Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

1965. augusztus 15. vasárnap »OCRAd 7 A Salgótarjáni Honismereti Napok előtt Dr. Darnay — Dornyay Béla; Salgótarján vidékének szépségeiről Megyénk honismereti mozgalma jelentős állomáshoz kö­zeledik: szeptember végén három napra Salgótarján ven­dégül látja a hazai honismereti mozgalom legjobb képvise­lőit. A Salgótarjáni Honismereti Napok küszöbén számve­tésképpen, de további tennivalók megjelölése céljából is megszólalnak mozgalmunk legtevékenyebb szervezői. Soro­zatunk első darabjaként a nemrégiben elhunyt Dr Darnay Dornyay Bélának, a kiváló honismertető tudósnak 1925-ben írott tanulmányából adunk közre egy részletet. S algótarján és vidéke is a szépségeiről méltán hires Magyar Közép- hegységhez tartozik, s a Mát­rától Cserháttól északra elte­rülő nógrádi miocén-dombvi­déknek egyik bájos tagja, melynek szépségei kis fárad­sággal hullanak annak ölébe, jaira, máris érdekes, sőt meg­lepő tájképekben gyönyör­ködhetünk, különösen szél­járás utáni, tiszta időben lát­hatjuk már, amidőn azt nem zavarja meg a szűk völ­gyeket, sőt dombtetőket is sokszor megülő, ködös párás gyárifüstös leve­gő. Ilyen tiszta idő­ben láthatjuk már a szerény aki kinyújtja feléjük kezét, magasságú Meszes felett emel­Az a két keze munkájából élő salgótarjáni bányász és gyári munkás, iparos és ke­reskedő, vagy az esze és ta- nultsága után élő szellemi munkás, ki, rövid időre meg­szabadulva a mindennapi élet robotjától, le akarja tenni a csákányt, kalapácsot, tollat vagy könyvet s egy kicsit pi­henni, szórakozni, üdülni, jó levegőt szívni akar, igazán jól teszi, ha anyagias, testet-lel- ket ölő élvezetek helyett a legnemesebbnek, a szívet-lel- ket felüdítő és gyönyörködte­tő turistáskodásnak, a szabad természetbe való kirándulás­nak, a természet kultuszának hódol. Salgótarján vidékén van erre alkalma elég! Itt van közvetlen közelünkben, gyönyörű hegyvidékünk, me- , lyet nevezzünk egyszerűen csak a gyűjtőnéven Karancs- hegységnek, továbbá kissé tá­volabb ugyan, de még mindig könnyűszerrel elérhetően a Mátra és a Cserhát. Mind­ezekben pazarul van összehal­mozva a sok természeti szép­kedő Pipishegyről (380 m.) is, de méginkább az impozáns Pécskőhegy (544 m.) legjob­ban pedig a Salgó (620 m.) és a Karancs (727 m.) sasbércei­ről, hogy Salgótarján vidéke a homokdombok és hegyek páratlan össze-visszaságú töm­kelegéiből áll, melyek között össze-vissza kuszáit völgyek görbe vonalai tekergőznek, s amelyek fölé csak itt-ott emelkedik egy-egy nagyobb tömegével, vagy éles csúcsá­val, szeszélyes körvonalaival a figyelmet magára vonó hely, vagy helyvonulat. T ájképünknek uralkodó vonását a jellegzetes térszíni formákat adó hegyek-dombok anyaga, a ka­vics, és agyag fölött uralkodó homokkő adja, mely a mállás folytán többé-kevésbé legöm­bölyített kupolák, elnyúló és szanaszét terpeszkedő, szelíd lankákat, itt-ott kopaszságá­val ijesztő és szaggatott víz­mosásokat alkot. E megszám­lálhatatlan homokdombok ség, természetrajongásunk végtelenségébe, mondhatnám annyi sok és oly kiváló tár­gya . Maga Salgótarján városa, szétszórt bánya- és ipartele­peivel a Zagyva folyó hullá- mos-felszínű forrásmedencé- jének egyik nyugatra, majd délnyugatra és délre kanya­rodó szűk völgyében, hegyen- dombon-völgyön terül el, mint efféle egyszerű igényte­len .eldugott kis palóc falucs­kából hirtelen-váratlan kelet­kező és forgalmas gócponttá kialakult, bánya- és iparte­lep, mely csak két év óta vi­seli a rendezett tanácsú vá­ros büszke nevét, s mely igénytelen külsejével, rende­zetlen utcáival, sokszor sze­gényes, provizórikus külsejű házaival, — még nagyon sok kívánni valót hagyva hátra — nem sokat mutat és az idejö­vő idegent, vagy turistát sem igen elégíti ki. Azonban alig kapaszkodunk fel a szűk völ- gvet környező, homokos, ka­vicsos és agyagos, vízvájta és itt-ott újra erdősített, vagy szinte unalmasságában, vál­tozatosságot, bizonyos meg­kötöttséget és élénkséget hoz a rajtuk elterülő szántóföl­dek, erdők, ligetek bokros le­gelők haragoszöld bársonya, mely különböző színhatást kelt, ha akár a tavasz üde zöldjében, vagy virágtengeré­ben pompázik, akár a nyár érett és lankadó színeiben vibrál át hozzád a forró le­vegőn keresztül, akár az ősz, a természet nagy festőművé­szének hihetetlen tarkaságú és mégis idegcsillapító színe­zésében, akár pedig, ha télen szaggatott, vagy teljes hópa­lástban jelenik is meg előt­ted. De a halomvidék sem maradnak egyhangúan legömbölyödők, vagy többé- kevésbé szabályos lefutásúak, mert sok helyen vulkánikus eredetű kőzetekből, leginkább pedig andezitből és bazaltból álló hegyek telepszenek rá az egyhangúnak tetsző ho­mokdombokra, amelyek vul­nél fogva már sokkal élesebb körvonalakat, meredekebb lej­tőket, cukorsüvegszerű hegy­csúcsokat, vagyis igazi „sas- béreseket (,,horst”-okat), éles hegygerinceket, vagy hatalma­san terpeszkedő fennsíkokat alkotnak. I gen szép kilátás nyílik a könnyen megmászható Pécskő 544 m. magas sasbércéről is a Mátra vonu­latára, főleg pedig a Cserhát északtól, délre, látszólag pár­huzamosan futó hegyvonula­taira és a közeli „palóc Olym- pos”-ra, vagyis a Karancsra, míg maga a Pécskő teteje igen sokat veszített érdekes­ségéből, mióta 1923 őszén a csúcsa északkeleti tövénél ál­ló, vagy 30 m. magasságú „Hurka-Pécskő” nevű szikla- tornyát, kőfejtési célokra le­robbantották. Olyan féle ala­kulat volt ez a hurka szerű alakjáról elnevezett sziklatű, mint a Kis-Antillák Martini­que szigetén világhírre vergő­dött Mont Pelé vulkán bor­zasztó sziklatűje, mely bizo­nyára hasonló erupciónak kö­szönhette létét, de amelyet éppen a természeti emlékek védelméről hozott törvény életbeléptetése előtt sikerült — a természetkedvelők és a salgótarjáni hegymászók igaz fájdalmára — elpusztítani. Mindnyájunk élénk emléke­zetében van még az az izga­lom, mely elfogta az embere­ket a Hurka-Pécskő ekrazit- tal való szétrobbantásának hí­rére. Tönkretételével nem­csak Salgótarján, de a törté­nelmi Magyarország, sőt Eu­rópa is szegényebb lett egy jobb sorsra és megbecsülésre érdemes, geológiai nevezetes­séggel. 4 legérdekesebb, köny- nyűszerrel megtehető túrákat azonban a kö­zeli Salgó és Somoskő vár­romjaihoz tehetjük. E helye­ket nemcsak a salgótarjániak, de távoli vidékek diákjai, cserkészei és turistái is felke­resik, sőt 1924. szeptember 28-án a Magyar Turista Szö­vetség nagy számmal képviselt tagjai is Salgó várromjai kö­zött tartották jól sikerült vándorgyűlésüket és ezen or- szág-világlátott turisták alig tudtak betelni e hely fenségé­vel. Egyszóval Salgót és So­moskőt már nemcsak a helyi, de az országosan, sőt külföl­di turistáskodás is érdeklő­dési körébe vonta! Méltán meg is érdemlik azt úgy fes­szántóföldekkel borított domb- kánikus kőzeteik természeté­Káldi János: Csengetés Szól a szeptemberi csengő. Mintha több-száz évnyi messzeségből jönne a hangja, hegyeken, szenvedéseken és emlékeken túlról; mégsem csengő és halk, de derűs, fiatalos, szivdobogtató; szinte füstölög; húz az utcák fölött, becsapódik az ablakokon. lobognak hangjára a lombok, e nyárutói, tarka kendők: mondja a halálig megszívlelendőt, a félre-nem-tehetö tanítást, a derék helytállást s a kis-cselekedet szigorú szeretetét; azt, hogy csak az állhatatos, tiszta, tett nyerhet örök életet; azt, hogy csak az egyszerű és mindennapian példává magasulo emberi tartás hat, nő túl időn-teren, azt emeli a csillagokig, azt őrzi meg a történelem. tői fekvésű és panorámájuk homokkőből álló Páratlan nagyszerűsége miatt körvonalai még (Salgóhoz az acélgyárból fo­gaskerekű visz fel), míg bo- rongós múltú, dülledező rom­jaikat történelmi levegő járja keresztül-kasuí, mely nem ok nélkül édesgette magához még az Alföld rajongó nagy fiát, a hegyektől idegenkedő Petőfit is 1845. június 11-én és akárcsak a balatonvidéki csodás bazalthegyek a regé­lő Kisfaludy Sándort, egyik _ legszebb elbeszélő költemé- Inyének a „Salgó”-nak meg- p'rására ihlette. A Petőfi cen- tennárium alkalmával Salgó­tarján és vidékének közönsé­ge úgy rótta le háláját és elismerését a világhírű köl­tőnk emléke iránt, hogy a meredeken kiemelkedő, oszlo­pos elválású fekete bazalt­sziklára hófehér márványtáb­lát illesztett, mely nemcsak a nagyjaink megtisztelésének, de a nagy költő és az ő szel­lemét megbecsülő utókor ter­mészetszeretetének is ékes bi­zonysága. Gondolatok a népművelési év előtt A NÉPMŰVELÉST végző szocialista demokrácia érvé- szervek, intézmények, szemé- nyesítésének segítése, a munka lyek időről időre értékelik te­vékenységük eredményességét, összegezik, feldolgozzák az előző időszak tényeit, majd gondosan kimutatják a jövő tennivalóit. Ebben a művelő­dési évben az elemzést, a feladatok meghatározását jól segítette az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának az ideo­lógiai munka végzésére hozott alakításához. és közerkölcs magasabb szint­re emelése, a polgári ideoló­giai befolyás és a vallásos né­zetek elleni harc, a lakosság internacionalista szellemű ne­velése határozhatja meg nép­művelődési egységenként azt a programot, amelyek megoldá­sa közelebb visz a szocialista gondolkozás és magatartás ki­irányelve, valamint az a szé­leskörű eszmecsere, amely a népműveléssel kapcsolatosan az elmúlt évben kibontako­zott. Megyénkben a népművelés — az országos tendenciának megfelelően — szervezetileg, tartalmilag és módszerbelileg egyaránt egészségesen fejlő­Az ésszerű, gazdaságos ter­melés, az eredményes munka­végzés, hivatásgyakorlás, min­den területen megköveteli az általános és szakmai művelt­ség magasabb szintre emelé­sét. A mai ismeretek, kiala­kult készségek holnap mór elégtelennek bizonyulnak. A XX. század második felében dött. Az e területen munkálko- elengedhetetlen a rendszeres dó szervek között a legfonto- tájékozódás, tanulás, sabb kérdésekben kialakult Az eszmeileg gazdagabb tar­áz összehangolt tevékenység- talmak közvetítése szétfeszíti ben megnyilvánuló egységes a jelenlegi formákat. Előtérbe állásfoglalás. Több ezerrel te- kerül az értelmi nevelés, hető azoknak a száma, akik hivatásuk gyakorlása közben, vagy munkájuk mellett részt vállalnak a lakosság művelt­ségi szintje állandó emelésé­nek, esztétikai és művészi íz­lésformálásának nem mindig amelynek megvalósulása töb­bek között szükségszerűvé te­szi a kultúráiig értékek meg­határozott rendszerbe illeszté­sét. Jobban kell építeni az ér­deklődési körre, a réteg, illet­ve csoport igényre is. Mindez könnyű megoldásából. Ez a magával hozza az ankét jelle­széleskörű hálózat a megye valamennyi pontjára, a la­kosság minden rétegéhez ké­pes eljuttatni a legkorsze­rűbb ismereteket. A könyv és az audóvizuális eszközök segítségével művészi élmény­ben tudják részesíteni a köz­pontoktól legtávolabb élő embereket is. gü, a tanfolyam- és klubszerű fonnák vitafórumok előretö­rését. AZ ESZKÖZÖK és módsze­rek megvalósításánál figye­lembe kell vennünk, hogy a társadalom által létrehozott új kulturális értékek hatását megsokszorozza a gyors köz­vetítés. A népművelés lelkes mun- Ezt az igényt az audóvizuális kásái tevékenységének ered­ményeként egyre bővül a mű­velődési lehetőségeket igény­bevevők és kulturáltan szóra- kozók köre. A megye 236 ezer lakosából az elmúlt évben mintegy 8 ezren a felnőtt ok­tatás keretében gyarapították ismereteiket A különböző szakmai és egyéb tanfolya­mokra 1550-en jártak. A könyvtárak rendszeres olva­eszközök nagyobb méretű fel- használásával, a pedagógia és a pszichológia tudatosabb al­kalmazásával lehetséges kielé­gíteni. A korszerű műveltség meg­teremtésével egyidőben végle­gesen fel kell számolnunk a múlt örökségeit a még min­dig kísértő kulturális elmara­sóinak száma meghaladja az dottságot. Ezért elengedhetet­51 800-at. A megtartott isme­retterjesztő előadásokon 121 516-an jelentek meg. A kiállítások száma megkétsze­reződött. Évről évre többen választják aktív pihenésül az ismereteket bővítő kirándulá­sokat és a televízió nézést. Az új lehetőségek mellett azonos szinten mo­zog a művészeti körökben résztvevők, valamint a szín­ház és filmszínház látogatók száma is. Sorolhatnám az eredményeket, s még hosz- szabban lehetne írni az egé­szében érvényesülő tenden­cián belül mutatkozó pozitív én negatív jelenségekről, a tartalmi színvonal alakulásá­ról, az eszmei meghatározott­ságról. Ügy gondolom, a hely­zetkép boncolgatásánál hasz­nosabb lesz az elemzések alapján meghatározható leg­fontosabb feladatokról né­hány gondolatot közre adni. A GAZDASÁGI élet, a ter­melés a munkakörülmények szüntelen fejlődése, az anya­gi javak elosztásának alakulá­sa megváltoztatja az embe­rek közti viszonyokat. A lét­rejövő új helyzetre elő kell készíteni az egyes embereket, hogy megtalálják a helyüket, illetve tudatosan segítsék elő a fejlettebb viszonyok megte­remtését. A gazdaságpolitikai felada­taink megoldására a békés egymás mellett élés, a szövet­ségi politikánk megértése, a MOZAIK Alexandre Dumas Fils Csakis akkor beszélj, amikor kell, s felét mondd csak annak, amit gondolsz; csakis azt írd le, amit aláírhatsz, és csakis azt cse- lekedd, amit elmondhatsz. Sohase feledd, hogy a többiek számíta­nak rád. s hogy te ne számíts ráiuk. Ne becsüld a pénzt se többre, se kevesebbre annál, amennyit ér: a pénz jó szolga, de rossz űr. lanokat szül, a kölcsönzés ellen­ségeket. Tudjátok, mi a kötelesség? Az, amit másoktól követelünk. * Amikor a szellemi munka nem a legnemesebb hivatás, akkor a leghitványabb mesterség. ) Ajándékozz pénzt, ne kölcsö­nözz: az ajándékozás csak hálát­Az a mű, amelyet olvasnak: él, az a mű, amelyet másodszor is elolvasnak: megmarad. len a népművelés hatókörei­nek további bővítése. Me­gyénkben rendkívül fontos el­érni, hogy a különböző terü­leteken és szinteken dolgozó vezetők a lehetséges legrövi­debb idő alatt megszerezzék a munkakörök betöltéséhez kihasználása szükséges műveltséget. Ma — a jövőben még inkább — csak az a vezető lesz képes hivatását eredményesen gya­korolni és csak az tarthat szá­mot á közösség elismerésére, megbecsülésére, aki sokolda­lúan képzett, aki állandó tá­jékozottsága alapján újra meg újra elemzi, értékeli, az élethez igazítja tevékenységét. A nők jelentős része a nagy­fokú családi lekötöttség, a társadalmilag elavult, — de időnként még ma is ható — szokások miatt, nem veszi igénybe a népművelés adta lehetőségeket. Ezáltal gondol­kodásban, műveltségben nem egyszer elmaradnak a férfiak­tól, férjüktől, családtagjaik­tól, s ez egyéb hátrányos kö­vetkezmények mellett oka le­het esetleges családi összetű­zéseknek, elvezethet a kiskö­zösségek felbomlásáig. A nép­művelés munkásai nem hány­hatnak szemet e körülmények felett. A közművelődés ha­tását — bármilyen nehéz is — ki kell terjesztenünk a nők legszélesebb körére. TÖBB EZER dolgozó napon­ta utazik lakóhelyéről munka­helyére. Ezek szabadidejük­ből 2—4 órát elvesz az uta­zási A további idejét legtöbb­nek a kétlakisággal együttjá­ró háztáji tevékenység köti le. A kultúrálódásra szinte alig jut idő. Mindezt még sú­lyosbítja, hogy egy részük az anyagi eszközök felhasználá­sánál, — a kialakult szoká­sok miatt — aránytalanul so­kat fordít a természetes szükségleteit meghaladó esz­közök — agyondíszített bútor­zat, drága szőnyegek, eseten­ként giccses képek, falisző­nyegek stb. .vásárlására, ugyanakkor háttérbe szorítja a műveltség gyarapodását szolgáló eszközök: televízió, lemezjátszó, könyv stb. véte­lét E népes réteg az üzemekben és falvakban folyó népműve­lés hatása alól egyaránt kima­rad. Ezért egyértelműen állást kell foglalnunk, hogy a bejáró munkások kulturális igényeit a munkahelyek hatékonyabb részvételével a faluban kell megoldanunk. A távoli faluszéleken, pusz­tákon élők művelődését még mindig nem tudjuk biztosíta­ni. E lakosok a távolságok mi­att, nem ritkán az érdeklődé­sük ellenére is lemondanak a lehetőségek igénybevételéről. Az audóvizuális eszközök céltudatos felhasználásával, a letéti könyvkölcsönzők létesí­tésével most már ez az álla­pot felszámolható. Legtöbb gondot okoz to­vábbra is a lakosság nehéz szociális körülmények között élő részének (ezek többsége ci­gány) kulturált életmódhoz ve­zetése. Egyetlen ember számá­ra sem lehet közömbös, hogy lakosságunk egy szűk rétege (kb négy százalék) a múlt em­bertelen társadalmának ma­radványaként de mégás embe’ - hez méltatlan sötétségben, tu­datlanságban él közöttünk. A MÜLT elmaradottsága i - nak felszámolása mellett a kultúrális szint állandó emelé­sének jövőjét is szükséges biz­tosítanunk. Az ifjúság körében az iskola igen sokat tehet az önművelődési képesség kibon­takoztatása érdekében, önrv . gáiban azonban a legkiválóbb nevelő iskola elvégzése sem ~c szí nélfcülözhetővé a céltuda­tos rendszeres népművelést. Egyetlen szellemileg ép fia­talt sem hagyhatunk kívül a népművelés határán. A szülők a társadalmi szer­vek összefogásával, a fiatalo­kat érdeklő korszerű, tartal­makkal, vonzó formákkal ki kell terjesztőn ük a népművelés hatását az ifjúság egészere. A céltudatos, hatékony népművelésnek fontos feltéte­le a magasszintű egységes irányítás. A széttagoltság tel­jes felszámolása, a művelődési célok azonos értelmezése, az eredményes cselekvésben meg­nyilvánuló összhang meg­teremtése érdekében, a társa­dalmi nevelésből részt válla­ló szervek és intézmények képviselőiből a közeljövőben megalakulnak a népművelődé­si tanácsok. Ezek összetételük­nél, hatókörüknél fogva biz­tosítani tudják az egységes tervezést, az összehangolt vég­rehajtást a tárgyi és a sze­mélyi adottságok legésszerűbb felhasználását. A koordináció tökéletesítése, az erők egész­ségesebb elosztása lehetőséget teremt az , eredményességet fokozó, elemző tevékenységre. A biztos hatás csak a társa­dalmi és egyéni igények is­mertetése az országos, helyi, valamint egyéni szükséglete'-, érdekek egyesítésére épülő munka alapján várható. A NÉPMŰVELÉS munkása­inak meg kell szabadulniuk a számok bűvöletétől; munká­jukat az eredményességgel az emberek megnyilvánulásának és tetteinek változásával he­lyes mérniük. Ilyen maga­sabb szintű feladat megoldá­sára csak az a felügyelő, in­tézmény-igazgató, vagy mun­katárs lesz képes, aki kellő társadalmi, pedagógiai és sa­játos népművelési módszer­tani ismeretekkel rendelkezik. Száműzni kell azt a nézetet, amely szerint a népművelés irányítását minden általáno­san művelt, viszonylag értel­mes ember el tudja végezni. A vázolt feladatok megvaló­sítása elképzelhetetlen az anyagi eszközök ésszerűbb fel­használása nélkül. A különböző szerveknél ta­lálható anyagi eszközöket egy­séges elv alapján ott kell fel­használnunk, ahol azzal na­gyobb tömegeket tudunk hasz­nosan szolgálni. A kisebb te­lepüléseken a meglévő tárgyi feltételek hasznosítása mellett a kevesebb befektetést igénylő lehetőségekre: televízióra, könyvtárra, vándorfilmvetí­tésre, kiállításra, helyes mun­kákat felépíteni. Nádházi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom