Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

Világ proletárjni, egyesüli etek! MCüCI G A BON A TISZTÍTÁS AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIÍO T T S Á GA • E S A WEGY'É'l TANÁCS IAP:JA XXI. ÉVFOLYAM 191. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. AUGUSZTUS 14. SZOMBAT SZÁRAZ GABONA - KENYÉR ÍZLETES Sikértartalom, fajsúly... Hivatalosan ezek mutatják, hogy milyen a gabonater­més minősége. A minőség azonban nemcsak a talaj­tól és az időjárástól függ, hanem a gazdától is. Ahol késik a betakarítás, — már­pedig a mezőgazdasági üze­mek nagyrészében, ha nem is a saját hibájukból, de megkéstek ezzel a munká­val, — ott nagy a vészéivé a csírásodásnak, a gabona befülledésének. Ahogy a megye termelő- szövetkezeteiben megKezdő- dött a cséplés, a közös gaz­daságok úgy szállították a búzát, az árpát a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat magtáraiba. Eddig mintegy hatszáz-hatszázöt- ven vagon kenyér és takar­mánygabonát vásárolt fel a vállalat, és nem egy gaz­daságba érkezett olyan ga­bona szállítmány, melynek víztartalma 18-20 százalék volt. A magtárosok aggo­dalma, — vonakodnak át­venni a nedves búzát, — érthető. Hiszen a magasabb nedvességtartalmú gabona tárolása sok gondot okoz. Csak egészen vékony réte­gekben teríthetik, rendsze­resen forgatni, szellőztetni kell, hogy ne csírázzon, ne dohosodjon. Azokban a termelőszövet­kezetekben, állami gazdasá­gokban, ahol a kombájnszé­rűt szállítószalagokkal, ga- bonafuvóberendezésekkel szerelték fel. a nedves ga­bona szárítása nem okoz gondot. Ezek a gépek, — különösen ha a napsütéses időjárás is segít. — igen jó szolgálatot tesznek. Köztudo­mású, hogy egyszeri rostá­lással, illetve átszeleléssel két-három százaléknyi ned­vesség párolog el a frissén csépelt, illetve kombájnolt gabonából. Ahol húsz szá­zalék felett van a gabona nedvességtartalma, ott két- szer-háromszor is meg kell ismételni ezt a munkát a szállítószalaggal, illetve a fúvóberendezéssel . A vanyarci Virágzó Ter­melőszövetkezetben eredmé­nyes, gyors a szárítás. A gazdaságban a hideglevegős, ventillátoros szénaszárító berendezést is a gabonaszá­rítás szolgálatába áiiították. A ventillátor légárama elé fürgekezű asszonyok lapá­tolják a nedves gabonát, s ez gyorsan szárítja a szeme­ket. De hat-nyolc óra alatt akkor is raktár-szárazra szikkad a termést, ha a ven­tillátor szárító rácsozatára hézagmentesen felrakják a gabonászsákokat. De mit kezdjenek gaboná­jukkal azok a termelőszö­vetkezetek, amelyek nem rendelkeznek a termés szá­rításához alkalmas gépek­kel? A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat négy gabonaszárító üzemet dol­goztat a megyében. A jövő héten megérkezik az ötödik szárító-berendezés is. A gépek gyorsan, jól végzik a munkát, ha van mit szárita- niok. A baj az, hogy kevés van belőlük, s így kevés az a gabonamennyiség is amely naponta szárazán hagyja el az üzemet. Ha másként nem megy, a termelőszövetkeze­tekben, rostálással, de ha van rá lehetőség, használa­ton kívüli cséplőgép szele- lőberendezésével szárítják legalább 15 százalékos ned­vességtartalomig a gabonát. Különösen kényes a ned­vességre a vetőmag. Éppen ezért a vetőmagnak szánt táblák aratását, cséplését és szárítását még a kereske­delmi árunál is nagyobb gondossággal szervezzék meg és végezzék a mező- gazdasági üzemek. Jó tud­ni, hogy az a mag, amelyik a nedvesség hatására akár kalászban, akár csépelt ál­lapotban, garmadában fel- puffad. nem alkalmas vető­magnak. Az ilyen gabonát legfeljebb takarmányozásra lehet felhasználni. Senki sem szereti a ra­gacsos kenyeret. A fogyasz­tó — ha rossz a kenyér, — a péket hibáztatja, a pék pedig a molnárt szidja. És mit csinál- vajon a molnár? Azt a gazdát, termelőszö­vetkezetet emlegeti, ame­lyik csírás gabonát vitt a malomba. Az, hogy ilyen eset elő ne forduljon, ízletes és jó le­gyen a mindennapi kenyér, nemcsak az időjáráson, ha­nem a kombájn szérűn és a magtárak dolgozóin is múlik. A gabona ilyenkor még nem birja el tartósan a zsákos tárolást. A zsákok­ban szinte egyik hétről a másikra, kellemetlen, dohos szagot kap a búza, de a rozs és az árpa is. Arra meg különösen ügyelni kell va­lamennyi mezőgazdasági üzemben, hogy gyommag, nedves szalmacsonk és le­vélrész ne maradjon a rak­tárba kerülő gabonában. Ezek az idegen anyagok különösen hajlamosak a nedvesség tartására és erő­sen növelik a dohosodás ve­szélyét. Több termelőszövet­kezetben műanyagtakarót is alkalmaznak a gabona táro­lásánál. Ez azonban csak át­menetileg hasznos. Alatta gyorsan befülled a gabona, mert nem tud lélegzeni. Azért fontos ezekről be­szélni, mert a gabonacsáp- lés nagyrésze még hátra van a megye termelőszövetkeze­teiben. Olyan gazdaság, mint az érsekvadkerti Magyar- Csehszlovák Barátság Ter­melőszövetkezet, mely már eddig több mint ötvenöt vagon kenyérgabonát szál­lított a helyi malomba, nem sok akad. A magtárak még csak ezután telnek meg a fermeiőszövetivezetekben és a Gabonaíaivásárló és Fel­dolgozó Vállalat lelephelyein is. S éppen ezért, mert bő­séges, jó a termés, kár len­ne veszni hagyni egyetlen zso-mai is. AZián gondosan kezeit, kévés víztartalmú, jó nnnősegü gabonáért a termelószövetüezet is többet kap, mintha gondatlanul tá- roiC, gazos, nedves csíráso- uásnsk inául c gabonát szál­lít az átvevöhelyre. Most még nincs késő. Meg iahet akadályozni ezt a fo­lyamatot. Legyünk tehat lé­sen os egyetlen zsáknyi ga­bonát se engedjünk beiui- ledni, megdohosodrit. Ahol a termés nedvességtartalmá­nak további ellenőrzésével és rendszeres szellőztetéssel óvják a termést a nyirkos­ságtól, ott nem kell félni. Jó gabonából ízletes kenyér, vagy csíraképes jó vetőmag lesz. Vietnami jelentés (2. oldal.) A nyughatatlan ember (3. oldal.) Erdőkürti tapasztalatok «3. oldal) Döntött a Legfelsőbb Bíróság (4. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) Rajt az NB. Ill-ban tő. oldal) Mielőtt szemétdombbá válna (6. oldal) Több mint negyven vagon gabonát takarítottak be eddig az ecsegi Béke Termelőszö­vetkezetben. Mielőtt a mag zsákokba, majd a magtárba kér'ül, megtisztítják a gyom­magvaktól, szalmadaraboktól. Korszerűsítik a szalaggörgők gyártását A Salgótarjáni Bányagépgyár a jobb minőségért Nem hiába jelölték ki a Salgótarjáni Bányagépgyárat, a szállítószalagokhoz szüksé­ges görgők gyártásának pro­fit gazdájává. Évente nagyon sok egyedi szállítószalagot Megemlékezés Korea felszabadiilásána k SO* évfordulóján A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság nemzeti ün­nepe, az ország felszabadulá­sának 20. évfordulója alkal­mából az MSZMP Budapesti Bizottsága és a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottsága péntek délután ünnepséget rendezett az Országos Gumi­ipari Vállalat központi üze­mének művelődési termében. Részt vett az ünnepségen Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Bíró József külkereske­delmi miniszter, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, Erdélyi Károly külügyminisz­terhelyettes, Szépvölgyi Zol­tán, a budapesti pártbizottság titkára, Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke, Dóra János, a Hazafias Népfront buda­pesti bizottságának titkára, jelen voltak a fővárosi, illet­ve a VIII. kerületi szerveze­tek képviselői, az Országos Gumiipari Vállalat vezetői, kiváló dolgozói Az ünnepséget — a koreai és a magyar nép himnuszá­nak hangja után — Dapsi Ká­roly, a VIII. kerületi pártbi­zottság első titkára nyitotta meg, majd Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bizott­ság póttagja mondott beszé­det. Méltatta, hogy a 20 évvel ezelőtt — 1945 augusztus kö­zepén — Korea földjén véget ért a háború a szovjet hadse­reg és a koreai partizánok hősies harca felszabadította az országot a japán gyarmati el­nyomás alól. készítenek ebben az üzemben és különöseen sok görgőt, hi­szen kell, egyrészt az új be­rendezésekhez. másrészt a ré­giek javításához is mint al­katrész. Nemcsak a bányáknál, hanem az ipar számos terüle­tén alkalmaznak ilyen beren­dezéseket. Az idén például 180 ezer görgőt kell legyárta­niuk és nem mindegy, hogy hogyan. Termelékenyebben, olcsób­ban és minőségben jobbat. Ez a cél a görgőgyártásnál is. A napokban egy új vízszin­tes görgő szerelőprés érkezett a vállalathoz, amelyet hama­rosan üzembe helyeznek. Az új prés a görgő alkatrészeket automatikusan beállítja, pré­seli és egyben a zsírzást is el­végzi. Jelentős termelékeny­ség növekedést és különösen a minőség javulását várják az új présgéptől. Megvalósul és ugyancsak a korszerűsítést segíti elő Ponyi László szerszámkészítő és Takács Ferenc lakatos újítása is, mely szerint az öntöttvas helyett lemez csapágyházas görgők készülnek. Ez az újí­tás elég sokáig járta különbö­ző fórumokat, míg végül nem­csak engedélyezték, de el is rendelték a bevezetését. A lemezből préselt csapágyházak gyártásával a forgácsolómun­ka például egynegyedére cspk- ken, ezenkívül jelentős anyag- megtakarítást érnek el. Az első ötezer darabos széria gyártását már meg is kezdték. tankönyv Akadály nélkül kezdődhet as év a megye iskoláiban is cÁ e&ífiLúQéfLíiét A cséplőgép­re három ember dobálja a kévéket. A barnára sült karokon megfe­szültek az izmok, ahogy a villára szúrt árpát a magasba lendítik. Fent az etetők eloldják a szalmá­ból font kötele­ket és a kalászok gyors egymás­utánban tűnnek el a dohogó, fol ­ton éhes gép gyomrában. Csé­pelnek a doreg- házi határban. Meleg van. Még messze a dél, de a pépnél, ahol az emberek dolgoz­nak, már most rekkenő a hőség. A férfiak időn­ként megállnak, s megtörlik verejté­kező homlokukat. A nap pedig egy­re melegebben süt. Forró déli órákat sejtet. Bakos József a mérleg előtt áll. Nézi a telthasú zsákokat. Tizen­hét esztendős, hir­telen nőtt fiatal­ember. Harmadik gimnazista, s most ,cséplési ellenőr” Dorogházán. — Jól jön ez a kis segítség ne­kem is, a szövet­kezetnek is — ma­gyarázza zavart mosollyal. A cséplőgép fáradhatatlanul zúg. Sokasodnak a gabonával telt zsákok a mérle­gen. Itt az ideje, hogy Bakos Jó­zsef is munkához lásson. Pillantásá­val követi a mér- 'eg nyelvének tán­cát. Amikor vé­gül megállapodik, előveszi a cséplés könyvét”, kiállít­ja az eredményla­pokat. A géptől kissé távolabb ár­nyékba húzott, felforditott láda az „irodája”. Itt nem éri úgy a nan, a port, a pelyvát sem hord­ja erre a szél. — Innen a cséplőgép mellől, milyen ez a mos­tani nyár? Arcán úfl-a megjelenik az előbbi zavart mo­solyt, ahogy be­szél: — Sokkal jobb a tavalyinál... A termés kifogásta­lan. — De sokat is dolgoznak érte. — Az már igaz. Tegnap reggel is jtkor kezdte a munkát a cséplő- csapat és bizony már este nyolc óra felé járt az idő, amikor el­halt a zúgása. Százhuszonöt má­zsa gabonát vert el. . Még jó két hét és újra elkezdő­dik az iskolaév. Most azonban egyre zúg a csép­lőgép. Gabonával telnek a zsákok, és az eredményt Bakos József nagy figyelemmel, gonddal jegyzi fel a lapokra. Mindössze két és fél hét vá­lasztja el már az iskolákat a tanévkezdéstől. A tanter­mek csinosítása, tatarozása, festése lassan befejezéshez közeledik. Sok szülő mégis aggodalommal tekint az isko­lanyitás elé amiatt: lesz-e ele­gendő tankönyv a tanulók szá­mára. Kétségtelen, hogy az utób­bi években voltak kisebb na­gyobb zökkenők az iskolaköny­vek késlekedése miatt s ez bizonyos mértékig hátráltatta mind a pedagógusok, mind a gyermekek eredményes mun­káját, tanulmányi menetét. — Mi a helyzet most? — erre kértünk felvilágosítást Sisnkó Jenőtől, az Állami Könyvterjesztő Vádlalat salgó­tarjáni járási fiókjának veze­tőjétől. — A szükségletek felméré­se — mondotta — idejében megtörtént, a kívánt tin- könyvmennyiség egészében biztosítottnak tekinthető. Igaz ugyan, hogy a szállításban az árvízzel összefüggő nehéz­ségek miatt bizonyos kés'*s történt, az országos elosztó központból már a hónap ele­jén meg kellett volna indul­nia az anyag nagyobb részé­nek, aggodalomra azonban így sincs különösebb ok. A tan­könyveket korábbi gyakorlat szerint az idén is az iskolá­ban kapják meg a tanulók, mégpedig Salgótarjánban osz­tályonként már az első isko­lai napon, szeptember elsején, a megye többi helységeiben is a hónap legelső napjaiban. Az érkező anyagot folya­matosan csomagoljuk, postáz­zuk, de még csak az igények egy részének tudunk eleget tenni, mert a várt könyvek­nek kisebb hányadát kaptuk meg. A tételek zömét a jövő hétre várjuk s akkor már a teljes igyekezetre szükség, lesz, hogy az elosztást, szállí­tást időre elvégezhessük. — Megnyugtatásul minden­esetre ismételten hangsúlyoz­nunk kell, hogy tankönyv megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre, az új tanulmá­nyi évnek nem lesznek könyv hiányából eredő zavaró mo­mentumai. Növekszik az érdeklődés a mezőgazdasági pályák iránt A TIT és a Nőtanács kö­zös rendezésében az 1964-65-ös tanévben is sikerrel szervez­ték meg a „Szülők iskolája es akadémiája” előadásait, me­lyek során Nógrád megyében mintegy 17 ezer szülő része­sült pályválasztási tájékozta­tásban. Részben e tájékozta­tóknak is köszönhető, hogy az elkövetkezendő tanévben növekedni fog az érdeklődés a mezőgazdasági pályák iráni is. Augusztus 1-ig a mezőgaz­dasági felvételi keretszámok­nak például már 85 százalé­kát betöltötték. A jelentkezők között jelentős azoknak a fia­taloknak a száma, akik a me­zőgazdasági gépészeti szak­mát választották hivatásul, a leányok pedig főképpen a gyümölcs és zöldségtermesz­tés iránt érdeklődnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom