Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-03 / 207. szám

1965. szeptember 3. p'ntek NÖGRAD 3 ERÉLLYEL, TIRELEMMEL A rétsági járásban legna­gyobb gépjármű parkja a Tolmácsi Gépállomásnak van. Dolgozói közül ötvenen ren­delkeznek gépjárművezetői igazolvánnyal, s további het­ven azoknak a száma, akik erőgéppel dolgoznak. Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, amit az illetékes szer­vek engedélyeztek: rövidebb szakaszon — a betakarítás idején — ők is résztvesznek erőgépükkel a közúti forga­lomban. Egyáltalán nem mindegy, hogy az említett népes gárda mennyire fegyel­mezetten viselkedik az uta­kon. Esztendőnél hosszabb Ideje, hogy a gépállomásiakra nincs ebben a vonatkozásban pa­nasz- Ez a tény sokban hozzá­járult ahhoz, hogy javult a rétsági járás baleseti statisz­tikája. Szerencsés adottság, hogy a gépállomás több vezetője — így igazgatója is, főkönyvelő­je is — rendelkezik gépjár­művezetői igazolvánnyal. Mint gyakorló vezetők, nemcsak tudják, de érzik is a KRESZ jelentőségét. — Üzemgazdászunk, aki gépkocsi előadónk is, a szor­galmas Battyányí Erzsébet kéthetenként tart KRÉSZ-ok- tatást dolgozóinknak, — mon­dotta Szőke Gyula igazgató. —Ilyenkor a Nógrád, a rádió hírszolgálata alapján ismer­teti a nagyobb közúti balese­teket, s megmagyarázza, ho­gyan lehetett volna azokat megelőzni. Amíg még előfor­dult, hogy embereink valame­lyikét a rendőrségnek sza­bálysértési bírsággal kellett sújtania, arról is beszá­molt. Évenként három-négy alkalommal — üzemi értekez­leteken — gyalogosoknak, ke­rékpárosoknak tartunk rövid KRESZ-előadást­Ä szakszervezet és a gépál­lomás vezetőségének tavaly még erélyes eszközökkel kel­lett élnie. Kilenc dolgozóval szemben folytattak fegyelmi eljárást. A fegyelmi bünteté­sek széles skáláját alkalmaz­ták: az írásbeli figyelmezteté­sen kezdve, az alacsonyabb munkakörbe helyezésig. Ez utóbbi havi 300-500 forint ke­resetcsökkentéssel járt. A a vontatósok egyike derék ember ugyan, de ha pénzt érez a zsebében, — ki nem mozdul a kocsmából, amíg tart belőle. Az igazgató, a traktoros és a felesége — a bajok elkerülése végett — ab­ban egyezett meg, hogy a férfi keresetét a felesége ve­szi kezéhez. Azóta nincs hiba sem a munkahelyen, sem ott­hon­A közlekedési fegyelem ja­vulásához természetesen a rendőrség is hozzájárult. Részben propaganda-előadá­sokkal, részint azokkal a kellő szigorral kiszabott sza­bálysértési bírságokkal, ame­lyekkel a fegyelmcaetleneket sújtotta- Kumász Pál legéndi vontatóvezetőnek például 500 Uskert Ferenc nagyoroszi traktorosnak 600 forintjába került, hogy vezetés közben nem tartóztatta meg magát a szesztől. A rendőrség mind- kettejük 1. számú ellenőrző- lapját is bevonta két-két esz­tendőre. Az ilyesminek híre szalad, s meggondolásra kész­teti azokat, akik még nem ke­rültek nyílt összeütközésbe a KRESZ-szel. A megteremtett fegyelmet fenn is kívánjuk tartani, — fűzte az igazgatóval folytatott beszélgetésünkhöz Mácsvölgyi Imre főkönyvelő- — A Salgó­tarjánban bevált szondázást vezetjük be még ebben a hó­napban. A vállalati általános költség cím terhére többszáz szondát rendeltünk. Koránt­sem azért, hogy kellemetlensé­get szerezzünk valakinek. El­lenkezőleg: azért, hogy mlnd- annyiuk érdekében fokozzuk a közlekedés biztonságát. b. z. NAPIRENDENs Ai egésxségfiigyi felvilágosítás Hasznos tanácskozásra ke­rült sor szerdán délután a Karancs Szálló mozaik-termé­ben. Kórházi főorvosok, kör­zeti orvosok, vöröskeresztes aktívák tárgyaltak arról, mi­ként tud a Vöröskereszt és a többi társadalmi tömegszerve­zet hathatós segítséget nyúj­tani egészségügyi felvilágosí­tásban a szakszolgálatnak. A tanácskozáson, ahol részt vett Rostás István, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára, és Géczi János, a megyei tanács-vb el­nökhelyettese, megnyitó be­szédet dr. Krajcsovics Pál, a KÖJÁL igazgató főorvosa, a Vöröskereszt megyei elnöke mondott. Az egészségügyi felvilágosí­tás fontos feladata a Vörös- keresztnek. Éz ma már világ- jelenség. A szakszolgálat vagyis a kórházak, az orvosok nem képesek egyedül megbir­kózni ezzel a feladattal. A Vöröskeresztre és a társa­dalmi tömegszervezetekre na­gyon sok tennivaló vár. Nóg- rádban magas a táppénzes állomány, fel kell használni a szemléltető eszközöket az egészségügyi felvilágosításban. Krajcsovics doktor elmon­dotta, hogy a Vöröskereszt hasznos munkát végez. Né­hány adattal is illusztrálta ezt. Az elmúlt évben a Vö­röskereszt szervezésével me­gyénkben több mint három­ezer liter vért adtak az ön­kéntes véradók. Elhangzott 1254 felvilágosító előadás, s ebből több mint ezer fal­vakban. Negyven helyen ke­rült sor az anyák Iskolájának megszervezésére. Ezt a tevé­kenységet tovább kell foly­tatni és az egészségügyi felvi­lágosítás az elmondottak mel­lett nagy segítséget tud nyúj­tani ahhoz, hogy a munkahe­lyeken betartsák az egészség- ügyi higiéniai követelmé­nyeket, mind többen megért­sék az egészséges életmód szükségszerű követelményeit Számos résztvevő, felszó­laló foglalkozott azzal, hogy különösen a mezőgazdasági üzemekben, termelőszövetke­zetekben szegik meg az egész­ségügyi előírásokat, higiéniai követelményeket. A cséplőgé­peknél ott lehet találni a mentőládákat, de nincsen ki­képzett elsősegélynyújtó, s egy-egy sérülés, szerencsét­lenség esetén sokszor tanács­talanok. Többen tették szóvá, hogy főleg a termelőszövetke­zetekben nem működik az egészségügyi felelős, észrevé­teleiknek nem tulajdonítanak jelentőséget a gazdasági ve­zetők. Vannak termelőszö­vetkezetek, ahol az elemi kö­telezettségeknek sem tesznek eleget, nincsen a fejéshez tisz­ta víz, törülköző. Nem fordí­tanak kellő gondot a mérgező vegyszerek elkülönítésére, tá­rolására. Amikor ezt s2óvá te­szik az egészségügyi felelő­sök, akkor a gazdasági veze­tők rosszallóan veszik tudo­másul az észrevételeket. Szá­mos jel (ételmérgezések, fer­tőzések) hívják fel a figyel­met arra, hogy az egészség- ügyi felelősök aktív munkája nélkülözhetetlen. Dr. Garamvőlgyi Dezső, a szécsényi járás állami köz­egészségügyi felügyelője arról beszélt, hogy sokat lehet ten­ni a cigány lakosság egész­ségügyi felvilágosításában. Eh­hez következetes, kitartó munkára van szükség. Elmon­dotta, hogy Nógrádszakálon a cigánygyermekek részére elő­készítő óvodát hívtak életre. A szülők szívesen engedik ide a gyermekeket. A neve­lők hamar megkedveltették velük az óvodát. Gyorsan be­leszoktak a rendezett körül­ményekbe, tisztán járnak, ha­mar beletanultak az óvoda egészségügyi higiéniai rend­jébe. Dr. Samu Istudn, a balas­sagyarmati kórház idegosztá­lyának főorvosa arról be­szélt, hogy gyakori a fiatal­korúak, a gyermekek körében a neurózis. Szükséges lenne legalább harminc ággyal egy gyermek pszihotherápiai osz­tályt létrehozni. Jelenleg ez­zel nem foglalkoznak Nógrád- ban, s a beteg gyermekeket Budapestre kell vinni. Sürget­te azt is, hogy bővítsék a szociális otthonokat, mert je­lenleg sok olyan ápolt van az idegosztályon, akinek az elhe­lyezése szociális otthonban lenne kívánatos. Dr. Szász Éva, a TBC Gon­dozóintézet igazgatója arról beszélt, hogy munkaalkalmai kell teremteni a rehabilitált betegek számára. Elmondotta, hogy nagy segítséget nyújtott a Vöröskereszt Salgótarjánban a tüdőszűrés összeírásában, segített a népfront és a nő- tanács is, de több támogatást várnak a fiataloktól, a KISZ aktíváitól. Az egészségügyi felvilágosí­tásra nagy feladat vár. A me­zőgazdaság átszervezése után több millióval nőtt a biztosí­tottak száma. Hatványozot­tan megnőtt az orvosok mun­kája. T öbb tízezer családban végeznek számvetést szerte az országban ezekben a napokban. Bá­nyászaink egy újabb év be­csületes munkája után jut­nak a megérdemelt juta­lomhoz. A tervek már ré­gen elkészültek, összeült a család. Az apa, az anya és a gyermekek. Mire költsék a most kapott pénzt. * Takaros porta fogadja a látogatót Homokterenyén Almádi István vájárnál. A Pálhegy I. üzemben dolgo­zó omlasztó vájár már öt­ven éves. Minden szava meggondolt, megfontolt. Azon a reggelen boldogan sietett haza az éjszakai mű­szakból. —■ Kifüggesztették. Tudod mennyit kapok? — szólt feleségéhez. — ötezret. — Nem, sokkal többet. Katezerötszázörvenöt fo­rintot. Mi legyen a sorsa? — kérdezte szinte önmagá­tól is, de inkább a feleség véleményére volt kíváncsi. Ügy gondoltam — folytatta —, hogy ötezer forintot be­teszek a takarékba. Hadd kamatozzon ott. Kis szünet következett a beszélgetésben. Az asszony nem válaszolt, az ember pe­dig nem erőszakolta. Látszott, , hogy mind a ketten mész­BÁNYÁSZMPI SZÁMVETÉS szebb mentek vissza gondo­lataikban. Ahhoz, hogy már 1949-ben házat építhetett Almádi István Homokterenyén, csak a takarékosság segítette. Év- ről-évre maga gyűjtögette össze fizetését. Később, 1952- ben pedig mér arra is tellett, hogy a vakolást is befejez­zék. Aztán amikor 1954-ben megkapták a hűségpénzt, kétezer forintot már a taka­rókba tehettek. Évközben mindég szaporodott, alig négy év alatt úgy tízezer fo­rint állt a család rendelke­zésére. A megtakarított pénz újabb tervek megvalósítását tette lehetővé az Almádi család számára. Elkészült a nyári konyha, — abba fürdőszobát is építettek. Kellett a pince is. De nőtt a fiú, a Pista. Hányszor kérte az apját: ve­gyék már meg azt a motort. Volt pénz, volt mihez nyúlni, és az ifjú Almádi István na­gyon büszke lett a Pannónia motorkerékpárjára. Múltak az évek. A régi bú­tor már Almádiaknak sem tetszett. Új kell — szólt egy­szer az asszony, ötezer forint akkor is a takarékban volt. A bútor viszont tizenötezer forintba kerül. Ha kölcsön­Sok múlik az embereken Elköltött milliók — Növekvő biztonság A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél külön műszaki cso­port foglalkozik biztonság- technikai kérdésekké1. Egy­részt ennek tevékenysége, másrészt az évről-évre elköl­tött milliók bizonyítják, hogy nálunk valóban minden az emberért van. A nógrádi bányák zöme — öt kivételével — sútytólégve- szélyes. Az utóbbi időben ez okozott legtöbb gondot, és ha csak azt vesszük alapul, hogy az idén felülvizsgálták 29 aknak szellőztetési rendszerét, technológiáját, Veeseklőn, Gáti II-aknán, Tiribesen, Ka- talin-aknán már kicserélték a főszellőztetőt, és Kisteleken a közeljövőben készülnek el vele, akkor is sokát tettek­Nincs meleg munkahely Az intézkedések következté­ben jelentősen megjavult a levegő ellátás, ami azt jelen­ti, hogy gyakorlatilag Nógrád- ban a bányákban már nincs meleg munkahely. A szellőzte­tés javítása nagymértékben hozzájárult a levegő metán tartalmának a csökkentésé­hez is. A robbanásveszély, a levegő 2,5 százalékos metán­tartalmánál kezdődik. Ilyen arányt négy esetben mértek csak augusztusban, míg koráb­ban tízszer ennyi eset is elő­fordult. Legutóbb Tőkésen volt ilyen veszély, azonban a szellőztetés gyors átalakítá­sával rövid idő alatt elhárítot­ták a sújtólégveszélyt.. Egyéb­ként a szellőző berendezése­ket forgathatóvá tették, hogy veszély esetén a levegő irá­nyát percek alatt megfordít­hassák. dolgozó rendelkezik az úgy­nevezett Dési féle mentőké­szülékkel, amely géz esetén leszűri a levegőt, megtisztítja a mérgező gázoktól és pótolja az oxigénhiányt félórán ke­resztül, amennyi idő bőven elegendő ahhoz, hogy a bá­nyászok a külszínre érjenek. Közösen a kutató intézettel A bányásznak más ellensé­gei is vannak. A víz és a tűz- A bányák vízveszélyes besoro­lását az idén elkészítették és művelési intézkedési terve is kidolgoztak. A tűz négy eset­ben okozott az idén gondot, az északi területen, a másod­lagos művelésű bányákban. Ez mindenesetre már csökke­nő tendencia a korábbihoz viszonyítva. A biztonság- technikai csoport a Bányásza­ti Kutató Intézettel közösen injektáló eljárással kísérletez a tüzek keletkezésének a meg­akadályozására. A gyakorlati eredmények máris biztatóak. A nógrádi bányákban is mind jobban terjed a kor­szerű biztosítás- Az ilyen vá­gatarány például két év alatt 10 százalékkal növekedett, és ma már megközelíti a 95 ki­lométer hosszúságot. Sokat javult a bányák vágatállapo­ta. Uj frontfejtési módszer ho­nosodik meg ott is, ahol ko­rábban ez lehetetlennek tűnt. (Szorospatak, Szurdok, Mén- kes) Az acéltámok, süvegge­rendák terjednek, de ez újabb biztonsági kérdéseket vet fel. Elvégezték a főte süllyedés- méréseket, hogy a kellő tám- sűrűséget megállapítsák, az omlás veszélyét elhárítsák. A tárnok teherbíróképességének a vizsgálatát ma már saját készülékkel végzik. Ugyancsak saját tervezés és kivitelezés a süvegvizsgáló berendezés is, ami ugyancsak a fokozott biz­tonságot szolgálja­Sok időt elvesz a bányá­szoktól és fáradtságos is, a ki- és beszállás. Kisteleken az új függőakna ettől óvja már a bányászokat. Hasonló elő­készületek folynak Katalin- aknán is. Nem távoli program már az sem, hogy Ménkesen a tatabányai és borsodi tapasz­talatok alapján megvalósul az úgynevezett lanovkái személy- szállítés­Az áramütéses balesetektől óvja a bányászokat az is, hogy a 400 voltos villamoshá­lózatnál mindenütt központi automatikus szigetelésű elle­nőrző készülék van. Négyezerből egy sem... Talán egy kissé túlzottnak tűnik, de a Munkaegészség­ügyi Intézettel szilikózis szű­rővizsgálatot tartottak Nagy- bátonyban és Mizserfán, ahol korábban fordult elő ilyen be­tegség. Most többmint négy­ezer embert vizsgáltak meg, de egy sem akadt akit beteg­nek találtak volna. Az emberért, a bányászok egészségéért, testi épségének megóvásáért, ahogy e néhány példa is igazolja, nagyon so­kat tesznek. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala. A másik az embereken múlik. A gondos, figyelmes munkán, egymás testi épségének az óvásán­B. J. A szellőztetés megjavítása fokozott biztonságot jelent. Ezzel párhuzamosan a sújtó­légbiztos berendezések átcso­portosításával, újak beszerzé­sével kettős biztonságot te­remtettek kilenc akna üzem­nél. A munkahelyi fúrógépek­hez 120 új sújtólégbizto-s transzformátort szereztek be, és a napokban m£g ugyaneny- nyit várnak ezzel minden ho­va, elegendőt tudnak biztosí­tani­A tirfbesi szénsavgáz be­törésre bizonyára sokan em­lékeznek még, hiszen egy éve sincs, hogy ezt a méreteiben is példa nélkül álló veszélyt sikerült elhárítani. A vele va­ló foglakozás azonban nem ért véget. Tanulmány készült a tapasztalatok összegezése alapján és intézkedés is tör­tént. Több mint egymillió forintot fordítottak csak men­tőkészülékek vásárlására. Ma már Tiribesen valamennyi nel is, megvették. Kombi­nált szobabútort. A csendet néhány másod­percre a férj törte meg. — Tény, hogy mindig volt mihez nyúlni — mondta, s mintha a korábbi godolatait folytatta volna, most már hangosan. — Tudod, a fiú, no meg mi is autót szeretnénk. Lehet, hogy ránk köszönt egyszer a szerencse. Az öt­ezer forintos autényeremény- betét egyszer majd. jól jön. Aztán a Pista is leszerel. A Balázsra is gondolni kell. Jön az Ősz, a tél. Mit lehet tudni... Pista a katonaság után jóllehet, megnősül... Az asszony még ekkor sem szólt semmit. A minden­napi kiadás biztosított — gondolta magában. A terme­lőszövetkezetből minden hó­napban megkapja a 16 fo­rint munkaegység előleget. Egész évre pedig összejön a 120 munkaegység. A háztáji­ban pedig van disznó, csir­ke, megtermett az árpa, meg a kukorica. — ötezret mondtál — szólt a hallgatás után férjé­hez. — Igen. — Én mást mondok. Te­gyünk be hatezret, kamatozó­ra. Soha nem tudja az em­ber. .. Biztos, ami biztos... És majd ha több lesz, akkor gondolkozzunk azon, mit is tegyünk vele. Jobb lesz ez így. •. S. L. Kocajogász, kocamunka Idősebb emberek emléke­zetében még eleven a múlt idők ügyvédi huncutságairól szóló ezernyi anekdota. Ez még nem volna baj, hiszen elceludni jó is, szabad is. A bonyodalom ott kezdődik, amikor a korosabbja ügyes­bajos dolgával nem képzett ■jogászhoz fordul, hanem olyanhoz, aki éppen csak be­lekóstolt valaha a jogtudo­mányba. Véle irat meg szí­vességből — vagy egy deml- zson ezerjóért — ingatlan adás-vételi szerződést, vég­rendeletet. S csodálkozik, amikor a „tudós ember” munkálkodását követően bosszúság bosszúság után éri­Az utóbbi hónapok efféle koca jogász-praxisából em­lítünk néhány esetet. Telket vásárolt egy vájár, aki a szerződés kötése után nem győzött mérgelődni; mennyit kell utazgatnia, hogy a társ- tulajdonosok hozzájárulását a vételhez utólag, szíves­ségükre appellálva megsze­rezze. A hajdani közjegyzői írnok, aki a szerződést meg­csinálta, nem ismerte az új Polgári Törvénykönyvet, nem tudta, hogy a iu- lajdonostársaknak elővételi joguk van. Ha az ő beleegye­zésük nélkül cserél gazdát az ingatlan, a szerződés egysze­rűen semmis, érvénytelen. Keservesen megbánta ..ta­karékosságát” az a szövet­kezeti gazda is. aki egy hiva­talsegéd (!) készítette szerző­déssel vásárolt házat. A ház — köznyelven szólva — nem volt az eladó nevén. noha sajátja volt. örökölte né­hány évtizeddel előbb, a te­lekkönyvi bekebelezésről pe­dig teljesen megfeledkezett. A megyei bíróságig eljutott az a per, amelynek alapja egy telekvásárlási szerződés volt- Ebből a kocajogász ki­felejtette azt az igen fontos tényt, hogy a vevő a szerző­dés aláírásával egyidő ben megfizette a vételárat. Igaz, a per-lcoltséget a rosszhisze­mű eladó fedezte, — de az izgalomért, idővesztegetésért semmi sem kárpótolta a ve­vőt. Hajszál híján komoly baj­ba került az az állatte­nyésztő, aki egy volt — az ügyvédi gyakorlattól éppen sötét üzelmei miatt eltiltott — jogász tanácsára az in­gatlan adásvételi szerződés­ben a tényleges vételárnál jóval kisebb összeget tünte­tett fel. Falubelije olcsóbban megúszta, hogy a különben szabályos szerződésre „házi ügyvédje" nem ragasztotta fel az illetékbélyeget. A bír­ság kétszerese volt annak, amennyit az ügyvédi munka- közösségnek vagy az állami közjegyzőnek a szerződés ki­fogástalan elkészítéséért fi­zetnie kellett volna. Messzire vezetne, ha rész­letesen taglalni kezdenénk, mit szabad, s mit nem. az ügyvédnek a szocialista tár­sadalomban. Röviden ennyit: visszaélnie ügyfele bizalmá­val a legszigorúbban tilos- Munkájukért sem kérhet annyit, amennyit kedve tart­ja. Énpen úgy hivatalosan megállapított álfákért dolgo­zik, mint az állami közjegy­ző. S végső soron: sokkal ol­csóbban. mint a zúgírászkoió kocajogász. B. Egyhetes népművelési tanfolyam A Nógrád megyei függetle­nített, valamint körzeti tisz­teletdíjas népművelők tovább­képzésére a megyei tanács, a szakszervezet és a MÉSZÖV október 4-től egyhetes tanfo­lyamot rendez Eresztvényben. A tanfolyamon budnnerti debreceni és helyi előadók ismertetik meg a hallgatókkal a népművelés tervezésével, pénzügyi kérdéseivel kapcso­latos feladatokat, az Alföld című irodalmi folyóiratban lezajlott népművelési vita ta­pasztalatait és a művelődési otthonok klubmunkájáro vo­natkozó legfontosabb tudniva­lókat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom