Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
1965. Július 1. csütörtök NÖGRÄD 5 Gondolatok a népművelés nyári problémáiról Köztudomású, hogy a legtöbb szabadidővel ősztől tavaszig rendelkeznek az emberek. A művelődési tervek is erre az időszakra sűrítik fő célkitűzéseiket. Alapvetően helves ez a törekvés, de az már nem, hbgy egyesek a nyári hónapokat „holt szezonnak” tekintik. Igaz, hogy lényegesen módosul az emberek elfoglaltsága, szórakozási, művelődési igénye — a szórakozás kerül előtérbe —, de a nyárról teljesen lemondani —, mint a népművelésből kieső időről — nem szabad. Művelődési otthonaink száma alig kevesebb, mint ahány községe van megyénknek. Szabadtéri jellegű színpad, vagy kerthelyiség viszont alig akad. Pedig a nyári hónapokban legszívesebben a szabadba sietnek az emberek. Tehát elsősorban itt kellene biztosítani a szórakozási, művelődési lehetőséget is számukra. A szabadtéri lehetőségeket máról-holnapra számottevően megnövelni nem lehet. Néhány helységben azonban viszonylag kevés befektetéssel — megoldhatók. így például: Karancslapujtő. Szécsény, Benczúrfalva, Ságújfalu községekben. Ahol szabadtéri lehetőség van különösen, de egyéb helyeken is lehetne rendszeres műsoros előadásokat szervezni. A műsorokat részben hivatásos, részben öntevékeny művészeti csoportok közreműködésével tervezhetnék meg. Például a kulturális szemlén arany, ezüst oklevéllel kitüntetett csoportok adhatnának 2-3 különböző jellegű körműsort. Járásonként meg lehetne szervezni úgynevezett ajándékműsorokat. A nyári mező- gazdasági munkában* vagy egyéb társadalmi munkában kiemelkedő községek lakosságát lehetne egy-egy színvonalas programmal szórakoztatni. Azokon a helyeken, ahol működési engedéllyel rendelkező zenekarok vannak, rendszeresíteni kellene a térzenét. A nyári hónapok nagy lehetősége a majális. Csaknem valamennyi művelődési otthon vezetősége — akár körzeti jelleggel is — megrendezhetne évenként egy hagyományos majálist. Kellemes kirándulással, sok játékkal, vidámsággal tehetnék emlékezetessé ezeket a napokat A turisztika gazdag programú lehetőségéből valameny- nyi művelődési otthon válogathat. Nemcsak az országos jellegű kirándulásokból, de megyén, sőt a község körzetén belüli kirándulási programokat lehetne összeállítani, Nógrádnak számos nevezetessége van, amelyeket igen sokan nem ismernek még. Iyen például az ipolytarnóci határban található — Közép- Európában egyedül álló — ősi állati eredetű lábnyom, a hbllókői, bujáki, drégelyi, sal- gói várak, a csesztvei Madách-, a horpácsi Mikszáth múzeumok. Mind, mind nagyszerű, hasznos ismereteket nyújtó kirándulási alkalmak. Mindezeken kívül kínálkozik a művelődési otthonokban rendezhető program is. A mozik ugyanúgy üzemelnek nyáron is, mint más évszakokban. A televízió is. A klubokban ezekben a hónapokban is meg lehet találni a módját, hogy egy-egy tartalmas, művészileg magas színvonalú filmet, vagy tv-Játékot megbeszéljenek — különösen a fiatalok. Ha számba vesszük nyári lehetőségeinket és ha az igényekre épülő szórakozási, művelődési formákat, módszereket alkalmazzuk, egyre kevesebbet beszélhetünk ..holt” szezonról. A változatos műsorok. a megszokottól eltérő — nyári jellegű , kirándulással egybekötött rendezvények hasznos és kedvelt formái lehetnek népművelésünknek. Leukó Albert kis grafikus Péter bácsi Találkozás a gyógynövény-gyűjtővel A zsebében mindig van néhány gyógynövény-minta, amikor elindul hazulról, akárhová megy is. Egy pillanatra sem tudja kiűzni magából a szenvedélyes gyűjtőt, otthonfelejteni pihenésül. telt jelentett. Ez az összeg több mint 20 mázsa rozs árának felel meg. — És maga, kedves bácsi, jól keres? Péter — Jutalékos vagyok, nem Szeme egyre az útszili nővé- /ixeSi de azért ezerkettő, ezernyékét kutatja: hátha felbukkan közöttük valami, ezen a tájon ritka fű. Mert ezeket ő maga, Tóth Péter Gergely felvásárló szedi össze, ezekhez nincs kedve a többi gyűjtőnek, mert hosszadalmas a keresésük, ritkán fordulnak elő és nem is kell sok belőlük. Tóth Péter Gergelyhez húsz lép az „örökömbe község tartozik, s a húsz köz- , ségből több száz gyűjtő viszi hozzá a megszedett gyógynövényt, a tömegárut. A távolabbi községekből száraz, a „központban", Mátraszőllö- sön, ahol a felvásárló lakik, friss árut adnak át neki. Es itt merül fel a régi gond is, a szárítás gondja, ugyanis nincs elég szárltótér a községben. négyszáz forint esik átlagban egy hónapra■ Nemcsak én, a család is foglalkozik a gyűjtéssel, most például a feleségem meg a kisfiam pemetefüvet gyűjt a falu határában. A fiam nagyon szereti ezt a munkát, majdnem annyira, mint én. Ha kiöregszem, K. E. A felfelé vezető úton Versenyre hívta a rétsági járás sxővetkexeteit a nógrádsápi VSrás Csillag Tsx A napokban Nógrádsápon Egyes tagok ezt így vetik fel: jártam. Éppen akkor készülő- „Tavaly az volt a baj, hogy dött a Vörös Csillag Termelő- szárazság volt, most az volna a baj, hogy sok az eső?... Nem! Nekünk közös összefogással biztosítani kell a munkák időben való elvégzését, s akkor minden rendben lesz.” A határban A közgyűlés után, mivel nagyon kíváncsi voltam arra, hogy a beszámolóban foglaltak ténylegesen megfelelnek-e a valóságnak, a tsz elnökével határjárásra indultunk. Először a cukorrépa-táblát tekintettük meg- A cukorrépát a sarabolás és a ki egyel és után már egyszer bekapélták, s az első kapálás után elvégezték a répabolha elleni porzást is. Ezt követően megtekintettük az egyik 40 holdas bur- gonyatáblát Ezen is elvégezték az első kapálást és a töltögetést. Ettől a táblától nem messze van a másik 40 holdas burgonyatábla, Amsei fajtáiból. Ez részben kísérlet is, mert amelyik fajtájú burgonya jobban beválik, azt fogják termeszteni. Ezen a burgonyatáblán is elvégezték az szövetkezet vezetősége és tagsága a június havi közgyűlés megtartására. A terem tele vólt. A közgyűlés napirendjén fontos kérdések szerepeltek. így többek között az eddig végzett tavaszi munkák értékelése, es a soron következő feladatokra való felkészülés. Az időszerű munkákkal és az aratási felkészüléssel kapcsolatos beszámolókat, amelyek kellő alapossággal mérlegelték az eddig végzett munkákat és vázolták a soron következő feladatokat, számos hozzászólás követte- Az őszinte, nyílt hozzászólások olyanok voltak, amelyek feltétlenül elősegítik Nógrádsápon a szövetkezet előrehaladását, fejlődését. A tsz ügye — a falu ügye A tsz veztősége és tagsága a csapadékos időjárás ellenére is biztosítja a munkák pontos, határidős elvégzését. Fábián Albert elmondta, hogy február 9-től, amikor is a termelőszövetkezet tagsága el- kapálást és megkezdték nőkké választotta, kétheten- a töltögetést- ként rendszeresen megtartót- _ , , _ ták a vezetőségi üléseket és ' Követően megfekintet- h a vönként, a közgyűléseket. A nJc * kukon <*a-tahlákat. A pártszervezet, a községi ta- Hz 132 h<>ldon termel kukorinács vb, a KISZ-szervezet, a ro^apáltáik ’ - gépi és kézi erővel. A másoHazafias Népfront, a Nőtanács, a pedagógusok és a tsz vezetősége közös ügynek tekintik az évek óta gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet megerősödését. A közgyűléseket megelőzően, a pártszervezet, a községi tanács vb és a tömegszervezetek megtárgyalják a közgyűlés elé kerülő napirendi pontokat, ahol összegezik a vezetőség és a tagok véleményét, s így reális beszámoló kerül a közgyűlés elé. A közös összefogásnak meg is van az eredménye- Miközben szinte közelharcot folytatnak az időjárással, szembetűnő a tagok szorgalma. dik kapálás folyamatban van. Igen szépen díszük a 60 hold silókukorica, melyen az időszerű növényé p olási munkákat is elvégezték. A 20 hold uborkát is megkapálták már egyszer. A 30 hold málna és fekete- ribizli telepítéséről az elnök úgy vélekedik, hogy erre különös gondot fordítanak, mivel ez lesz az egyik fő jövedelmező üzemág a tsz-ben- Eddig kétszer kapálták meg géppel és kétszer kézzel a bogyós gyümölcsöket, de az — Volna itt hely bőven — mondja Tóth Péter Gergely keseregve — ha az iskola padlását megkapnánk. Elférne ott akár tíz mázsa gyógynövény is. De hiába minden utánjárás, a járási tanács művelődésügyi osztálya nem járul hozzá- Az ok eleinte az volt, hogy csak a pedagóguslakás éléskamrájából van feljárat a padlásra. A pásztói földmüvesszövetkezet azonban szívesen készítene kívülre létrát, így hát ez a kizáró ok is megszűnt. A padlást mégsem engedik használni. A gyűjtők hozzák a sok csalánt meg papsajt-levelet, én meg nem tudom hova tenni. A tervekre terelődik a szó. Százezer forint értékű tavaszi héricset, libapimpót, csalánt, csipkebogyót, anyarozsot kell az idén felvásárolnia és a HERBÁRlA-nak továbbítania Tóth Péter Gergelynek- Persze, ezeket előbb össze kell gyűjteni, megszárítani, osztályozni- A legjobb három gyűjtő: Pásztóról Vas János, Mátraszőllősről Szabó Pál meg özvegy Nágel Jánosáé. Ö eddig már hatszáz forint értékű gyógynövényt adott le, pedig az igazi idény még csak ezután következik. — De a legjobb keresetet mégis az anyarozs adja — világosít fel bennünket a felvásárló. — Akkor tessék eljönni, amikor azt takarítják be! A hasznosi Mátravölgye és a fari Május 1 Termelőszövetkezet már öt éve foglalkozik ezzel. Tavaly ötven kiló anyarozsot termelt az egyik tsz, ami 4500 forint külön bevéVédekessünk as erózió ellen T alaj pusztulásból 260-290 millió forint a kár Az elmúlt esztendőkből több olyan volt, amikor a növénytermesztés sikeréhez szükséges vízmennyiség nem hullott le, azaz aszályos évek voltak. Ennek következtében a terméseredményeink is igen alacsonyak maradtak. A csapadékban bő esztendők ugyanakkor a termésátlagainkat jelentősen megemelték. A nagymennyiségű csapadék hatására azonban jelentősen növekedett , a talajpusztulás üteme, amely igen csak csökkenti a termőterületünk tápanyagát, mennyiségét. Ezt igazolja az elmúlt időszak is, amikor megyénk területe sok csapadékot kapott. Már az eddig lehullott mennyiség is jelentős kárt okozott megyénk lejtős területein. A talajpusztulásból eredő kár elsősorban a talajmeny- nyiség és a benne lévő tápanyagban van, amelynek elvesztése állandóan és folyamatosan a meglévő tápanyag mennyiséget csökkenti. A humuszban gazdag felső talajrétegből egy milliméter vastag talajréteg elvesztése csaknem nyolc tonna talajnak felel meg holdanként. Egy milliméter talajréteg elvesztése esetén már 220 forint értékű tápanyagot vesztünk el. Az elmúlt csapadékos időszakban sajnos ezen érték többszöröse ment veszendőbe, amit igazolnak a mérési adatok is. Endrefalva határéban 250— 270 tonna, Balassagyarmat határában 220—260 tonna talaj mosódott le az utóbbi időben. A felsorolt területeken elsősorban a kapásnövények alatt volt igen jelentős a talaj pusztulása. Ezeket a területeket hegy-völgy irányban művelték és így a csapadék helybentartását nem biztosították, sőt annak a területről való elfolyását segítették elő. A helytelen talajművelési irány következtében a területek általánosan 13-15 mázsa pétisó, 24-28 mázsa szuperfoszfát. 19-23 mázsa káüsónak megfelelő tápanyagot vesztettek el. A helytelen, hegyvölgy irányú művelés következtében megyénkben alig találni olyan területet, ahol a talajpusztulás holdanként 100- 120 tonna talaj veszteséget ne okozott volna. Ez a kár a megyére kivetítve azt jelenti: kapásnövényeink alatt csaknem 120 ezer hold területen a talaj- veszteség nagysága átlagosan eléri a 80-100 tonnát, azaz az elvesztett tápanyag értéke a megye területén mintegy 260- 290 millió forintnak felel meg. Mindez csak a tápanyag veszteségből ered. Ugyanakkor a lemosott talajmennyiség igen jelentős mértékben feltöltötte a patakok medrét, amelyek egy részét az elmúlt években rendezlek, igen jelentős költséggel. Az eróziós kár harmadik formája pedig a legjobban érinti a termelőszövetkezeteink gazdálkodását, ez pedig a terméskiesés, illetve a termés- csökkenés. Becslés sgertnt e területeken a terméscsökkenés eléri a 10-15 százalékot, amely újabb 26-32 millió forint veszteséget jelent megyei szinten. A megismétlődő eróziós károk azt igazolják, hogy a talajvédelem elmulasztása megyénkben évről-évre igen jelentős veszteségeket okoz, mind a tápanyag készletben, mind a terméseredmények csökkenésében, amelyet meg kell akadályoznunk, vagy legalább jelentős mértékben csökkentenünk. A megyében jelenleg a Lókos vízgyűjtő területén folyik szervezett talajvédelmi munka. Ezzel párhuzamosan az üzemeink is egyre jobban Alkalmazzák a talajvédelmi módszereket, elsősorban a lejtőn keresztbe, azaz közelvízszintes irányban történő talajművelést. Ennek a művelésnek a hatására a talajpusztulás mértéke 10-12 tonnára lecsökken holdanként. A védekezéssel kapcsolatos mérések történtek a Lókos vízgyűjtő területén Nőtincs, Bánk, Romhány, Kisecset, Érsekvadkert és Terecs- ke határában, továbbá Kis- hartyán, Ságújfalu, Szalma- teres községek területén. Külön ki kell emelni a Szanda- Váralja és Magyarnándor területét, ahol a terület csaknem 90 százalékán folytatnak közelvízszintes irányú művelést. A helyes művelési Irány betartása eredményezte azt, hogy a nagymennyiségű csapadék következtében sem volt területükön nagyobb mértékű talajpusztulás» Jetiinek Tibor megyei főagronómus eddig felsorolt munkák mellett elvégezték a növényápolást a 26 holdnyi burgonya és 160 holdnyi kukorica háztáji területén is. A töltögetést, illetve a második kapálást itt is most végzik. — Hogyan állnak a takarmánybetakarításokkal? — kérdezem. — Az első kasaálásü lucernát betakarítottuk — sorolja, — és kazalban van 50 hold termése. Ebben sokat segített a hideglevegős szénaszáritó- berendezés. Le van kaszálva 28 hold vöröshere és 30 hold szarvaskerep. A 116 hold rétből 60 holdnyit kaszaltunk le eddig..A javulás „titka“ Az előző évekhez vissonyít- va tehát lényeges az előrehaladás a tsz-ben. Vajon mi ennek a titka? A párttitkár, a tanácselnök és a többi vezető ugyanúgy ismeri az elvégzett munkákat, mint a tsz-el- nök. Ebből is kitűnik, hogy közös ügyük a tsz előrehaladása. Viszont a sikerek alapja mégis a tsz-demokrácia betartása, a vezetőségi ülések és közgyűlések rendszeres megtartása, a hozott határozatok végrehajtása, és a tsz- tagság körültekintő tájékoz- tatása. A vezetőségi üléseken és közgyűléseken a tagok jó javaslatait mindig figyelembe veszikÜgyes és helyes szervezési módszereket Is alkalmaznak. A növényápolási munkákat például nagymértékben a családi vállalások segítették elő. A tsz függetlenített vezetői előrelátóan cselekedtek, vagyis amint a növénysorokat látni lehetett, azonnal kimérték a kapásterületeket, A viták elkerülése végett sorshúzással és nem osztással mérték ki a területeket családokra. Ezzel véget vetettek az előző években tapasztalt vitáknak, hogy az egyik jobbat, a másik rosszabbat kap. A tsz gépparkját megtekintve, szembetűnő az erő- és munkagépek gondos kezelése és karbantartása- Jól elő vannak készítve az aratás és be- hordás nagy munkáinak végzésére, s az ezzel kapcsolatos egyéb munkák végrehajtásáraA szövetkezeti tagokban és vezetőkben igen nagy felelősségérzet nyilvánul meg az aratás, behordás és a csépiéül munkák időben és jóminőségben való elvégzésére. Tekir- ve, hogy a tsz-ben dolgozó asszonyok férjei a különbőz .< üzemekben dolgoznak, már most beszervezik őket az aratás, behordás és cséplés munkáira segítségül. A verseny és feltétele A tsz a legutóbbi közgyűlésen úgy határozott, hogy párosversenyre hívja ki a diós- jenői Üj Barázda Tsz-t és versenyre szólítja a járás ösz- szes szövetkezeteit. A verseny elbírálásával a járási verseny - bizottságot bízzák meg. A versenyző tsz-ek vállalják, hogy a vezetőségi ülésekei kéthetenként, a közgyűléseket pedig havonként megtartják. Az ellenőrző bizottság, a fegyelmi bizottság, a szórtál * és kulturális bizottság tevékenyen működik. A növény- termesztési és állattenyész tési terveket az érintett tsz tagok túlteljesítik, söl túlié’ jesítik az értékesítési terveket is- A tervezett ráfordító sokat csökkentíic, s a fen e zott munkaegység értéke négy forinttal emelik. Év végén pedig dotáció-mentes zárszámadást tartanak. Emm er Ferenc
