Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
í®65 július ti: vasárnap KÓGRAD 3 A testvérországok életéből Félmillió orvos — megszűnt betegségek A Szovjetunió: egészségügyi nagyhatalom A nyugtalan ember — Látogatás Deák József többszörös újítónál — A Szovjetunió világviszonylatban az első a lakosság egészségügyi ellátottságát illetően. A szovjet országban több mint négymillió egészségügyi dolgozót tartanak számon, köztük mintegy ötszázezer orvost. Az APN munkatársa ezzel kapcsolatban felkérte Jurij Danyilovot, az egészségügyi miniszterhelyettest, válaszoljon néhány kérdésre. — Elöljáróban — kezdte Danyilov — hadd szóljak a szovjet egészségügy legimpozánsabb eredményeiről. Az utóbbi években sikerült minden korábbinál alacsonyabb szintre szorítani a halálozási arányszámot a legtöbb életkori kategóriában. A halálozási arányszám nálunk ma ezer lakosra 7,2. A halálozási arány a Szovjetunióban a legkisebb a világon, ugyanakkor itt a legnagyobb a természetes szaporulat: ezer lakosra 14 fő. — Tavaly tovább bővült a kórházak, szülőotthonok, anya- és ' csecsemővédő intézetek, gondozók hálózata. A kórházi ágyak száma egy év alatt 94 ezerrel nőtt, s ma már eléri a kétmillió 138 ezret, ami ezer lakosra számítva 9,3 kórházi ágyat jelent, szemben a háború előtti utolsó békeév négy ágyával. Milyen sikereket ért el a szovjet egészségügy o betegségek elleni küzdelemben? — Az utóbbi esztendők egyik központi offenziváját a szív és érrendszeri megbetegedések ellen indítottuk. Kiterjesztettük a betegségmegelőzés gyakorlatát, s előbbre léptünk e manapság világszerte legelterjedtebb betegségek diagnisztizálásában és gyógyításában is. A szív, az érrendszer, a tüdő, az agy megbetegedéseinek gyógyítására új sebészeti módszereket kezdtünk alkalmazni. — Különösen nagy sikereket értünk el a fertőző betegségek elleni küzdelemben. Az utóbbi öt esztendőben huszonötödére csökkent a gyermek- bénulásos és tizenötödére a diftériás megbetegedések száma. Nincs messze már az az idő, amikor a Szovjetunióban ismeretlen fogalommá válik a kanyaró és a szamárköhögés is. Hány helyen képeznek a Szovjetunióban egészségügyi kádereket? — A Szovjetunió az egészségügyi és orvosi képzésben az első helyen áll a világon Nálunk van egyébként a legtöbb orvos is. A Szovjetunióban 87 főiskolán, valamint hatszáz különböző egészség- ügyi, illetve gyógyszerészeti iskolán folyik a szakember- képzés. Tavaly a Szovjetunióban 26 ezer medikus nyert orvosi diplomát. Mire fordítják az idei költségvetés egészségügyi tételeit? — A társadalombiztosításra, az egészségügyre, valamint sportcélokra 20,3 milliárd rubelt fordítunk, ami 65 százalékkal több, mint az 1958-as költségvetés megfelelő tétele. — További 90 ezer kórházi ággyal bővül az egészségügyi hálózat, a kórházak és rendelőintézetek új, korszerű felszerelést kapnak. — A gyógyszerekre fordított állami támogatás összege 58 millió rubellel emelkedik, ugyanekkor további 40 millió rubel értékben csökkentjük az antibiotikumok és egyéb más gyógyszerkészítmények árát. — A Szovjetunióban manapság 350 orvosegészségügyi kutatóintézet működik. Az idén újabb tudományos intézmények nyitják meg kapuikat, egyebek között gyermek- sebészeti, ortopédiai, kardiológiai, radiológiai és onkológiai klinika, illetve kísérleti kutató intézet 1 Furfangos, ezermester hírében áll Deák József, a 2-es számú Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetője. Nevével már többször találkoztunk. Hét országosan bevezetett újítás áll mögötte. Több mint tíz éve, hogy megismerkedett a tari hegy kincsével, a tufával, s ez egy országos értékű újításnak lett kiindulópontja. Lényege: a kenyérsütőkemencék sütőfelületét a tari tufából készült lapokkal burkolják. Ez maga — minthogy drága importanyagot helyettesítenek vele — évi 86 millió forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Ebből fakadt egy másik gondolata. Olyan tűzálló anyag masszájának elkészítése, amelynek segítségével a hibás sütőteret nem kell kicserélni, s így egy kemence élettartamát a sütőtérrel együtt szinte örökössé lehet tenni. Ehhez tartozik, hogy az újító speciális kőfűrész gépet is szerkesztett, amely ma is egyedülálló az országban. Az újítások sorozatánál nem állt meg. A közelmúltban a rizshéj melléktermékének — amely köztudomású, eddig csak fűtésre volt alkalmas — felhasználására tett javaslatot. Újítása nyomán ezt a mellékterméket ma már hang. villamossági szigetelésre, bútorlapok gyártására és más ipari célra is felhasználhatják. Aztán visszatért a tufához. Tűzálló téglát készített, amelyik 32 zégerfokos — egyedülálló az országban Egyedülálló. Elfogadták. Sajnos azonban nincs, aki gyártsa! Legutóbb, alig néhány hónapja ismét találkoztunk Deák József nevével. A fáradhatatlan ezermester jégvágó gépét szerkesztett. A gép egy nap alatt csaknem félszáz ember nehéz fizikai munkáját végezte el. De soroljuk-e tovább Deák József újításait? Hiszen neve már eddig is túljutott a megye határán. És ez a nyugtalan, állandóan gondolkodó ember most egy újabb újítással, találmánnyal lépett elő™ 2 Szépen berendezett, háromszobás lakásán fogad Deák József. Újságcikkek, fényképek, műszaki vélemények kerülnek elő. Valamennyi vélemény azzal végződik: bevezetését, alkalmazásét javasoljuk. — ’A korábbi újítások mellett most a legfrissebb érdekel. — Látszatra nem nagy, értékét felbecsülni azonban egyelőre nem lehet. Újabb véleményt vesz elő. Aláírója a salgótarjáni Május 1-út* iskola igazgatója. Ugyanis Deák József ezelőtt egy évvel üvegből készült falitáblát adott át az iskolának — Palla Rudolf festővel közösen —, kipróbálás végett. Egy évi használata után a vélemény nagyszerű. A felülete sima. Repedezések, deformáló" dások, fellazult és felpattog- zott festék, zsírosodás, amely a fából készült tábláknál mind zavaró tényezőként jelentkezik, ennél nem tapasztalható. A használatban nem szürkül, nem fényesedik, a vonalazás nem kopik meg. Frissességét, újszerűségét változatlanul, szinte állandóan megőrzi. Kontraszt hatása lényegesen kedvezőbb — olvashattuk a véleményben. — Az egy éves használat után beadtuk az újítást a Művelődésügyi Minisztériumba is. Most pedig a Találmányi Hivatalnál van. Találmány ez, s szeretnénk szabadalmaztatni, mert úgy tudjuk, ezt a fajta iskolai táblát sehol a világon még nem használják. — Talán az UNESCO-nál is lehetne keresni valamit? — Feltétlen. Az a véleményünk azonban, hogy elsősorban itthon kell elterjeszteni, mert Magyarország egyébként is szegény faanyagban. Az iskolai táblák drága import fából készülnek. Az üveget pedig a Síküveggyár bármilyen mennyiségben a rendelkezésünkre bocsátja. De külföldön is van jelentősége. — Balesetveszély? — Szó sincs róla. Az üveg hátlapjára ragasztott textilanyag, vagy papír védi a törést követő esetleges szilánk széthullásátóL — A körző használata? — A vélemény szerint jól használható. Semmi zavaró nyomot nem hagy maga után. — Tehát akkor mi a következő lépés? — Az, hogy elfogadtassuk találmánynak, s bevezessék alkalmazását az ország iskoláiban. — Hogyan történne előállítása? — Egyelőre itthon készítenénk. Később szeretnénk átadni az iskolai szereket gyártó vállalatnak. Ez népgazdasági érdek. Reméljük elterjesztése sikerül. Most már másokon a sor. 3 Igen, másokon a sor. Deák Józsefnek a vérében van a mozgás, az új keresése. Sokszor a sikertelenség sem csökkentette erejét, energiáját. Most min dolgozik? Nem árulja el. De az bizonyos, valamin ismét töri a fejét. Talán — mint annyiszor — legfrissebb országos értékű újításán. Ss te a (jalubmt Csak a Karancs és a Sátoros emlékszik régi Somoskőújfalura, az utcát borító sárra, a zsellérek, bányászok, o köves hegyoldalak földjéből tengődő kísparasztok roskatag házaira. Üj generáció nőtt fel, mely csak hallomásból ismeri a régit. Az idősebbek emlékezetében is megkopott a kép, megszokták a modem házakat, az aszfaltos, tiszta utcákat, a higanygőzlámpák ostomyeleit. Ez a falu már alig marad el a város mögött. De nem álltak meg, keresik az utat, hogyan lehetne még szebb, még jobb. Nagy feladat előtt áll a falu most is. Aratásra készülnek■ A nap lassan a Karancsra ereszkedik. Hazatérnek a munkásemberek, de még nincs vége a napnak. Sokan a tanácsházára mennek, ahol most beszélik meg, hogyan takarítsák be a gabonát. Angyalok gondja az aratás Együtt ül a tanácselnök szobájában az Angyalokból álló mezőgazdasági állandó bizottság. A szó a fiatalabb Angyal Istváné, a tsz főagronómusáé. — Hatszázhuszonhét holdat kell learatnunk. Ebből 307 holdat kézi kaszával, mert megdőlt• — Lesz-e elég munkaerő? — kérdezi az idősebb Angyal István gázsi. — Lesz. Megbeszéltük az üzemekkel, hogy segítenek. Nem ingyen kérjük, megfizetünk a fáradságért. A tsz anyagi helyzete megengedi. — De az aratás előtt a kapálással is végeznünk kell — szól közbe Angyal Istvánná, a nőtanács elnöke, aki már gondoskodott arról, hogy a falu asszonyai a dolguk végeztével a délutáni órákban és vasárnap segítenek a termelőszövetkezetbelieknek. — Munkaerő már lesz, mert az asszonyok mellett a KISZ is felajánlotta a segítségét■ De lesz-e elég szerszám, amivel dolgozzanak? — Szabó István, a tanácselnök kérdezi. — Húsz kasza hiányzik, de mire kell, megvesszük — nyugtatja meg őket a föagronómus. A megbeszélést telefoncsörgés szakítja félbe. Az agro- nómust keresik, mert holnap három új lakója érkezik a bikaistállónak. Mikor kígyóinak a neonfények Szürkül. A falu egészségházában is befejeződött a munka. — Ma egy kicsit többen voltak — néz bele a naptárba özvegy Molnár Sándomé, aki már tizenhárom esztendeje védőnő■ — Nem panaszkodhatom, ez a két kislány mindenben segít nekem — mutat mosolyogva Kasza Amáliára és Havaj B. Zsuzsára, akik augusztusban kapják meg kétéves szorgalmas tanulás után a védőnői oklevelet és most három hónapos nyári gyakorlatukat töltik Somoskőújfalun. — Szeretünk itt lenni, mert sokat tanulhatunk Molnár nénitől. Olyan dolgokat, melyekről az iskolában csak hallottunk — néz szeretettel az őszhajú védőnőre a szép barna kislány, Kasza Amálka. Szőkehajú társa egyetértőén bólint. — Mi diploma után is itt maradunk a megyében. •. A váróban elhallgat a magnetofon, amelyre felvilágosító előadásokat vettek fel, hogy a kismamák hasznosan töltsék el a várakozás perceit. Az udvaron felberreg Fazakas doktor kocsija, befejezte a délutáni rendelést és most fekvő betegeihez indul. — Nagyon lelkiismeretes, jó orvos a mi doktorunk — néznek utána szeretettel a védőnők. Nyugdíjasok a parkban... A házak elől eltűntek a kopott kis pletyka-padok. A park lett a pihenésre vágyó öregek társalkodóhelye■ Körülülik a szökőkutat, füstöl a pi pa, jó tréfák végén nevetés csattan. Mostanában sokat szóba kerül a nyugdíj is. Megelevenednek a régi emlékek, a tárnák mélyéről, a kőbányák szikláiról. Van miről beszélni, hiszen ott ül a pádon Szabó bácsi, aki öreg társaival együtt sokat próbált már az életben. Szívesen időznek az öregek között a fiatalok is. — Munka után jó itt egy kicsit üldögélni — gyújt egy cigarettára Gomolyka Árpád bányász■ — Rövidesen működni fog a szökőkút is — büszkélkedik. Ünnep Eresztvényben Az utóbusz-megállónál Jakab Ernő, az iskola igazgatója park lett a pihenésre vágyó öregek társalkodóhelye. Körül— Az iskolában befejeződött a munka és ilyenkor egy pár hétre egy kicsit szabadabban lélegzik a pedagógus. Azért nem szakadt meg minden kapcsolatunk a gyerekekkel. Naponta találkozunk. Jólesik, hogy apró-cseprő kis bajaikkal a vakációban is megkeresnek■ — Ünnepelni megyünk Eresztvénybe. A kisebbik fiamnak névnapja van. Ott fogunk vacsorázni. A kanyarban felvillan a busz lámpája és négy boldog ember elindul a hegyek felé. Megevár a kertben Az öreg diófa alatt nehéz kerekasztal. Körülötte nyírfaágakból összerótt székek fehérlenek. A mesevárban kigyúlndk a villanykörték és Czibülya Elemér bácsi, a nyugdíjas cipész mesél■ — Szeretem a természetet, ezek a fák is az erdőre emlékeztetnek — húzza végig kezét a nyírfaszéken. — Az az én világom. — Sokszor már hajnalban útrakél, és csak késő este kerül haza az én öregem — teszi kezét Elemér bácsi vállára Czibolya néni, akivel sok évtizede él boldog házasságban. Ma este korán pihenőre tér Elemér bácsi. Reggel korán kel, várja az erdő. A kertben kialszanak a fények és öreg gazdájukkal aludni térnek. Fürdőzés a szabadban — Ne haragudjanak, de nem tudok kezet fogni, vizes vgyok — mentegetődzik Petőfalvi András, a vasútállomás raktárosa■ — Jól esik a tizenhatórás munka után a meleg fürdő. Hallgatom a csendet és gondolkodom. Van miről — néz szomorúan a kertben, sorakozó méhkasok felé. — Az idén ragályos betegség tizedeli a méheket. Erről beszélgetünk leggyakrabban társaimmal, a falu méhészeivel. Meg kéne állítani a bajt. Keressük, hogyan. Petőfalvi Andrásnak a méheken kívül más dolga is van. Hiszen ő ennek a körzetnek a tanácstagja. Valamelyik este is felkeresték választói és a járda építéséről beszélgettek. Ma este pihen a tanácstag... Az ajtóban kis fekete kutya vigyáz a nyugalomra. A traktoros otthon A főutcára néznek a villának beillő hatalmas ház ablakai. Kadlót István, a termelőszövetkezet traktorosának otthona ez. Minden nyári este késön tér haza a család feje, hiszen ilyenkor sok munkája van. O vezeti az R—09-es traktort. örömet okoz ha hazatér. A család vacsorával várja az apát. Tízéves kislánya térdéhez törleszkedik. A nagyapa könyvet lapozgat. A nagyma ma a vacsora körül sürgölődik. Hazajött a nagyfiú is. A kultúr otthonban szórakozott. Könyvet tesz az asztalra. — Jövőre gimnáziumban megyek. — És ha úgy sikerül ahogy tervezzük, a gimnázium után az agráregyetemre — fűzi hozzá az apja. — Belőle már agrármérnök lesz. A kislány ezalatt bekapcsolja a TV-t. Vacsoráznak, de félszemük a készüléken ... Este van Somoskőújfaluban. Pihenőre tértek az emberek. Végétért egy dolgos hétköznap... Bobál—Mátéig
