Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

Világ proletárjai, egyesüli etek! s- ■ ; \Ei AZ MSZMP NOGRÁD .MEG YÉI.BIZQTTSÁGA é,S A M E G Yj- € I /T A N ÁC S-L'AP 1 A. XXI. ÉVF. 227. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1965. SZEPTEMBER 26 VASÁRNAP «Io. gondos munka Magtárba került a gabona- termés. Az idén már nem okozott gondot a tsz-ekben a szorgalmas munka után járó illetménygabona kiadása. Meg van a vetőmag is. Először termett meg az ország gabo­naszükséglete, s ehhez Nóg- rád megye mezőgazdasági üzemei is tevékenyen hozzá­járultak. Akadnak azonban, akik azt a tényt, hogy az idén Nógrád megyében is tizenegy mázsán felül termett holdanként a kenyérgabona, azzal nyugtáz­zák, hogy az idén „az időjárás termel”. Ehhez hasonló megál­lapítás már gyengébb termésű években is elhangzott, olyan­formán, hogy „nagy úr a ter­mészet”. Ez a megjegyzés olyan tsz-paraszt ajkáról is elhangzik, akinek a ruháját nemcsak az aratásnál, hanem hanem a vetésnél, a búza és a rozs ápolásánál is verejték áztatta. Tehát aki munkáját adta a terméshez, még az is hajlamos arra, hogy na­gyobb jelentőséget tulajdonít­son az időjárásnak, a termék szetnek. Viszont az idén, mint más­kor is, nemcsak kiemelkedő termésátlagokat takarítottak be, hanem egyes helyeken megmaradt a szokásos, kisebb termésátlag. Az egyesült palo­tás! tsz-ben például nagyobb vetésterület átlagában húsz mázsa körüli termést értek el, ugyanakkor a szomszédos bu- jáki tsz-ben nyolc mázsa kö­rüli termést takarítottak be. Mindez azt mutatja, hogy a kedvező időjárás nem minde­gyik tsz-ben vezetett kimagas­ló termésátlagok eléréséhez, pedig a természeti adottságok mindenhol egyformák voltak. Melyek azok a tényezők, amelyek nélkül az időjárás kedvező hatása haszontalan lett volna? Legfontosabb követelménye a nagy termésnek a jó minő­ségű vetőágy. Mert amíg az elvetett magból kikelt nö­vény magot érlel, a talaj ha­tása állandóan érvényesül. Az a közmondás, hogy „ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát”, a vetőágyba helyezett magra is vonatkozik. Ha rossz a ve­tőágy, tehát rögös, üreges, vagy a gép által agyontiport, még kedvező időjárás esetén sem számíthatunk jó termésre. Az ilyen vetőágyban a ter­mésátlagon a kedvező idő is keveset segít, viszont a rossz időjárás nagyon sokat árthat. Jelenleg a búza vetési ide­jén, a vetőágy elkészítésénél a talajerők állapotából és a csapadékos időjárásból kell kiindulni. Az állandó esőzések miatt a talajok tömődöttek, levegőtlenek. Ilyen talajon jó vetőágyat csak körültekintő, gondos munkával készíthe­tünk. A- vetőágy készítésénél mindig a talaj állapotának figyelembe vételével határoz­zuk meg a munkák sorrendjét és módját. Csapadékos őszön és kötött talajon különösen nagyon fontos, hogy elkerül­jük a talaj célnélküli tiprását, mert ez éveken át érezteti kedvezőtlen hatását. Az idén a kedvező időjárás ugyano­lyan félreérthetetlenül bizo­nyította a rossz talajú munka kedvezőtlen, terméscsökkentő hatását ott, ahol jó minőségű munkát végeztek. A megfelelő időben történő vetés a másik nagyon fontos feltétele a jó termésátlagok­nak. Akkor vetünk helyes időben, ha a fagyok beálltáig a vetés annyira megerősödik, hogy károsodás nélkül áttelel, tehát sem fagyveszély, sem a túlságosan buja fejlődés okoz­ta kipállás veszélye nem áll fenn. Eb­ből következik, hogy a helyes vetési idő szövetkezetenként és táblánként változik, és elsősorban a talaj tápanyag- tartalmának, valamint mi­lyenségének a vetőágy a függ­vénye. Csak helyeselni lehet a ko­rai vetést. Amikor szeptem­ber 20-án egyes tsz-ek már megkezdték az őszi búza ve­tését, akkor nem a túlkorai időpont a szembetűnő, ha­nem a szakvezetés körülte­kintése, akik az idei termés- eredményekkel nemcsak elé­gedettek, hanem jó minősé­gű, idejében történő vetéssel jövőre is nagyobb termésátlagot sze­retnének betakarítani. A ve­tési idő fontosságát igazolja a nógrádi Béke Tsz termés- eredménye is. Noha azonos körülmények között v ? tettek a Bánkuti 1201 -es fajtát, a termésátlagban mégis nagy különbségek mutatkoztak, mert a vetési időben lénye­ges eltérés volt. Amíg az ok­tóber 4-én vetett területen 10,1 mázsa volt a holdankén- ti termésátlag, addig az e?v hónappal később, november 3-án vetett területen alig hat és félmázsás termést adott a búza. Sorolhatná az ember a példákat , amelyek nem szóban, hanem mázsákban bizonyítják a vetési idő fon­tosságát. A vetés elodázása tehát nagyon megbosszulja magát. A mezőgazdasági üzemek­ben tehát mód van arra, hogy tervszerűen tovább növelj 'k a kenyérgabona termésátla­gát. Tegvék a tsz-ek, állami gazdaságok dolgozói célkitű­zésükké, hogy az elért szép terméseredményeket jövőre is megőrizzék, ahol pedig ta­valy elmulasztották a szak­szerű, jóminóségű munkát és ezzel a termés is kicsi ma­radt, ott igyekezzenek felzár­kózni a jó gabonatermő gaz­daságokhoz. Az idei, időjárásból és a gabona szép átlagterméséből azt a következtetést kell le­vonnunk, hogy az időjárás termelésre gyakorolt kedvező hatása annál nagyobb, minél inkább biztosítjuk a helyes agrotechnikát, a jóminőségű munkát. Uhlár László Felhasználták a kutatások eredményeit Klubdélutánt rendezett az Országos Magyar Bányászati, Kohászati Egyesület salgótar­jáni csoportja pénteken dé­lután Salgótarjániban. Dr. Martos Ferenc, okleveles bá­nyamérnök, a Bányászati Ku­tató Intézet főosztályvezető­je a kőzetmozgásokkal kap­csolatban végzett újabb ku­tatások és a bányakárok elleni védekezés módjáról tartott igen érdekes előadást. Salgótarjánban tekintettel arra. hogy sok az alábányá­szott terület, már a város építkezéseinél az épületek tervezésénél figyelembe vet­ték a kőzetmozgással kapcso­latos kutatások eredményeit. Az előadás után a részt­vevők közül számosán tet­tek fel kérdést az előadónak. A vasút védpillérek aláfej- tésével kapcsolatos tapaszta­latokról is érdeklődtek, te­kintettel, hogy Nógrádban erre is számos példa van, és a szénvagyon kiaknázása igen. fontos feladat, másrészt a külszíni deformálódó síró1 eredő károk csökkentése is mindig időszerű. A fogatos magában beszél (3. oldal.) Tsz- ügyek a Legfelsőbb Bíróság előtt (4. oldal) Szervezett küzdelem az erózióval (5. oldal.) „Nehéz mérkőzés lesz“ (6. oldal) Az élő Bartók (7. oldal) Irodalmi melléklet (8—9. oldal.) Reimann felhívása a nyugatnémet hazafiakhoz Berlin (MTI) Max Reimann a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Dcutsehlandsen- der hullámhosszán felhívást intézett a nyugatnémet haza- fiaklioz: kényszerítsék közös akciókkal a leendő bonni kor­mányt arra, hogy figyelembe vegye a nép akaratát. „A vá­lasztási kampány során és magának a választásnak a napján —mondotta — meg­mutatkoztak azok az erők, amelyek aktív fellépésükkel képesek gátat vetni a CPU- CSU végzetes politikája foly­tatásának és érvényesíteni tudják saját akaratukat az új parlamenttel cs az új kor­mánnyal szemben”. Kifejtette, hogy elsősorban a szakszerve­zetek, a 12 millió szociálde­mokrata választó erejére és a sok értelmiségi dolgozó meg­nyilatkozására gondol, akik síkra szálltak az építő jellegű bckepolitikácrt. Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Mongol Népköztársaságba A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának meghí­vására szombaton baráti láto­gatásra Mongóliába utazott a a Magyar Népköztársaság párt-és kormányküldöttsége. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára vezeti. A delegá­ció tagjai: Apró Antal, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Kovács Imre élel­mezésügyi miniszter, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyet­tes és Andrásfi Gyula, a Ma­gyar Népköztársaság Ulan- Bator-i nagykövete, aki Mon­góliában csatlakozik a kül­döttséghez. A küldöttséget a látogatásra elkísérte Magalzsavin Zsamsz- ran, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. A párt- és kormányküldött­ség búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Nemes De­zső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint a Politi­kai Bizottság póttagjai és a Központi Bizottság titkárai. Ott volt a búcsúztatásnál a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány sok tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet vezető személyiségei. Jelen voltak a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai testület vezetői. (MTI) Harminc napos előny az Öblösüveggyár termelésében ötéves tervét már eddig nem Több. mint egy hónapja már, hogy a Salgótarjáni Öb­lösüveggyár teljesítette ötéves tervét. Csendben emlékeztek meg az eseményről, pedig a dátum egyik régi, gazdag ha­gyományokkal rendelkező salgótarjáni üzemünk tevé­kenységének nagy jelentőségű állomása. A. szeptemberben készült számvetésből is az derül ki, hogy az idén végzett munka, s az esztendő befejezése is méltó lesz a hagyomá­nyokhoz. A vállalat kollektívája au­gusztus 31-ig éves tervének csaknem hatvanhét százalé­kát teljesítette. Export fel­adatait több mint másfélmil­lió forint értékű áruval, álta­lában pedig — az éves alap­tervhez viszonyítva — nem­sok híján hárommillió forint­tal szárnyalta túl kötelezett­ségeit, körülbelül harminc napos előnyt szerezve így az esztendő végéig. A nagyszerű eredmények to­vábbi útjelzői, hogy nyolc hónap leforgása alatt az idén gyártott és elszál­lított termékekre kötbéres reklamáció nem érkezeit, hogy a gyár 1965-ben több, mint félszáz új terméket küldött a piacra. Jelentősen csökken a munkaselejt is. Az új termékek — exportőrök és vásárlók véleménye sze­rint egyaránt — esztétikailag is elérik a világszínvonalat. A számvetés, amelyet a gyár műszaki, gazdasági és mozgalmi vezetői megvitat­tak, arra is rámutatott, mi­nek köszönhetők az idei jó eredmények. Ezeket az oko­kat már csak azért is érdekes felidézni, mert tavaly, tavaly­teljesítette a gyár—Minőségi reklamáció Folt — Félszáz új termék a piacon előtt a gyár bizony nem ke­vés hibával, problémával küszködött. Ha az öblösüveggyár sike­reiről beszélünk, nem elő­ször hangsúlyozzuk, hogy ab­ban döntő jelentősége van a szocialista cs munkabri­gádok lelkesedésének, len­dületének. Az exportterv túlteljesítésé­ben ezúttal is főszerep jutott a harmincöt exportbrigádnak — melyből huszonnyolc szo­cialista brigád. A munkások szorgalma, lelkiismeretessége azonban nem lett volna elegendő, ha a műszaki vezetők nem töre­kedtek volna arra, hogy le­hetőségeiken belül biztosítsák a folyamatos termelés felté­teleit. Az a tény, hogy az üveggyár és a külkereske­delmi vállalatok vezetői kö­zött az idén, a korábbi évek­ben tapasztalt ellentét, vi­szálykodás megszűnt és ki­alakult a munkatársi együtt­működés, felülkerekedett az egymást kölcsönösen segítő jószándék — hatalmasan megkönnyítette a műszaki és gazdasági vezetők dolgát. A gyár export bizottságá­nak szeptember 21-i tanács­kozásán, amelyen az ered­ményeken kívül természete­sen terítékre kerültek a még meglevő fogyatékosságok és feladatok — bizakodó volt a hangulat. Az eddig szerzett előny birtokában lehetőség van a termelés újabb tartalékainak nyu­godt, de mindenre ügye­lő felkutatására. Remény van arra,, hogy az Öblösüveggyár éves tervét december első napjaira tel­jesíti, s már megtörténtek az intézkedések arra vonatko­zóan is, hogy a december 10—15-e után következő na- pok-hetek termelését új meg­rendelések szerzésével lekös­sék. Megfontolt, előrelátó döntés Szigorúbban bírálják a fiatalkorúak házasságkötés! engedélykérelmét A megyei tanács-vb hatá­rozata értelmében egy kü­lön bizottság foglalkozik a kiskorúak házasságkötési en­gedélyével. A bizottság az el­múlt napokban ülésezett. Megállapította: különösen a falvakban még mindig gya­QLapratforqé Koppány György felvétele kori a tizenhat éven aluliak házasságkötési szándéka. A bizottság újból felhívta a figyelmet: tizenhat éven alu­liaknak csak kivételes eset­ben engedélyezik a házasság- kötést. Ha történetesen a há­zasulandó egyedülálló, a szü­lők erkölcstelen életet élnek, züllött az anya stb. Ameny- nyiben a fiatalkorú házassá­gi szóndíkát nem indokolja megfelelően, kérelmét eluta­sítják. A bizottság azért fog­lalt ismételten ilyen határo­zott állást, mert az utóbbi időben megszaporodott az olyan fiatalkorúak házassá­gi kérelme, akiknek házas­ságkötésük nem indokolt, csupán pillanatnyi érzelmek­től vezéreltetett. A salgótar­jáni járásban az idén ötven- hatan kértek házasságkötési engedélyt. A balassagyarma­ti járásban harmincán, és más járásokban is hasonló a helyzet. A fiatalkorúak házasság- kötésével — a bizottságon kívül a tanács művelődési állandó bizottsága mellett működő albizottság is foglal­kozik. A falvakban elsősor­ban ez utóbbi a véleménye­ző. Sajnos, munkájukat leg­több esetben felületesen vég­zik. Népszerűtlennek tar a határozott állásfoglalást, pedig ezzel elejét vehetnék későbbi bajoknak. A bizottság ülésén megerő­sítette: fiatalkorúak házassá­gát a jövőben csak megfele­lő indoklás mellett engedé­lyezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom