és leány­karuha a Nógrád megyei Tex­tilipari Vállalatból. Számok fogásában. A kapacitást túl- nyjEég minőség összhangjá- terhelo, csak rohammunkázés- nak .zemiéJetbeU torzulásai sa teljesíthető mennyiségi vezetnek a vásárló és a nép_ feladatok kétségkívül nem gazdaság számára egyaránt vadnak hasznára a minőség- káros következményekhez, nek. Ilyen értelemben tehát Nem ösztönöznek a bérezési formák A jelenlegi helyzetnek oka az is, hogy vállalataink ma még inkább abban érdekel­tek, hogy a termékek mennyi­növeljék, semmint, minőséget javítsák. elemezve többek között meg- sekre. Ezzel a lehetőséggel az Az előírt anyagi érdekeltsé­állapította: „a termékek mi- Acélárugyárban, az öblösüveg- fj mutaí°tH j* :Íf,káb^fí nősége javult, csökkent a rek- dt,,a7„t„.árhan ^esl értékterv teljesítését ................. . gyárban, az Ot\ ozetgyarban szorgalmazzák, tehát a meny­t obbé-kevésbé jól éltek a ve- nyiség félé tolják el a vállala­az ellentétek indokolhatók. _____ _______ Csakhogy az utóbbi időben és b izonyítják, hogy a minőség különösen ebben az esztendő- némileg javult, de nem min- ben érr^ m^r sz° sincs; köz- denütt és még korántsem ki- ismert, hogy az idei terv me~ elégítő mértékben. Erre utal lénkben is a termelés mér- a megyei párt végrehajtó bi- sékelt emelkedésével számolt- zottságnak az a megállapítá- Éppen azért, hogy modot ad- sa amely a december 10-1 ha- -i°n a minőseget, a termekek ségét, tározatból adódó feladatokat korszerűségét javító intezkede- hogy a lamációk száma. Azonban egyes üzemeknél még min- zetők Más tények viszont ar_ tokai ra mutatnak, hogy nem gaz­le­dig elég magas a selejtszáza­lék-” Ez azt jelenti, hogy Ehhez párosul még az, hogy megyénk üzemében a minősé­dálkodtak jól mindenütt a u=- gi bérezés bevezetésénél úgy­nincs előrehaladás, javult megfelelő mértékben, Pedig a nemrég lezajlott nor- viszont egyes üzemeink tér- marendezések és az azt kö­még sok a második, harmadik betőségekkel. A minőség nem szólván osztályú, vagy a selejtes áru. Ennek következtében elég ^ ^ gyakori a rossz minőségért fi- ,. *, .Junket túlteliesítik vetö íinontítási folyamatok zetett kötbér ü! . • tervulcet.. túlteljesítik. megengedikj hogy e tekintet­Hátiia elcsúszik Ebből pedig világosan ki­tűnik, hogy a mennyiség és a minőség gyakorlati ipari össz- Az építőiparban a többszö- hangja még most sem teljesen ri próbálkozások ellenére tisztázott míndezideig sem sikerült meg­valósítani a garanciális moz- A fogyasztó gaimat. Ez a példa is jól ér- cs a népgazdaság 18 zékelteti, *-—-------------* b en megyénk üzemeiben is egyet lépjünk előre. Egy-két üzemet kivéve — Acélgyár. Tűzhelygyár — még csak kezdeményezésekkel sem ta­lálkozunk. Pedig a gyakor­latban bebizonyosodott: a je­lenlegi bérezési formák leg­több esetben nem ösztönöznek eléggé a minőségi munkára. Egyéni felelősséggel A minőség fogalmát csak az előbbiekre korlátozni nem vol­na helyes. Értelemszerűen, hogy nemcsak a közvetlen fogyasztási cikke­ket termelő üzemekben van baj a minőséggel, hanem ál­talában. Egyik-másik üze­münkben még mind a mai na­pig gyengén elkészített, vagy ® minőséé tényezöt: a lelkiismeretet, i < tBt-mak-nket is • - r°” maevar termékekkel, a I kissé selejtes termékeket is vasara, vagyis a két fél mi­kiadnak azzal a gondolattal; nőség egy minőséggel ér fel, b érzett eeészséees el­háth. elcsúszik. És ha slke- tót. félidőig tartó tűzhely egy gJSuSÜ aggodalommal rül nagy kő esik le az illeté- telje* 'rt®kuv^-. Aríó1 talá" párosult önérzetet, illetve rui, nagy ko esi* nem kell beszélni hogy mit £agasfokü egyéni felelősség­Ha történetesen az a tűz­hely, amelyet úgy vásárol tunk, hogy legalább a téli idényt kibírja, és a fűtési idény félidején tönkre megy, ™..?ikat kílLvá!4r0l™"k ’?*; magában TogláT több ^morális magvar termékekkel, a MA­DE IN HUNGARY jelzéssel kesek szívéről, ha pedig nem, jelent ez a családi költségve- - Te mindpz akkor kezdődik a szokásos tések szempontjából, kevésbé p-„ítht--e cpmmiféle mosakodás. Pedig a minőség nyilvánvaló viszont - bár rogZimel° őrei. a Kereskedelmi Minősé- jelentősége felmérhetetlen gi Ellenőrző Intézet képviselői a népgazdasági következmény. nem gaz­dasági mutatóban, forintban sem fejezhető ki, negatív ha­tását, következményét vl­\ehéz ősz, nagy feladatok Jó talajinuukát végezni nem könnyű A következő év jó, vagy kevésbé jó gabonatermése jó­részt attól függ, hogy milyen ta­lajba kerül ősszel a vetőmag. Régi tapasztalat, hogy csak a jól elmünkéit, porhanyós ta­lajban érzi jól magát a mag. Bizonyított tény, hogy a jó magágy igen nagy szerepet játszik a terméseredmény ala­kulásában. Kötött talaj A kényelmes fekhely jár az ...szemben, miközben Szabó Ti­felszántott földdarab terül el- .1 Természetes, bogy a gyen- szont mindannyian az élet szamtalanszor és félreérthetet- ge minőségű termékhez az számtalan területén tapasztal­hatjuk. A fogyasztók saját zsebükön keresztül, a népgaz­daság pedig a külkereskedel­mi bevételek alakulásánál. A mennyiség és a minőség egymással szoros kölcsönha­tásban van, abban az értelem­ben. hogy a rossz minőséget nem pótolja a magasabb mennyiség. Ezt felismerni nemcsak gazdálkodási, de er­kölcsi kötelesség is­igen csekély mennyiségű mun­kát terveztek a gépállomási gépek segítségével. Alig száz hold szántást, szállítási mun­kát. Azonban minden évben lényegesen több munkát vé­gez a gépállomás pótszerző­déssel. Ugyanis az év elején a termelőszövetkezetiek nem törődnek azzal, hogyan ke­rül a mag a földbe. Közvetlenül a kisterenyei határ mellett, a Rúgás dű­lőben megtekintettünk egy mélylazított területet is. A mélylazitás után a napokban szántották fel. A kiforgatott hantokon jól lehet látni a Koós" Sándor eéoáliomésí bri- *ervezlk meS> mondván ma- mélylazitókés kenését koos banuur gépállomást őri- k is bírnak a feladatokkal. gadvezető jól ismeri a terme- * n tet, s mondja, hogy tavaszi árpa után szántották fel a tarlót. A sekély szántás elég darabos. A főagronómusnak az a véleménye, hogy feltétle­nül alkalmazni kell a gyűrűs­hengert. — Nem tudom mit akar ide vetni a termelőszövetkezet, csak annyit tudok, hogy az egész táblát trágyázzák — mondja a brigád vezető. — Itt s amikor a legégetőbb a hely­zet, akkor kérik a gépállomás segítségét. A brigádvezető sze­rint az idei őszön is várható még csaknem kétszáz normál­hold munka a terenyei szö­vetkezetben. Ha a vetőgép csúszik A termolőszövtólkezcíi trak­torosok munkájával már egy kicsit több a gond. Bár a kö­Megtiporjók a talajt — Nem lehet csodúiaozni ezen — magyarázza a főagro- nómus — mert az aratás óta ötször kapott nyomást ez a terület. A talaj eléggé átázott a munka közben, s bizony Itt-ott nem lazította, hanem szakította az altalajt a kés. Ez lenne még a kisebbik baj- A nagyobb az, hogy a tsz-ekben a rossz munkaszer­vezés miatt valóban a kelle­van a szervestrágya — mutat zös gazdaság traktorosai va- „„„„„ „ „„„„ borral, a Kisterenyei Gépál- az egy kicsit távolabb heverő lamikor gépállomési emberek ténél többször járatják meg lomás föagronómusu-al ^ a trágyahalomra. Szó, ami szó voltak, s a gépállomás jó is- gépekkel a talajt. S ez nem té- kola. A főagronómus nem ta- használ, mert tömődik a ta­határt járjuk, a helybeli Vö rös Október Tsz területét. Ta­lán a hasonlat nem a legsze­rencsésebb, de az emberek is úgy vannak az ággyal, hogy sokkal frissebben, klpihenteb- ben dolgoznak másnap, ha jó, kényelmes volt a fekhely. — Nem mindegy, hogy mi­lyen talajelőkészítést alkalma­zok a vetések előtt — mond­ja Szabó Tibor — Azt min­den szakembernek tudni kell, hogy a gazdaságban milyen talajokkal van dolga, mert ez jórészt meghatározza a tenni­valóit- Itt a kisterenyei ter­melőszövetkezet területén is nagyrészt a kötött talajok az uralkodók, de a terület egy része zagyvái öntéstalaj. A terenjóró letér a műútról, s megállunk e”v tábla szélén. Nem messze tőlünk folyik a Zagyva, A kukoricások között nem a legszabályosabban rolják a trágyát. Sokat szított a tápértékéből. Á munka minősége kielégítő — Ha trágyázzák, nem kel­lett volna előtte felszántani — vélekedik a gépállomási főagronómus- — A munka el­len nem lehet kifogást emel­ni, mert minden tekintetben kielégítő. Bár egy sekély szán­tás nem teszi próbára, a trak­torost. — Persze azt is el lehet rontani — szól közbe a bri­gádvezető. Iái különösebb kivetnivalót. jaíj nem jehet rendes talaj- mégce mulasztja el, hogy meg mUnkát végezni. Ilyen terüle- ne jegyezze a vetésre- teket lehet látni a kisterenyei — Ezeken a hegyoldalakon kÖ2ÖS gazdaság határában is. sok baj van a v'etőgépek _ A termelőszövetkezeti csúszásával rn“ta* a mer®' vezetők igencsak megkövete- dek oldalakra -S bizony, ha ,jk a min6ségi munkát a a yetogepkezelok nem vigyáz- traktorosoktól — mondja a natí; a csatlakozósorokban e - brigádvezető — de azt nem l°?.h!!ia a*!La er™eSiI:iU° r számítják, hogy össze-vissza járatják a földet a gépekkel. dánként' ötven, száz kiló is plnazarolódhat az új termés­ből. Nagyon helytálló Szabó Ti­bor véleménye. A tapasztala­tok sajnos azt bizonyítják, hogy sok termelőszövetkezet­ben szükséges rossznak te­kintik a farost, a vetőgépke­A kisterenyei Vörös Októ- zelőket S mivel ilyen felfo- ber Tsz-ben nem. sokat dől- gás érvényesül, idő*!, erőtlen roznak a helybeli gépállomás emf-""eket állítanak a vető­traktorosai, Legalább is a kö- génekre, akik nem bírják a zös gazdaság terveiben csak a munkát, s nem is nagyon Egy gyors látogatás tapasz­talatai ezek. Általános meg­állapításként el lehet monda­ni, hogy a kisterenyei terüle­ten mind a gépállomási, mind a termelőszövetkezeti trakto­rosok felelősséggel végzik a munkájukat. Igyekeznek al­kalmazkodni az időjárási és talajviszonyokhoz. S ez a leg­többször nem könnyű. Padár András Nyolcéves hagyomány A gépállomások közül első­nek Bereelen tartották meg a termelési tanácskozást. . A gépállomás dolgozóit a nyári munkáért dicséret ille­ti, mert a rendelkezésre álló időt helyesen használták ki. Ebben elsősorban a két szoci­alista címért küzdő brigád vet­te ki a részét, de a nyári hó­napokban a műhely dolgozói közül többen is traktorra ül­tek. ' A termelési értekezleten a dolgozók megismerték a gép­állomás tervét és a saját ter­veiket is, melyeket az ősz fo­lyamán végre kell hajtaniok. Ezek a feladatok ugyan erő­próbára teszik a traktoroso­kat és a szerelőket. Ám itt a termelési i tervek teljesítése több ' mint nyolcéves hagyo­mány. Az itt dolgozó traktorosok 1958 óta maradéktalanul telje­sítették tervüket. A szorgos munka jutalma nem marad el. A gépállomási dolgozók kereseti átlaga au­gusztusban elérte a 2400 forin­tot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom