Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

1965, augusztus 14, szombat. NÓGRAD 3 4 pártbizottság megtárgyaltag A hibák javításra várnak Műszakiakkal kibővített cártbizottsági ülést tartottak legutóbb Mizserfán. Napiren­den szerepelt az elmúlt félév munkája. A bányaüzem dol- gazói csaknem valamennyi tervmutatót túlteljesítették. Most mégsem az eredmények­ről. hanem a még meglévő hibákról. tapasztalatokról esett több szó. Olyan dolgok­ról, amelyek akadályozzák az előrehaladást. Szóba került ismételten a szurdok! két mozdony, amit már februárban levittek a bányába a gépkezelők is ott vannak, de hol ide. hol oda telepítik őket, mert. a mozdo­nyok engedély, helyesebben megfelelő kábel hiányában még mindig nem hasznosítha­tók. Hozzászólásában Kovács Vilmos aknavezető is ezt hoz­ta fel okként arra, hogy nem sikerült teljesíteniük vágat­hajtási tervüket. Gusztáv és Szurdok akná­ban elmaradtak a korszerű biztosítással is. Ennek példá­ul olyan oka van, hogy a ven­tillátorok állandó javítása mi­att nem szívesen dolgoznak ott az emberek. Van azután más is, amit szóvátett a beszámoló. A szak- mánylapok a felelős műszaki­ak aláírása nélkül kerülnek a dolgozókhoz. Túl sok a va­sárnapi műszakfelhasználás, a munkafegyelemben is lenne mit javítani. A vitában is őszintén fel­tárták a hibákat, de javasla­tok is születtek. Harmos Mi­hály, a Gusztáv-akna vezető­je például arról beszélt, hogy sok a felesleges nyitott vága­tuk, amit fokozatosan fel akarnak számolni. Távol van­nak egymáshoz a munkahe­lyek, így nehéz az anyag es ürescsille ellátást jól megszer­vezni, éppen ezért a fokozott honcentráció vezetne ered­ményre. Javasolta is, hogy mikép lehetne. Egy ereszkét kellene kihajtani a közeli Pál- hegy III. akna bunkerára és oda szállítani a jelenleginél jóval közelebb a szenet. Ez­zel nagymértékben növelni tudnák az akna termelését. A javaslat ésszerű, hasznosítani kellene. Kovács Vilmos szurdoki aknavezető — akinek koráb­ban nagyon sok gondot oko­zott a munkafegyelem lazasá­ga —, arról beszélt, hogy so­kat javult az utóbbi időben, de még mindig előfordul, hogy egyesek előbb abbahagy­ják a munkát. Ugyanerről be­szélt Szabó Imre kisteleki bányamester aki hozzáfűzte, hogy a döntőbizottság sokszor az aknavezetök megkérdezé­se nélkül töröl el véleménye szerint jogos fegyelmi bünte­tést. Sok még a beteg is és a laza ellenőrzés, miatt vissza­élések tapasztalhatók. Letovai István tőkési bányamester is a betegellenőrzés szigorítását javasolta, mert gyakran ta­pasztalta, hogy aki nem kap szabadságot, az betegállo­mányba megy. Tőzsér Péter munkavédelmi felelős arról tájékoztatta az ülésen résztvevőket, hogy Pál- hegy akna és Gyula rakodó kivételével mindenütt rom­lott a baleseti mutató. A munkásvédelmi őröknek haté­konyabban kellene dolgozni­uk a balesetek megelőzéséért. A KISZ-szervezeteknek is ja­vítani kell a felvilágosító munkát a fiatalok körében annál is inkább, mert a bal­esetet szenvedettek között na­gyon sok a fiatal. Ezt viszont Homoki Miklós Gusztáv-akna KISZ-titkára javasolta. Dérer István KISZ-titkár kérte, hogy az aknavezetők bátrabban támaszkodjanak a fiatalokra, bízzák meg őket konkrét feladatokkal. Szomszéd István gépészeti vezető a takarékosabb anyag- gazdálkodásra hívta fel a fi­gyelmet és bírálta a beruhá­zással foglalkozó illetékeseket) mert mint mondotta, már évekkel ezelőtt tudták, hogy mozdonyszállítás lesz Szur­dokon és ennek ellenére még ma is várni kell a kábelre. Sándor István Gyula-akna szocialista brigádvezetője helytelenítette, hogy a felsőbb vezetők, a határozatok végre­hajtását szorgalmazzák, ugyan de a dolgozók javaslátait el­hanyagolják. A beszámoló és az élénk vita is bizonyította, hogy a szép eredmények ellenére, amit Mizserfán az elmúlt fél­évben elértek, bőven van ten­nivaló, hogy valóra válthas­sák a decemberi párthatáro­zatot. B. J. Havonta tizenkétmillió kilow at áramot fogyaszt a Vasötvö- zetgyár négy nagy és két kis kohója. Fejes József elektrikus gondoskodik a gyár vezénylő termében a megfelelő ener­giaelosztásról. A határozat testet is ölt Erdőkürti tapasztalatok Több község termelőszövet- Érdekes Erdőkürtön, hogy minden esetben támaszkodhat kezeti parasztjai megirigyel- az alapszervezet valamennyi a községben lévő tömeeszer- hetnék az erdőkürti határt. A tagjának van állandó, vagy vezetekre. Ez úgy ve ősül November 7 Termelöszövetke- ideiglenes pártmegbízatása, meg, hogy a párt és a tömeg- zet tagjai — különösen az Állandó jellegű pártmunka el- szervezetek kapcsolata mun- idén, igazán dicséretes mun- sősorban a tömegszervezetek- kakapcsolat, a tömegszerve­ben_ valamilyen tisztséget be- zetekben kommunisták is le­töltő párttagnál jelentkezik, vékenykednek. Az ilyen érte­mig az ideiglenes megbizáso- , , .. ... . kát olyan kommunisták kap- lemben vett tomegpohtikai ják, akikkel több pártaonkívüli munka hatékony, befolyásolja munkás dolgozik. Ez aztán a tömegek hangulatát. Éppen azt eredményezi, hogy nem- ezért jellemző Erdőkürtre, csak a felsőbb, hanem az , w , , , ,, alapszervezeti párthatározatok *10gy nyúgodt, bizakodó a is eljutnak a termelőszövetke- hangulat, jó a munkakedv a zet valamennyi tagjához, moz­gósítják a tagokat a határo­zatok sikeres végrehajtására. kát végeztek. Dolgoznak, hogy elérjék a kitűzött célt: a zár­számadáskor kifizessék a 30 forint 17 fillért munkaegysé­genként. Az előzetes számítások biztatóak Uborkából, zöldborsóból es zöldbabból 540 ezer forint be­vételt terveztek. Eddig 480 ezer forintot már értékesítet­tek. A számítások szerint még újabb 160 ezer forintra szá­mítanak csupán zöldbabból. Zöldborsóból átlagosan ugyan 30 mázsát gyűjtöttek be, de volt olyan hold, amelyik 50 mázsát is adott. Nagyszerű­nek Ígérkezik a cséplés is. Az eddigiek azt bizonyítják, hogy meghozatalában termelőszövetkezetben. Határozatok. Érdemes el­időzni ennél a témánál. A párthatározatok feldolgozásá­nál alapvető feladatnak tekin­tik, hogy a kollektív vezető testület és a párttagság egésze részt vegyen a határozatok a végrehaj­jól terveztek. Azt hangsú- tásban. Nem titkolják, hogy lyozni sem kell, hogy mind­ezt a kollektív összefogásnak köszönhetik. egy-egy határozat előkészíté­sében nagy viták, érvek és el­lenérvek felsorakoztatása kö­vetkezik, de amikor azt hatá­rozattá emelték, egységesen A számok felsorolása he­lyett inkább arra voltunk kíváncsiak: milyen szerepet töltöttek, illetve töltenek be dolgoznak azok végrehajtásán, ebben a munkában a terme- Említésre méltó a határozatok lőszövetkezet kommunistái, a feldolgozásának módszere is. Először pártvezetőségi ülésen, majd taggyűlésen beszélik első megállapítás, ami szűk séges az, hogy Erdőkürtön egy nyelven beszélnek a kom­munisták. S nemcsak hogy be­szélnek, hanem cselekednek is. Számukra a párthatározat végrehajtása a legfontosabb, azért szinte valamennyi párt- nácsülésen. kibővített taggyű­meg egy-egy határozat végre­hajtásából adódó feladatokat. Nem egy esetben azonban az együttes párttaggyűlésen, ta­tag egyformán dolgozik. Nem lehet azt mondani, hogy a termelőszövetkezeti alapszervezet nagy lenne. De a 24 párttag közül 17 a ter­melőszövetkezetben dolgozik. A megoszlásuk is jó. A nö­vénytermesztésben 5, az állat- tenyésztésnél kettő, a gépesí­tésnél öt, a további öt párttag pedig a gazdaság különböző ágazataiban tevékenykedik, így a kommunisták minde­nütt ott vannak. Nemcsak példamutatásukkal, hanem meggyőző szavaikkal is a jobb, eredményesebb munká­ra serkentik a gazdaság vala­mennyi tagját. lésen, és a szükséghez mér­ten pártonkivüli aktívacso­port ülésen is megbeszélik a végrehajtás módszereit. Az alapszervezetnek ugyanis 24 tagból álló pártonkivüli aktí­vacsoportja is van. A párttagság a taggyűlésen előterjesztett anyag felett minden esetben alapos vitát folytat — a vitában a tagság 35-40 százaléka résztvesz. Elő­fordult már — különösen a párttagság idősebb tagjainál, hogy téves nézetük volt egy- egy határozati javaslatról. He­ves vitában, de pártszerűen a meggyőzés módszereivel igye­keznek megmagyarázni a ja- vaslat helyességét. A politikai felkészületlenségből adódott, Csak az elismerés hangján lehet szólni az erdőkürti ter­melőszövetkezeti pártszerve­zet tevékenységéről. Ennek ellenére újabb, nagyobb lépést kívánnak az elkövetkezendő időkben megtenni. Legfonto­sabbnak most azt tartják, hogy eredményesebb legyen pártépítési tevékenységük. A párttagok nagyobb része idős kommunista. Szükséges a „fi­atalítás'’. Ezért több párttagot bíztak meg' azzal a munkával, hogy a termelőszövetkezetben jól dolgozó asszonyokkal foly­tassanak beszélgetést, nyer­jék meg a párt számára. To­vább szeretnék csiszolni a ha­tározatok végrehajtásában ed­dig szerzett jó tapasztalato­kat. Úgy döntöttek, hogy min­den taggyűlésre írásos hatá­rozati javaslatot terjesztenek elő, a korábban hozott határo­zat végrehajtásáról pedig min­den taggyűlésen beszámolnak. Újabb lépés szükséges a párt­tagok politikai továbbképzése tekintetében is. Valamennyi párttag részt vesz politikai oktatásban, de azt szeretnék, ha a párttagok közül még többen olvasnának különböző politikai folyóiratokat is. Ez összefügg a párttagok mate­rialista, világnézeti nevelésé­vel. Követésre méltóak A gazdasági és politikai irá­nyítás során az alapsz-ervezet állandóan figyelemmel kíséri a jövőben is a termelőszövet­kezet termelési tervét, a hoza­Ä NYUGHATATLAN EMBER SZÓFUKAR, mogorva em­ber az első pillantásra. Aztán rájöttem, hogy nem szeret fe­leslegesen beszélni. Kiderült nem is olyan mogorva, ami­lyennek látszik. Csakhát Han­tos! Ferenc töprengő egyéni­ség. Az emberek csak azt lát­ják sokszor, hogy a vanyar- ci főagronómus már megint „harapós” kedvében van. Be­lül azonban buzog benne az energia, ami újabb és újabb tettekre ösztökéli. S az okos tetteket nemcsak elvárja, megköveteli másoktól. is. Minden évben felkeresem néhányszor a vanyarciakat. Öröm látni, a közös gazdaság fejlődését, erősödését. Ebben az eredményes munkában nagy része van Hantosi Fe­rencnek. Sok energiáját fel­emésztették a közös gondok — nem szólva személyes, egyéni bajairól. Az utóbbia­kat pedig nem lehet elfeled­ni a munkakezdésre. A vanyarci szövetkezeti iro­dán is emelkedett hangnem­ben folyik a tanácskozás. Il­letve csak két ember vitatko­zik a jelenlévők közül — Han­tosi és a pásztói gépállomás brígádvezetője. Vitatéma: egy a gépállomás által megígért lánctalpas huzamosabb késése. — Ne akkor jöjjön ide a gép, amikor már Erdőkürtön befejezték a szántást — mél­tatlankodik a főagronómus. — Mi három nehéz gépet szer­ződtünk a gépállomással. Hol vannak ezek? A nyakunkon a rossz idő és még egy barázda mélyszántásunk sincs. Nem le­het így dolgozni... Mondja, mondja. Érveket, lényeket sorakoztat fel igazá­nak bizonyítására. S ezek a tények „ülnek” mint vívóknál a jól bevált találatok. A bri- gádvezető nem tehet egyebet elismeri Hantosi igazát és el­siet intézkedni. Szótlanul ülünk néhány per­cig. Hantosi mozdulatlanul néz ki az ablakon. Talán a munkahelyeket járja be gon­dolatban. Az arca erősen bo­rostás, gyűrött. Látszik rajta, hogy korán kel, későn tér pi­henni. Hirtelen feláll, s min­den átmenet nélkül meghív a majorba. — Ott többet látni, s nekem is van arra dolgom — magya­rázza. A majorban valóban többet látni. Vásári a sürgés-forgás. Hantosi mindent meg akar mutatni. A gabona szárítástól a silózáshoz, majd a gabona tisztítókhoz vezet. De kérdez­getni kell, mert különben alig tudnék meg valamit. Pedig látni hogy a gazdaságban „vá­gányon” megy minden. Lopva megfigyelem a főagronómus arcát. Fel-felvillan rajta z elégedett mosoly. De a kö­vetkező pillanatban újra a gondok lépnek a mosolya he­lyére. — Hol egy-két gép hiány­zik, hol nyolc-tíz ember pa­naszkodik. — A legügyesebb szervezéssel sem lehet elke­rülni itt, vagy ott némi lema­radást. A mostani időjárás meg különösen megnehezíti a munkát... A GABONA tisztítást a do­hánypajtában végzik. A csép­lőgépet villanymotorral haj­tatják. Asszonyok bajlódnak körülötte. Vödörrel szedik fel a magot, s egymásnak adogat­va öntözik a cséplőbe. — Nehéz munka — jegy­zem meg. — Haiadatlan — válaszol. Nem így csináltuk ezt. A villanymotorral két csép­lőgépet működtettünk egyszer­re és szállító szalaggal ada­goltuk a gabonát. De mivel állandóan esett, ide kellett vo­nulni a szabad ég alól. Itt meg lehetetlen két gépet, meg a szalagokat felállítani. Valaki kiált a főagronómus- nak, hogy újabb gabona szál­lítmány érkezett. Nagyon ned­ves. Hantosi faképnél hagy, s rohan intézkedni. A hidegle­vegős szénaszárítónál találom meg, ahol egy-két asszony la­pátolja a gabonát. Zúg a ha­talmas ventillátor, messzire szórja a levegőáramba dobált magot. Közben kiválóan szá­rítja a szemet. — Hej, csak lenne még több emberem ! — sóhajt Hantosi. — Most romlott el a trágyamarkoló is, amivel a szalmát kazlaztuk. A legjob­ban kellene. MÁR VISZ IS az egyik épü- letcsarnok irányába. Ott ja­vítják a gépet. Mielőtt oda­érnénk gondol egyet s a mag­tárba megyünk. — Nézze ezt a gépet! — mutat egy, nagy porszívóhoz hasonló alkotmányra. - Ez lesz az új gabonaforgató. Jóné- hány ember munkáját megta­karítjuk vele. Bekapcsolja a motort. Sza­naszét repülnek a gabona­szemek — a gép — amely még nincs kész — valósággal íeltörli maga előtt a magtár kövét. A főagronómus kikap­csolja a zúgó gépet. — A kovácsunk most ala­kítja ki a szívótorkot, ame­lyen a ventillátor beszívja a gabonát. Ezen a csövön pedig legalább öt méterre repíti, — mutat egy hajlított csőre. Okos jószág lesz ez a kis gép. Sok munkától megkímé­li az embereket. S a felszaba­duló munkaerő máshol hasz­nálható. — Ki találta ki? — kérde­zem. — Az ötlet az enyém mondja csendesen Hantosi — de a kovácsunk fabrikálta össze. így voltunk a trágya- markolóval is. Szorított az idő, meg az emberhiány, ki­találtuk, hogy ezt a gépet jól lehet alkalmazni a szalma kazlazásnál. Dudok Jánossal kifundáltuk, hogy a trágya - markolót, meg az elevátort egy motorral lehet hajtani, így a kazlazásnál alig kell egy-két ember. LELKESEN magyaráz, s míg hallgatom, érzem, hogy meny­nyi szív van ebben az em­berben, akinek hivatása is ez a szakma. Talán ez a nyitja állandó nyugtalanságának is. Állandóan töpre'ng, töri a fe­jét, hogyan lehetne jobban dolgozni .Jobban, könnyebben és gyorsabban. S valószí­nű azért mondják rá, hogy mogorva, szófukar, mert rit­kán tárulkozik ki emberek előtt. De ideje sincs rá. Pádár András hogy néhány idősebb párttag még ma sem látja tisztán a I falusi osztályharc jelenlegi módszereit, a párt szövetségi politikáját, az állam és egy­ház közötti viszonyt, vagy a népi, nemzeti egység politiká­ját, hogy csak a leglényege- ! sebbet említsük. Jó kapcgolat a tömegekkel Amit még el kell mondani. Az alapszervezet a párthatá­rozatok végrehajtása során mok alakulását, s az észlelt hibára időben felhívják a gaz­daságvezetés figyelmét. Nem nagy község Erdőkürt. Lakóinak száma nem éri el az ezret sem, de jó úton halad­nak. Követésre méltó példát mutatnak. Ebben pedig leg­nagyobb részé a kommunis­táknak van — elsősorban a határozatok maradéktalan végrehajtása segítségével. Somogyvári László Tisztább lesz Salgótarján levegője Parkosítják a Pécs kő utca környékét Köztudomású, hogy Salgó­tarján levegője a gyárak „jó­voltából” eléggé szennyezett. Ezért különösen fontos, meg­nézni, hogyan állunk vá­rosunk parkosításával, fásí­tásával, a természetes „légtisz­tító berendezés” kiépítésével. Ez évben tovább folytatódik a már megkezdett faültetési akció, új virágzó díszcserjék teszik esztétikusabbá a város utcáit, tereit, egész arculatát. Év végére 200 370 négyzet- méter parkosított terület lesz a városban, ami jövőre újabb 89 000 négyzetméterrel bővül. Október közepén mintegy 20 000 tulipánt fognak kiül­tetni a krizantémok és más virágok mellé. A jövő évi munkát a rózsásítás jegyében kívánják lebonyolítani. Még az idén megkezdődik a Pécskő utca környékének a parkosítása. Az itt lakók tü­relmetlensége indokolatlan, mivel addig nem kezdhetik el a munkát, míg a környék az építőipar felvonulási terü­lete. Az eresztvényi turistaház környékének parkosítása to­vább folytatódik épp úgy, mint a „kamaszkorát élő” tóstrand csinosítása. A tv-reléállomás környékét már sikerült rendbe hozni. A régi, szűk „ruháját ki­növő” város méltó zöldöve­zetet kíván meg. Megvalósítá­sa mind egészségügyi, mind városesztétikai szempontból elengedhetetlen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom