Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-10 / 187. szám

2 NŐGR kn 1985, augusztus 10. kedd A jelölt: Sztefanopulosz AtWin (MTI). Konstantin görög király va­sárnap este Szteíanosz Sztefa- nopuloszt. a Centrum Unió 66 éves képviselőjét, Papand­reu volt miniszterelnök he­lyettesét kérette magához a királyi palotába és megbízta az új kormány megalakításá­val. Sztefanopulosz a kihallgatás után másfél órán át tárgyalt Papandreuval. Kijelentette, hogy az ő véleményétől teszi függővé a királyi megbízatás elfogadását. A két politikus ezután a Centrum Unió kü­lönböző irányzatait képviselő Cirimokosz, Baltadzísz és Pa- papolitisz részvételével Pa­pandreu lakásán folytatta a megbeszéléseket. Késő este közölték, hogy Öszehívták a Centrum Unió parlamenti csoportját. Sztefanopulosz a görög polgári centrumpolitika egyik legnépszerűbb fi­gurája. Az AFP szerint „szeretetre- méltósága közmondásos, egyike azoknak a politikusok­nak, akiknek ellenfeleik van­Aki nem szereti a direkt elmeket, és akinek még van­nak illúziói bizonyos nyuga­ti csodákkal kapcsolatban, annak kedvéért e glossza cí­mét így is írhatnánk: Cso­dák alkonya? Egyébként két újkeletű hírről van szó. íme az egyik: A legfris­sebb hivatalos olasz statisz­tika szerint Olaszországban a megélhetési költségek in­dexe (bázis. 1961=100) 1966 június végén 124,9 volt. vagyis 4,3 ponttal maga­sabb, mint az elmúlt év azo­nos hónapjában. Magyarán szólva: Olaszországban emelkedtek a létfenntartási költségek. íme a másik: A Walter der Arbeit címú nyugatné­met szakszervezeti lap éle­sen kikel a folyamatos ár­emelések ellen. „A pénzre­form óta a legnagyobb mérvű áremelkedéseknek vagyunk tanúi, pénzünk nak. de ellenségeik nincse­nek”. Ezt a tekintélyt Sztefano­pulosz azzal érdemelte ki, hogy mindig ügyesen lavíro­zott a különböző sziklák es zátonyok között és óvakodott attól, hogy élesen állást fog­laljon bárki ellen. Hivatásos politikus. Gyermekkorától kezdve államférfiul pályára készítették fel. Soha más fog­lalkozást nem űzött. Francia- országban és Svájcban végez­te közgazdasági tanulmányait, több könyvet írt szociális és gazdasági kérdésekről. A kü­lönböző kormányokban több­ször volt gazdasági csúcsmi- niszter, külügyminiszter, mi- niszterelnökhelyettes. A peio- ponnészoizi származású politi­kus 1932-től 1933-ig mint kül­ügyminiszter különösen fontos szerepet töltött be a ciprusi kérdés ideiglenes rendezésé­ben. Valószínűleg most sem fog ŰSzéveszni a politikai élet fő­szereplőivel. vasárnap kijelentette, hogy csak abban az eset­ben hajlandó kormányt alakítani, ha a Centrum egyre kisebb értékű lesz" — írja a lap. £s hozzáteszi: „Senki sem tagadhatja, hogy az árhullám a kisjövedel­mű dolgozókat sújtja a leg­jobban". Tehát: romlik Nyu- gat-Németországban a dol­gozók életszínvonala. Aki ezt viruló gazdasági csodának nevezi, azzal ba­jos vitatkozni. A politika! optikai csalódások egyik forrása az, hogy a kirucca­nó látogatók egy-egy or­szág általános életszínvona­lát a „birtokon belüli” 35— 40 százalék jóléte alapján általánosítják. Ezt azonban az értelmes emberek nem gazdasági cso­dának nevezik, hanem vala­mi — másnak. Sohasem sza­bad azonban elfeledni, hegy a ma „súlytalan, apró hí- recskéi’” igen gyakran, hol­nap — legsúlyosabbakká válhatnak. (v) Unió parlamenti csoport­ja egyetért ezzel. Vasárnap egyébként Papand­reu és a király között ud­varias, de éles szóváltás zaj­lott le, amikor Papandreu el­mondotta, hogy csak két le­hetőséget lát: vagy ő alakít kormányt, vagy kiírják az új választásokat. A király meg­kérdezte, nem tud-é valami­lyen harmadik megoldást ajánlani? Papandreu válaszá­ban óva intette az uralkodót bármilyen más megoldás meg­kísérlésétől, s kijelentette, hogy semmilyen más kiüt nincs, „figyelmeztetem önt, ne próbálja szétkergetni a de­mokratikus erők sorait, mert az ön akciói erre irányulnak” — ezt mondta a nála 52 év­vel fiatalabb királynak. E szó­váltás után került sor Szte­fanopulosz és a király talál­kozójára. Papandreu egyébként fel­kérte a görög főváros la­kosságát, ne tüntessen az utcákon hétfőn, amikor Összeül a Centrum Unió parlamenti csoportja. Vasárnap még olyan helyen 1* Papandreu mellett tüntet­tek, ahol a bukott Novasz- kormány próbált demokrácia- ellenes tömeg-megmozdulást rendezni. Az athéni stadion­ban 60 000 ember részvéteié­vel tartották meg azt az ün­nepséget, amelyen a reakció polgárháborús győzelmének 16. évfordulóját ülték meg. Jegyrendsner Indiában ÜJ DELHI (Reuter) India élelmiszerhiányának 'megoldására az ország fő mi­niszterei határozatot hoztak a jegyrendszer bevezetésére. Calcuttán kívül, ahol már ed­dig is meghatározott napi rlzs- és gabonafejadagokat mértek ki, a jövőben hét másik több mint egymillió lakosú vá­rosban Is jegyre osztják az élelmiszert Csodák alkonya Sólyom, József s SOY CUBA v. Bátor asszonyok Siomaráről a karcsú tö­rékenynek tűnő fiatalasszony­ról sem hinné az ember, hogy tűzharcba merne bocsátkozni. A havannai kikötőben azon­ban bebizonyította már, hogy képes éppúgy helytállni, mint bármelyik mindenre elszánt férfi. Terrorosta csoport zú­dított gépfegyvertüzet várat­lanul a dokkokban dolgozó rakodómunkásokra, s fel akar­ták robbantani az ott hor­gonyzó hajókat. Siomara vet­te észre elsőnek a támadó el­lenforradalmárokat. Nem si­kított, nem ájult el, nem kia­bált segítségért, tudta, hogy bátorságán múlik: megmene­kül-e a kikötő a rablótáma­dástól, vagy sem. A fegyver ropogására felfigyeltek a ki­kötő más részein őrködő mi- licisták, s azonnal társnőjük segítségére siettek. Tíz per­cen keresztül öt milicista küz­dött tizenkét állig felfegyver­zett banditával szemben. A következő pillanatokban már szirénázó katonai autók ro­bogtak Havanna utcáin a tengerpart felé, körülzárták az egész kikötőt. Siomara és milicista társai nem engedték a hajókhoz közeledni az el­lenforradalmárokat és a kato­nai rohamalakulatokkal együtt fogták el a támadókat. Siomarához hasonló bátor asszonyok élnek szerte Kubá­ban. Amikor az amerikaiak jól kiképzett, nagyszerűen fel­szerelt zsoldos hadsereget dob­tak partra Playa Largannál és Playa Gironnál a hadsereg katonái mellett, a hős védők között ott voltak a milicisták is. A harcok résztvevői mond­ták el, hogy a milicista lá­nyok és idős férfiak épp­olyan jól küzdöttek, mint a kubai katonák. Egyetlen mi­licista sem hátrált meg és nem lett közülük egy sem áruló. Az amerikaiak még ma is minden pénzt megfizetnének annak az ügynöknek, aki ké­pes lenne az eilenforiadalmá- rok közé csalni egyetlen mi- lieistát. Ez mindeddig még senkinek sem sikerült. Kubá­ban ez a leggyűlöletesebb szó: áruló. Az emberiség sár lakjának tartják, aki megfuta­modik a harcban, magára hagyja társait, az ilyet un­dorodnak még érinteni is. Az árulónál százszorta jobban be­csülik az ellenséget, aki meg­győződésből harcol ellenük. Az ilyeneknek még megke­gyelmezni is tudnak, ha harc­ban foglyul ejtik őket. Az áruló számára azonban Ku­bában soha sem lehet kegye­lem. „KI az ön ellensége ?“ Siomara milicista társai kö­zött vannak olyanok, akik nem kommunisták, sőt vallá­sosak, egyenruhájuk nyitott nyakú inge alatt keresztet vi­selnek. Vallási és politikai meggyőződésük lehet, hogy nem mindenben egyezik, de egyaránt készek valameny- nyien esküjükhöz híven utol­só csepp vérükkel is védeni a szabad Kubát. A Playa Gi- ron-i ellenforradalmi táma­dásnál előfordult, hogy test­vér került szembe a testvér­rel, apa a fiával. Nemcsak Siomarának a férje hagyta el az országot, többezer kubait csaltak Miamiba az ameri­kaiak. Akik az amerikai el­lenforradalmi kaképző tábo­rokba kerültek, nem mind­annyian becstelen zsoldosok. Kuba hivatalos politikája a kommunista-gyűlölet volt. A kommunistákat szörnyetegek­ként ábrázolta a hivatalos sajtó, rádió. Sokakat megté­vesztett ez a propoganda es így kerültek a nép ellensé­gei közé olyanok is, akik gyű­lölték a fasiszta Batista rendszert, de rettegtek még a kommunista szó említésé­től is. Az ilyen emberek kö­zül néhányan ráébredtek ké­sőbb a valóságra, s megértet­ték, hogy igaz ügy ellen, sa­ját népük ellen fogtak fegy­vert. A legtöbben azonban egyre mélyebbre süllyedtek a mocsárba és mire eszméltek volna, már tudták, nincs szá-> mukra visszaút. Mindezt a Playa Giron-i támadás során elfogott ellenforradalmárok vallották a bírósági tárgyalá­son. A tárgyalóteremben ott ültek szüleik, testvéreik, és az ügyész rájuk mutatott: — Válaszoljon! ök a maga ellenségei?! Ellenük fogott fegyvert?! Siomara is ott ült a tárgya­lóteremben és nem tudta megérteni az elbukott zsol­dosokat. Nem értette, hogyan süllyedhet odáig egy ember: saját népe szabadsága ellen harcoljon. A szabadságért mindent feláldozni, ez ért­hető Siomara számára. Az A felszabadító hadsereg kezében a kezdeményezés Fellázadnak a saigoni diktatúra katonái — Az amerikai tengerészgyalogság garázdálkodása Saigon (MTI) A déi-vietnami felszabadító hadsereg katonái Saigon kö­rül továbbra sem adják ki ke­zükből a harci kezdeménye­zést. s mint hírügynökségi Je­lentések közlik, állandó táma­dásokat vezetnek. Vasárnap éjjel Saigon körül egyszerre több ponton zúdítottak gra- náttüzet a kormánycsapatok állásaira. A harcok szintere a fővárostól 10, illetve 13 .kilo­méternyire fekvő Thu Dúc és egy másik meg nem nevezett helység volt. A dél-vietnami „felszabadu­lás” hírügynökség jelentese szerint az év első hat hónap­jában 13 450 kormánykatona állt át a DNFF harci egyse­geinek oldalára. A jelentes azt is elmondja, hogy a saieo- ni diktatúra katonái sok eset­ben megtagadják az engedel­mességet s elégedetlenséguK lázadásokban tör felszínre. VINH: Rombadőlt lakóházak az amerikai repülőgépek ka­lóztámadása után (Telefoto: MTI Külföldi képszolgálat) Hétfőn reggel a Da Nang-í amerikai katonai támaszpont közelében 150 dél-vietnami paraszt tiltakozó felvonulást tartott amiatt, hogy az ame­rikai tengerészgyalogosok né­hány nappal ezelőtt felgyúj­tották falujukat és feldúl'" - otthonaikat. Malloy, a Upl riportere szomorú képet fes­tett e dél-vietnami nincste­lenek menetéről. Elől ron­gyos, feketére pörkölődött gú­nyákban a falu öregjei halad­tak, mögöttük síró, zokogó asszonyok, akik elpanaszoiták veszteségeiket, az őket ért sé­relmeket. A parasztemberek Hoa. Vang megyeszékhelyen kártérítést akartak követelni, de saigoni fegyveresek útju­kat állták. A megyeszékhely amerikai katonai parancsnoka szigorúan megtiltotta, hogy a helyszínen tartózkodó fotóri­porterek fényképeket készítse­nek. Singapore kivált a Malaysia Államszövetségből Hétfőn reggel Tunku Abdul Rahman malaysiai és Li Kuang-ju síngaporei minisz­terelnök közleményben jelen­tette be, hogy Singapore ki­vált Malaysia Államszövetség­ből, és a jövőben önálló, füg­getlen állam lesz. Singapore és Malaysia „há­zassága” mindössze két évig tartott A városállam a Brit Nemzetközösségen belül 195(1- ban nyerte el önállóságát és 1963 szeptemberében csatlako­zott a Malaysiai Államszövet­séghez. Lakosságának száma kilométer hosszú és 22 kilomé­ter széles. A kiadott közlemény nem jelöli meg. hogy pontosan miért került sor a szakításra, a Singapore! és malaysiai po­litikusok nyilatkozataiból vi­szont kitűnik, hogy a döntést heves politikai nézeteltérések, torzsalkodások előzték meg. Li Kuang-ju síngaporei mi­niszterelnök sajtóértekezleten ismertette a malaysiai veze­tőkkel együtt megfogalmazott proklamációját, amely beje­lenti a város függetlenné vá­lását. 1 820 000 fő. Az áUamocska 40 ember legalapvetőbb köteles­ségének tartja, éppolyan ter­mészetes kötelességének, minthogy egy anya szerez- se, felnevelje gyermekét. Az egyik este szállodának halijá­ban erről beszülgettünk ve­le, Frázisok, nagy szavak nél­kül szólt életéről. — Nem azért léptem a milíciába, mert ez valami­lyen előnyt jelent. Nálunk nem kötelező a milieiai szol­gálat és senkire sem néznek rossz szemmel, ha nem vál­lal ilyet. Úgy éreztem köte­lességem belépni a milíciá­ba, ezért jelentkeztem. Min­den két hétben, két órai őr­ség a feladatom és ezt el tu­dom látni a háztartás és a gyermeknevelés gondjai mel­lett. Mások mondták el, hogy a havannai kikötőben milyen hősiesen helytállt, ő maga ezzel soha sem dicsekedett volna. Azért mert milicista, nem tartja magát különbnek más asszonyoknál: Kubában mindenki helytáll — mondja és ezt egyaránt érti a tenger­parton őrködő hatonákra, a nagyszerűen kiképzett bel­ügyi karhatalmistákra, mili­cista társaira és a gyerekek­re vigyázó óvónőkre,. szivar­gyári munkásra és a Sierra Maestra lábánál cukornádat arató parasztra. ' A milicista kétségkívül je­lentős, kiképzett, felfegyver­zett, ütőképes erőt jelent Ku­bában — ez már százszor is bebizonyosodatt. Még sem ez a legnagyobb jelentősége, hi­szen az ország védelmét biz­tosítja a legkorszerűbb fegy­verekkel felszerelt hadsereg. A milicia népszavazást jelent Kubában — a felfegyverzett nép egységes igen szavazstát- a forradalom mellett. Li Kuang-ju megjegyezte, nem ő akarta a szakítást, a malaysiai vezetők állítatták kész helyzet elé. Egész életé­ben azért küzdött, hogy váro­sa egyesüljön maláj-földdel. A miniszterelnök hangja ekkor váratlanul elcsuklott és a sajtóértekezleten részt ve ’ők megdöbbenten látták, hogy Li Kuang-ju hevesen zokog. Negyedórás sírógöres fogta el. Alig tudott néhány szót motyogni. Végül kissé összeszedte ma­gát és megtört hangon a kö­vetkezőket mondotta: „mond­tam Tunkunak, bizonyára van más megoldás is. Megmarad­hatnánk az államszövetségben, csak kissé lazább kötelékben, de Tunku azt mondta, hogy nem enged, mert akkor nem tudja majd irányítani az ese­ményeket”. Ezután — higgadságát visz- szanyerve — körvonalazta az új állam külpolitikáját. Han­goztatta, hogy Singapore ba­rátságban kíván élni minden állammal, még Indonéziával is, ha Indonézia elismeri a városállam függetlenségét. Singapore szívesen lép keres­kedelmi kapcsolatba a világ bármelyik országával, Angliá­val, a Kínai Népköztársaság­gal, a Szovjetunióval, és In­donéziává!; Malaysiával pedig a legszorosabb együttműkö­dést akarja kialakítani nem­csak hadászati vonatkozásban, hmem kereskedelemben és iparfejlesztésben is. Tunku Abdul Rahman, a Malaysiai Államszövetség mi­niszterelnöke a parlamentben adta tudtul Singapore kiválá­sát. Kérte a képviselőket, sza­vazzák meg a döntést. Ez meg is történt, 126 képviselő egy tartózkodás mellett jóváhagyta Singapore függetlenítésék Tunfcu Abdul Rahman az­zal érvelt, hogy kiváltképpen az elmúlt esztendőben, igen megromlott a központi kor­mány és a síngaporei kormány visaonya. Űj híd épül az Elbán Magdeburg, NDK: Október elején adják át a forgalomnak az új Elba-hidat. Hossza 266, ívnyílása 130 méter. Képün­kön: az épülő híd (jobbbról), balról az 1945-ben épített szükséghíd, amelyet az új elkészülte után lebontanak (MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Oldalképek
Tartalom