Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

10 N ó G B A D 1065. augusztus. 8. vasárnap. Barátunk a kutya Bodri, Morzsi, Buksi, Cézár, Sajó, Bikfic megannyi kutya­név. az ember egyik legré­gibb és leghűségesebb állat­barátja neve. Valamennyihez számtalan szolgálatkész cse­lekedet, nem egyszer hőstett fűződik, — az ember érdeké­ben. Milyen régi ez a barátság? Hozzávetőleges számítások sze­rint 15— 20 ezer évvel ezelőtt kezdődött. Akkor csatlakozott a kutya az ember társaságá­hoz, így vált legrégebbi házi­állatává. Különösen figyelem­reméltó a puli és a vadász­kutya kapcsolata az ember • hez. E két fajta értelmi ké­pessége a legfejlettebb, hiszen évezredek óta megszokták az önálló tevékenységet. tultak, és hasonló sorsra jut lassan egykori őrzőjük a ko­mondor is, ez a Dél-Ukrajná- ból származó, hasznos magyar kutyafajta, ha nem gondos­kodnak tenyésztésükről intéz­ményesen. Itt-ott még látha­tók állami gazdaságokban a vagyonőrzésre kiválóan meg­felelő. félelmetes megjelenésű szép hófehér állatok, de saj­nos csak elvétve. Jó lenne, ha az állami gazdaságok fel­karolnák ezt az értékes és dezett magyar vizsla „munka­versenyeket”. A nemzetközi „szépség- és munkaversenye­ken” is a legjobbak között szerepelnek a magyar va­dászkutyák. Nem csoda hát, ha a világ minden tájára el­ment a hírük. Nagy is az exportjuk Tokiótól Ameri­káig. A farkaskutya Ki n^rn hpilot* még a szép­A puli Juhászmondás, hogy a jó! betanított puli már nem is kutya. A gubancos kis fekete jószág könnyű felfogó képes­sége .tanulékonysága nagy se­gítsége a juhásznak, akinek vezényszavaira, egy-egy kéz­mozdulatára oda tereli a nyá­jat, ahova éppen kell. Gazdá- Már csak kevés helyen talál ható a kiváló vagyonőrző ma­ja kívánságára még ketté is választja, sőt azt a birkát szakítja ki a nyájból, ame­lyikre parancsot kapott. Tavaly kigyulladt az egyik rákospalotai termelőszövetke­zet istállója. Hiába oldották el gyorsan a láncokat, az ál­latok ösztönösen összebújtak, ahelyett. hogy a veszélytől menekültek volna. A jószágot a tsz pulija mentette meg; az utolsó pillanatokban vala­mennyi állatot kiterelte stz égő istállóból. Téves az a hiedelem, hogy a puli magától tanulja meg a termelést. Példa erre az a régi mezőgazdasági kiállítás, ahol a rendezőség elhatározta, hogy termelési bemutatót tart. A terelő versenyre fő­gyar kutyafajta: a komondor (Jánosi Tibor felvétele) igen hasznos kutyafajtát, tar- formájú .tekintélyes megjele­tásuk bőségesen kamatozna, hiszen sok lopást akadályoz­hatnának meg. A kuvasz ugyancsak régi magyar fajta, még a pulival érkezett hazánkba, a honfog­laláskor, Belső-Ázsiából. Ta­nyaőrzésnél, házőrzésnél nél­külözhetetlen. Olyan nagy­testű mint a komondor, de ápolása — sima szőre miatt — kisebb gondot igényel. Mindkét kutyafaj réme a tol­vajoknak. A magyar vizsla A vadász, kutya nélkül fél­leg budapesti sporttenyésztők ember — mondják — rögtön nevezték be pulikutyáikat. Amikor a juhokat kiengedték a karámból, a pulikat hiába biztatták, nem tudtak mihez kezdeni a számukra idegen állatokkal. Végül a tekinté­lyes nagyságú kosok zavar­ták el az ijedt kis kutyákat. A próba azért végződött azokra a pulikra nézve ilyen sikertelenül, mert senki nem fejlesztette tovább meglevő hajlamaikat. Amelyik puli azonban átmegy a juhász is­koláján .nagyon hasznos tár­sává válik gazdájának. hozzátéve azt is, hogy kutya nélkül nincs vadászat. Nos, ez a kutya a magyar vizsla, az értelmes, jóindulatú, kitű­nő szimatú .tanulékony kar­csútestű jószág, a vadász ba­rátja és „jobbkeze”. Megérzi, ha a vad valahol lapul, ilyen­kor „beáll”. A jellegzetes póz jelzi, hogy a vad a közelben van. Az úgynevezett beállás örökölt tulajdonsága a ma­gyar vizslának. Az idomítás folyamán fejlesztett hajlam teszi a vadász segítőtársává. Igazán az teszi próbára a A honfoglaláskor őseinkkel vadászkutya képességeit, ki érkezett, Belső-Ázsiából szár­mazó pulik a magyarság leg­régibb kutyái. Nagy a keres­let irántuk bel- és külföldön egyaránt. Az okos kis jószá­gokat az egész világon meg­szerették. sőt Mexikóban ..Hungarian működik. Puli Club” is Komondor és kuvasz Amikor még a szilaj ma­tartását, ha a vad megmozdu­lásakor is helyben marad, és nem riasztja el az állatot. A vadászaton minden parancs­ra történik: az élő vad meg­keresése, a sebzett vad kö­vetése, a lőtt vad felkutatása és elhozása. Sok népgazda­sági hasznot hajt a magyar vizsla egy-egy vadászaton. Nélküle sok apró lőtt vad veszne oda a nádasban, erdő­ben. Különösen a fogoly, fá­cán, víziszárnyas és nyúl nésű állat hőstetteiről az em­beri védelemben, a vakveze- tésnél, a tárgy- és gyermek­őrzésnél, vagy a bűnözők fel­kutatásánál? Bármilyen fej­lett is a technika, nincs az a műszer, amely a farkaskutya szimatát pótolni tudná, nem beszélve hallásáról, amely sokszorosa az emberi fül ké­pességeinek. Emlékszünk még a szomorú májusi estre, ami­kor Pinchelyen megölték a tsz-elnököt. A gyilkost már másnap megtalálta a nyomo­zókutya. A merénylő be is vallotta tettét. Nem is tagad­hatott, hiszen az okos állat következetesen többször is őt rángatta ki a felsorakozta- tottak közül. A farkaskutyák — a szag után — mindig nyomravezetik a nyomozókat. Kilométereken keresztül is követik a tettest, és kézenfogva vezetik meste­rükhöz. Sok kitartó, türelmes munka eredménye a nyomkö­vetés, a személyőrzés, és a személykiválasztás elsajátí­tása. Az emberi társadalom ér­dekében dolgozó okos. hűsé­ges, szép állatok — a hasznos kutyafajták — megérdemlik barátságuk viszonzását, szere- tetünket V. A. „ÁRVÍZ“ a Bakony-hegység mélyén A rendkívül csapadékos idő­járás az utóbbi hónapokban nemcsak a felszíni vízgyűjtő rendszerekben okozott ára­dást, hanem érdekes módon a felszín alatt is jelentős vál­tozásokat hozott. A kutató ge­ológusok tüzetesen megvizs­gálták a Bakony-hegység karsztos eredetű föld alatti vízrendszerét, amely a mély­re leszivárgó csapadékból táplálkozik. A szivacsos, üreges kőzetrétegek repedésén át a hegység „gyomrában” is szabadon áramlik a víz, de a felszíni vizeknél valamivel lassabban alakul ki állandó szintje, amely csak igen ritkán, fel­tűnően csapadékos hónapok idején emelkedik jelentősen. Ilyen volt a dunai árhullám­mal megközelítően azonos időszakban kialakuló, szokat­lanul erős feltöltődés, amely „árvizet” okozott a hegység mélyén és a bakonyi terüle­ten elhelyezett csaknem száz hidrogeológiai megfigyelő ponton, ahol a kutatófúrások A triász-karsztvizeknél 0,5—1 méteres duzzadást észleltek az iszkaszentgyörgyi bánya térségében. Az eocén karszt­vizek szintje is erősen emel­kedett és ez a halimbai bauxitbányászoknak komoly gondot okozott, mert a nívó- növekedés egyes helyeken vízbetörési veszéllyel járt. A föld alatti vizek árhul­láma sokkal tovább tart, mint a nyílt vizeken, mert a természetes levezető rend­szerek befogadó képessége korlátozott. A bányák terüle­tén ezért fokozott erejű szivattyúzással' csökkentik a víznívót és ezzel együtt a vízbetörés veszélyét. Ezekben a hetekben vermenként több mint százezer litert emelnek felszínre a Bakony-hegység karsztvizéből. WamuiafiL ARS POETICA Mai rejtvényünk József At­tila költői vallomásának egy részlete vízsz. 14., függ. 1. vízsz. 2. és függ. 45. sz. alatti sorokban. VÍZSZINTES: 15. Finom sütemény. 16. Sze­mélyes névmás. 17. Tréfa. 18. Ennivaló. 20. TB. 21. LSO. 23. Zenei hang. 24. Tamási .. . — író. 25. ÉTZ. 26. A nápo­lyi is ebből készül. 28. Lé­tezett. 29. GÁL. 31. Képlékeny, gyorsan száradó ragasztó- anyag. 32. Azonos mással­hangzók. 33. Hang ... Zene­számok felvételére és leját­szására alkalmas. 35. ONO. 36. Fejfedő. 38. Hebeg. 39. Súlyrövidités. 41. Egy hara- pásnyi étel. 43. NG. 44. Leve­gővel, légivel összefüggő. 46. Lovak lábára kerül. 47. SGE. 48. Egymás utáni betűk. 49. Üt. 50. Égitest. 51. Beszél. 52. Hajó része. 53. MOK. 54. Évei­nek száma, névelővel. 55. Ma­ró folyadék. 57. Erezett. 59. Két római szám. 60. Szórako­zóhely. 62. Létezik. 63. Tudo­mány, névelővel. 64. Játékszer. 66. ZO. 67. Kétkerekű kocsi. 69. Tavaszi virágok. FÜGGŐLEGES: 2. Fontos kikötő és átkelő­hely Anglia felé, repülőállo­más Hollandiában a Walche- ren-szigeten. 3. ASZ. 4. Lom másik fele! 5. Nevelési intéz­mény a kicsinyek részére. 6. Lökőrúd a biliárdban. 7. Visz- sza: becézett Aranka. 8. VO. 9. Kötelezettséget vállalt — szó­ban. 10. Hagyja, hogy keresz­tülmenjen. 11. Labda a haló­ban. 12. Vissza: fedd! 13. Azo­nos mássalhangzók. 19. Ál­lóvíz. 22. Férfinév. 24. Iskoia, amely nyolc osztályból áll. (—’) 25. Erőre kap. 27. Ket­tősbetű, fordítva. 28. Menü­kártya. 30. Mutatószó. 32. TAF. 34. Hangszeren játszok. 37. Kis folyó. 40. Régen a tűz­gyújtás egyik kelléke volt. 42. TKP. 47. Község Pest megyé­ben. 51. Sok, mássalhangzói. 52. Tévé! 53. Magasabb, na­gyobb lesz. 54. Férfinév. 06. Délszaki növény. 58. Fedd. oJ Becézett László. 61. Ravasz allat. 63. ADÉ. 64. BRP. 65. AST. 68. RJ. 70. Szerszám. 71. Vissza: mutatószó. Az 1965. augusztus 1-i ke­resztrejtvény helyes megfej­tése: Felemelje az embereket abba a világba, ahová vágy­nak, Liliom, Shylock, Hippoiit, a lakáj, Lucifer, Falstaff. Könyvjutalmat nyertek: Tör­zsök Károly Salgótarján, Nagy Béláné Buják, Harza Pona Pásztó, A könyveket postán küldjük eL gyár marhákat tenyésztették megkeresésénél és összehor­hazánkban. „rendbentartásu- kat” nem bízhatták apró ku­tyákra. A tekintélyes külseiű, hatalmas termetű, hosszú fe­hérszőrű komondoroknál al­kalmasabb gulyaőrzőket nem is találhattak volna. Az év­századok során azonban a szi­laj magyar marhák kipusz­dásánál felmérhetetlen a va­dászkutya munkájának hasz­na. Sok külföldi vadász keresi fel a magyar vadászterülete­ket, és a Magyar Vadászok Országos Szövetsége által ren­Legé^ylakás: hernádi István karikatúrája A hálaérzés olyan emberi tulajdonság, amelyről meg­számlálhatatlan sok para­doxont faragtak már szelle­mes vígjátékszerzők, komor drámaírók és érzelgő poéták az emberemlékezet kezdete óta, és nyílván jönnek még so­kan, akik szép és okos szavak­kal fogjak dicsőíteni a finom és érzékeny lelkületű embert aki tudja, mi a hála. Magam is sokszor gondol­tam már nehéz pillanatokban hogy milyen hálás tudnék len­ni egy jó szóért, vagy bizta­tó tekintetért— hogy csak a nagy dolgokat említsem — és amikor megkaptam a jó szót, vagy biztató pillantást, leg­többször nemcsak meghálálni, de még megköszönni is elfe­lejtettem azt. Az évek múlásá­val lassanként bennem is megérlelődött egy parodoxor.: „Az emberekben határtalanul nagy a hála akarata, de rend­kívül kevés a hála cselekede­te!” Hogy ez mennyire így van, ezt akkor ismertem fel teljes tragikomikumában, mi­kor meghallgattam egy bará­tom nyári kalandját. — Két héttel ezelőtt történt — mesélte barátom —, Siófok­ról hajón átrándultam Tihany­ba. Egy házaspár ült mellet­tem s velük „napsugaruk”, „szemef ényük”, „csillagocská- juk” egyszóval mindenük, az a hatéves kislányuk, foglalko­zására nézve gyakorló ördög­fióka. A papa nem túlzottan beszédes ember. Igaz, nem is volt sok ideje a beszélgetésre, mert egész úton nevelési pro'o- lémták foglalkoztatták. Szinetár György cA ei fití meg. a hála „Pimpike, ne taposd le a bácsi cipőjét!... Ne dugd a katicabogarat a kisbaba fülé­be!. .. Ne töröld a vajas ke­zedet a kisasszony szoknyá­jába!. .. Ne hajolj ki a korlá­ton! ... Pimpike!!!...” Mást sem hallottam egész úton, csak Pimpike így!... úgy! De szegény, kopasz apuka hiába könyörgött, Pimpike akkor is így, és azért is úgy. Az volt a meggyőződése: a papa azért találta ki a hajót, hogy ö kedvére letaposhassa bácsi cipőjét és bedughassa a bo­garat az alvó baba fülébe. Sze­rinte a Balatont is a papa ta­lálta ki, sőt a mamát is a papa talált ki abból a célból, hogy mint néma mártír hol vajas zsemléért szaladjon, hol meg málnaszörpöt fakasz- szon a büfés kősziklájából. Pimpike tehát betöltötte a hajót bájos hat esztendejével. Én már előbb is sejtettem, hogy egy Pimpikének ez nem lehet elég. ö a Balatont is be akarta tölteni. Ennek tu­lajdonítom, hogy két intő atyai szótag között egyszerre .,, zsupsz... átesett a korláton es elmerült a vízben. A ko­pasz apának torkán akadt az intő szózat, a mártír mama pedig utánozhatatlan egysze­rűséggel elájult. A következő pillanatban felülkerekedett bennem a jó érzés és mielőtt kitörhetett volna a pánik, ahogy voltam, ruhástul a ttíz­be vetettem magam. Megmentettem. Az egészet megúsztam néhány karcolás­sal és a bal cipőm elvesz­tésével. Pimpike a kalandot megúszta pofon nélkül. A mártír mama utánozhatatlan egyszerűséggel egy pillanat alatt magához tért és foly­tatta útját a büfé és Pimpi­ke megújúló vágyai között, a papa pedig a nyakamat szo­rongatta és kezemet csókolgat­ta, közben apai könnyek kö­zött mély, örök és határtalan háláról beszélt és a neve­met kérdezgette, címemet tu­dakolta, bizonyára hálaügyben. Pimpike fütyült rám. ő leg­alább őszinte volt. Tegnap egy kis belvárosi utcában, egy cipőműhely aj­tajából valaki rámkiáltott. Pimpike kopasz és határtala­nul hálás papája. Megragad­ta a karom, berángatott a mű­helyébe és közben bugyboré­koló hálával lihegte: — Jöjjön uram ... nem en­gedem el... jöjjön... bizto­san szüksége van egy pár szép cipőre, hiszen el is vesztette az egyiket..jöjjön ... vá­lassza ki a legszebbet... leg­finomabbat ... ne szégyenít- sen meg egy hálás szívű apát... Mit tehettem? Bementem. Egy perc múlva csodálatos ci­pőhalom hevert lábam előtt. Arra kényszerített, hogy sor­ba próbáljam valameumit it Végre az egyiknél megállapo­dott. — Igen... ez az ... — mond­ta rajongva — ez való ön­nek. Kissé zavarban voltam. Nem tudtam, mit tegyek, majd me­rő formaságból megkérdeztem: mi az ára ennek a cipőnek? — Mama?! — harsogta a hálás férfiú — mit irtunk erre a cipőre? — De választ sem várva, már mondta is. — Hatszáz forint! De ilyen ci­pő nincs több Európában. Még nyugaton sem! — Hm... izé ... ez nekem nagyon sok... En kész ci­pőt szoktam — hebegtem — kétszázért... kétszázhúszért. Nevetett. Gőgösen és meg­vetően ... — Kétszáz egy ilyen példát­lan cipőért?... Ne tegye ma­gát nevetségessé... De lás­sa... én hálás akarok len­ni.... legyen háromszáz! Szabadulni akartam ettől a hálás szívű embertől. — Sajnálom! Kétszázhúsz forint az egész vagyonom e pillanatban — jelentettem kt határozottan. — Kétszázhúsz forint? — sziszegte gyűlölettel. — Mii képzel, hiszen nekem magá n­nak kétszáznegyvenbe van! Nem vettem meg a cipót, természetesen. Mikor elmen­tem, nem köszönt vissza. Ilyen vevőnek nem is szoktak visz- szaköszönni, még akkor sem. ha mély, örök és határtalan hálát érzünk iránta. Egy ilyen vevőnek, aki m 'g a belvárosban is alkuszik? Az ilyen vevő olyan hála ‘ lan, hogy még haitit /rrn */ t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom