Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-07 / 185. szám

1965. augusztus t. szombat. WÖGRÄD 6 Fiatalok dicsérete Az Ifjúság életkori sajátos­ságaihoz tartozik, hogy kü­lönös örömmel vállai közi.-: szokatlan erőpróbákra, oda ■dast, lelkesedést igénylő íe -datcitra, romantikusnak ige - kező munkákra, mert mini ez közelebb hozza a fialato > l oz • mar olyannyira óhaj lőtt felnóHkurt. É-ihetö h'ic, ha oly sokan jelentkeztek az idén is a diákfiatalok közül a felelősségteljes munkát és a vele járó méltó elismerést igényelő önkéntes ifjúsági épí­tőtáborokba, Június 27-én 31 központi —, s 8 önálló egye­temi építőtábor nyitotta meg kapuit, s azóta négy turnus ban, mintegy 27 ezer fiatal áll kéthetes időközönként munkába Most, július 25-étől már a harmadik váltás dol­gozik. aztán még egy csoport következik, s augusztus 21-től jön egy kis pihenés, majd az új tanév. Most még dolgoznak. Hu­szonnégy táborban mezőgaz­dasági munkát — növényápo­lást, zöldség- és gyümölcs­szedést — végeznek; négy he­lyen csatornaépítésben és pa­takszabályozásban segédkez­nek; részt vesznek Balaton- szabadinál a műút építésben, Révfülöpön a vasúti rekonst­rukcióban és Százhalombattán a vegyipari létesítmény m un­kálataiban. Az egyetemisták közül sokan saját egyetemük építésében, fejlesztésében vesznek részt. És „terven fe­lül” az árvízkárok helyreállí­tásából is kiveszik részüket a fiatalok; például Répcelakon és Bükkön ilyen jellegű ifú- saei építőtábort létesített a KISZ. A vasúti közlekedés bizton­ságát nagymértékben fo­kozza az önműködő vonat­megállító berendezések szé­leskörű alkalmazása. Vannak már olyan berendezések, amelyek tilos jelzés esetén — függetlenül attól, hogy a mozdonyvezető észleli-e a jel­zést, vagy sem — leállítja a mozdonyt. Az automatika a mozdonyon észleli és értékeli a pályáról, illetve a jelzőről észlelő jeleket és információ­kat, s ha szükséges, beavat­kozik a fékrendszer működé­sébe. Jelenleg az önműködő A felnőttek közül a min­dent számokkal mérők gyak­ran kérdezgetik; kifizetődők-e az építőtáborok. És különösen kétkedő hangsúllyal szólnak, amikor az újságokban arról olvasnak, hogy sok-sok pén­zért — a Helvéciái Állami Gazdaság szikrai üzemegysé­gében például 2 millió fo­rintért — állandó jellegű tá­borokat építenek .korszerű hálószobákkal, társalgókkal, fürdőszabákkal, jó! felszerelt konyhákkal és éttermekkel. Ilyenkor azt mondják: többe kerül a leves, mint a hús. Pe­dig tévednek, nagyonis téved­nek. Mert számoljunk egy ki­csit. Az ifjúsági építőtáborok akkor működnek, amikor a mezőgazdaságban és az épít­kezéseknél a legnagyobb szükség van a munkáskézre. Nélkülük sok zöldség- és gyü­mölcs szedetlenül megöreged­ne, megrohadna. Avagy idéz­zük a Balatonszabadi mellett vezető műút építés- vezető mérnökének vélemé­nyét; „Amit a fiatalok nem egészen két hónap alatt meg­csinálnak, azt a munkát nél­külük egy év alatt sem végez­né el az Útépítő Vállalat, mert erre a munkára nem kapnának embert a környé­ken. ..” Ami pedig ezenkívül a fia­talok munkáját illeti: idei összesítő adatok még nin­csenek, de rendelkezünk a tavalyi számokkal, s összeha­sonlításul ez is sokatmondó. Tavaly „csak" 24 és félezer fiatal dolgozott a táborokban, s összesen 91 500 köbméter földet termeltek ki, 26 kilo­vonatmegállítók két típusa is­mertebb: az egyik olyan, hogy a pálya egyes pontjain veszi a jeleket, a másik pe­dig végig a pályán állandóan érzékeli az információkat. A MÁV az utóbbival kísérlete­zik Tárnok és Mártonvásár- között. A Tárnok és Márton- vásár közötti kísérletek után az önműködő vonatmegállító berendezést a MÁV mielőbb teljes vonalszakaszon, a ter­vek szerint a Miskolc—Sze­rencs—Nyíregyháza vonalon kívánja hasznosítani. méter csatornát, 2900 méter töltést épitettek körülbelül 4800 katasztrális hold földet' tettek hasznosíthatóvá, 100 ezer mázsa gyümölcsöt és zöldséget takarítottak be, fel­kötöztek 1600 hold szőlőt, s 140 ezer munkaórát teljesítet­tek a növénytermesztésben. Mindez önmagáért beszél. Pedig ha az építőtáborok „tiszta haszon” rovatát néz­zük, akkor nem feledkezhe­tünk meg az egyik legfonto­sabbról, a pedagógiáról sem. Kiváló nevelési tényező ez a kéthetes önkéntes munka, hi­szen hasznos irányba terelő­dik a fiataloknak a szülői ott­honból, rövid időre szóló „kiröppenési” törekvése, ka­landvágya; életközeiben is­merkednek meg a fizikai munkával; önállóságot tanul­nak — s ami mindennél fon­tosabb: saját munkájuk, erő­feszítésük révén nagyon-na- gyon közel kerülnek ahhoz, hogy igazán magukénak érez­zék az országot, szocializmust építő hazánkat. Hogy mit jeient ez a mun­ka, azt azok tudják igazán, akik még ma is legszebb, leg- romantikusabb emlékeik kö­zött őrzik, hogy két évtized­del ezelőtt részt vettek a Mar- git-híd útburkoló köveinek csillézésében, vagy a romok eltakarításában, a közlekedés helyreállításában. Ezek a ma már felnőtté vált akkori fia­talok, most is pontosan tud­ják, hol, s mit csináltak, mi az ő kezük munkája- S büsz­kék rá, azt a kis útszakaszt, azt a néhány csille bazaltkö­vet — amit talán azóta már ki is cseréltek — sokkal kö­zelebb érzik a szívükhöz, mint amit a hivatásos útépí­tők raktak a helyére. És ez az érzés érteti meg igazán, milyen nagy jelentősé­ge van a nemzetközi cseretá­borozásoknak is. Az idén 400 magyar fiatal vesz részt a külföldi építőtáborok munká­jában, s ugyanennyi szovjet, csehszlovák, NDK-beli, és ju­goszláv fiatalt foglalkoztatunk mi is. S kell-e bizonygatni, hogy a szűzföldi iskolaépítke­zéseken, vagy a lengyelorszá­gi Gliwicze-i ipari kombinát munkálataiban milyen mélyen fonódhat érzelmileg is össze a szocialista hazafiság a prole­tár nemzetköziséggel, a szom­szédos testvéri népek igazi megbecsülésével. Önműködő vonatmegállító berendezés /aj ij hétköznap csupán... ILI' i van abban megírni való? Üveggyár. Hét­köznap. Nincs fordulópont, nincs szenzáció, olyan, mint a többi hétköznapok. Mész egyik műhelyből a másikai, mint máskor. S legiwjepa egy pillanatra ötlik az eszed­be: megvalósulnak az álmok, íme, megvalósulnak. Az ál­mok, amelyek — ó, a szavak! — álmatlanságot okoznak. Megállunk a műhelyben, ahol a petri-csészéket gyárt­ják. Ez is egy a megvaló­suló álmok közül.. Pedig, hej! mennyit vesződtek ez­zel a berendezéssel. Hiába, no, városi gázra készült, s „meg- érezve” a propán-bután gázt — megmakacsolta magát. Egy csomó alkatrészt ki kellett cserélni rajta. Vándorolt a hűtőkemence acél szalagja is a hengeren. Hol erre, hol arra „tántorgott”, rröntha spicces lett volna kicsit. Ki­nyúlt itt-ott egy kissé a sza­lag meg tán a hengereknek sem volt elég' „egyenes” já­rásuk. guerre állítsuk? kér­dezték a munkások, meg a technikus is- Az igazgató, em­lékezve egy hajdani tapasz­talatára, amelyet valamikor inas korban szerzett, azt ta­nácsolta nekik, ellenkezőleg fiúk, mint ahogyan a józan ész parancsolta. Ügy csele­kedtek. És most már nem húz annyira. Még gyorsabb mozgásra is ösztökélték ne­hogy ósszekoccanjanak az üvegedények, nehogy sorban, pendülve pattanjanak ... Ér­telme legyen a munkának. És a fal mellett már ott sora­koznak egymásra rakott do­bozokban az első kifogásta­lan petricsészék. Az első sza1- litmány. A Szovjetunióba. Megyünk aztán az edzőbe. Ott elővesznek egy jókora üveglapot, lefektetik a föld­re ,az egyik vége alá vas­darabot tesznek, még egy tég­lát is. S most szíveskedjék ráállni, invitálnak, s és nem merek. Az üveg törik, így tudom, s dehogy állnék ró! Akkor ráugrik a művezető, majd az igazgató demonst­rálja a mutatványt. És az üveg nem törik. Ugrálnak az üveglapon — autóbuszoknak, vasúti kocsiknak lesz belőle ablak — és az rugalmasan és erősen, mint uszoda fölött a trambolin, lendíti őket fel­felé. S akkor én is ráálltam, messziről mosolyogtak ámu­latomon a munkás asszonyok, mellém állt a művezető, meg az igazgató. S az üveglap egyszerre hármunkat hintáz- tatott kecsesen, szépen... Ez is egy megvalósuló álom. Meg az is, ahogy az igazgató Pest­ről „ideédesgetett” művezető­jével számolgatja, mennyivel lehet majd több üveget ed­zeni annak a nagyteljesítmé­nyű ventillátornak a segít­ségével, amely még darabok­ra szedve az üzem mellett várakozik. Mert itt, ebben a világos, kellemes műhelyben már ez a probléma, nem, mint a régi: még meg sem indult az üveglap a kemen­ce szája felé, már széthul­lott darabjaira. Annak már vége, azon túljutottak. A munkások felülkerekedtek az engedetlen anyagon. Az igaz­gató pedig kereskedőnek is bevált: száznyolcvanezer fo­rintos gépet vett negyven- ezerért. Azt az új ventillátort, amit említettem. S csak any- nyit kellett megígérnie, hogy a ventillátort még az idén üzembeheiyezik. Az igazgató nevet: naná! nem azért vet­te, hogy porosodjon ... A mű­vezető is kész a számolással: havonta hatszáz négyzetméter­rel lesz több edzett üveg. p ár lépés, és a samott. műhelyben vagyunk. Egy öreg mezítelen lábbal ta­possa az agyagot, egy-kettő, cuppog az agyag, egy kettő ... A kállai kettős jut az em­ber eszébe, vagy a szüret... az vidámabb: de hiába, ez itt nem vidám munka, ős­apáink munkamódszere. S mint az ásatás nyomán elő­bukkanó kőbaltára, rácsodál­kozunk: nahát! Zúgó gép­óriások tőszomszédságában itt egy kis mezítlábas öreg ta­possa az agyagot. S az igaz­gató ismét egy megvalósuló álmot fejteget, magyaráz, szá­mokban, adatokban. Nem lesz reuma, és nem lesznek lég­buborékok — zárványok — a kemence tűzálló anyagból ké­szült alkatrészeiben, például az úszókban, a húzótestben — dűzniben —, amelyek bent a kemencében felszabadulva, üvegbe kerülve, üvegbe zár­va bukkannak eló, mondha- tatlan bosszúságot okozva. Nézze meg ezt az üveglapot, mutatta még pár perce egy munkás, elsőosztályú lenne, ha ez az ici-pici hólyagocska nem lenne éppen a kellős kö­zepén. Abban a pici hóíya- gocskában levegő van. És az nem kerül oda. ha a samot- tot nem a kis öreg tapossa, munkálja, hanem az a vá- kum-prés, amely már szin­tén itt van és már csak a Érdemes a legelőket gondozni Nógrádiak Szarvason Meglepődtek a nógrádi szak- gok közel sem merészkednek megfelelő. Meg sem közelíti a emberek, amikor a megviselt, a kifeszitett drótokhoz. szakszerűen kezelt legelők száraz alföldi legelők mellett Á villanypásztorokkal ciha- termését. Az állatok által szíve- megoillantották a szarvasi táróit legelóterület előtt kiál- sen fogyasztott édes fű itt na- Öntözési és Rizstermelési Ku- lítás fogadta szakembereinket, gyón ritkán terem. A keserű tató Intézet kísérleti legelőit Különböző rét- és legelöműve- és rétjeit. El sem akarta hinni lő gépeket mutattak be. Kezd- az ember a dús fű-szőnyeg lát- ve a kísérletre készült legelő­ién, hogy már a negyedik ka- szellőztetőtől a Rapidtox 2-ig. szálásra való fütermés hajla- Sokan nem is gondolnák, hogy fűfajták az uralkodók rajta, amelyek sokkal jobban bírják a mostoha viszonyokat. kö­rülményeket. Az öntözéses kí­sérlet, illetve a legelő szaksze­dozik a szélben. Azonban mennyi gondozás kell egy ru karbantartása arra is nagy- sora-rendre kiderült minden, rétnek, vagy legelőnek ahhoz, szerű példát szolgáltatott, Ahogyan az intézet szakem- hogy jó termést adjon. Olyat hogy amilyen mértékben kul­béréi elmondták kísérleteik ahol nemcsak legeltetnek, ha- célját minden szakemberünk nem még kaszálnak is. Per­elismeréssel adózott a szerű eredményeknek. nagy- sze ehhez azt is hozzá turálódik a rét és a legelő, olyan mértékben tűnnek el kell róla a rossz, keresű füvek. tenni, hogy ezt a kísérleti le- Természetesen ennek arányá- gelőt öntözik. A.z éltető víz ban jelennek meg és teremnek Nem véletlen, hogy a Föld­művelésügyi Minisztérium az ország minden részéből elvit- bér is. te Szarvasra a mezőgazdasági szakembereket. Ismeretes, hogy a mezőgazdaságban mind nagyobb nélkül ugyanis nem lenne ek­kora itt a termés. Akadt azonban olyan szakem­aki kételkedett az eredményekben egyre gazdagabban a nemes fűfajták, közöttük a pillangó­sok. Máj-pedig ezek — köztu­domású — a talajt is javít­ják. S ez nálunk, Nógrádban sem elhanyagolható feladat. Nagy tetszést, elismerést váltott ki szakembereinkből az intézet kísérlete, az elért mondván, hogy ebben az esős kiváló eredmények látványa, időjárásban nem nagy művé- S nem kevésbé tetszettek a » szét ilyen jó eredményeket el- tudományos kísérletek is, ame­” érni. A csoportot kalauzoló lycket a gyakorlati bemutató szakember azonban a beszéd után tekintettünk meg. A több helyett az út másik oldalára m’nt hatszáz parcellán a leg­részére megtermelni a takar- mutatott, ahol az ősgyep te- különfélébb kísérletek folynak. 4 mezogazdasaggal rQit el. Ez a terület is ugyan- Számos fűfajtát próbálnak . < i . . Ifi <1 rí merről ~ H — 4. íz _ i . . gondot jelent a szaporodó, fejlődő állatállomány mányt. A szemben támasztott követeié- annyi esőt kapott, mint a ki- kú vizsgálják az öntözés leg sek azt diktálják, hogy a ta- sérleti rész, azonban ezen gazdaságosabb, leghasznosabb karmányf éleségeket a lehető semmiféle változás nem tör- technikáját. Külön fontos ki legjobb minőségben, minél ki sebb helyen termeljék meg kopár legelőket lehetett látni. Most egészen más a helyzet. A jószágok majd térdig érő fü­tént. Ez a rész maradt olyan sérletek folynak annak érde­, _, , ,. „ kopár, gyenge termésű, mint kében hoev E bben pedig nagy szerép jut amilyenek a kezeletlen rétek ■ °i gy I SerIetez2ek az az eddig sok helyen lebecsült, jegelők Jól lehetett értékelni a 0nt0zóviz megőrzésének mód­elhanyagolt legelőknek és ré- különbséget az ápolt kezelt szereit- teknek. A szarvasi Öntözési _ , , ,, , , és Rizstermesztési Kutató In- rínd/*n t*rtott le*e16 és az J<a lehet érzékelni az egyes tézetben pedig már tíz éve érintetlen ősgyep között. gyomirtószerek alkalmazása­foglalkoznak az ősgyepek fel- T__ _ .. , . , ,. ,, , újításával és a mesterséges Csavás Imr*> öntozésI nak hatásat a legelők fűállo­legelőtelepítéssel. Eredménye- mérnök elmagyarázta me- Hiányára. Nagy gondot fordí- ík kiválóak, módszereik, cél- gyénk küldötteinek, hogy a tanak a kísérletek során an- kitűzésük követendő minden kísérleti területen lévő dús nak vizsgálatára hogv me­■sa’«*«> “» .«- w ■ -«» « nyésztőink elragadtatva szem- hat nern mesterséges úton gyomirtószerek amelyek nem lélték az intézet csabacsüdí hozták létre. Ez a terület is károsítják a pillangós füvek üzemegységében legelő gulyát ősgyep volt még néhány év- elterjedését. Ezen a vidéken ilyenkor júli- , . , ' usban, augusztusban kiégett, ' 8 a aj sern A szarvasi bemutató illetve változtatták meg. „ _ az itt megrendezett első or­Az öntözött legelő területe szagos legelőgazdálkodási be­ton "legelésznek^ 270 hold- tehát megfelel a mutató meggyőzte a szakem­a megszokott hajtó kutyákat nagyüzemi méreteknek. Ezen kereket arról, hogy érdemei nem látni mellettük. Vil- a területen 220 darab nővén- gondozásba venni az ápolat­sts Ä 5TS ■— “—•»L“' •«* >•«»*«. az is bizonyítja, hogy a jószá- P°n at\ s ezenkívül betakarí- Bar a szarvasi öntözési és töttak róla majdnek hatszáz Rizstermesztési Kutató Intézet mázsa szénát. Mégpedig jó- kísérletei kizárólag az alföldi minőségű borjúszénát. De még viszonyokra épültek, az ered- mindig buja a legelő. Ez a mények. ezek között a körül- kisérlet fényesen igazolja, mények között érvényesülnek hogy nem növelni, hanem a legjobban, az kétségtelenül nagymértékben csökkenteni le- bizonyítást nyert, hogy megéri hetne a szántóföldi takarmány- a legelőre fordított befektetés, termő területeinket itt a me­gyében is, ha mindenütt há­túiéra engedély hiányzik a felszereléséhez. Mert a ren­des munkaidőbe már seho­gyan sem fér bele... De meglesz az az engedély, meg kell lennie, és akkor egy mű­szak alatt elvégzik hat em­ber egyheti munkáját. ... És még mennyi álmat­lanságot okozó álom van. A következő itt került szóba, a félhomályban, a hatalmas üvegolvasztó kemence alatt, ahol valamikor csak perce­kig lehetett tartózkodni, mert a kemencefenék kétszázfokos hőséget sugárzott magából, most pedig megállunk, be­szélgetünk, az igazgató raj­zol az egyik pillérre: itt mér­tük a hőfokot, kétszáz! per­sze nem volt szigetelés. Le­szigeteltük, mire az olvadék aljának hőfoka hétszázzal emelkedett. Érdekes, ugye? És az egész larakódott sze­méttömeg a kemence alján megmozdult, gyorsabb lett az áramlás, megint újabb prob­lémák. Megoldjuk úgy, hogy... de erről még ne beszéljünk, a hét végén, talán szombaton eldől, helyes volt-e a fő­mérnökkel a feltevésünk, mert ha helyes, akkor annyi mi­nőségi üveget húzunk, hogy... U* gy napon, amelyben ^ ugyan mi a megírni va­ló, nincs fordulópont, nincs szenzáció, olyan, mint a töb­bi hétköznapok, mész egyik műhelyből a másikba, s leg­feljebb egy pillanatra ötlik az eszedbe: hányadika is van ma? Mert ma sikerült. Még­iscsak sikerült... megvalósult ismét egy álom. Alom? ó, a szavak! Hiszen semmi kü­lönös nem történt. Egy hét­köznap, csupán, egy becsü­letes hétköznap, ennyi az egész. Az most véget ért, és jön a következő ... C*. O. A Szarvason járt termelő­szövetkezeti, állami gazdasági sonlo gondot fordítanának a . . . , .. , , , «a szakembereink gazdag tapasz­retekre es a legelőkre . _ 6 tálatokkal tértek haza. De . , . . „ ezek a tapasztalatok csak úgy Az érintetlen osgyep érnek valamit, ha a mi viszo­a sok eső nyomán most nem égett ki, azonban a legelőn nyainkra vonatkozóan haszno­sítják. Erre pedig jórészt lévő fütermés sem mennyisé- adottak a lehetőségek- gileg, sem minőségileg nem P. A. Tanácsadó létesítésével segíti az újítómozgalmat az acélárugyári KISZ A Salgótarjáni Acélárugyár nagyüzemi KISZ-bizottsága évről évre ellátja feladatok­kal a fiatal közgazdászok és műszakiak tanácsát, A közel­múltban olyan határozatot hoztak közös megbeszélés után, hogy újítási tanács­adó szolgálatot hoznak létre. Az újítási tanácsadással az a céljuk, hogy az üzem fia­tal és idősebb dolgozóinak is segítséget nyújtsanak az öt­leteik, ésszerű javaslataik megoldásához. megvalósítá­sához. Az újítási tanácsadó szol­a nagyüzemi KISZ bizottság helyiségében látja el taná­csokkal az érdeklődőket. Az újítási tanácsadó szol­gálatot úgy szervezi meg a nagyüzemi KISZ-bizottság és a fiatal műszakiak tanácsa, hogy ilyenkor több melegüze­mi és hidegüzemi szakember álljon rendelkezésére azok­nak, akik egy-egy ésszerűsí­tést, ötletet akarnak megol­dani. Az acélárugyári KISZ-bi- zottság kezdeményezése igen dicséretes, hasznos dolog. Jó lenne, ha a példa több üzem­gálat augusztus 7-én kezdő- nél meghonosodna, ami fel- dik és ezután minden héten tétlenül elősegíti az újí*6 pénteken 13 órától 15 óráig mozgalom fejlődés4t.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom