Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-06 / 184. szám
4 WflGRÄD Í96S augusztus 8. péntefc, Ismeretterjesztés —- szórakozás Népmü vetésünk A népművelés fejlődését, a lakosság kulturális színvonalának emelkedését igazán nehéz számokkal, statisztikai módszerekkel kimutatni. Szerencsére vannak azonban „közvetítő” adatok, amelyekből legalábbis a fejlődés irányát kiolvashatjuk. Most — miután néhány hete elkészült a Művelődésügyi Minisztériumban a népművelés 1964 évi statisztikai tájékoztatója — arra vállalkozunk, hogy e közvetítő számok segítségével, néhány érdekességre felhívjuk a figyelmet. Nagy érdeklődés a társadalomtudományok iránt Egyik érdekessége az 1964- es népművelési statisztikának, hogy a társadalomtudományok iránti érdeklődés — amely egyébként nem újkeletű — továbbra is rendkívül jelentős. Az ismeretterjesztő előadásokat a tanácsok, a szakszervezetek és az egyéb szervek által tartottakat csaknem 5 millióan, a TIT előadásait pedig 5 millió 100 ezren hallgatták tavaly, tehát az ország minden lakosa — átlagot számítva — hallgatott egy ismeretterjesztő előadást. A tanácsi és a szakszervezeti rendezésben tartott előadások 53,9 százaléka, a TIT előadásoknak pedig 55,6 százaléka társadalomtudományi jellegű volt. Ez utóbbiakat kisérte a legnagyobb érdeklődés. Rendkívül jelentősek a természettudományi előadások is. Ezek között az egészség- ügyi témájúak vezetnek. Ezeket — a hallgatók számát tekintve — szorosan követik az agronómiái előadások. A me- zőgazdasági-agronómiai kérdések iránti fokozódó érdeklődésben a nagyüzemi termelés hatása érződik. Mozik, színházak, televízió Nem is olyan régen még élénk vita volt arról, menykönyvek néhány érdekessége a nyíre befolyásolja a televízió a mozik, és a színházak látogatottságát, pontosabban: el- vonja-e a nézőket a televízió a színpadtól és a filmtől. Ezt az eszmecserét — miként annakidején sokan hangsúlyozták is — nem lehet spekulatív úton berekeszteni, meg kell várni a valóság bizonyító válaszát. Tavaly 209 ezer előfizetővel nőtt a televíziósok tábora, s az összes előfizetők száma az év végére csaknem elérte a 675 ezret. Ez a tavalyelőttihez viszonyítva 43,1 százalékos, tehát rohamos növekedést mutat. A kérdés: ezzel párhuzamosan mennyivel csökkent a mozi-, és a színházlátogatók száma? Az 1964-es évben kevesebb mozi működött az országban, mint tavalyelőtt, s kevesebb előadást is tartottak. Az egy mozira jutó előadások száma 1963-ban 193, 1964-ben pedig 191 volt. Tavalyelőtt országos átlagban 134 látogatója volt egy előadásnak, tavaly pedig 131. így 1964-ben összesen 4 és fél millióval kevesebb néző volt, mint egy évvel ezelőtt Ez az első pillanatra talán soknak tűnik, de a mozilátogatók száma mégis elérte a 111 milliót, a csökkenés csupán 3,9 százalékos. A színházlátogatók száma — bár kevesebb előadást tartottak — csaknem 150 ezerrel gyarapodott tavaly. Ha van is tehát összefüggés a színház- és a mozi látogatók számának az utóbbi években tapasztalt csökkenése és a televízióelőfizetők számának növekedése közt — ez nem egyenes arányú, s mindenképpen lassúbb és hullámzóbb ütemű, mint amilyet a televízió első nagy hódítása idején, a nyugati országokban tapasztaltak. Könyvkiadásunk adatai is sok érdekességet mutatnak. Kezdjük az összesítő adatokkal: 1964-ben több mint 70 millió példányban, 21 és fél ezer kiadvány jelent meg az országban. Ebből 44 millió 730 ezer a könyv — a többi pedig \zámok tükrében füzet, jegyzet, kotta, kép et térkép. A könyvek között több mint 16 millió példánnyal a tankönyvek vezetnek, majd a szépirodalom következik. A továbbiakban a példányszám nagysága szerint ilyen a sorrend: ismeretterjesztő könyvek, gyermek és ifjúsági irodalom, szakkönyvek. A legtöbb könyv fi w r r re elő iro müve örvendetes és egészséges, hogy mind a tudományos, mind pedig az ismeretterjesztő irodalomban, — a példányszám tekintetében —, a politikai témájúak állnak az első helyen. A művek száma szerint a természettudományos és a művészeti jellegűek vannak fölényben. A tudományos irodalomban — a tavalyelőttihez viszonyítva — különösen a műszaki-technikai, valamint a mezőgazdasági könyvek száma és példány mennyisége emelkedett. Ami a szépirodalmat ílleth a könyvkiadásban majd minden tekintetben az élő írók „vezetnek”. 1964-ben például élő költőktől 66 kötet jelent meg, s „régiektől” pedig 41. Hasonló az „új és a „régi” írók aránya szépprózában is. 208 mű jelent meg régi íróktól, és 269 élő szerzőktől. Az összes szépirodalmi művek 58,1 százaléka élő író alkotása, ez pedig — legalábbi a számokat tekintve — nem kevés. Említést érdemel még. hogy átlagosan több mint 43 és félezer példányban 31 mű jelent meg tavaly az Olcsó Könyvtár sorozatban, gyermek és ifjúsági könyveket összesen csaknem 5 millió példányiban adtak ki, s annak bizonyítására, hogy ezek a könyvek általában nem a raktárkészletet terhelték, elég ha megemlítjük: tavaly a kiskereskedelmi forgalomban 33 millió forint értékben adtak el több könyvet, mint 1963-ban: a lakosság csaknem 755 millió forintot költött könyvekre. T. L. Ifjú pedagógusok fogadása Az elmúlt napokban a megy ei tanácson ünnepélyes kere lek között iktatták be az idén végzett ifjú pedagógusokat. Mindannyian megkapták be osztásukat és a tanév kezdetétől résztvesznek a tanitásb an. Képünkön az új ne velők egy csoportja Foto: Koppány Tovább fejlesztik a megye mozihálózatát Nógrád megye mozihálózata az utóbbi években jelentős fejlődésen ment át, mind több helyen válik a korszerűség követelményeinek megfelelővé. A megyében három év alatt 11-ről 29-re növekedett például a szélesvásznú filmszínházak száma, a keskeny- vetítőket normál vetítésre alkalmas technikai berendezések váltották fel. Az év eddigi időszakában a mozivállalat átalakítási munkát, akusztikai burkolást végeztetett már a pásztói, a cserhátszentiváni, az ipolytar- nóci ,az endrefalvi és nőtincsi üzemeinél ,műszaki fejlesztésre, illetve vetítőszélesítésre került sor Karancskesziben, Karancsalján, Mátraszöllő- sőn, Nógrádszakalban, Endre falván, normálosították az ipolytarnóci mozit s még ebben a hónapban befejeződik az eddig keskeny vetítésre alkalmas mátraszelei mozi szélesítése. Ugyancsak sor kerül a galgagutai és a berceli mozik keskeny bői szélesvásznúvá alakítására. Ez utóbbi helyen a tanács községfejlesztési alapból is jelentős ösz- szeggel segített és új gépházat, pénztárfülkét, valamint a légbefúvásos kályha számára helyiséget és kéményrendszert építtetett. Ezzel minden tekintetben korszerűvé varázsolta moziját. — A hátralevő, tervezett munkákat — mondotta Sztan- kovics István, a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója — természetesen csak úgy tudjuk elvégezni, ha a községi tanácsok eleget tesznek szerződési megállapodásuknak s biztosítják a munka előfeltételeit. A munka elmaradása esetén, mint például Bujákon, Gereden, Doroghá- zán, Orhalomban, — ahol a a községek hibájából nem tudtuk terveinket megvalósítani — a jövő évben már nincs mód pótolni a mulasztást Mészáros Ottó: JW9WWWWWWWWWWW A SOMSA Egt/ kis kitérő Mielőtt tovább követnénk a magfizika és magkémia gyorsiramű kibontakozását, tegyünk egy kis kitérőt, s ismerkedjünk meg néhány olyan fogalommal, amelyről már eddig is hallottunk, illetve a továbbiakban hallani fogunk. Az atom, mint tovább nem osztható fogalma, régen megszűnt. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy az atom a kémiai elemek azon legkisebb része, amelyen még fellelhetők az elem összes kémiai tulajdonságai. Az atom tömegét atomsúlynak, nagyságát atomtérfogatnak nevezzük. A mag protonok és neutronok halmazából áll. A neutron neve a latin neut- rumból — kettő közül az egyik sem — származik. A név arra utal, hogy a neutronnak nincs elektromos töltése — a későbbiekben majd megismerhetjük ennek rendkívüli jelentőségét — tehát a mag pozitív töltését a protonok biztosítják. A magot az elektronhéj veszi körül, ez általában annyi negatív töltésű elektront tartalmaz, amennyi a magban levő protonok száma, tehát a két erő elektromosan közömbösíti egymást, azaz a mag kifelé semleges. Szóltunk már. s a későbbiekben még többet szólunk a rádioaktivitásról. Itt csak any nyit, hogy mérésére három mértékegységet szoktak használni: a curie-t, a ruther- ford-ot és az eman-t. Hasonlóan sok szó esik még az izotópokról. Nevük a görög isos — azonos — és a topos — hely — szavakból származik, azaz azonos helyűt jelent. Az izotóp ugyanazon elem különböző súlyú atomjait jelenti, s nemcsak természetes, hanem mesterségesen előállított izotópok is vannak ,sőt utóbbiak száma ma már jóval meghaladja előbbiekét. A kitérőt az is indokolttá tette, hogy Rutherford mesterséges elemátalakítása után látszólagos nyugalom következett be a legfiatalabb tudományban. Mintha holtpontra jutottak volna a kutatások, nincsenek hangos sikerek, látványos felfedezések, ám ettől függetlenül ugyanolyan alapos és szorgos volt a munka a laboratóriumokban, akár addig. Hogy mégsem sikerült továbbjutni, annak érdekes akadálya volt.. A fizikusok eszközei addigra már rendkívüli mértékben tökéletesedtek. Nemcsak a hivatalos szervek ismerték fel az atomkutatás jelentőségét, hanem a nagy ipari monopóliumok is, s így, elsősorban az Egyesült Államokban, gombamódra szaporodtak a magánkézben levő kutatólaboratóriumok, de megnőtt e tekintetben az egyetemeknek nyújtott támogatás is. Sok más eszköz mellett a kutatók rendelkezésére állt a részecskék mozgásának megfigyelését lehetővé tevő — és ma is nélkülözhetetlen — Wilson-féle ködkamra. Charles Wilson (1869—1959) angol fizikus ködkamrájával a legfontosabb mérőeszközt adta az atomfizikusok kezébe. Kamrája változtatható térfogatú edény, amelyben túlhevitett vízgőz vagy alkoholgőz van. Ha hirtelen megnöveljük a kamra térfogatát, a benne levő gőz lehűl, s a kamrában levő elemi részecskék útja — ködcsík formájában — láthatóvá válik, le is fényképezhető. A megtett út sokféle adatot szolgáltat: a pálya görbülete a sebességre és a fajlagos töltésre, a pálya hossza az energiára stb. Wilson, aki felfedezéséért Nobel-díjat kapott, gyakorlati ember volt. A csendes időszaknak megvolt az elméleti embere is: Niels Bohr dán fizikus. Bohr Rutherford és Planck megállapításait „dolgozza ösz- sze”. Megállapítja, hogy: ..az atomok belsejében meghatározott pályák vannak, s az elektronok csak ezeken keringhetnek. Bohr kísérletek nélkül jutott e megállapításra, s éppen ezért rendkívül hevesen és sokan támadták, ö azonban bebizonyítja igazát: elmélete alkalmazásával kiszámítja a hidrogén spektrumvonalait, s azokat a későbbi kísérletek tökéletesen igazolják. Bohr elmélete egyet jelentett annak felismerésével, hogyha az elektronok pályájukról külső behatás — elektromágneses sugárzás, fény stb. — nyomán kisebb energiájú pályára térnek át, akkor fényt, tehát energiát sugároznak ki, azaz már közel járunk az atomenergia szó megfogalmazásához. Az ehhez való eljutásnak ahogy említettük — érdekes akadálya volt: nem állt a kutatók rendelkezésére tökéletes „fegyver” az atommagok bombázásához. Egyetlen ilyet, az alfa részecskét ismerték, ez pedig — pozitív elektromos töltése miatt — alig használható, mert a szintén pozitív töltésű atommagok taszítják, s csak elenyésző hányaduknak sikerül behatolni az atommagba. Üj „fegyverre” volt tehát szükség. Fel is fedezték ezt, bár akkor még nem tudták — mi az . . . A neutron 1931 utolsó hónapjaiban Bothe és Becker német fizikusok, a berillium atommagjainak bombázása közben rendkívül nagy energiájú, eddig ismeretlen sugárzást fedeznek fel. A sugárzás áthatolóképessége minden várakozást felülmúl, minden olyan akadályon áthatol, ahol az alfa részecske csődöt mondott. Bothe és Becker közzéteszik megfigyeléseiket, nem is sejtve: egy lépés kellene még a nagy felfedezéshez! Frédéric Joliot Curie — Iréné Curie férje, aki a nagy név iránti tiszteletből vette fel a magáé mellé a Curie nevet — és felesége továbbfejlesztve a Bothe—Becker- féle kísérleteket, a Wilson- féle ködkamrában megfigyelik az új, eddig ismeretlen részecske nyomait, s több, helytálló megállapítást tesznek annak természetére vonatkozóan. Fél lépésnyire vannak a nagy felfedezéstől de ez a fél lépést egy „szerencsésebb” ember teszi meg: Chadwick angol fizikus. Sir James Chadwick 1891- ben született, Rutherford tanítványa volt, majd Németországban dolgozott Geiger mellett A huszas években tér vissza Angliába, s Cambrige- ban folytatja kísérleteit. Amikor értesül a Bothe—Becker, illetve a Curie-féle kísérletekről, maga is azonnal ezzel kezd foglalkozni. Megteszi a fél lépést... ötven centiméter vastag ólomrétegen bocsátja keresztül az ismeretlen sugárzást, s megállapítja, energiája alig változott. A minden eddigi sugárzással szemben tökéletes árnyékolást — védelmet — biztosító ólom e sugárzás ellen nem jelent védelmet. Chadwick ezek után ólom helyett paraffinréteget alkalmaz. Az eredmény meghökkentő: az ólmon szinte akadálytalanul áthatoló részecskék a vékony paraffinrétegben majdnem teljes energiájukat elvesztették. Az angol fizikus — nagyon helyesen — úgy okoskodott: ha ezek az ismeretlen részecskék olyan anyagon hatolnak át, amelynek atommagjai nehezebbek náluk, akkor azokkal összeütközve lepattannak róluk, energiájukat azonban megtartják. Ha azonban olyan anyagon hatolnak át, amelynek atommagjai a részecskék súlyával majdnem azonosak, akkor a részecskék az összeütközéskor leadják energiájukat, azaz — lefékeződnek. Az ólom atommagjai nehezebbek, a paraffin atommagjai azonban majdnem azonos súlyúak a részecskékkel. A paraffinban sok a hidrogénatom ,azaz a részecskék súlya megfelel a protonok, a hidrogénatom magja súlyának. Ha ez így van — s a kísérletek ezt igazolták — akkor a már sejtett, de eddig még fel nem fedezett — neutronról van szó! A semleges töltésű neutronok az atommag bombázása iegtökéletesébb fegyverének bizonyultak. A fizikusok megkapták azt a fegyvert, amely a további, gyors előrehaladást biztosította — Chadwick pedig a Nobel-díjat. A neutron felfedezéséről 1932 február 27-én számolt be a Royal Society ülésén, s másnap már a Curie házaspár is tudta, hogy — megelőzték őket.. 1932 a magfizika nagy esztendejének bizonyult. H. C. Urey, az amerikai Columbia egyetem professzora felfedezi a nehézhidrogént (deutérium'l. az angol Rutherford intézet két kutatója, J. D. Cockroft és E. T. S. Walton pedig protonsugarat állítanak elő, s annak segítségével végrehajtják a világ első ’.atomrobbantását”, a hatszázezer volt feszültség segítségével felgyorsított protonokkal szétrobbantják a lítium atommagjait. Ugyanez évben E. O. Lawran- ce amerikai professzor, a kaliforniai egyetem laboratóriumának vezetője megalkotja és működésbe hozza ‘ az első ciklotront, a részecske- gyorsító berendezések ma már népes családjának első tagját. (Itt kell megjegyeznünk, hogy a közhiedelemmel ellentétben a részecske-gyorsítók — ciklotron, szinkrofazotron, betatron stb. — nem energiatermelő berendezések, nem atomreaktorok, hanem tudományos kutatóeszközök, amelyek csakis különböző vizsgálatokra ás mérésekre szolgálnak.) Ezzel még korántsincs vége az 1932-es év eredményeinek. C. D. Andersen amerikai fizikus — aki Szkobelcin szovjet fizikushoz hasonlóan a kozmikus sugárzás tanulmányozásában ért el jelentős sikereket — felfedezi a pozitív töltésű elektronokat, azaz a pozitront. (Andersen később még egy jelentős felfedezéssel növelte sikereit: ő mutatta ki először a mű-mezon létezését.) Következik: Ismét Ctmsék
