Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-15 / 192. szám
lÖrfS. Mlgíis^nís TS. frákffb**« V WÓÖKXfl 3 ILYENKOR nyáron nem tudja visszafoani az "agy. Jókor reggel kél, magára szedi ruháit, végigsimítja gyérüiő, ősz haját, s elindul a majorba. Szereti végignézni, hogyan kezdik a napot az állattenyésztők. Míg ott áll, magas homlokáról eltűnnek a barázdák. Csakhát még korábban elég volt, ha a faluban, Mát- ranovákon elvégezte dolgát, most három községnek elnöke Torják László. Mátranovák. Homokterenye és Nádújfalu az idén egyesült egyetlen szövetkezetté, több mint öt és lé éwe elnök »WWWWWWWWWWWWW mind, volt bányászok dolgozmajd kilencmillió forint volt. Kilencszázharminc ezerrel nőtt egyetlen év alatt. A tagok sem zúgolódtak. Igaz, a munkaegység értéke csak 31 forintot ért el, de hát nagyon komisz volt a tavalyi esztendő. AZ IDÉN aztán egyesült Mátranovák, Homokterenye es Nádújfalu. Az elnök Torják László maradt. Két esztendeje beköltözött a faluba, s így most már néhány kilométerrel rövidebb lett az útja. Sokat dolgozott addig is, de most az egyesülés után kiAZ ELSŐBBSÉG AZ EMBERÉ! A félezer hold földdel, több száz nak — vitázott Torják. Érve- derült, mind három ^ községiaggal, Zagyva-völgye néven. Pedig már nem fiatalember. Fél évszázadot hagyott maga mögött. Ebből tizenhat esztendőt a szövetkezetben töltött, mint elnök. Van a Mátra lankáin egy aprócska visszakapták párttagsági köny- település, Cser-puszta. Mind- vüket. össze negyven család lakja —Személyi bosszú volt az és hosszú ideig itt élt Torják egész... Mert a végén minden László is. Ö alakította meg a kiderült, — emlékezik csendéit elküldte a Központi Bízott- ben, sok - még_ a rendbehozni Sághoz is. Torják Lászlónak, való. Friss erővel látott mun- s a mögötte álló negyven csa- kához. Az alaptalan szóbeszéd Iádnak lett igaza. A szövetke- az intrika, amivel új mun- zetet újjászervezték, s a sző- kakőrében, találkozott, ha za- vetkezet kommunistái is mind varta is, nem igen beszélt róla senkinek. Van anélkül is mit csinálniok. pusztai emberek szövetkezetét. még 1949-ben. Mindössze hatan kezdtek gazdálkodni. Olyan emberek, akik huszonöt-harminc évet töltöttek a bányában. Egyedül Torják volt közöttük gazdaember a kilenc holdjával. Meg is vasén. —. A kilenc hold miatt? — Nem, nem annyira... — Keresgél a szavak között, hogy azokból a kevés is egész- szé álljon össze. — Az apámnak harmincöt holdja volt... Erdő, legelő jobbára mind. lasztották elnöknek. Aztán las- Nem ért többet az egész 50-60 san csatlakoztak hozzájuk a aranykoronánál... pusztaiak mind. A birtok is A HATVANAS esztendő 550 holdra növekedett. Joo- fordulóján egyesült a Cser- bára erdő. meg legelő volt, az pusztai szövetkezet Mátrano- igaz. A kevéske szántóból is A termelőszövetkezetben kevés a munkaerő, különösen a munkabíró férfi ember. Nádújfaluban, Homoktere- nyén, Mátranovákon is ez okozza a legnagyobb gondot. Hanem a tavasszal már sikerült megértetni magát a ho- mokterenyeiekkel.. Jól ment a munka. Megelőzték Mátrano- vákot is. Torják László őszintén örült neki. Már nem annak, hogy Novákon zökkenők vannak. A terenyeiek első nekirugaszkodása okozta öröméi. , „ „ „. víkk.l. Nagyobb lau . gazdi- ‘ffjjÄ; , IS íffktk ,•»**• Ä'Ä-SS« Hkék' pÍh/ Lászl° f!?°k ma- széi Csak eprien mellékesen HANEM AZÉRT, mégis >■kávékon is. Sőt tavaly a említi, hogy bizony ilyenkor csak boldogultak. Gépet vásá- . erenyei szövetkezet nváron sokszor éjszakába nyú- roitak, állatokat. Mind sajat «SJai íl* ,=rt®, n??.n‘«k: le/yen ük a nap. amikor ágyba fce- erőből. A munkaegység 65 fo- .eA"okuk Elv*lUIta, másod- ríil. Pedig ráférne a pihenés, rintot: ért már Cser-pusztán, aiiasom. A sz(ve nyugtalankodik, százezer forintnál több tarta- — Nem az én személyem — Meg aztán nem is vagyok lékot is gyűjtöttek, amikor tartották fontosnak, szövetke- már fiatalember.. . —. Moso- 1953-ban, a járási, a megyei zetünk példája volt vonzó — lyogva legyint, s így,fűzi tnszervek — Heves megyéhez magyarázza. — Homokterenye vább egymásba a szavakat: _ t artozott akkor a település —, gyenge termelőszövetkezet Ha nem lenne munka. nem kimondták a szövetkezet fel- volt. Az állam pénzén éltek lenne gond, akkor talán ránk oszlatását. Torják László nem évek óta. Mi meg keményen sem lenne itt szükség... Az hagyta annyiban a dolgot. Ku- dolgoztunk, az igaz, és a mun- embert éppen a munka emeli tat,ni kezdte a „döntés” okát. kánknak látszatja is van... fel, sokszorozza meg erejét. — Kulák szövetkezet, ezért Nem kértünk egV fillér támo- " vontuk meg a működési enge- gatást sem az államtól. Valóban, ahofcy Torják László mondja, a gazdaság évről évre gyarapodott, erősödött. Vagyonuk tavaly .már délyt! — „világosították föl” az elnököt a járásiak. — Már. hogy lenne az kulák szövetkezet, ahol majd SZERÉNYEN. csendesen beszél mint mindig. Most a tavasszal érdemei elismeréséül megkapta a. Munkaér- demrend ezüst fokozatáé Vincze Istvánná A íesttérorsságok életéből Szövetkezeti lakásépítés Lengyelországban Lengyelországban felfejlődőben van a szövetkezeti lakásépítés. Miután állami lakáskiutalásra elsősorban a legjobban ráutalt Családok számíthatnak, a szövetkezeti lakásépítés lehetőségét az egyéb rétegek veszik igénybe. E célból az Általános Takarékpénztár „lakástakarékkönyvet” rendszeresített. Állami lakásépítő segítségben csak azok részesülhetnek, akiknek ilyen takarékkönyvük van. Lengyelországban 1966-1970 között 1,8 millió lakást építenek, ebből 1,2 millió a lakásépítő szövetkezet kontingense. A szövetkezet olcsón és minden igényt kielégítően épít. Ezeket a szövetkezeti lakásokat maguk a lakók a tulajdonos gondosságával kezelik, óvják, védik, hiszen minden kár, rongálás költsége őket terheli. Nem kétséges, a szövetkezeti lakás jelentős , megterhelést jelent egy-egy családnak. Mégis vállalják a szebb otthon kedvéért. A szövetkezeti bérleti lakás hozzájárulási költsége — a lakás nagyságától és a beépített bútorok mennyiségétől függően — 15- 22 százalék. Aki öröklakást akar építtetni, annak 40-50 százalékkal kell hozzájárulnia. Az építés többi költségét a szövetkezet fedezi bankhitelből, amelyet az építtető részletekben törleszt le 40 év alatt. Ha a tulajdonos pontosan fizet — a hitel bizonyos százalékát elengedik neki. A szükséges első részlet összegyűjtését az állam támogatja.A szövetkezeti betétösz- szegre a munkaadó vállalat, vagy a bank 2 3 részig kölcsönt ad. Különösen méltányos esetekben a kölcsön visszafizetését elengedik. Az részét „természetben”, vagyis egyetemi hallgatók a szüksé- a szövetkezeti tagok kezemun- ges betétösszeg 80 százalékáig kájával is be lehet „fizetni”, kaphatnak állami kölcsönt. Ez lehetővé teszi, hogy az a fiatal, aki megszerezte az oklevelét, saját lakásába költözhessen. Lényeges könnyítés az építtetőnek az a takarékkönyv, amelyre négy éven át legalább 100 zlotyt fizet be havonta. Az Általános Takarék- pénztár az ilyen betéteket havi 50 zlotyval premizálja. Ez a lehetőség különösen a fiataloknak kedvez, mert amikorra családot akarnak alapítani, megvan a lakásuk is. Befizetett összegeik értékét az állam garantálja. Ez azt jelenti, hogy — például —, ha időközben emelkednének az építési költségek, a többletet az Általános Takarékpénztár fedezi. Miután a kész lakás átvételéig eléggé hosszú a várakozási idő, bevezették a szövetkezeti tagjelöltség alapelvét. A tagjelöltnek négy éven át össze kell gyűjtenie a saját betétre szükséges összeget. Csak a tag jelöltség letelte után, tehát négy év múltán kapja meg a lakást. A kiutalások sorrendje felett társadalmi bizottság őrködik. A szövetkezeti lakásépítésben újdonság lesz — az eddig eléggé bátortalanul vezetett — szövetkezeti családiház-épí- tés fejlesztése. A családiház- telepeket elsősorban az üzemek és vállalatok közelében hozzák létre és a kisebb városokban. A szövetkezeti lakásnak ez a formája is népszerű, hiszen az építtető hitelt vehet fel a banktól és ezt 45 esztendő alatt kell törlesztenie. A kötelező betétösszeget, azaz az első részlet bizonyos Lengyelországban az elkövetkező Ötéves tervidőszakban épülő minden három lakás közül kettő szövetkezeti lesz. Hatalmas szövetkezeti vagyon keletkezik ezáltal, amelynek kezelése a szövetkezeti lakások önkormányzati szerveit illeti. számok — hűvösen személytelenül — mondják: a megyei ipari és mezőgazdasagi üzemeiben félesztendő lefor- kása alatt ezernyolcszáztizen- két baleset történt, százharmincnéggyel több, mint 1964 első felében. A balesetek miatt 36 ezer 996 munkanap esett ki a termelésből — csaknem négyezerrel több, mint tavaly ugyanezen időszakban. és minden óvó rendszabályt be- gozniok a munka- és egészet tartanánk."..” Amilyen hazug ségvédelem ügyrendjét, tenni- a póz, annyi bajt, keserűsé- valóit. S annak ellenére, hogy get, tragédiát okoz az üze- növekedett a balesetek száma mekben. Pedig a társadalom- a helyiipari üzemekben is, s nak valóban nincs szüksége egyik-másik tanácsi üzemben olyan többtermelésre, amely- munka — és egészségvédelmi nek ára emberek testi épsége. Egy olyan társadalomban, amelyben az emberért történik minden. $ szempontból meglehetősen alpári viszonyok uralkodnak, ezt az ügyrendet csupán az ipari osztály tartotta fontosnak elkészíteni. És mit szóljunk a szénbányákról? Az _ , . . . _ . , .. idén. a Tröszt terve szerin,, A számok szinte sugallják felfogás!’ másfajta mentalitás. kfV^„tb “vTlf Megszűnt™* • különböző átszámításokat, Vajon miért emelkedett a ni- ”llnt tava1/- Megszűnt összehasonlításokat. Ilyent balesetek száma a Tűzhely- dóim "javulmUSZak°k' A Az emberért...? a bányák műszaki álapota. Ennek ellenére ■ enriy százzá például: az egy híján har- gyárban, az ötvözetgyárban, p minchetezer munkanap egy aZ ÉMÁSZ-nál? S miért sza- szpnbánvákban soha emberre szűkítve több, mint porodik a Síküveggyárban, a ^et nem történV „« százhúsz ev Vagy fordítva: Nógrádkövesdi Kőbányában, a « A fél ^ mintha százhúsz ember esy helyiipari üzemekben, az élei- folyamán minden ezer baeven keresztül semmit sem miszerinarban a ker°skede- öya™.n minőén ezer oa rcínálna v, „inrhon rniszenpnroan, a Keresseue nyaszból tizenkettőt baleset csinálná. Ez pénzben kifejez- lemben? Vajon mindig a bal- Zrt K_tt„n meohaltjik ve tizenket-tizenhárom millió eset áldozata a hibás? megnaitaK. .. forint t^-mclési érték veszte- . Szocialista társadalmat épfség Esetleg :ha ez az ezer- A ZIM Salgótarjáni Gyár- Emberek épitik. Nem nyolcszáz valahány baleset egysegében - bar néhány ho- valamiféle természetfeletti c egyszerre történne. három nappal ezelőtt erre felhívtuk lok érdekében önmaeuk olyan hatalmas kórház is ke- a vezetők figyelmét - ma utódalk számára Vajon esz,-- vés lenne a befogadásukra, sem fordítanak kellő gondot a be véste ezt az elvet mjnden_ mint amilyen jelenleg Salgó- biztonsági berendezésekre, vé- ki akit illet? Vajon annv,..H tarjánban épül... Tollhegyre ^felszerelésekre. Nem von- természetes, annyira magáin - kívánkoznak még ilyen ana- Jak felelősségre a balesetek értetődő-e ez az elv a hétkö lógiák: ...... mint egy súlyos előidézőit, s még mindig gya- napok gyakorlatában, min t ermészeti csapás, a balesetek kori az a minősíthetetlen el- amilyen maeát^l értetődne-- eredményeként...” „Felér Járás, hogy a balesetekért a szint; kön„yedén erlet0a0en' egy véres ütközet áldozatai- felelősséget igyekeznek a dől- juk? nak számával” és így tovább, gozókra hárítani. A gyár önlc- Az ember azt hinné, ezek az déjében például többször elő- Egy vállalati igazgató el- öszehasonlftások elérik a ha- fordult formaszekrény robba- mondta, hogy a továbbkép?- tésukat. Elég gyakran alkal- nás. Mi történt a baleset tanfolyamon arra tanítottax mázzák is őket. után? A jegyzőkönyv tanulsá- tudós professzorok: az igazg;. • ga szerint a dolgozót „ügyel- tónak elegendő, ha héromha- Vagy talán mégsem elég meztették a figyelmesebb vönként egyszer meglátogatja gyakran? S az is lehet, hogy munkavégzésre". Hogy mi a munkahelyeket. Az igazga- a statisztikai adatok személy- okozta a robbanást? Annak tónak a nagy összefüggéseket telensége miatt a hasonlatok okáért, ki a felelős? Megbün- kell látni. Ezeket pedig kőris személytelenek maradnak? tették-e érte? S hogy többet vetlen beosztottjainak be,/ - Éppen ezért sokakban legföl- elő ne forduljon, milyen mü- mólóiból, jelentéseiből Q f TVS Ál Lr/-\rí A linnnlr 1-; ■ 1* • _ J. Z 1 í _1 1.11 in 1 . - . ... _ * hangoztatjebb áímélkodást váltanak ki: „Nahát, tizenkét millió!” „Nahát, százhúsz év!”. Es éppen azt nem hallják ki a számok mögül, amit kellene? Az ezer- nyolcszáztizenhétszer feltörő mokból, statisztikai adatokból leszűrheti. Nos, üzemeink vezetői közül néhányan túlságosan is jól alkalmazzák ezt a tanítást. szaki intézkedést tettek? — erről nem tudunk meg semmit. Szeverényi Ferenc, munkavezetőjének utasítására fölmászott a savas kád peremére, megcsúszott, beleesett a ma- jajgatást., a mentőautó sztré- róanyaggal telt kádba. Egyik Amíg lassan a mubkás eleven názását. Nem látják a csőn- lábán súlyos égési sebeket emberből adattá lesz, s a halkult végtagokat, világtalanná szenvedett A vállalat munka- esetből, a fájdalomból stavált szemeket. Azt a három védelmi megbízottja a bal- tisztikai mutatószám, prémunkást, akit a baleset a leg- esetért a munkást is felelős- rniumfeltétel. élüzemfeltétel. . drágábbtól fosztott meg; az sé tette A Salgótarjáni Sík- Nem történt olyan régen, üveggyárban több üzemrész [’-°sy ne emlékeznénk rá: su- e ' * dolgozói — a Népköztársaság ‘y°s baleset történt egy ipari Tapasztalták már hogy az törvényeinek értelmében — üzemünkben. A vezetők bőszemberek általában az*’ hiszik csökkentett műszakban dol- e...DereK aitaiatsan az. hiszik, goznak Azaz. dolgoznának, ami mással megtörténik, velük mert a valóságban nyolc órát dolgoznak azzal a különbséggel, hogy nyolc naponként huszonnégy órás szabadnapot kapnak. Dolgoznának... mert szúsan méltatlankodtak: az élüzem cím!". 11 oda nem történhet meg? S hogy a figyelmeztetésre fölényesen legyintenek? s S ha ez már nem is figyelmeztetés, hanem vészkiáltás? „Emberek, vigyázzatok! Szaporodnak az üzemi balesetek!” Hányán vannak, akik ügyet sem vetnek az efajta „rémüldözésre?” Sót, hányán vannak, akik saját vigyázatlanságukat, felelőtlenségüket ráadásul „társadalmasítják”. Félredobják a védőszemüveget: „Ugyan, elvtárs, hol lennénk ki a termeléssel, ha ok balesetnek oka az áldozat felelőtlensége gondatlansága, figyelmetlensége — ez tény. hiába, hogy a törvény tiltja Nagyon sokszor azonban a az egészségre káros üzemek- vezetőket terheli a felelősség ben a túlóráztatást, ezekben Akik feledik, hogy társadal- az üzemekben talán soha any- műnk egyik alapvető elvét — nyi túlóráztatás nem volt, a dolgozók testi épségének, mint az elmúlt félévben. A egészségének védelmét — Minisztertanács Tanácsszervek nem lehet még átmeneti tdő- Osztálya az idén utasításban szakra sem „felfüggeszteni” szabályozta a dolgozók egész- egy másik alapvető társadal- ségének és testi épségének mí szükséglet a termelés foko- védelmével kapcsolatos tenni- sása érdekében. Ez a 1 kettő valókat. Az utasítás alapjár. a egymástól elválaszthatatlan, megyei tanács szakigzgatási Az az elsőbbség mindig az osztályainak — azSZMT mun- emberé! kavédelmi bizottságával együtt — ki kellett volna dől- Csizmadia Géza ♦** *** ♦*« *** **♦ — -4 réz és ötvözete Wcry fémek — mondja a fiatal férfi. — A réz valamivel ne- hezebb a vasnál, felhasználása régibb keletű, mint a vasé. A fiatal férfi rézdomborttá művész. Kezében most a fakalapácsot lóbálja. Dr. Mihalík Sándornak, a művészettörténeti tudományok kandidátusának szavai jutnak eszembe, ahogy elnézem munka közben, s hallgatom a beszédét. Mihalik szerint „.. .az új idők építészeti stílust kereső törekvései váltig keresik a nagy síkokkal dolgozó új építőművészet segítő és kiegészítő művészetét, keresik, azokat a dekoratív lehetőségeket, amelyek stilus és forma bontás nélkül kiegészítői lehetnek egy új, egy erőteljes korszerű épületdíszítésnek." E művészetek közé tartozik a többi között a művészi vaskovácsolás, s a rézdomborítás is. E művészetekre vár a feladat, hogy — s most ismét dr. Mihalik Sándort idézem: „.. .az új idők nyelvén is monumentális kapukat állítson, amelyekre a kor és törekvéseink szimbóliumait formálhatja, éppen abból az anyagból, amely korunkra a legjellemzőbb, amely a munka őrök diadalának az anyaga.” MŰVÉSZ, FÁK ALAPÁCCSAL E gondolatok járnak — mondom — eszemben, miközben a fiatal férfi, Laluja András egy kis időre leteszi a fakalapácsot, s jelenlegi munkájáról tájékoztat. — A kompozíció, amelyen most dolgozom, a salgótarjáni új pártszékház külső homlokzatát díszíti majd. Figurái (két ipari és egy családi figura) kétméteresek lesznek, valamennyi rézdomborítás. Célom, hogy kompozícióm mindenekelőtt ipari asszociációkat keltsen a nézőben. E célt szolgálják majd a sziluettek is a figurák mögött. Szem előtt kellett, illetve kell tartanom nekem is, hogy iparvidék megyei pártbizottságának épülete lesz az, amelyre munkám kerül. A kompozíció egyébként a tanácsterem külső homlokzatát díszíti majd. Teljes me- rete hét méterszer 2,80 méter. Nagyméretű munka, kétségtelenül! A fiatal művész két hete dolgozik már rajta a salgótarjáni úttörőház udvarán, illetve barkácsműhelyé- ben, amelyet ő „bérelt ki” egy időre. Pihenés nélkül — szombaton és vasárnap sem teszi le a fakalapácsot — alkot, számításai szerint még el tart a munka két hétig így is. Roppant gonddal, s figyelemmel tevékenykedik, s forgatja a fakalapácsot nemcsak azért, mert a művészi gond, s igényesség minden igazi művésznek sajátja, hanem azért is, mert valóban viszonylag még rövid művészi pályája során egyik legjelentősebb megbízása ez a jelenlegi. Laluja András ugyanis nemcsak embernek, művésznek is fiatal még. A főiskolát mindössze két éve végezte el, jelenleg a budapesti képző- művészeti gimnázium tanára. A fővárosban él. szűkebb hazája azonban Nógrád, Nézsán született. Eddigi munkásságáról ezt mondja: — A jelenlegin kívül mindössze egy nagyobb munkám van, egy absztrakt felfogásban készült kakas-figura, amelyet a bábolnai állami gazdaság nagy baromfitelepének udvarán helyeztek el 1964- ben. Mindenképpen érthető tehát, hogy e kompozíció elkészítését számos vázlat, tanulmány, kemény munka előzte meg. Erről. így vall: — Valóban sokat dolgoztam eddig is, amíg elkészítettem a tervet. Természetesen azután is. Kétméteres hányás-- figurát is domborítottam rézből. Jelenleg ez a figura e műtermemben van, tulajdc képpen anyagtechnikai, s formatanulmány. Szeretem Se • gótarján „levegőjét”, az ép-: ő város erejét, dimanikáj azért is vállaltam el szívese ezt a megbízást. A kompozíció elóreláthatón- még ez év őszén rendeltetmi helyére, a pártszékház 1<• nácstermének homlokzatár kerül. Mik a tervei ezután? — Továbbra is rézzel szeretnék dolgozni. Nemes' k azért, mert a korszerű épV ■ szét igényli, hanem, me 4 mind a népgazdaságnak, mi- l pedig a művésznek gazdaságos anyag. Szeretem a reze:. A továbbiakban elsősorbt ■> kisebb méretű portrékat, figurákat szeretnék készíteni. Legalábbis egyelőre. Ismét kezébe veszi a faka- lapácsot. Munkája fölé hajol. Folytatja a harcot az anyaggal — a műért. Amely megőriz! Mint a munka, amely létrehozza. Tóth Elemér