Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-03 / 155. szám

1985. július 3. s20m.bat. N 0 G * A W 5 ß)rét nie t a salgótarjáni tóstrandon Bemutatjuk a vára* úi létesítményét — A* örömben űröm is akad Könnyelműség? Apuval könnyebb Több mint három év telt el azóta, hogy a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága, később a Városi Ta­nács határozatot hozott a tóstrand létesítésére Hosszú út következett ezután. Tár­gyalások. tervezgetések egész sora. később a földgépek is megjelentek, hogy mélyítsék a tó, illetve a strand medrét. A munka kezdetben lassan haladt. De jelentkeztek a vá­ros lakói. Gyárimunkások kisipari termelőszövetkezetek tagjai, iskolák tanulói. Min­dennap volt valami új. Elké­szült a szükséges földmunka. A Csatorna és Vízvezeték Épí­tő Vállalat szakemberei elké­szítették a szükséges meder- buEkolásokat, az ülepítő me­dencét, a tározó tavat, a zárt patakszelvényt. Napról napra jobban bontakozott ki a tó­strand, az egyharmados úszó­medence, s az úgynevezett ál­talános lubickoló Elkészült a móló és a díszkerítás is. A kora tavasszal ott voltaik a kertészek is. Kialakultak a Virágágyak, körvonalait mu­tatta az új park. És ez év má­jusában már jelentették: a strand alkalmas a fürdésre. Az eddigi munkálatok során csaknem 12 millió forintot használták fel a strand épí­tésére. Részben központi alap­ból, állami támogatásból, részben — több mint 600 ezer forint értékben társadalmi munkából- Ebben is példát mutattak az iparitanuló-intó- zet, a gépipari technikum diákjai, az öblösüveggyár, a ZIM munkásai, a Cipész KTSZ tagjai. A strand egy része tehát elkészült- A tóban 39348 köb­méter vizet lehet tárolni. Fel­színe 22 ezer négyzetméter, mélysége — legmélyebb— 3.6 méter. A táplálási vízhozama naponta 272 köbméter víz, s a számítások alapján a leg­nagyobb nyári melegben is a párolgási veszteség alig ha­ladja meg a 20 köbmétert. Az átszivárgó víz mennyisége sem több 11 köbméternél­Ha a salgótarjáni új tó­strandnak lenne „keresztleve­le*. körülbelül ezeket a szá­mokat jegyeznék fel rajta. S azoknak a neveit, akik Strand kezdetétől napjainkig „apásikodtak „„ építkezésnél, akik tervezték, építették, akik kétkezi munká­val segítettük, hogy elkészül lön. Nagy csoportok várakoznak naponta a Tanácsköztársaság téri autóbusz-megállónál. Az egyik kezében csak kis sza­tyor, a másikéban élelemmel megtomött táska. Sajnos, nem vigyáznák egymásra az embe­rek. Tolakodnak a buszra- Talán azért, hogy mielőbb a strandra érjenek? Valószmíí. Víaéhesek az emberek? Egé­szen bizonyos! Vasárnap — többségében úgy mondják az emberek — csaknem tízezren keresték fel az új strandot. Azóta is naponta négy-öt ezer fürdőző veszi birtokába a medencét, a csónakázó tavat, a strand környékét. Nagy te­hát az igény — tökéletesen kielégíteni azonban még aligha lehet. a egészen az Jogos volt az öröm, amikor a strand a közönség rendel­kezésére állt. Ebbe az öröm­be azonban ma még üröm is vegyül — talán éppen abból, hogy ez a strand még nem egé­szen kész, fejlődés alatt áll. Erről azonban később. Most inkább arról szóljunk, ami bosszantja a füidőzőket, amin kis jóindulattal segíteni le­hetne. Vegyük csak sorjába. Először, ami az üzemeltetőt, s a vele kooperáló többi vál­lalatot illeti. Még a strand megnyitása előtt megkezdődött a tárgy a­Napfény — fiatalság a stranton lás a városi tanács és az AKÖV között, hogy meghosz- szabbítják a 6-os számú helyi­járat vonalát. Ez megtörtént. De ezen a tárgyaláson az is felmerült, hogy az AKÖV sűrített járattal és — első­sorban a tanuló ifjúság ré­szére bérlettel — biztosítja az utazás. Sajnos, ez nem történt meg. Az elmúlt va­sárnap bizonyítja: az AKÖV nem készült fel kellően erre a forgalomra. Menetirányító nélkül a gépkocsivezetők kényük-kedvük szerint indít­ják a járatokat. Az emberek türelmetlenek. Néha joggal, más esetben jogtalanul. Va­lamit azonban tenni keli! Elsősorban azt, hogy csúcsfor­galmi időben több kocsi áll­jon a fürdőzők rendelkezésé­re, s folyamatosan indítsák a járatokat. A bérletek kiadá­sán is gondolkodni kellene. Megoldása feltétlen célszerű. Számos esetben borsot tör a fürdőzők orra alá az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat és a Vendéglátóipart Vállalat is. A strandon elhe­iurdüzok (Koppány György levételei) lyezett egységek kicsik. A Vendéglátó csapolt sort (!) mér. De nincs biztosítva a poharak mosása. A hűsítő ital csak nevében az, hüsííé- séről nem gondoskodnak. Sor'oanállás! Talán duga­széit, palackozott áruk ki­szolgálásával meg lehetne gyorsítani a vendégek ki­elégítését. Azután az sem mellékes, hogy csúcsforga­lom idején gyakorlott ember­rel ajánlatos megerősíteni az üzletet. Sokan bosszankodnak a tusoló miatt. Igazuk van. Kicsi. Annyit azonban meg lehetne oldani, hogy na­gyobb betonalapot biztosít­sanak a tusoló környékén, hagy ne a bokáig érő sárban tapossanak az emberek. A fürdőzőkről is néhány szót. Jogosak a kérések, a tanács megtalálja megoldásá­nak módját. Addig legyenek türelmesebbek a fürdőzők is. Jogos volt az a kifogás, hogy a vízben sok a högár. A tanács máris intézkedett. Szolnokról szállíttatott raga­dozóhalakat a tóba. Dg azt is elvárja a tanács — ugyan­csak jogosan —, hogy a fif'r- dőzők is jobhan vigyázzanak a strand környékére. Ne ta­possák a fiatal parkokat. Ne szórják szét a szemetet, s a strand területén, vagy közvet­len -környékén ne rendez­kedjenek he főzésre a fürdo- zők. Bizonyos, hpgy ma még a fürdőzés jó néhány alap­vető követelménye hiányzik, ehhez idp kell, s az, ÍJ0SF a fürdőzők is segítsenek ebben a munkában. A salgótarjániak mindezek ellenére örömmel vették bir­tokba a város új létesítmé­nyét, a strandot. Hiszen f>íz- nak abban, hogy fejlődik, alakul még. Ezek megnyugta­tására még az idén további három millió, jövőre p&d‘g újabb két és félmillió forin- tpt költenek fejlesztésére, korszerűsítésére. így lesz ez a további években is, mind­addig, amíg véglegesen elké­szül a strandfürdő. Az első lépéseket megtettük. És most ez a fontos. Somogyvárf Gászlq

Next

/
Oldalképek
Tartalom