Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-02 / 154. szám

1985

július 2. péntek.

NÖGRAD

3

A kár jórészt megtérül

Megyénk területén az árvíz és a belvizek sok kárt okoztak a termelőszövetkezeteknek. A legtöbb ilyen csapással sújtott közös gazdaság a szécsényi és a balassagyarmati járásban van. De az eltelt £él esztendőben nemcsak az árvíz okozott tetemes károkat a mezőgazdaságban, hanem sok helyen a szélviharok és a jégverés is.

Mindez nagyon érzékeny anyagi veszteséget jelent a gazdaságoknak. A termelőszövetkezetek — amint ilyenkor szokás — az Állami Biztosítóhoz fordultak segítségért.

Az utóbbi napokban több mint hatvan tsz jelentett

árvíz- és belvízkárt, jégkárról pedig negyvenöt tsz-től érkezett jelentés.

Vannak még emberek

Vannak még emberek, akik a szocializmus építésében elért eredményeket csak a saját maguk, vagy környezetük részére akarják hasznosítani. Nem veszik, vagy legalább is nem akarják figyelembe venni azt a munkát, amit mások végeznek a közösség érdekében.

A munkafegyelemben és a törvényességben nem lehetünk elnézőek a hibák felett. Azok az emberek, akik látják a célt, tekintet nélkül arra, hogy párttagok, vagy pártonkí- vüliek, határozottan síkra szállnak a munkafegyelem és a törvényesség betartásáért. Ilyen ember Kovács Vilmos is a Szurdok-Tőkés bányaüzem aknavezetője, aki mint vezető szilárdan sikraszáll a lazaságok, hanyagságok ellen, egyszóval igyekszik törvényeinknek érvényt szerezni. Nem tűr ellentmondást a hiányzókkal, ravaszkodókkal szemben, akik a törvényt valami módon ki akarják játszani. Néha azonban falba ütközik.

Előfordult, hogy az egyik dolgozó hét hiányzó műszak eltörlését kívánta az aknavezetőtől, aki természetesen nem teljesítette ezt a kívánságot. Utána az illető a pártszervezethez, a szakszervezethez, majd a döntőbizottsághoz fordult. Hogyhogy nem, éppen a fegyelemlazítónak adtak igazat, annak ellenére, hogy az illetőnek már több esetben is volt igazolatlan műszakmulasztása.

Hasonló példa a csillejavítóké, akik a nyolcórai munkaidőből csupán kct-három órát dolgoznak le. Az aknave- zető_ felelősségre vonta őket, és sajnos, egyes mozgalmi vezetők ismét a hanyagságot pártolták, ahelyett, hogy kiálltak volna a rendet, fegyelmet megkövetelő aknavezet j mellett.

Bár a biztosító által fizetett összeg nem pótolja teljes egészében az anyagi kárt, sokat segít, hiszen a termékekben, épületekben keletkezett árvízkároknak fele, az elpusztult biztosított állatodnak értéke pedig teljes egészében megtérül. A károk felmérése folyamatosan történik. A biztosító kárbecslői minden olyan termelőszövetkezetet sorravesznek, ahonnan kár- bejelentés érkezett. Ezt a munkát azonban zavarja, hogy, jónéhány területen nem lehet még pontosan megállapítani a kárt, mivel a víz a földekről nem húzódott vissza.

Korábban a Szurdok és Tőkés üzemben nem volt acéltámos frontfejtés. Az aknavezető, egyesek ellenkező véleménye ellenére, megvalósította ezt és azóta igen szép eredményeket érnek el. Igaz. sokat javult a munkafegyelem is. De még mindig vanna k, akik szeretnek a zavarosban halászni, elvtelen módon akarnak előnyökhöz jutni. Hiába magyarázzák nekik viselkedésük helytelenségét, utána ?s kitartanak mellette.

igaz, hogy Szurdok és Tőkés tizemben egyesek — és éppen az ilyenek — arra törekednek, hogy az aknaivezetőt lehetetlenné tegyék. Különböző, a valóságnak meg nem felelő mesékkel traktálják a többieket és sajnos sokan helyet is adnak ezeknek. Ennek dacára, Kovács Vilmos aknavezető idejét nem sajnálva küzd a rendért, a fegyelemért, azért, hogy amit rábíztak, jól elvégezze.

Vannak álhősök, akik dobálóznak a szavakkal, öntudatról beszélnek, bár ez tetteiken egyáltalán nem látszik meg. Elvtelenül Igyekeznek előnyöket szerezni maguknak. Az ilyenekkel szemben úgy véljük, mindenkor meg kell védenünk azt, aki becsületesen, vezetőhöz illően teljesíti kötelességét, szolgálja mindannyiunk közös ügyét.

Bozsik Péter

Hazánkban az első kísérlet

Önműködő elektropneumatikus csilletolőt készítenek a Szeptember 6 akna részére

Az elmúlt évben kezdték

meg Nagybátanyban egy új rendszerű elektropneumatikus önműködő csilletoló készítését a Szolgáltató Vállalatnál. Az automatikus szerkezetet a Bányászati Tervező Intézet tervei szerint építik, s előreláthatólag a jövő évben készül el. Az új gép lényegesen meggyorsítja majd

a csillék szállítását a töltőhelyről az ürítőig. Egy ember irányításával öt-hat ember munkáját végzi el jóval biztonságosabban a szokásos módszereknél. A több, mint négymillió forint értékű munkával készülő gépet a Szeptember 6 aknában a föld alatt és a külszínen szerelik fel. Ezzel automatikus csilleforgalom alakul ki. Az új gépet a Szeptember 6 aknában próbálják ki hazánkban első alkalommal.

Csak ü tömegekkel!

Fima kell adni >a hulányhalászi tanáestagság hitét

Több, mint kétezerháromszáz lakója van Ludanyhalászinak. hí jpességót tekintve a szécsényi járás harmadik legnagyobb községe- Jellemzője az is, hogy talán a leghosszabb falu a megyében: egyik szélétől a másikig 5,5 kilométer. Ludány és Halászi valaha két község volt, hosz- szú ideig éppen ebből számos nézetei tán ís is akadt a két falu lakói között Elöljáróban talán ennyit.

Lassan hónapok teltek el az- f óta. hegy Ludányhalászit említve számos esetben kézlegyintéssel intézték el a feltett, kérdést, azt ugyanis: problémás község-e Ludárvyhalá- szí? A Szécsényi Járási Tanács vezetői pedig már áprilisban úgy fogalmazták meg a helyzetet: rossz a választott vezetők tömegkapcsolata, lebecsülik a területi tanácsi munkát, rossz a választott vezetők egymáshoz való viszonya, a parancsolgatás lett úrrá a községben. E megfogalmazás óta három hónap telt el, ám a járási tanács vezetői már akkor látták: valamit tenni kell a helyzet normalizálásáért. Úgy döntöttek, hogy május elején először végrehajtó bizottsági, később pedig tanácsülésen vitatják meg a ludányhalászi problémákat- És hogy erre csak most került sor, nem a járási vezetők hibája. Több korábbi állítás nyert igazolást ebben a késedelemben, hiszen a községi tanács választott vezetői most is az utolsó pillanatban készítették el jelentésüket, úgy, hogy a járási vb először visszautasította, s csak átdolgozás után — két nappal a tanácskozás előtt — kaphatták kézhez a tanács jelentését a járási tanács tagjai. Bár nem volt elég idő az anyag tanulmányozására, ez mégsem éreztette hatáséta járási tanácsülésen, mert szenvedélyes vita alakult ki — elsősorban a választott vezetők tevékenysége körül. Meg keleti állapítani a sajnálatos tényt: gyenge a tanácstagok választókerületi tevékenysége is.

Mindebből arra következtetni, hogy a ludányhalászi tanácstagság nem felel meg a választók bizalmának, hiba

lenne. Szinte valamennyi tanácsúig rátermett, jártas a tanácsi munkában, a köz- ügyek intézésében■ Korábban nagy akarattal, önzetlenül végezték munkájukat.

Hol kell keresni a hibát? Talán abban, amit a járási tanács tagjai bírálatként mondottak el. Ott, hogy nincs meg az egyetértés a választott vezetők, a vb elnöke és titkára között. Határozatban kimondani azt, hogy a két vezető ember ne legyen haragos viszonyban — két év óta nem beszélnek egymássalf!) — enyhén szólva furcsa dolog volna. Arra azonban mindenképpen fel kell hívni a figyelmet, hogy ez a tarthatatlan helyzet feltétlen a közösség kárára történik. Vajon lehet-e egy választott testület munkáját úgy irányítani, hogy a vb elnöke mellőzi legközvetlenebb munkatársát, a vb titkárát, avagy fordítva? Az államigazgatás ezt nem engedheti meg magának! Hovatovább ez oda vezetett, hogy két esetben is határozatképtelen volt a községi tanácsülés- Előfordult, hogy a tanácsülésen sem az elnök, sem pedig a titkár nem jelent meg ;— tanulmányi szabadságukat töltötték, úgy hívatták össze a testületi ülést. Mit mondanak erre a tanácstagok? Azt, hogy ha éppen a vezetők maradnak távol, akkor ők sem áldozzák fel szabadidejüket. Legutóbb, a május 28-ra összehívott tanácsülésen a tagság alig 26 százaléka jelent csak meg. A tanácsülésen egy- egy napirendi ponthoz átlagban négy-öt tanácstag szólt hozzá.

A tanácstagok választókerületi tevékenysége igen fontos- A tanácsülésen hozott határozatokról tájékoztatni kellene a választó polgárokat, segítségüket kérni egy-egy közérdekű terv végrehajtásához. A beszámolók megtartásához azonban sem a vb vezetői, sem pedig a választókerületi bizottságok nem nyújtanak megfelelő segítséget a tanács tagjainak. Súlyos hiba, hogy a vb titkára, Tóth Fe- rencné sem tett eddig eleget törvényes kötelezettségének, nem tartotta meg tanácstagi beszámolóját.

Számos közérdekű bejelentés érkezett korábban a községi tanácshoz. A felvetett javaslatok elintézése azonban vontatottan halad, de előfordul olyan is, hogy a vb vezetői nem is reagálnak ezekre a bejelentésekre.

Néhány példa: a halászi községrészben lévő művelődési otthonban több, mint egy éve rossz a tv. Megjavítására azóta sem tettek intézkedést. Mester János (vasúti) tanácstag egy híd megjavítását szorgalmazta. Erre azonban sem a tanács, sem a t.sz nem tett intézkedést, de az elmaradás okát sem magyarázták meg a tanácstagnak. Bódi Jánosné tanácstag kérte, hogy a buszmegállóhoz padot helyezzenek el. Ezzel a kis költséggel az utazni vágyó betegeknek segítenének. A vb vezetői nem reagáltak erre a bejelentésre, s ezzel csakúgy, mint a korábban említettekkel azt érték el, hogy csökkent a tanácstagak aktivitása, a közügyek intézésétől mind többen maradnak távolA testületi munka fontos részét képezi az állandó bizottságok tevékenysége. Közülük azonban némelyik igen gyengén végzi munkáját. Ennek ellenére — jóllehet a megyei tanács határozata előírja — a községi tanács sem az elmúlt évben, sem az idén még egyetlen állandó bizottságot sem számoltatott be a végzett munkáról, holott a kereskedelmi és felvásárlási állandó bizottságot Márton Imre, a vb elnöke patronálja.

*

Márton Imre a ludányhalászi községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke még a járása tanácsülés előtt ösz- szehívta a községi vb-üiést. s beadta lemondását. A vb azt elfogadta. De megoldódik-e ezzel a ludányhalászi gond. probléma’ Aligha! Mellőzhetetlen szükség diktálja: a tanácstagok rendezzék végre soraikat, s érezze a járási tanács is a felelősséget. Eigyüt- tes összefogással tegyék helyére a községi választott testületet, hogy annak tagjai a közösség szolgálatában, a falu érdekében tevékenykedjenek- Ezért állították a nagy felelősséggel, de nem kevesebb örömmel járó fontos posztra őket

Somogyvári László

.........minimum..........................................................................mi......................min.....ml......mi................ ...................................................... ummiiummiiimiimiiimiiiiiiiimmimimmmmiiir

c

Á Cher hát alfáit

ii.

A kis és erőtlen tsz-ek összefogásának természetesen számos pozitív jelével találkozhatunk a Cserhát aljában is. Elegendő csak néhány általánosnak mondható előnyre hivatkozni ahhoz, hogy a járás hozzájárulását, a közgyűlés jóváhagyását indokoltnak lássuk. Igen nagy előny, hogy a nagyobb szövetkezet nagyobb beruházásokra is vállalkozhat mint korábban a három kis tsz. tehát a nagyüzemi gazdaság kialakulása meggyorsul. Másik nagy előny a szakosítás: lehetővé válik a jószágok egy helyre történő csoportosítása, fajtánként koronként, nemenként. így külön sertéstelepet, külön tehenészetet, külön juhásza- tot alakítanak ki. A növénytermesztésben a szakosítás azzal az előnynyel jár, hogy a különböző növényfajták a lehetőség szerint a nekik legjobban megfelelő talajba kerülnek és csökkenteni lehet a monokultúrát, ami hegyvidéken különösen hátrányos. A monokultúrában termesztett növény ugyanis egyoldalúan veszi igénybe a talaj tápanyagait, s ami különleges szempont ivén lejtős területeken, a monokultúra. vagyis ugyanannak a növénynek ugyanazon a területen való állandó termesztése, sietteti az eróziót.

AZ ELSŐ ÉV E3EDM*NYEt

Nem törekszem telje' inkább

azokat az eredményeket -lógatom össze, amelyek a három község határára terjedő egyesítésnek köszönhetők.

Ilyen eredmény, hogy a gépkihasználás javult az 1963-64-es gazdasági évben. A szövetkezet hét traktorának vonóerejét jobban ki lehet használni és megfelelő szervezettség és előrelátás esetén az igénybevett gépállomási gépek hatékonysága is növekszik, tehát a tsz által a használati díj címén kifizetett összeg több hasznot hoz. Jellemző a jó gépkihasználásra, hogy a kedvezőtlen domborzati viszonyok ellenére a pillangós takarmányokat teljesen, a kenyér- gabonát pedig nyolcvan százalékban géppel vágták le és takarították be.

A szövetkezet vezetői ugyan kevésnek találják a hét saját traktort a tervezett munkákhoz, amiben van is ésszerűség, viszont a felmérések alapján a tsz-gépeket a szóbanfor- gó gazdasági évben mégis csak 70 százalékban használták ki. Tehát az eredmények és a jogos igények ellenére akad még rejtett tartalék a tsz saját gépparkjában is. Az a felvetés viszont jogos, hogy a vasútállomás mintegy 15 kilométeres távolsága a tsz központjától azzal jár, hogy az erőgépek többségét szállításra kell használni, tehát kevesebb traktor jut a termelő munkákra, Mindezen azonban a gépcsoport ésszerűbb, megfontoltabb irányításával, a traktorosok szorgalmasabb munkájával, tehát gondosabb üzem- és munkaszervezéssel, öntudatosabb munkafegyelemmel javítani lehet.

Megmutatkozik az egyesülés előnye a kemizálás központosításában. Egy nagyobb tsz-nél kedvezőbbek a beszerzés és a raktározás technikai teltételei, jobban kihasználhatók a különféle kémiai szerek. A felső- toldi egyesült tsz-ben 1964-ben már 1752 mázsa műtrágyát használtak fel, holdanként 126 mázsa jutott, ami ugyan alatta marad a szükségletnek, de meghaladja az előző évek átlagát. A tervezett mértékben elvégezték a kukorica vegyszeres gyomirtását, hungazinozását is és vegyszeres kezelésben részesítették a kenyérgabonákat. Viszont több vegyszert vásároltak, mint amennyit felhasználtak s ezzel a további hozamemelkedéseket kockáztatták. Elmulasztották a védekezést a eukor- répa-levéltetvek és az aprómag- kártevők ellen, oktalanul spóroltak a kukoricánál az egyébként raktáron levő Dikonirttal.

Ennek ellenére a növénytermesztés eredményei javultak, mert amíg 1063-ban a szántóföld minden egyes holdja 1385 forint bevételt biztosított, addig 1964-ben megközelitette az 1700 forintot az egy szántóegységre jutó jövedelem. Viszont az is említést érdemel, hogy a szövetkezet nagyon költségesen termelt, amit a többi között az is bizonyít, hogy egy holdnyi területre 4.6 nor- málholdnyi gépi munka jutott. Az ilyenarányú ráfordítás számottevően megnöveli a költségeket is.

A JÖVEDELEM ALAKULÁSA

Az állattenyésztés ugyan többet jövedelmezett 1964-ben, mint 1963- ban, de az emelkedés minimális, mintegy ötvenezer forintot jelentett a tsz-nek. Mindez azonban kevés, ha a területi növekedést is számításba vesszük. A növénytermesztés árbevételei pedig több mint százezer forinttal csökkentek. S mintegy ötvenezer forinttal csökkent a melléküzemágak jövedelme Is az előző évihez viszonyítva. Száz hold szántóra 1963-ban 167

ezer, 1964-ben pedig már csak 159 ezer forint árbevétel jutott. Minthogy a hozamok egyidejűleg növekedtek, az árbevétel csökkenését a költséges termelés sem támasztja alá kellőképpen. Az ellentmondást nagyrészt az idézte elő, hogy a tsz az egyesüléssel különböző anyagi kötelezettségeket örökölt törvényes elődeitől a kisebb tsz-ektől. Így az

1963-ból későbbre maradt természetbeni kötelezettségeket az 19i*-es termésből kellett visszafizetnie. S az is csökkentette az árbevételt, hogy növelték a tenyészállatok létszámát és ezáltal kevesebb hízó- és tenyészállat került értékesítésre.

A szövetkezet, amely a gyenge kategóriába tartozik, állami dotációban is részesült, de a jövedelemre ez sem hatott ki jelentősen, minthogy az alsótoldi tsz-től átvett 279 ezer forintos mérleghiányt is rendezni kellett.

Ennek ellenére több mint kilenc- százezer forinttal növekedett a tsz tiszta vagyona. Erő- és munkagépeket vásárolt a tsz, növelte a tenyészállatok létszámát, építkezéseket valósított meg.

A tsz tehermentes, tiszta vagyona jelenleg meghaladja a négymillió forintot és ebből egy szántóegységre 2252, egy tagra pedig 16 551 forint jut.

A tagok jövedelme, a prémiumot

is beszámítva, munkaegységenként néhány fillér híján 29 forint volt. A természetbeni juttatások munkaegységenként 7.55 forintot, a készpénz- kifizetés pedig 16.85 forintot biztosított s ehhez járult még munkaegységenként 4,53 forint prémium. Az egy dolgozó tagra jutó összes részesedés értéke csak mintegy ötwn forinttal maradt alatta a tervezettnek és meghaladta a hétezer forintot. S ebben nincsen benne az az aranykoronánként kifizetett 5 kilogramm búzaérték (10.40 forint), amely föld járadékként 84 ezer forint ösz- szegbén ugyancsak kifizetésre került.

Mindez azt bizonyítja, hogy bár előrelépés nem következett be, visz- szaesés sem mutatkozott a gazdaságban, sőt az egyesülés előtti gyengébb tsz-ekben valamivel javult a tagság átlagos jövedelme. A gazdálkodás eredményei, a jövedelem alakulása mégis alatta maradt annak, amelyre vezetőség és tagság számított, és méginkább elmaradt az igényektől.

S ma már vezetők és tsz-tagok, amellett hogy hangsúlyozzák a szövetkezet kivételesen kedvezőtlen adottságait, elismerik, hogy nemcsak a tervek teljesítése maradt el több ágazatban is, hanem alaposan elmradtak a lehetőségekől is. Ebben pedig esőrendűen felelősek az emberek, a tsz-tagok, bármilyen tisztséget vagy munkakört is töltsenek be.

A termelés szubjektív szempontjai. a tsz-tagok munkakészsége, fegyelme, magatartása azonban külön fejezetet érdemel.

Mert amíg az eredmények és a jövedelmezőség számai az egyesülés létjogosultságát és realitását indokolják, addig néhány olyan kifogásolható észrevétel érdemel feljegyzést, ami már az emberi megnyilvánulásokból fakad, s ami károsan befolyásolhatja a megnövekedett, egyesült tsz további fejlődését.

(folytatjuk)

v Lakos György