Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)

1965-08-23 / 197. szám

Vü&s nroletárim. egyesüljetek? AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T Á N Á C S 1 AP ) A XXI. ÉVF. 197. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1965. AUGUSZTUS 23. HÉTFŐ. Szerte az országban bensőséges ünnepségek voltak Alkotmányunk születésének 16. évfordulója bensősé­ges ünnepségek és nagygyűlések jegyében zajlott le szer­le az országban. Zászlódíszt öltöttek a városok és falvak, s a földeken sokhelyütt emberek, gépek dolgoztak. Az ünnep reggelén a rádióban és a televízióban Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke méltatta augusztus 20-a jelentő­ségét. Szerte az országban nagygyűléseken találkoztak a dolgozók pártunk, kormányunk vezetőivel. Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára Mohácson, a járási művelődési ház szabadtéri színpadán tartott beszédet. Szirmai István, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára Egerben volt a nagygyűlés szónoka, Péter János külügymi­niszter Miskolcon az SZMT színháztermében, Erdei Fe­renc, a Hazafias Népfront főtitkára, az újszegedi liget év­százados tölgyei, platánjai alatt mondott beszédet az alkot­mány évfordulóját ünneplők előtt. Megyénkben a párt, az államhatalom képviselői mun­kás-paraszt gyűléseken találkoztak az ünneplőkkel. Töbú mint háromezer ember vett részt a hollókői kulturális ün­nepségeken. Számos termelőszövetkezetbe, faluba látogat­tak el az üzemi dolgozók képviselői. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának ünnepi beszédét a viharsarok székhelyén, Békéscsabán, a város főterén húszezren hallgatták meg. Kádár János elvtárs beszéde Gazdag műsor szórakoztatta Hollókőn az alkotmány iinne yi közönséget. A kazáriak itt is nagy sikert arattak „Ka zári lakodalmas’” című jele netükkel. — Tisztelettel emlékezünk a magyar államot megalapító István királyra és még na­gyobb lelkesedéssel, teljes szívünkből köszöntjük az új munkásállamot megalapító magyar népet és alkotmányát. Nagy tapssal fogadott be­vezető szava után hálával emlékezett meg a hazánkat felszabadító szovjet népről es azokról a hősökről, akik ezen a földön meghaltak a nepek, a magyar nép szabad­sagáért. — Ma ünnepelünk — foly­tatta —, azonban életünk tör­vénye a munka, társadal­munk a munka társadalma. Alkotmányunk kimondja, hogy a munkához mindenki­nek joga van, de a munka egyben kötelezettséget is je­lent. Hozzátette: a nép joggal elvárja, hogy minden egészsé­ges, munkaképes ember dol­gozzék. Kádár János a továbbiak­ban a felszabadulás óta eltelt húsz esztendő eredményeiről szólt. Példaként említette, hogy a magyar ipar hatszor annyit termel, mint 1938-ban es a magyar mezőgazdaság is mintegy harmadával termel többet, mint a háború előtt. Hozzáfűzte, hogy a fejlődés az élet minden területén ha­sonló képet mutat. Jellemzé­sül a magyar nép művelődé­sének előrehaladásáról szólt: jelenleg Magyarországon több mint kétmillió ember tanul. A párt első titkára ezután azokról az időkről beszélt, amikor a nép százezrei éhez­tek, rongyokban jártak és mint mondotta: „a dolgozó ember az országutak vándora volt”. — Ma van munka és a mun­káért tisztességes kereset jár — folytatta. Van ingyenes betegbiztosítás, öregségi biz­tosítás. fizetett szabadság és számos más vívmány. Ered­ményeink közül a legfonto­sabb. hogy megvetettük a szocialista társadalmi rend alapiait. véget vetettünk a ’^zsákmánvolás rendszerének, és ezzel megteremtettük an­nak feltételét, hoev minden a’kötő munka eredménye a dolgozó nép javát szolgálja. A »rítrmánvok V'^rvH' T7 í» (áH-Ákes. hogv nálunk tisztelik p dolgozó ember méltóságát éc nénfinbn„V is meenan a maga becsülete. A párt ve­zetésével, nagy harccal és helyes politikával értük ezt eL — Politikánk lényeges vo­nása — mondotta —, válto­zatlanul tovább erősíteni a párt és a nép egységét, álla­munk legfőbb poltikai alap­ját, a munkás-paraszt szö­vetséget. A munkás-paraszt szövetségének társadalmi célja van: a szocialista társadalom felépíése. A két nagy dolgozó osz­tály egyetértése és szö­vetsége államunk legfőbb politikai alapja, mert népünk összes többi ré­tege e két osztály köré tömö­rül, s ezt az egész összefo­gást a munkásosztály vezeti. A nemzeti összefogásnak is az a célja, hogy védjük és erősítsük a népi hatalmat, építsük föl teljesen a szo­cialista társadalmat. Ez a mi politikánk — hangsúlyozta nagy taps közepette. A továbbiakban a párt első titkára arról beszélt, hogy vannak nálunk meggyóződé- ses kommunisták, szocialista emberek — nagyon nagy többségben —, akad egy ke­vés antikommunista is, de közbül még van nagyon sok ember, aki se nem kommunis­ta, se nem antikommunista. Az ilyen embereknek is van munkahelyük — hivatal, gyár vagy mezőgazdasági üzem —, ténylegesen a szocialista tár­sadalom építésében vesznek részt, mert az egész társada­lom a szocializmust építi. Kádár János hozzátette: — ebben az értelemben mond­tam korábban, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Ez helyes is! A nép nagy többsége jó szívvel magáévá teszi a párt politikáját és a párt módszereit. mert nemcsak az a döntő, rV‘L Hirdetek, az is szá­mít, hogy hogyan hirdetem. Ezért fontos a módszer a párt politikájában. Demokra­tikus módszereink vannak minden becsületes dolgozóval szemben és erélyes módsze­reink is vannak tartalékban a nem becsületes emberekkel szemben. Ez a helyes, így építünk és dolgozunk a gaz­dasági, a kulturális élet és minden más területen. Ez megfelelően tükröződik is a munkában. A párt első titkára ezután a népgazdasági terv első fél­évének teljesítéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a számok nem rosszak, már jelentkezik a Központi Bizottság gazdasági munkával foglalkozó decem­beri határozatának eredmé­nye. Az ipari termelés 6 százalékkal növekedett, a termelékenység 5 százalékkal és igen jó az egészben az, hogy a termelés mennyiségi növekedésének 85 százalékát nem új létszámmal, hanem a munka nagyobb termelékeny­ségével értük el. Ennek a határozatnak a szellemében kell tovább dolgozni. — Vannak természetesen problémák, nehézségek, aka­dályok is — folytatta, ame­lyek különböző emberekre kü­lönbözőképpen hatnak. A kis­hitű embert az akadály letö­ri, a bátor embert még na­gyobb bátorságra serkenti. A fejünket mindig kellett tör­nünk és dolgozni mindig kel­lett. Az akadályokkal is bát­ran szembe kell nézni és harcunkkal, két kezünk munkájával, ésszel le le­het azokat küzdeni. Az akadályok részben tör­ténelmiek, hiszen nekünk év­százados elmaradást kellett 20 esztendő alatt behoznunk. Le kellett győznünk közbeeső akadályokat is, mint a száj- és körömfájás, a rettenetes esőzések egész tavasszal, az­után a nagy árvíz. Amikor mindenféle bajok vannak, egyesek sapánkodnak, össze­csapják a kezüket: istenem, mi lesz? Nem azon kell gon­dolkoznunk, ogy most mi lesz, hanem azt kell mondanunk, hogy ha cigánygyerekek po­tyognak az égből, akkor is kommunizmus lesz. És ha így látunk hozzá, akkor legyőzünk minden nehézséget. Állatállo­mányunk alapjában véve ki­heverte a nagyon súlyos száj- és körömfájást és most dol­gozunk. harcolunk éves tervünk, ötéves tervünk jó befe­jezéséért. Országosan most az aratási munkában vagyunk, ami az idén nagy és különösen ne­héz. Pillanatnyilag az egész országban 90 százalék felett van a learatott gabona rész­aránya. Jelenleg a dolog úgy áll. hogy a gabona-veszteség közel négy százalék — ennyi ment tönkre a belvizek, a ki­öntések miatt — viszont a gabonatermés országosan — úgylátszik — valamivel a ter­vezett felett lesz és valószínű, hogy kenyér­gabona-tervünket mégis teljesítjük. Ami a kukoricát illeti, az is jól mutat és ha szép, napos őszünk lesz, akkor a kuko­Palotáson augusztus 20-án délután, a községi parkban rendeztek nagygyűlést. A járás több falujából érkezett vendégeket, a helybeli közön­séget. a körzeti pártbizottság titkára üdvözölte a népfront nevében, majd Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP KB. pót­tagja. a megyei pártbizott­ság első titkára, országgyűlé­si képviselőnk mondott ünne­pi beszédet. — Ezen a napon, — emlé­keztetett Jakab elvtárs — évszázadokon át I. Istvánt, a ma is tisztelt államalapítót ünnepelték; 1949 óta ez az ünnep az állam építőié. A ricatermés is rendes lesz. Ezért mondom, hogy ha ösz- szefogva megnyomjuk a mun­kát, akkor legyőzzük a nehéz­ségeket, viszont ha nem, ak­kor a nehézségek győznek le minket. Kádár János ezután külpo­litikai kérdésekkel foglalko­zott. A magyar nép a legha­tározottabban, a legélesebben elítéli az Egyesült Államok agresszív lépéseit. Elvi állás­pontunk, hogy az államoknak békében és függetlenségben kell élniök és ezért megbélye­gezünk minden háborús pro­vokációt és agressziót. Szo­lidárisak vagyunk a vietnami néppel, a Dél-Vietnamban élőikkel és az észak-vietna­miakkal egyaránt. Mi azt valljuk, hogy a szo­cializmus világügy, a béke az egész emberiség ügye és mind a szocializmus, mind a béke ügye oszthatatlan. Aki a szocializmus és a béke hí­ve, annak mindig ott van a helye, ahol ki kell állni a szocializmusért, a nemzeti füg­getlenségért, és a békéért. A jelenlegi viszonyok közt az emberiségnek létérde­ke fűződik ahhoz, hogy megakadályozzuk egy új világháború kitörését és ezért ma a kommunizmus minden őszinte híve a béké­nek is híve. A párt első titkára beszédé­nek befejező részében kijelen­tette : — A Központi Bizottság biztosan tartja a kezében az ügyek vezetését, irányítását. Szüntelenül arra törekszünk, hogy a tömegekkel együtt dolgozzunk. A tapasztalat bi­zonyítja, hogy a világos, határozott és megfelelő pártvezetés elengedhetetlen feltétele az előrehaladásnak. a jobb életnek. Ha ezt követjük, ha hívek maradunk marxista elveink­hez, ahhoz, hogy a néptöme- gekkel, a munkásosztállyal a parasztsággal, az értelmisé­giekkel nagyon szoros egység­ben dolgozunk, ha a hibákat nem kenjük el és az eredmé­nyeket sem becsüljük le, ak­kor a jövendő évek ugyan­úgy, miként a elmúlt évek is, nagy sikereket, eredményeke' és a szocializmus új győzel­meit hozzák népünk számá­ra — fejezte be nagv taps kö­zepette szavait Kádár János elvtárs. dolgozó népnek, a szocializ­musnak köszönhetjük, hogy mindenkinek elegendő jut ma már ebben az országban Hazánkban rendíthetetlene! a szocializmus alapjai; fejlc désünk útja egyenes, ha ne hány napi probléma miait nem is mentes a göröngyök­től. Ma hatszor annyit ter­mel iparunk, mint termelt a Horthy-időkben; ebben az esztendőben először érte el megyénk kenyérgabonából a holdanként tíz métermázsás áltagot. S hogy elérte, az nemcsak a korszerű agrotech­nikai vívmányoknak, hanem a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban helyt­álló. szívükben a szocializ­mus eszméjét hordozó embe­reknek is köszönhető. Jakab Sándor elvtárs a to­vábbiakban méltatta a szo­cialista brigádok eredményeit, s utalt arra, hogy a mánál is szebb holnapunkat a munka mellett tanulással is megala­pozzuk. Magyarország; n minden ötödik állampolgár gyermek és felnőtt — álta­lános-, közép- vagy főiskolán, egytemen gyarapítja tudását. Az emberek tudásvágya, a szo­cializmus adta lehetősegek eredményezték, hogy mind országszerte, mind megyénk­ben új jólképzett, társadal­munkhoz hű értelmiségi réteg alakult ki. Ilyen társadalmi körülmények között joggal tekintjük lezártnak azt a rö­vid korszakot, amelv alatt „kerül, amibe kerül” módon építettünk. Hatalmas értékű Ünnepi díszbe öltözött az Alkotmány napjára Hollókő. Népviseletbe öltözött fiúk és lányok járták a falu utcáit. Autóbuszokon, vontatókon, kerékpárokon és lovas szeke­reken érkeztek erre a napra nemcsak a környék, hanem a távolabbi községekből. Ma­gyar, német és szlovák sza­vak keveredtek a forgatag­ban. Az ünnepségre eljöttek a Helbrai Kórus, a CSISZ lo­sonci járásának küldöttei is. Alig tíz óra után kezdődött meg a színes felvonulás. Elől nemzeti beruházásaink hasz­nát már élvezzük, az új léte­sítmények alapjait pedig im­már kellő megfontolás, gaz­daságossági számítások után rakjuk le. — Változatlanul valljuk, s megvalósítjuk azt az elvet, amely szerint aki nem dolgo­zik, az ne is egyék: s kitelje­sítjük azzal, hogy aki jól dol­gozik, az jobban és szebben éljen, — hangsúlyozta a szó­nok. Beszéde befejező részében Jakab elvtárs fontosabb kül­politikai kérdésekkel, s azok között legrészletesebben a vietnami szabadságharccal foglalkozott. Hitet tett amel­lett, hogy a vietnami demok­ratikus erők, — bár előrelát­hatólag hosszú harc után — kivívják a győzelmet. Az ünnepi beszédet a hely­beli fiatalok színvonalas kul­túrműsora követte. a kazáiriak, a szécsényiek. kisterenyiek népviseletbe öl­tözve, utánuk a salgótarjáni bányász kórus tagjai, az ün­nepség résztvevői vonultak a szabadtéri színpad elé, ahol Bodnár József, a Szécsényi Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke nyitotta meg a megyei, járási párt, a népművelési szervek, a Haza­fias Népfront és a községi ta­nács rendezésében első ízben megrendezésre kerülő Holló­kői Napok ünnepségsorozatát. (Folytatása a 3. oldalon) Ünnepi nagygyűlés Palotáson Hollókői lapok 1965 Jól esett az első szelet az új kenyérből. A Salgótarján! bá­nyászkórus tagjai is megízlelték az új lisztből sütött ke­nyeret

Next

/
Oldalképek
Tartalom