Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
1965. július 1. csütörtök NÓG* AÍD 3 m legyen a Szécsény környéki vizekkel? A párí-rógn>hajtó bizottság rendkívüli ülésén tárgyalták Sok múlik a kommunista vezetőkön és beosztottakon Megyénkben a Szécsény környéki terület rendkívül érdekes kutatások központja volt az 1930-as évek és az 1350-es évek között. Sajátságos rétegtani és hegységszerkezeti körülményei hívták fel a kutatók figyelmét. Isii .ért volt már régebbről, hogy a község főterének közelében, a Szobdeszky téren egy 108 méteres fúrásból magas konyhasó tartalmú, jó- dos-brómos víz tör felszínre- Ez az artézi kút a második ■világháború idején a sóinsé- időben távol környéken is ismert volt, mert a víz főzéshez és az állatok itatásához külötn sózás nélkül is megfelelt. A kiíolyő víz azonban csak 2—1 litert tett ki percenként, így annak idején éjjel-nappal hosszú sorokban álltak az emberek kannákkal, vedrekkel a kút körül. Sajnos, a kutat nem nyilvánították védettnek, így a gyógyászatban is jó hatású víz veszendőbe ment. A türelmetlen vízgyűjtők ugyanis a fúrásba csöveket, kilőtt tüzérségi hüvelyeket bocsátottak le, amelyek a különben is korrodált béléscsöveket átszakították, s el is tömték. Ma már csak a fúrás helye ismert. A Szócsény környéki vizek története azonban » kút „meséjével'’ nem fejeződött be. A folytatás napjainkba nyúlikA közelmúltban a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett Országos Gyógyvízkutató Bizottság alakult. A geológusokból, hídról órásokból és orvosokból álló bizottság feladata, hazánk még ismeretlen gyógyvízkincsének feltárása. Nőgrád megye semmiképpen sem mulaszhatja el, hogy e bizottság figyelmét felhívja a köztudatban még nem nagyon ismert szécsényi vizekre Hiszen maga az a tény, hogy viszonylag kis területen kit különnemű, másmás összetételű viz rejtőzik a felszín alatt, földtani ritkaság. Csak üdvözölni tudjuk tehát a Hazafias Népfront Nógrád megyei Titkárságának törekvését, amiért kapcsolatba lép az Országos Gyógyvízkutató Bizottsággal. Lássuk azonban, mit mond a szécsényi kincsről a szakember. Dr- Bartkó Lajos főgeológus így tájékoztat: — A vizek felfedezésének története egyszerű. 1947-ben hegységszerkezeti kutatás céljából gravitációs méréseket végeztek e tájon, majd földgázért mélyült két 300 méter körüli fúrás. Az egyik a község déli részén. A temető közeiében (e fúrás 292 méter mély) 180 méter mélységből óránként 250 liter gázos, jó- dos, brómos. konyhasó tartalmú víz buggyant fel. Ilyen összetételű víz fordult elő Erdélyben Kissármáson, Budapest környékén, a dunántúli szén h i drogén k u la tó fúrásokban, az alföldi fúrásokban. A Kárpátok medencéjén kívül Románia olajvidékén, Galíciában, Bakuban. Szumátrán, Jáván, Észak- és Dé!-Amerikában. A közeli környéken körsmert jelenleg is a sóshartyáni sósvíz és Csízfürdő vize. A másik fúrás a Farkasalmás, illetve a Francia puszta közelében 346 méter mélyre hatolt. Itt 142 méter mélyből érdekes módon már nem jódos-sósvizet, hanem nátriumhidrokarboná- tos vizet tárt fel a fúrás, tehát a víz az ismert szolyvai, polenai víznek felel meg. Ez a víz más gyógyhatású, mint az előző sósvíz. Egymáshoz közel eső két fúrásból más-más típusú és gyógyhatású vizet kaptak, így Szécsény környéke bizonyos mértékben unikumként szerepel az ásványvizes területek között. A fúrásokat eddig még nem képezték ki víz- nyerésre. Az európai viszonylatban is kitűnő gyógyvizeket számos betegség gyógyítására lehetne használni- Elsősorban ivókúraként lehetne alkalmazni, gyomorbetegségekre, ideggyógyászatra, golyva-gyógyításra. s különféle -gyulladások gyógyítására, A víz felszínié hozása természetesen idegenforgalmi szempontból is óriási jelentőségű lehet, annál is inkább, mert Szécsény Nógrád megye legösszefüggőbb műemléki együttesével is rendelkezik. Nagy fürdővárossá fejlesztésére az aránylag kis vízmennyiség miatt természetesen nem gondolhatunk. Kevert, hígított vízzel viszont lehetne kádfürdőt üzemeltetni. Tóth Elemér Nemcsak anyaghiány az oka Két járás területét vallhalja magáénak az Érsckvadker- U Építő KTSZ. Ketságon. Ba- lassagyarmaton és ezek környékén vannak munkahelyeik. Kölnieteknek és magánosoknak építenek. A szakmába vágó valamennyi munkát, saját erőből, alvállalkozók nél Uiil el tudják végezni. Rútságon többek között fodrász fióküzletet alakítottak át. A földművesszövetkezet számára üzletet, raktárt és egyebet építettek. A legnagyobb munkájuk a balassagyarmati KISZ lakásépítkezés, ahol húsz ikerház tehát negyven lakás elkészítésére kötöttek szerződést. Ezek átadási határideje folyamatos, júniustól a jövő év márciusáig. Létszámhiány nincs a szövetkezetnél, de a tervet mégsem tudták időarányosan teljesíteni. Az első negyedévi 400 ezer forintos elmaradás véleményük szerint végig kiséri őket egész évben és csak az utolsó negyedben reménykednek, hogy sikerül lciör- leszteniök. Vajon mi az oka ennek? Sajnos egyértelmű válasszal nehéz elintézni a kérdést. A sorozatos anyaghiány nagymértékben gátolja a munkát. Gázsxilikátblokkból úgy ahogy, ha késve is, vl • kzonylag még jobban sikerül a folyamatos munkához elegendő mennyiséget biztosítaniuk és a nyílászáró szerkezetekből, ajtókból, ablakokból is. A tetőszerkezet viszont legutóbb még kiutalás formájában sem volt biztosítva. Jóllehet az anyaghiány, anyagbeszerzési gondok más szövetkezeteket Is hasonlóképpen érintenek, másutt azonban a Jó szervező munkával sikerül ezeket a gondokat ellensúlyozni. Érsekvadkerten is erre lenne saükség, hiszen nem egy esetben tanaszlalhatö a műszaki szervezés hiánya. Ez pedig káros a szövetkezet egészének, de nem kifizetődő a tagoknak sem. A munkaterület és a műszaki feltételek megteremtése a vezetők feladata. Est joggal el Is várják tőlük a lagok. Ha ebben nem lesz hiány, nem kell év végéig várni, hogy behozzák a* elmaradást. A NAGYBÁTONYI BÁ- ' NTAÜZEM párt-végrehajtó bizottsága rendkívüli ülésén tárgyalta a szorospataki bányaüzem gazdasági és politikai tevékenységét a terv teljesítés tükrébe«. Az elmaradás» okait, és a hullámvölgyből kivezető utat keresték. Szorospatak, a korábban sokszoros élüzem, tavaly csak 96,6 százalékra teljesítette éves tervét. A legfontosabb termelékenységi mutató, az összuzemí műszakteljesíímény 29 kilogrammal volt kisebb a tervezettnél, ugyanakkor tonnánként az önköltség 7,13 forinttal nagyobb. Az idén, az első öt hónapban egy százalékos elmaradás volt a termelésben, de az összüzemi teljesítmény 32 kilogrammal kisebb, és az önköltség csaknem 8 forinttal nagyobb tonnánként a tervezettnél. A végrehajtó bizottság számba vette a rajtuk kívül álló okokat is. Ezek között szerepel a sorozatos vagonhiány. A frontfejtés vizet kapott. Később a Kossuth- lejtősakna nyomás alá került, a rendbehozásáig 200 vagon esett ki a termelésből. Vetők szabdalták a frontot, azután ismét nyomás miatt kellett menteni a gépi berendezéseket, Az előkészítő munkát hátráltatta az aknamélyítők elmaradása, emiatt az Á ereszkei feltárást február eleje helyett csak májusban lehetett telepíteni. Az elmaradásnak azonban más okai is vannak. A munkahelyek előkészítésénél nem tartották be a szakmai tervet. A frontfejtés előkészítésének ütemében és minőségében is komoly hibák voltak. A vezetők nem gondoskodtak időben a vasút kijavításáról, hogy azt a nagyobb szállítási feladatok ellátására alkalmassá tegyék. Erősen meglazult a munka- fegyelem, havonta átlagosan 28 műszak esett ki emiatt a termelésből, és egy év alatt 24 dolgozó ellen indítottak fegyelmi eljárást, A munkaidő kihasználása sem volt kielégítő. Hiányzott a vezetők tekintélye, utasításaikat csak részben hajtották végre, meglazult a technológiai fegyelem. Ezek a hiányosságok a szorospataki aknaüzem felsőbb műszaki vezetésének alacsony színvonalára vezethetők vissza. Hiányzott az előrelátás, a következetesség, a kiadott utasítások végrehajtásának ellenőrzése. A Nagybátonyi Bányaüzem vezetősége a hibák megszüntetése érdekében több intézkedést tett. Először figyelmeztették az aknaüzem vezetőit, majd amikor látták, hogy a bírálat nem használt új üzem és gépészeti vezetőt állítottak az akna élére. A változás hatása azóta, ha fokozatosan is, de érvényesül. AZ ŰJ MŰSZAKI VEZETÉS sokat tett a fegyelem megszilárdításáért. Azóta felére csökkent az igazolatlan mulasztók száma, és a technológiai fegyelem is javult,- bár még mindig sok a tennivaló. A pártái apszervezet és a szakszervezet is többször napirendre tűzte a termelés kérdését. A termelési tanácskozásokon felvetett gond is kevesebb, a fürdő kivételével helyben megoldható. A szervezést, az üres csille és az anyagellátást kell még jobbá tenni. Az üzem gazdasági, pártós szakszervezeti vezetése közelebb került egymáshoz. A dolgozók hangulata jobb lett, mi sem bizonyítja helytállásukat jobban, mint a legutóbbi eset. Június 4-én hajnalban a zivatar tniatt betört a víz a bányába. Harmincán jelentkeztek az akna vezetőjénél és a párttitkárnál felszólítás nélkül, hogy térítésmentesen, műszak után részt, vesznek az árvízvédelmi munkában. Hol a hiba akkor? Mi akadályozza az előrehaladást? Miért nem gyorsabb a fejlődés? Ezeket a kérdéseket boncolgatták hosszú időn keresztül. A LEGFŐBB OK a közvetlen műszaki irányítás gyengeségében, a műszaki •középkáderek munkájának nem kielégítő voltában keresendő. Ügy merült fel a vitában, hogy ha egy műszaki vezető csak fél szívvel, negyed szívvel látja el feladatát, menekül a problémák elől, nem lehet nagy tekintélye. Sajnos Szorospatakon előfordul még olyan is, hogy nem a valóságnak megfelelően tájékoztatják egymást a műszaki középkáderek. Hiába a dolgozók lelkesedése, ha karambol, sorozatos üres csille, vagy anyaghiány, egyszóval szervezési hibák gátolják a termelést. Milyen közvetlen műszaki irányítás az, ahol időközben nem ellenőrzik a technológiai utasítások végrehajtását'’ Csak hónap végén derül ki az irány, vagy szelvényméret eltérés, amit többletmunkával kell helyrehozni. Az üzemi párt-végrehajtó bizottság rendkívüli ülése és a brigádjelentés nagyon sok segítséget adott ahhoz, hogy a szorospataki aknaüzemnél gyökeresen megváltozzék a helyzet. Ez a segítség azonban önmagában kevés, mert a megvalósítás a szorospatakiakon, a vezetőkön, dolgozókon múlik. Sokat kell még tenniük. Egy sor műszaki Intézkedés szükséges, ami a bánva jövőjét. a tervteljesités biztonságát jelenti. Igen fontos kérdés a műszaki vezetés további erősítése, elsősorban nevelés útján, hogy a középkáderek a valóságnak megfelelő jelentéseket adják, hinni lehessen szavukban. A pártszervezet igen nagy segítséget nyújthat azzal, hogy összehívja a kommunista középkáderek értekezletét, és szót ért velük abban, hogy rajtuk múlik a legtöbb. Az iparosoknál, ahol szintén meglazult a fegyelem, ugyancsak van mit tenni. Túlzott az iparoslétszám a többi aknákéhoz viszonyítva, amit felülvizsgálnak. JÚNIUSBAN MAR BIZTATÓAK Szorospatak termelési eredményei, hiszen túlteljesítik a tervet. Hogy a jó eredmények állandósuljanak és az akna régi hímevéhez méltóképp az élenjárók közé kerüljön, megvan rá a lehetőség. > Bódé János ................................................................................................................................................................................................ni....................................................................................................... .............................................intc4 ('herhát a [fán Minden táj hatást gyakorol az emberre, de a táj előítéletektől mentes befolyásoló tényező csak olyankor lehet, ha először látjuk. Emlékeink, a tájhö2 fűződő tapasztalataink és benyomásaink a későbbiek során más-más tartalommal töltik meg a tájat, másként látjuk a virágzó akácot, a hegyek, völgyek, erdők vad- regényét, a csobogó patakot, a rét buja füvét, S másként is hat visz- sza mindez a szemlélőre. így jártam én a Cserháttal, ahol életemben először, éppen két esztendeje jártam, és a vidék mesé- beillő szépsége ifjúkori elképzeléseimet ébresztette fel, gondtalan életű pátsztorokról és hamvasbőrű pásztorlánykákról, trilláshangú madarakról, málnát böngésző szelíd medvékről, napsütéses, csendességről és sárkányok dühét idéző vad viharokról, sudár fákat kettészelő villámlásról, ijesztő éjszakai neszekről és őzek, szarvasok robajló vágtáiéról.. A mesebeli tájba mesebeli embereket helyezett az ifjúkor álmaivei telített képzelet és szinte fájdalmas csalódásként hatott, hogy a hegyek és erdők árnyékában, a szépséges völgyekben éppen Olyan változatos és hétköznapi életű emberek élnek, mint bárhol másutt, legfeljebb közeli és távoli múltjukban több és nagyobb megpróbáltatásokat kellett leküzdeniük, több erőfeszítést és nélkülözést kívánt meg tőlük a külső szemlélőnek olyannyira idillikus, békés, szép erdő. S most, hogy másodszor érkeztem I. a Cserhát aljába, elmélyültebb vizsgálódásra, a fénylő fehérben pompázó akácerdőket már gazdag méhlegelőnek, a hegyek és völgyek vadregenyét az erózió szülőanyjá- nak, a csobogó Szuhapatakot a pusztító árvizek nemtőjének látom, és 9 dúsfüvű rétekről is tudom, hogy savanyú füvekkel több gondot okoznak a jószágoknak takarmányozásban, mint amilyen lenyűgöző látványt nyújtanak. S mindez, amit Nagymező-puszta, Garáb és Feisőtold háromszöge magába zár, a felsőtoldl székhelyű Május 1 Tsz birodalma. hl ELŐZMÉNYEK Az első hosszabb látogatás alkalmával még Felsőtold uralkodott a helyzeten, feljövőben levő szövetkezet hírében állott a Május 1 Tsz, amely azt a ' fényűzést is megengedhette, hogy a rendkívüli kedvezőtlen adottságú garábl tsz-t is magába olvassza, ezzel mintegy életlehetőséget biztosítandó a garábí Ősi település eddig vándorlásra, napszámmunkára ítélt lakóinak. Mert ha a garábl kőben, kavicsban nem is terem meg csak szűkösen a búza és a kukorica, legelőin még táplálékot talál a jószág és területén még kiváló gazdasági épületeket lehet emelni, így legalább nem kell elrabolni telekhelyet az egyébként is kevés termőföldtől. Mindent felülmúlt azonban a F elsőtold-Garáb tsz-házasságában a morális hatás, ami abban nyilvánult meg, hogy a Cserhát völgyében megszüntették azt a kellemetlen, hangulatrontó gócot, amelyet Garáb alkotott elhanyagolt, megműveletlen, sínylődő gazdaságával és módot adtak arra, hogy a felsőtoldiak hozzértése, szorgalmának kisugárzó hatása, nagyobb szervező és alkotókészsége a garábi sziklaköveken, a kevéske művelhető földön is érvényesüljön. Mert Felsőtold és Garáb egyesülése valóban pezsdülést hozott a közigazgatásilag egyébként is együvé tartozó területen. S már a nagyobb lendülettel megkezdett munkák is azt tanúsították, hogy itt I, felsőtoldí tsz-tagokat nem érheti veszteség, jövedelmükre nem hat ki a gárábi tsz csatlakozása, viszont a garébak is jól járnak, mert semminek mondható jövedelmük egyszeriben a felsőtoldí jó-közepes szintre emelkedik. Később, 1964 elején azután már csak hatodszájból, hírből hallottam, hogy a pásztói járási tanács szakvezetői is úgy felbuzdultak az egyesülés sikerén, hogy elfogadták, helyeselték az alsótoldt, mérleghiányt«, gyenge szövetkezet csatlakozásét is Felsőtoldhöz, hiszen ezt a három község földrajzi fekvése szinte megköveteli. így tehát 1964-ben már nemcsak Felsőtold és Garáb, hanem Alsótold tez-tagjat is egy közös, nagyobb szövetkezetben, a Május 1 Tsz-ben kezdték el reményekkel teli, bizakodó munkájukat. Mert az egyesítés előnyeiről szóló agitatív érvek feltétlenül hatottak, különösen a zsákutcába jutott, gyenge és mérleghiánnyal zárt tsz-ben. Azonkívül Nógrád megyében már számos egyesült szövetkezet eredménye és sikere igazolta a jól előkészített} megfontolt tsz-egyesítések előrevivő, hasznos voltát. Jóformán nem akadt egyesült tsz, ahol már az első év, — pedig ez egyidejűleg étmeneti zökkenőket is feltételezne — ne hozott volna szembetűnő, szép eredményeket. A gazdaságilag nehéz évben is elérték egyesült szövetkezeteink az egyesítettek közül legjobb tsz jövedelmezőségi szintjét. AZ ADOTTSÁGOK A megye csaknem felét foglalja el a Cserhát-hegység, amely a Cegléd bércéiig húzódó nyúlványai kivételével teljesen Nógrád megyei hegy. A Cserhát vulkánikus képződményeit már igen sok tudós és kutató vizsgálta Tanulmányozták az átlag 130—300 méter magasságban kiemelkedő dombcsoportot, amelynek „eruptívus” kőzetből álló kapuja! és hegygerincei 400—500 méter magasságot is elérnek. A legtöbb ilyen vulkánikus eredetű kúp a Cserhát központi részén található, s ez magyarázza, hogy miért olyan sok a meredek, nagylejtésű hegy a felsőtold-garáb- alsótoldí tsz körzetében. A kutatók véleménye szerint ugyanis ezen a centrális szakaszon a kúpok magasabbak, mint a kiágazésokon. A Cserhát hullámos, meredek lejtőjű, eróziónak kitett területein a talajviszonyok is nagyon változóak és többségükben rosszak, kedvezőtlenek. Mint mondani szokás, ezen a tájon: a talaj már kevésbé humuszos és igen szomjas. Egyes helyeken jól termő talaj is található, de ha a csapadék kevés, a termés ezeken a helyeken is rossz. Am megtalálható itt megfelelő bőségben az apokás, rossz agyagtalaj is. Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a Cserhát vidékén a csapadékhelyzet évről-évre kedvezőtlen, s ha csak olyan esztendő nem köszönt a vidékre, mint az árvizet is okozó, rendkívül csapadékos 1965, akkor étlalában hiány mutatkozik esőben. És ha már nem is mennek el a templomba, kérve a papot, hogy fohászkodjon esőért, akkor is nagy erőfeszítéseket kíván tőlük a föld. és nagy küzdelmet vívnak a kedvezőtlen időjárással. Az adottságok tehát több munkáskezet követelnek, mint más vidéken. ugyanakkor pedig kevesebb termést, kisebb hozamokat ígérnek a földek, mint a kedvezőbb elhelyezkedésű községek határaiban Viszont emberi létszámban sem dúskál az új, megnövekedett tsz, amely immár 2362 holdnyi területen gazdálkodik, de a2 1964-es tapasztalatok alapján mindössze 221 tag mun kájára számíthat. Hiszen a Cserhát völgyéből is naponta viszik az autóbuszok a nógrádi szénmedence bányáiba, a salgótarjáni üveggyárakba. st Acélárugyárba, a fővárosi építkezésékre a munkásokat. Itthon nagyobbára csak az asszonyok és a földművelők öregjei maradtak. Az előzmények, az adottságok tehát helyeslik és szükségesnek mutatják a kis tsz-ek alkotó egyesül sét, de egyidejűleg némi fenni a ■ tásokra is alkalmat adnak. Mert a • a kérdés, amely kissé cinikusan n egyik szövetkezeti közgyűlésen ham zott el, hogy „miért jobb. ha h rom gyengét összekötözünk, mié lesz jó egyszeriben az egyes»’ tsz?” — egyáltalán nem indokol»: lan. Lakos György (folytatjuk)
