Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-05 / 183. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Sorozatban készül az új gáztűzhely AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGfEI TANÁCS LAPIA NOGRAD XXI. ÉVF. 183. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1965. AUGUSZTUS 5. CSÜTÖRTÖK. Sok ezer ember kenyeréért Még zölden hullámzó, gabonatenger volt mindenütt a határ, amikor Nógrád megye közös gazdaságaiban már traktorosok százai, szövetkezeti tagok ezrei készültek az esztendő legnagyobb munkájára, a gabonabetakarításra. Soha ilyen gond, ennyi körültekintés nem előzte meg az aratást, cséplést a mező- gazdasági üzemekben, mint az idén. A szorgalom az igyekezet érthető volt, hiszen a tét óriási. Búzából, rozsból több mint 44 000 hold nevelt termést. A rendkívüli időjárás azonban felborította a józan emberi számításokat. A 80 esztendős tereskei kaszás, Dóbiás Mihály is azt mondja, mint a sok nyarat látott, sokat tapasztalt többi öregek: ilyen esős hideg, felhős napokkal tele nyárra, nemigen emlékeznek. Az idén késett a gabona érése. A 68 000 hold árpa, búza és rozsföldon a szokásosnál két héttel később indulhatott csak a munka. Azért a gépek, a több mint 100 kombájn, 260 aratógép, rendrevágó, ha nem is könnyűszerrel, de már megbirkózott volna a gabonatengerrel. Az esőfelhők azonban szinte szakadatlanul ontják u csapadékot. A sokat próbált kom báj nosok, aratógépkezelők, Simon Ferenc, Topolcsik János. Sidi Károly meg a többiek,, szinte erejüket megfeszítve dolgoznak, ha az idő engedi. A nedves talajjal, n sűrű, erősen megdőlt, kuszáit gabonával azonban a gépek nehezen boldogulnak. Megnövekedett mindenütt a kézi kasza becsülete. A szövetkezeti tagokból, ipari munkásokból verbuvált kaszások több mint 30 000 holdat vágtak már le eddig is a közös gazdaságok határálban. Nemcsak azért teszik, mert munkájukért pénzt, gabonát kapnak, hisz nemcsak maguknak aratnak! A búza sok ezer ember kenyerét jelenti. S ez a nagy felelősség ad újra erőt a gépeket kormányzó kaszát suhogtató karoknak. Köszönet érte mindannyiuk- nak. Igaz, sok múlik az időjáráson, de azon is, ha a falu népe mindenütt meg akarja menteni a termést. Itt a megyében 8000 ezer vagon gabonáról van szó, amelynek nagy része még keresztekbe van rakva kint van a tarlón. Mintegy 24 ezer holdról még most kell levágni a gabonát. Ezekben a napokban parancsoló szükség, hogy a falu népe, a termelőszövetkezeti tagok, férfiak és asszonyok, Ipari munkások, bányászok, KISZ-fiatalok tovább folytassák a nagy küzdelmet az idővel, hogy megmenthessenek minden szem gabonát. A termelőszövetkezeti tagok eddig sem tétlenkedtek. Becsülettel dolgoznak most is. Amikor felszakadnak a szürke esőfelhők, kisüt a nap, újult erővel kezdi a munkát. Az esőverte gabonacsomókat rakják szét a napon, s ha annyira megszikkad, hogy vontatóra, szekérre rakhatják, máris indítják a szérűre. Az egész falu, a társadalom összefogására van tehát szükség, hogy meggyorsítsuk a gabona útját a határból a magtárba. Karancskesziben nagybátonyi KISZ-fiatalok segítenek a hordásban. Balassagyarmaton, ahol a termelőszövetkezeti tagok nagy része idős, nem teljes munkabíró ember, rimóciak rakják vontatóra .szekerekre kinn a gabonaföldeken a kereszteket. A Salgótarjáni Öblösüveggyár munkásai a pilinyi, az endrefalvai, szalmatercsi gazdaságokban segítenek, hogy mentsenek minden szem gabonát. mindannyiunk ke- nverét. A normák vizsgálata folyamatos feladat Ülésezett az SzMT Elnöksége A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége augusztus 4-én, szerdán rendkívüli ülést tartott. t\z elnökség egyebek között megtárgyalta a normáknak a megye üzemeiben történt felülvizsgálatát és kiigazítását. Megállapította, hogy a felülvizsgálat — ahol az a veszteségidők, a technológiai folyamatok alapos tanu’mányo- zására támaszkodott — a termelékenység emelését szolgáló tartalékok feltárását és realizálását eredményezte. Több üzemben — mint például a szénbányákban, a Nóg- rádkövesdi Kőbányában — a normák felülvizsgálatát összekapcsolták a bizonylati fegyelem, a munkaat- vétel megszigorításával, megszilárdításával, valamint a jobb minőségre ösztönző intézkedések bevezetésével. A normák széleskörű felülvizsgálatának említésre méltó eredménye, hogy jelentősen megnövekedett a teljesítménybérért dolgozó munkások számaránya. Kedvezően változott a normafajták aránya is a becsült és statisztikai normák rovására, illetve a műszaki normák javára. A normarendezéssel kapcsolatos teendők több vállalat gazdasági-műszaki vezetőit, dolgozóit arra ösztökélte, hogy szorgalmazzák a veszteség idők okainak módszeres tudományos feltárását, elemzését. Az SZMT elnöksége ugyanakkor azt is megállapította, bogy néhány vállalatnál nem a kellő körültekintéssel jártak el. Előfordultak hibák a normarendeaésben az Acélárugyárban, Öblösüveggyáraz új normát, s nem ritka a negyven-ötvenszázalékos teljesítés sem, mert a normák megállapítása során — egyebek között — nem vették számításba az előkészületi és befejezési időt, a pihenési és a személyi szükségleti időt, azonkívül a dolgozókkal olyan műveleteket is elvégeztetnek, amelyeket a norma felvételekor nem vettek figyelembe. Ami egyébként a megyei vállalatok dolgozóinak normarendezés utáni teljesítményeit illeti, általában az a tapasztalat, hogy a bizonyos zökkenő után emelkedni kezdett, illetve a keresetek máris megközelítették, vagy elérték a korábbi színvonalat. Az elnökiég felhívta a figyelmet arra, hogy bár a normarendezéssel kapcsolatban megélénkült a műszaki fejlesztési tevékenység is, az nem mindenütt érte el a várt színvonalat. Rámutatott arra is, hogy a legtöbb vállalat műszaki fejlesztési tennivalóinak megvalósítására az esztendő második felében kerül sor. A vállalatok vezetőin ;k feladatai äTTörmSk"* ’Kárban-' tartásával kapcsolatban tehál nyilván nem értek véget. A változó termelési feltételek megkövetelik a normák folyamatos igazítását is. Ha ez gyakorlat meghonosodik, a jövőben elkerülhetők lesznek azok a bonyodalmak, tévedések és félreértések, amelyek ebben az esetben a kampány-módszer velejárói. Az SZMT ülés a továbbiakban, Bányagépgyárban. Kütö- ban megtárgyalta a felszabanösen vonatkozik ez a Nógrád megyei Textilipari Vállalatra, ahol a dolgozók többsége 85 százalék alatt teljesíti dulási munkaverseny féléves eredményeit és tapasztalatait, a szakszervezeti politikai oktatás helyzetét és más kérdéseket. A Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregységében sorazatba készül a gyár új terméke, az M—102 gáztűzhely. A szerelőszalagon a Jegorov-brigád tagjai: Fájd István, Men- czel Sándorné és Bede Erzséb et a gáztűzhelyek szerelésén dolgoznak Foto: Koppány A takarékosság a társadalom és az egyén együttes érdeke Ankét Mátranovákon Bányaipari Dolgozók ben figyelemreméltó ankét Szakszervezete Központi Bizottsága és az Országos Taka- I rékpénztár közös rendezéséDeeemliei» lO-re teljesíti éves export tervét a Salgótarjani Acélárugyár Ismeretes a salgótarjáni városi pártbizottság év eleji felhívása: azok az ipari üzemek, amelyek exportra is termelnek, tegyenek eleget szállítási kötelezettségeiknek december 15-ig. Hogy a felhívás kedvező visszhangra talált, meggyőzően bizonyítják az esztendő első felében végzett munka közzétett eredményei. Néhány héttel ezelőtt a Salgótarjáni Acélárugyárban újabb elhatározás születetett. A gyár dolgozói ígéretet tettek: éves export tervüket december 10-ig teljesítik. Sajnos, júliusban súlyos lemaradás keletkezett a gyár export-termelésében, amit több ok idézett elő. Első helyen emlegetik a nagyjavítást, amely erre az időszakra esett, ráadásul azt több helyen nem az előre tervezett időpontban hajtották végre. A hideghengerműben tetézte a problémákat, hogy a nagyjavítás után az új védőgáz üzemszerű bevezetése a hónap első harmadában csupán harminc százalékos eredményt hozott, ezért a gyáregység export-feladatainak a felét sem teljesítette. Nem dicsekedhet a júliussal a huzalmű sem, ahol különösen az exportrugó szállítás kevesebb a tervezettnél — bár ebben elsősorban a FERUNION külkereskedelmi vállalat a ludas. Nem küldött időben elegendő megrendelést a máskülönben kelendő árura. És annak ellenére, hogy a kovácsoló gyáregység kiviteli tervét jóval túlhaladta, a vállalatot a kötelezőnél több mint negyven százalékkal kevesebb export áru hagyta el júliusban. Ha tehát a gyár kollektívája adott szavának eleget akar tenni, bőven van tennivalója. Az Acélárugyár dolgozói hosszú idő óta kitűntek azzal, hogy termelési feladataikat negyedévről negyedévre ütemesen teljesítették. Az az érzékeny veszteség, amely júliusban keletkezett, csak megfeszített munkával pótolható. Azonkívül különösképpen kell ügyelni arra, hogy az ütemes, folyamatos termelés sehol se szakadjon meg. A vállalat export bizottsága — megtárgyalva a problémákat — éppen ezért javasolta a termelési osztálynak figyelőszolgálat létrehozását. Az osztály a javaslatot magáévá tette, a figyelő szolgálat megalakult. Feladata, hogy ellenőrizze: rendelkezésre áilnak-e az export cikkek gyártásához szükséges alapanyagok, tanulmányozza a gyártás folyamatát egészen az áru beszállításáig, s ahol szükség van, az üzemek segítségére siessen. A cél: előmozdítani az export-terv hónapról hónapra való teljesítését, illeve túlteljesítését, s az éves exportterv teljesítését december 10- ÍSzajlott le tegnap délelőtt Mátranovákon. A Bányász Művelődési Otthonban a Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeinek párttitkárai, szaksz^rve - zeti bizottságok vezetői jelenlek meg. hogy megvitassák a takarékosság eddigi eredményeit. módszereit és azt, hogyan lehetne a takarékosság gondolatát nemcsak a megyeben hanem országosan is szélesebb körben elterjeszteni. A vitaindító előadást Pintér Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának osztályvezetője tartotta. A többi között kijelentette: a szakszervezet legyen szervezője, irányítója a takarékossági mozgalomnak. Az az ember, aki egyéni életében is megtanult takarékoskodni, másképpen bánik a szerszámmal, a társadalom tulajdonával is — mondotta, majd így folytatta. — A mai ankét célja az, hogy a közelgő bányásznap előtt a még kívülállókat is aki számokkal illusztrálta Nógrád megye dolgozóinak takarékossági eredményeit. Elmondotta: a megye az országban ötödiknek nyerte el a Takarékos megye megtisztelő címet. Ez azt jelenti, hogy a megyében ma már több mint 50 ezer család rendelkezik betétkönyvvel és a megtakarított össze meghaladja a 280 millió forintot. Külön foglalkozott a bányászok takarékos- sági mozgalmával. Mint mondotta 1950-ben még alig áO ezer forintot helyeztek el takarékban a nógrádi bányászok. Két év múlva, 1952-ben már 769 bányász 488 ezer forinttal növelte takarékbetétjét a kézhez kapott hűségjutalomból. Az elmúlt években a Nógrádi bányászok több mint hétezer betétkönyvet váltottak és a Bányásznap után 10- 11 millió forintot tettek vagy kamatozó vagy nyereménybetétkönyvbe abból a pénzből, amelyet a kormány hűségjutalom címen adott számukra. Szamoshelyi Jenő ezután győzzük meg a takarékosság több érdekes adattal bizonyította a takarékossági eredményeket, azt, hogyan válhat valóra az ember, egy-egy család terve. nemes gondolatáról. Személyes példamutatással segítsük elő, hogy az emberek álmai éppen a takarékosságon keresztül váljanak valóra. A takarékpénztár számos más lehetőség mellett éppen ezt kívánja elősegíteni. A mátranováki takarékossági ankéton még számos résztvevő szólalt fel s több hasznos javaslattal segítették elő, Pintér Antal után szót kért hogy ebben az évben tovább Szamoshelyi Jenő, az OTP növekedjék a takarékos bá- Nógrád megyei igazgatója is, nyászok szár*».
