Nógrád. 1965. augusztus (21. évfolyam. 180-204. szám)
1965-08-23 / 197. szám
Vü&s nroletárim. egyesüljetek? AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T Á N Á C S 1 AP ) A XXI. ÉVF. 197. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1965. AUGUSZTUS 23. HÉTFŐ. Szerte az országban bensőséges ünnepségek voltak Alkotmányunk születésének 16. évfordulója bensőséges ünnepségek és nagygyűlések jegyében zajlott le szerle az országban. Zászlódíszt öltöttek a városok és falvak, s a földeken sokhelyütt emberek, gépek dolgoztak. Az ünnep reggelén a rádióban és a televízióban Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke méltatta augusztus 20-a jelentőségét. Szerte az országban nagygyűléseken találkoztak a dolgozók pártunk, kormányunk vezetőivel. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Mohácson, a járási művelődési ház szabadtéri színpadán tartott beszédet. Szirmai István, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára Egerben volt a nagygyűlés szónoka, Péter János külügyminiszter Miskolcon az SZMT színháztermében, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront főtitkára, az újszegedi liget évszázados tölgyei, platánjai alatt mondott beszédet az alkotmány évfordulóját ünneplők előtt. Megyénkben a párt, az államhatalom képviselői munkás-paraszt gyűléseken találkoztak az ünneplőkkel. Töbú mint háromezer ember vett részt a hollókői kulturális ünnepségeken. Számos termelőszövetkezetbe, faluba látogattak el az üzemi dolgozók képviselői. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának ünnepi beszédét a viharsarok székhelyén, Békéscsabán, a város főterén húszezren hallgatták meg. Kádár János elvtárs beszéde Gazdag műsor szórakoztatta Hollókőn az alkotmány iinne yi közönséget. A kazáriak itt is nagy sikert arattak „Ka zári lakodalmas’” című jele netükkel. — Tisztelettel emlékezünk a magyar államot megalapító István királyra és még nagyobb lelkesedéssel, teljes szívünkből köszöntjük az új munkásállamot megalapító magyar népet és alkotmányát. Nagy tapssal fogadott bevezető szava után hálával emlékezett meg a hazánkat felszabadító szovjet népről es azokról a hősökről, akik ezen a földön meghaltak a nepek, a magyar nép szabadsagáért. — Ma ünnepelünk — folytatta —, azonban életünk törvénye a munka, társadalmunk a munka társadalma. Alkotmányunk kimondja, hogy a munkához mindenkinek joga van, de a munka egyben kötelezettséget is jelent. Hozzátette: a nép joggal elvárja, hogy minden egészséges, munkaképes ember dolgozzék. Kádár János a továbbiakban a felszabadulás óta eltelt húsz esztendő eredményeiről szólt. Példaként említette, hogy a magyar ipar hatszor annyit termel, mint 1938-ban es a magyar mezőgazdaság is mintegy harmadával termel többet, mint a háború előtt. Hozzáfűzte, hogy a fejlődés az élet minden területén hasonló képet mutat. Jellemzésül a magyar nép művelődésének előrehaladásáról szólt: jelenleg Magyarországon több mint kétmillió ember tanul. A párt első titkára ezután azokról az időkről beszélt, amikor a nép százezrei éheztek, rongyokban jártak és mint mondotta: „a dolgozó ember az országutak vándora volt”. — Ma van munka és a munkáért tisztességes kereset jár — folytatta. Van ingyenes betegbiztosítás, öregségi biztosítás. fizetett szabadság és számos más vívmány. Eredményeink közül a legfontosabb. hogy megvetettük a szocialista társadalmi rend alapiait. véget vetettünk a ’^zsákmánvolás rendszerének, és ezzel megteremtettük annak feltételét, hoev minden a’kötő munka eredménye a dolgozó nép javát szolgálja. A »rítrmánvok V'^rvH' T7 í» (áH-Ákes. hogv nálunk tisztelik p dolgozó ember méltóságát éc nénfinbn„V is meenan a maga becsülete. A párt vezetésével, nagy harccal és helyes politikával értük ezt eL — Politikánk lényeges vonása — mondotta —, változatlanul tovább erősíteni a párt és a nép egységét, államunk legfőbb poltikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget. A munkás-paraszt szövetségének társadalmi célja van: a szocialista társadalom felépíése. A két nagy dolgozó osztály egyetértése és szövetsége államunk legfőbb politikai alapja, mert népünk összes többi rétege e két osztály köré tömörül, s ezt az egész összefogást a munkásosztály vezeti. A nemzeti összefogásnak is az a célja, hogy védjük és erősítsük a népi hatalmat, építsük föl teljesen a szocialista társadalmat. Ez a mi politikánk — hangsúlyozta nagy taps közepette. A továbbiakban a párt első titkára arról beszélt, hogy vannak nálunk meggyóződé- ses kommunisták, szocialista emberek — nagyon nagy többségben —, akad egy kevés antikommunista is, de közbül még van nagyon sok ember, aki se nem kommunista, se nem antikommunista. Az ilyen embereknek is van munkahelyük — hivatal, gyár vagy mezőgazdasági üzem —, ténylegesen a szocialista társadalom építésében vesznek részt, mert az egész társadalom a szocializmust építi. Kádár János hozzátette: — ebben az értelemben mondtam korábban, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Ez helyes is! A nép nagy többsége jó szívvel magáévá teszi a párt politikáját és a párt módszereit. mert nemcsak az a döntő, rV‘L Hirdetek, az is számít, hogy hogyan hirdetem. Ezért fontos a módszer a párt politikájában. Demokratikus módszereink vannak minden becsületes dolgozóval szemben és erélyes módszereink is vannak tartalékban a nem becsületes emberekkel szemben. Ez a helyes, így építünk és dolgozunk a gazdasági, a kulturális élet és minden más területen. Ez megfelelően tükröződik is a munkában. A párt első titkára ezután a népgazdasági terv első félévének teljesítéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a számok nem rosszak, már jelentkezik a Központi Bizottság gazdasági munkával foglalkozó decemberi határozatának eredménye. Az ipari termelés 6 százalékkal növekedett, a termelékenység 5 százalékkal és igen jó az egészben az, hogy a termelés mennyiségi növekedésének 85 százalékát nem új létszámmal, hanem a munka nagyobb termelékenységével értük el. Ennek a határozatnak a szellemében kell tovább dolgozni. — Vannak természetesen problémák, nehézségek, akadályok is — folytatta, amelyek különböző emberekre különbözőképpen hatnak. A kishitű embert az akadály letöri, a bátor embert még nagyobb bátorságra serkenti. A fejünket mindig kellett törnünk és dolgozni mindig kellett. Az akadályokkal is bátran szembe kell nézni és harcunkkal, két kezünk munkájával, ésszel le lehet azokat küzdeni. Az akadályok részben történelmiek, hiszen nekünk évszázados elmaradást kellett 20 esztendő alatt behoznunk. Le kellett győznünk közbeeső akadályokat is, mint a száj- és körömfájás, a rettenetes esőzések egész tavasszal, azután a nagy árvíz. Amikor mindenféle bajok vannak, egyesek sapánkodnak, összecsapják a kezüket: istenem, mi lesz? Nem azon kell gondolkoznunk, ogy most mi lesz, hanem azt kell mondanunk, hogy ha cigánygyerekek potyognak az égből, akkor is kommunizmus lesz. És ha így látunk hozzá, akkor legyőzünk minden nehézséget. Állatállományunk alapjában véve kiheverte a nagyon súlyos száj- és körömfájást és most dolgozunk. harcolunk éves tervünk, ötéves tervünk jó befejezéséért. Országosan most az aratási munkában vagyunk, ami az idén nagy és különösen nehéz. Pillanatnyilag az egész országban 90 százalék felett van a learatott gabona részaránya. Jelenleg a dolog úgy áll. hogy a gabona-veszteség közel négy százalék — ennyi ment tönkre a belvizek, a kiöntések miatt — viszont a gabonatermés országosan — úgylátszik — valamivel a tervezett felett lesz és valószínű, hogy kenyérgabona-tervünket mégis teljesítjük. Ami a kukoricát illeti, az is jól mutat és ha szép, napos őszünk lesz, akkor a kukoPalotáson augusztus 20-án délután, a községi parkban rendeztek nagygyűlést. A járás több falujából érkezett vendégeket, a helybeli közönséget. a körzeti pártbizottság titkára üdvözölte a népfront nevében, majd Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP KB. póttagja. a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselőnk mondott ünnepi beszédet. — Ezen a napon, — emlékeztetett Jakab elvtárs — évszázadokon át I. Istvánt, a ma is tisztelt államalapítót ünnepelték; 1949 óta ez az ünnep az állam építőié. A ricatermés is rendes lesz. Ezért mondom, hogy ha ösz- szefogva megnyomjuk a munkát, akkor legyőzzük a nehézségeket, viszont ha nem, akkor a nehézségek győznek le minket. Kádár János ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A magyar nép a leghatározottabban, a legélesebben elítéli az Egyesült Államok agresszív lépéseit. Elvi álláspontunk, hogy az államoknak békében és függetlenségben kell élniök és ezért megbélyegezünk minden háborús provokációt és agressziót. Szolidárisak vagyunk a vietnami néppel, a Dél-Vietnamban élőikkel és az észak-vietnamiakkal egyaránt. Mi azt valljuk, hogy a szocializmus világügy, a béke az egész emberiség ügye és mind a szocializmus, mind a béke ügye oszthatatlan. Aki a szocializmus és a béke híve, annak mindig ott van a helye, ahol ki kell állni a szocializmusért, a nemzeti függetlenségért, és a békéért. A jelenlegi viszonyok közt az emberiségnek létérdeke fűződik ahhoz, hogy megakadályozzuk egy új világháború kitörését és ezért ma a kommunizmus minden őszinte híve a békének is híve. A párt első titkára beszédének befejező részében kijelentette : — A Központi Bizottság biztosan tartja a kezében az ügyek vezetését, irányítását. Szüntelenül arra törekszünk, hogy a tömegekkel együtt dolgozzunk. A tapasztalat bizonyítja, hogy a világos, határozott és megfelelő pártvezetés elengedhetetlen feltétele az előrehaladásnak. a jobb életnek. Ha ezt követjük, ha hívek maradunk marxista elveinkhez, ahhoz, hogy a néptöme- gekkel, a munkásosztállyal a parasztsággal, az értelmiségiekkel nagyon szoros egységben dolgozunk, ha a hibákat nem kenjük el és az eredményeket sem becsüljük le, akkor a jövendő évek ugyanúgy, miként a elmúlt évek is, nagy sikereket, eredményeke' és a szocializmus új győzelmeit hozzák népünk számára — fejezte be nagv taps közepette szavait Kádár János elvtárs. dolgozó népnek, a szocializmusnak köszönhetjük, hogy mindenkinek elegendő jut ma már ebben az országban Hazánkban rendíthetetlene! a szocializmus alapjai; fejlc désünk útja egyenes, ha ne hány napi probléma miait nem is mentes a göröngyöktől. Ma hatszor annyit termel iparunk, mint termelt a Horthy-időkben; ebben az esztendőben először érte el megyénk kenyérgabonából a holdanként tíz métermázsás áltagot. S hogy elérte, az nemcsak a korszerű agrotechnikai vívmányoknak, hanem a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban helytálló. szívükben a szocializmus eszméjét hordozó embereknek is köszönhető. Jakab Sándor elvtárs a továbbiakban méltatta a szocialista brigádok eredményeit, s utalt arra, hogy a mánál is szebb holnapunkat a munka mellett tanulással is megalapozzuk. Magyarország; n minden ötödik állampolgár gyermek és felnőtt — általános-, közép- vagy főiskolán, egytemen gyarapítja tudását. Az emberek tudásvágya, a szocializmus adta lehetősegek eredményezték, hogy mind országszerte, mind megyénkben új jólképzett, társadalmunkhoz hű értelmiségi réteg alakult ki. Ilyen társadalmi körülmények között joggal tekintjük lezártnak azt a rövid korszakot, amelv alatt „kerül, amibe kerül” módon építettünk. Hatalmas értékű Ünnepi díszbe öltözött az Alkotmány napjára Hollókő. Népviseletbe öltözött fiúk és lányok járták a falu utcáit. Autóbuszokon, vontatókon, kerékpárokon és lovas szekereken érkeztek erre a napra nemcsak a környék, hanem a távolabbi községekből. Magyar, német és szlovák szavak keveredtek a forgatagban. Az ünnepségre eljöttek a Helbrai Kórus, a CSISZ losonci járásának küldöttei is. Alig tíz óra után kezdődött meg a színes felvonulás. Elől nemzeti beruházásaink hasznát már élvezzük, az új létesítmények alapjait pedig immár kellő megfontolás, gazdaságossági számítások után rakjuk le. — Változatlanul valljuk, s megvalósítjuk azt az elvet, amely szerint aki nem dolgozik, az ne is egyék: s kiteljesítjük azzal, hogy aki jól dolgozik, az jobban és szebben éljen, — hangsúlyozta a szónok. Beszéde befejező részében Jakab elvtárs fontosabb külpolitikai kérdésekkel, s azok között legrészletesebben a vietnami szabadságharccal foglalkozott. Hitet tett amellett, hogy a vietnami demokratikus erők, — bár előreláthatólag hosszú harc után — kivívják a győzelmet. Az ünnepi beszédet a helybeli fiatalok színvonalas kultúrműsora követte. a kazáiriak, a szécsényiek. kisterenyiek népviseletbe öltözve, utánuk a salgótarjáni bányász kórus tagjai, az ünnepség résztvevői vonultak a szabadtéri színpad elé, ahol Bodnár József, a Szécsényi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg a megyei, járási párt, a népművelési szervek, a Hazafias Népfront és a községi tanács rendezésében első ízben megrendezésre kerülő Hollókői Napok ünnepségsorozatát. (Folytatása a 3. oldalon) Ünnepi nagygyűlés Palotáson Hollókői lapok 1965 Jól esett az első szelet az új kenyérből. A Salgótarján! bányászkórus tagjai is megízlelték az új lisztből sütött kenyeret
