Nógrád. 1965. szeptember (21. évfolyam. 205-230. szám)

1965-09-23 / 224. szám

1965. szeptember 23.. csütörtök NŐGRÍD 3 ÉPÍT A GYÁR Angyal László szocialista brigádja vágta a földbe elő­ször a csákányt múlt hét péntekén reggel. Nyakó Jó­zsef meg a többi lakatosok, esztergályosok tudták, hogy délután ők kerülnek sorra. Délre meg is volt az egyez­ség köztük: akármennyi is lesz Angyalék teljesítménye, feltétlenül túl kell szárnyal­niuk. És bár másnap egyik másik szaki nehezebben emelgette a karját az előző napi csákányozás, lapátolás után, az eredménnyel elége­dettek voltak A vetélytárs brigádja tizenegv dömpert rakott meg földdel, törmelék­kel, ők tizennégyet. Szomba­ton reggel Barta István cso­portja állt be kubikosnak. Hórukk! — bíztatják egy­mást. A szállítószalagot kell odább tolni Egv nekirugasz­kodás után a szalag vasvá­za kiüti a fadugót egy vízve­zetékből. A csőből vízsugár tör a magasba, éppen Nádas- di Gyula szeme közé. Az hát­ra ugrik, meglepte a váratlan zuhany. Az arcán látni, hogv most jól esne elkeríteni, amúgy kacskaringósan. De aztán csak lerázza magáról ? vizet: — Nem vagyunk idealis­ták — nevet — Nem hisz­szt'tk, nem szidjuk. . . Ennyi elvi következetesség nevetést csal elő a körülál­f elhívással, amelyet néhány nappal az igazgató, a párttit­kár és a szakszervezeti titkár aláírásával köröztek a kü­lönböző üzemrészekben es irodákban, akkor nem lenné­nek most itt. Annak a fel­hívásnak a tartalma röviden a következő: jövő év feb­ruárjában kihűtik és elbont­ják a Zagyva I. kemencéjét. Felépíteni úgy akarják, hogy a jelenleginél nagyobb telje­sítményre leg ven képes. Eh­hez pedig másik kéményre van szükség. Jobbra és ma­gasabbra. Az új .kémény alapjainak építését mágusban kellett volna megkezdeni, a Nógrád megyei Építőioari Vállalat azonban — kubiko­sok híján — sem akkor, sem most ezt nem tudta megten­ni Segítséget kért a Sik- üvegevár munkásaitól: járul­janak hozzá, az alapozáshoz. Mintegy kétezer köbméter földet kell megmozgatni. — Sokan jelentkeztek mun­kára? A főmérnök, Bíró Sándor azt mondja: — Ha felsorolja az üzem­részeket, nagyon vigyázzon, egyet se hagyjon ki, mert mindenünnen van jelentkező. — Mégis, hányán jeleíkez- tek? — Nem tudom, de az eszhé titkár megmondja. Kérdem az eszbé titkárt Számot sem említ. Nyakó József pedig — öt­venhárom évével, és néhány hónappal egy sérvműtét után — így szól: — Megyünk-e még kubi- Kolni? Várjuk, hogy hívja­nak, számítunk rá! Szombat délután és vasár­nap délelőtt a gyár műszaki dolgozói ásták az alapot Az igazgató különben már tár­gyalt a Gyárkéményépítő Vállalat főmérnökével is: jö­hetnek. Néhány hét és jö­hetnek rakni a hatvanöt mé­ter magas kéményt — Meg is ígérték. Jönnek. Mi pedig biztosítunk nekik minden feltételt. Gőzt is adunk, ha keit Télen is dol­gozhatnak. Es kéri a főmérnököt, jó lenne, ha beszólna az építők­höz: az üveggyár dömpere mellé legalább még egy döm­pert ők is küldjenek. Az em­berek ne kényszerüljenek tét lenségre, mert nincs szállító- eszköz. Az sem ártana, ha az építők művezetője gyak­rabban idelátogatna, problé­ma mindig adódik, legyen kéznél a szakember. . . A Síküveggyár új, hatvan­ötméteres kéményének ápíté se tehát megkezdődött. Elké­szül-e addigra, amikor szük­ség lesz rá ? Itt Zagyvapálfalván az' mondják: — Rajtunk nem múlik! Cs. G. p*»>i aratás után — nehéz ász írtat Fehér Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatási és propaganda osztályának vezetője TŰL VAGYUNK az utób- súlyosabb a tavalyinál. A jából mind a gazdaságok, bi évtizedek legnehezebb ara- termés, a szár betakarítása, mind az átvevők kölcsönösen tasán, s a csepies is befeje- 'a kukorica szárítása, tárolá- tartsák be megállapodásaikat, ződott. Elkezdődött a még ne- sa is több szállító eszközt AZ, HOGY VALAMENNYI hezebőnek ígérkező őszi igényel. A vontatók kapacitá- nemesített vetőmag idejében munka, a kalászosok vetése, sát a fel- és lerakodás meg- kiszállításra kerüljön, függ a kapásnövények: a cukorré- szervezésével, a fordulási idő attól is, hogy a szaporító pa, a burgonya, a kender, a csökkentésével tudjuk nő- gazdaságok az őszi árpa után zöldségfélék szedése. vélni. a rozs és a búza vetőmagot Az elmúlt esztendőkben ta- a traktorok kihasználását is. mielőbb minősítsék, fem- pa&ztalhattuk, hogy a munka a vetőágy előkészítésére két- zárolják- A termeloszovetke- neheze a nyári aratásról az műszakkal kell fokozni, őszi betakarítás a vetés ide- mert a nyári tarlók elmun- a. *{ jére tolódott át A kalászos- kálásában ,a vetőszántásban saró1 zetek időben gondoskodjanak a kiutalt vetőmag elszállítá­A nemesített vetőmagnák több mint fele a biztonságo­Serényen dolgoznak az önkéntes kubikosok. Telik a dömper. lókból, aztán ismét nekivetik a vállukat a szállítószalag­nak, hogy az a helyére ke­rüljön. Egyébiránt, ami a követke­zetességet illeti, az szemmel- láthatóan nemcsak az elvi kérdésekben alakul ki a Sal­gótarjáni Síküveggyár Zagy­va I üzeme mögött. Hiszen, ha a műszakonként egymást váltó önkéntes brigádok nem értettek volna egyet azzal a — Jelentkezett a vállalat egész férfi gárdája. Sőt. né- hányan a nők Közül is — fe­leli. Régen volt. amikor a Sík­üveggyár kollektívája ilyen egyöntetűen és hatásosan •nyilvánította akaratát. — Annyian feliratkoztak — mutatja a titkár a füze­tét —. hogy előre elkészít­hettem az egész jövő heti munkabeosztást. Somogyi vendégek Nógrádban Somogy megyei vendégek jártak megyénkben, akik a termelőszövetkezeti szocia­lista ' brigádok életével is­merkedtek. Bailai János, a Somogy megyei pártbizottság agitációs és propaganda osz­tály munkatársa, Horváth Sándorné, a megyei Nőta­nács titkára és Gergely Jó­zsef, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának munkatár­sa két napig tartózkodtak nálunk. r A vendégek először Sal­gótarjánban, a megyei Nőta­nácson találkoztak néhány Nógrád megyei szocialista brigád képviselőjével, majd ellátogattak a szécsényi és nádújfalui termelőszövetke­zetbe. Mindkét helyen talál­koztak a szocialista brigádok­kal és a termelőszövetkezetek vezetőivel. A somogyi vendé­gek megtekintették a megye- székhelyet és felkeresték az öblösüveggyárat. Drága érték a munkaidő. Ahogy az anyagoknak meg van a mértékegysége, ügy ennek is. A takarékosság erre is vonatkozik. A szénbá­nyászatban például általában a munkaidő negyedrésze ve­szik el a különböző címeken. Tavaly a Nógrádi Szénbánya­Clektroniktts professzor vizsgáztat Mint a „Szovjetszkája Rosszija" című lap jelentette: szibériai Barnaul városban a politechnikai intézet vizsgá­zóinak a legcsekélyebb lehe­tőségük sincsen a puskázásra. Ugyanis nem emberek vizs­gáztatják őket, hanem elekt­ronikus agy kérdéseire kell válaszolniok: a válaszokat az elektronikus készülék pillana­tok alatt értékeli, sőt azonnal jelzi az osztályzatot is. A pe­dagógusok ugyan feltehetnek néhány pótkérdést a vizsgá­zóknak, de a végleges osz­tályzatot az elektronikus be­rendezés megállapításai alap­ján adják ki. A szibériai inté­zetben jelenleg 12 elektroni­kus vizsgáztató gép működik és egyenként 120 vizsgázót tud „ellátni". előkészítés, pihenés, füstre- várás és még lehetne sorolni az összetevőket. Ha ezt a kieső időt csak egv kicsit is csökkenteni tudják, akkor órákat, napokat takarítanak meg, illetve többletlétszám nélkül végezhetnek több hasznos munkát. Ebben van igen nagy szerepe és lehető sége is a helyes üzem- és munkaszervezésnek. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeiben ál'andóin készítenek úgynevezett mun­kanap felvételeket. Fél év alatt 57 munkahelyen 528 műszakot mértek végig. Ha lehet hinni e felméréseknek, amelyek feltétlen alkalmasak az általánosításra, akkor az félék nyári betakarításának nagy fokú elmaradás mutat- 80—85 százalékát gépek, kom- kozik a legtöbb gazdaságban. bajnok végezték. Ősszel vi- Máskor elegendő volt a ku- san termő Bezosztája 1-es faj szont a cukorrépa, a burgo- koricatarló disztillerrel, tár- ta, mintegy negyede pedig a nya, a kukorica betakarítá- csávái történő eimunkálása. szintén bőven termő Fertődi sának gépesítése még nem a sok esőtől agyonvágott, ősz- 230-as. Az egyes fajták terü- megoldott, a szedés túlnyo- szetömődött, levegőtlen ta- leti arányát az üzemek ma- mórészt kézierőre vár. laj azonban ekét, utána mes- guk állapítsák meg. Az őszi A nehézséget növeli, hogy terséges tömörítősre hengert árpa vetőmagot az idén már a természet „nem pótolta” az igényel. készpénz ellenében, a nemesi­időjárás okozta két-három az ESEDÉKES MUNKA tett rozs és búza vetőmagot heti késedelmet a kapásnö- e[végzése érdekében, a ren- még csereterményért, de jö- vények, főleg a kukorica fej- delkezésre álló gépek, a kézi- vőre már ugyancsak kész- lődésében. A tavalyi példa is er^ a bedolgozó családtagok pénzért kapják a közös gaz­igazolja: azok a gazdaságok segítségének olyan szervezett- daságok. Helyesen teszik üze- tették jól, amelyek előre szó- ségére van szükség, mint ami- meink, ha maguk is mielőbb moltak a kedvezőtlen körül- jyenre eddig soha. A lényeg, áttérnek a nemesített gabona menyekkel, s azok figyelem- hogy minél kevesebb veszte- vetőmagvak szaporítására és bevételével szervezték meg a károsodás érje termé- árutermelés céljára történő betakarítást, a kenyérgabona sünket, 5 a kenyérgabona felhasználására. T vetését. Nincs okunk félté- október végéig, a tervezett Mivel a kukorica elővete- telezni most sem hogy az iddben földbe kerüljön. Ez m^vű táblák egy r^ hl- idei ész kevésbe lesz mos- nemcsak a munkaerö, az bégből _ lsl£t tona' f anyagi-műszaki lehetőségek kalaszos előveteményű föld­GAZDASAGAINKBAN a számbavételét, csoportosító- területeket használnák fel vetésszerkezeti adottságok sát, hanem a munka sorrend- gabona vetéshez tovább nö- miatt a búza előveteménye a jenek, az időjárási viszonyok- vekszjk a futrinka kártételé- cukorrépa, a burgonya, s ja- hoz igazodó ésszerű kialaki- nek veszélye. Ezért fokozott varészben a kukorica. Beta- tását is megköveteli. A Mű- gondot kell fordítani a kint karításuk előfeltétele annak, velődésügyi Minisztérium rnaradt szalma- és tarlóma- hogy utána a búza október hozzájárult ahhoz, hogy a radványok eltüntetésére, el­végéig, tehát a legkedvezőbb termelőszövetkezetek, állami szántására. Nagymérvű tér­időben, jó minőségben, öle- gazdaságok — az iskolák, xőzés esetén talajfertőtj<inítést pedett vetőágyba kerülhes- KISZ-szervezetek útján — tó- hajtsunk végre Aldrinos szu- sen. Viszont már most látha- nulókat is bevonjanak a perfoszfáttal, vagy HCH-val. tó, hogy a búza alá számos könnyebb betakarítási munka- Mivel e szerek növelik a táblán nem érik be a kuko- ba, szőlő, gyümölcs, kukorica, termelési költséget, a talaj- rica, s így újabb táblák be- burgonya stb. szedésébe. fertőtlenítést a iegfertőzöt­vonásáról, előkészítéséről a családi művelési rend- tebb területen alkalmazzuk. Kell gondoskodni a kenyér- szer az ösztönzőleg megálla- Fontos és célravezető a szigo- gabona vetési terv teljesítése pított premizálás elősegíti a rú figyelőszolgálat megszer- erdekebem A kukorica elő- családtagok, hozzátartozók vezése. A csócsároló kártéte- yetemenyu táblák helyett széles körű bevonását a tér- lének az új vetésen való Lehat kényszerűségből nem més betakarításába. Kívána- megjelenése után a frissen egy helyen kalászos tarlókat fog azonban, hogy a családok kell előkészíteni a búza veté- js fogjanak össze, segítsék sehez. egymást, s a soron levő táb­Nemcsak a kézieröre vár Iákat a vetés ütemének meg- ___________________ s ok munka, hanem a gépek- felelően, késedelem nélkül ta- termés nedvessége^ víztártai re, traktorokra, vontatókra karitsák le. ma. A penészedés! a romlás egyaránt. A jó termést ígérő A cukorrépa szedésének megelőzése érdekében a csó- cukorrépa, burgonya, kukorl- idejére, mértékére a, gyárak vés kukorica szárítására, tó­ra termése szárastól, leveles- külön állapodnak meg a tér- rolására minden arra alkal­mi együtt számítva 20—40 melőszövetkezetekkel. Az át- más szükség-megoldást, lehe- százalékkal nagyobb tömegű, vétel zökkenőmentessége cél- tőséget, górét, padlást, pajtát ki kell használni. E célra gazdaságosan felhasználhat­juk az üresen álló, ventiliá- toros szénaszárító-berendezé- seket. Egy-egy berendezéssel 30—40 vagon csöveskukoricát néhány hét alatt meg tudunk szárítani. Az őszi betakarítás a szá- lastakarmány-alap növelésé­nek is az ideje. Nemcsak a fővetésü silókukorica, ha­nem a viszonylag nagy meny- nyiségű másodvetésű takar­mánynövény is bőséges zöl­det ígér. Tápértékük akkor lesz kielégítő, ha azokat elvé- nülésük előtt silózzuk be. Bármilyen kedvező is egy- egy gazdaságban a terméski­látás, annyira azonban sehol sincsenek bővében a szálas­takarmánnyal, hogy ne for­dítsanak nagyobb gondot a melléktermékek, a répafej, répalevél, cukorgyári mellék­termékek, kukoricaszár fel­használására, a sarjúfűvek betakarítására, a kései le­geltetésre. megtámadott foltokat HCH- val porozzuk. A KUKORICA várható ké­séi érése nuatt nagy lesz a Az idő pénz! Hit bizonyítanak a munkanap felvételek a nógrádi bányákban? ten 8830 műszak amivel töh- Csökkent az úgynevezett Ivet fordíthattak hasznos el nem kerülhető veszteség­munkára. Szépséghibájául idő is. Ide tartoznak a vihar csak azt lehet felróni, hogy esetén előforduló áramkima­egy százalékkal növekedett a mellékmunkák aránya. A fejlődés kétségtelen szá­mottevő. A felmérések tanú­sága szerint szervezéssel tökb szati Trösztnél a 26 százaié- helyen sikerült lerövidíteni a ka, tehát a nyolcórás mű- ki- és beszállási időt. A szel- szókból 125 perc. Ennyit lőztetés javításával kevesebb vett el a ki és beszállás, az lett a füstre várás. A veszteségidőt is több részletre lehet osztani, Van ami a munkástól függő, vagy független és van ami elke­rülhetetlen. A munkástól függ néldóul a késői beszállás, korai ki­szállás, a túlzott pihenés, a kilőtt ácsolatok helyreállítá­sára. szerszám keresésre, ka­rambolnál a helyreállításra tonvban. valamivel fordított idő. Hozzá tehetjük helyzet Mizserfán, ez a nógrádi bánvakban alig több mint fél százaléka a munkaidőnek és az idén már csak a fele a tavalyinak. A munkástól független ugyan, de helyes munka és üzemszervezéssel, műszaki radások, üzemzavarok, a munkásjárat késések, de még a robbanóanyagvétele­zés, a felügyelettel való be • szélgetés, utasítások átvétele, sőt az üres hiány is amikor nincs vagon. A javulás egész tröszti szinten jelentkezik, azonban az üzemeknél más és más az arány. A legnagyobb az ösz- szes kieső idő mértéke Kiste- renyer.,- ahol a tavalyihoz vi­szonyítva ugyan csökkent, de így is 28,1 százalék. A legkevesebb, 17.8 száza­lék Mátranovákon. Elég nagy még a kieső idő a Zagyvái Bánvaüzemnél és Nagvbá- jobb a intézkedésekkel elkerülhető idén jelentős javulást értek veszteségidőnek is több oka el a nógrádi bányákban a lehet. A nem kielégítő szel­íd eső idők csökkentésében, lőzés, lőmesterre, iparosra Az összes kieső idő például anyagra, szerelésre várás és 2.? százalékkal ke ’esehb, a többi Ilyen okból tavaid mint tavaly volt. A meetaka- még a munkaidő kettő és fél- rított percekből, órák, sőt r.a- százaléka veszett kárba, az pénz. drága érték, ne hegy pok lettek, hiszen ez nem idén már csak másfél száza- juk kárba veszni kevesebb, mint féléves szín ■ lék. B. 3. A számok alkalmasak né­hány következtetésre. Első­sorban arra. hogy igen nagt tartalék rejlik még a mun­kaidő jobb kihasználásában. A be- és kiszállások könnyeb­bé tétele, a jobb anyag- és urescsille ellátás, a szellőz­tetés állandó javítása az elő írásoknak megfelelővé tótele. mind elvan dolog, ami nem­csak könnyíti a bánvászoir munkáját, hanem egvben ta­karékosságot is jelent. Az id-' A 7. IDÉN MEG TERI KÉSZ­TETTÜK az ország ken /éri . A termésátlagok további nö­velésével a jövő esztendőben már nemcsak mindennapi kenyérszükségletünket kell kielégítenie mezőgazdasá­gunknak, hanem tartalékot is kell teremtenünk. Ennek elő­feltétele, hogy időben, szer­vezetten végezzük el az őszi betakarítást és vetést. Ahogy a nyári ár- és belvíztől r.k egyéb természeti csapások: ■ sújtott mezőgazdaságunk a aratási nehézségeken úrr-i lett, minden remény megvan arra, hogy a paraszti szo-- galom és fáradozás, a szerve­zett munka, a társadalmi ös­szefogás sikerrel jár a me: nehezebb időszakban is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom