Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-31 / 179. szám

A1 MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESAMFG YEI TANÁCSI APIA Világ proletárjai, egyesülj etek l NÖGR Airport Indiának XXI. ÉVFOLYAM 179. SZÄM ÁRA: 50 FILLÉR 1965. JULIDS 31. SZOMBAT §ekou Teure vezetésével guineai párt- és kormán^kiildöttség érkezett Budapestre Sekou Tourének, a guineai Demokrata Párt főtitkárának, a Guineai Köztársaság elnö­kének vezetésével pénteken délelőtt Budapestre érkezett a Guineai Köztársaság párt- es kormányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának meghívására látogatott ha­zánkba. A guineai államelnök ha­zánkban még nem járt, csu­pán 1960 szeptemberében át­utazóban töltött rövidebb időt a Ferihegyi Repülőtéren. Sekou Touré magyarországi tartózkodása idején találko­zik párt- és állami vezetők­kel, tárgyalásokat folytat a két országot kölcsönösen ér­deklő kérdésekről, s előrelát­hatólag hétfőn utazik el ha­zánkból. A guineai párt- és kor­mányküldöttség fogadására a repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a kormány el­nöke, Fock Jenő, a kormány elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja és Kisházi Ödön. az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. Jelen volt a fogadásnál a kormány több tagja, közéletünk számos is­mert személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek sok vezetője és tag­ja, s eljöttek a vendégek üd­vözlésére a Budapesten tanuló guineai és más afrikai diákok képviselői. A repülőgépből kilépő ven­dégeket a magyar párt- és állami vezetők szívélyes, ba­ráti kézszorítással üdvözölték. Felcsendültek a guineai és a magyar himnusz hangjai, majd Sekou Touré — Kállai Gyula és Kisházi Ödön tár­saságában — ellépett a dísz- egység sorfala előtt. Úttörők virággal kedveskedtek az af­rikai vendégeknek, akik ez­után megismerkedtek a ma­gyar kormány tagjaival, a diplomáciai képviseletek ve­zetőivel, szeretettel köszön­tötték az afrikai diákokat és a budapesti dolgozókat. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás befejező aktusa­ként a díszszázad díszmenet­ben vonult el a vendégek előtt, majd Sekou Touré és a küldöttség tagjai magyar ál­lamférfiak társaságában gép­kocsiba szálltak. Az autókara­ván fehér bukósisakos moto­rosrendőrök díszkíséretében indult el a város felé. Sekou Touré nyitott gépkocsiban ült, s amerre a gépkocsisor elha­ladt, ezrek és ezrek üdvözölték az afrikai államfőt, aki szívé­lyesen viszonozta a budapes­tiek köszöntését. (MTI) Csaknem négymillió forint hazafias kötelességből Segített minden szervezett dolgozó — Bélyegeket bocsátottak ki — A falu népe is adakozik Még el sem hangzott a SZOT felhívása, az ár a gá­takat rombolta, s öntött el településeket .termőföldeket, amikor a nógrádiak együttér­zésük nyilvánítása mellett fel­ajánlották anyagi támogatá­sukat az árvízkárosultaknak. Több munkahelyen. intéz­ményben spontánul kezdtek adakozni. A Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívá­sa nyomán a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a szakmák megyebizottságai megtárgyal­ták az alapszervezetek veze­tőivel: miként tegyék szerve­zetté a dolgozók felajánlását. Az SZMT szervezési és ká­dermunka bizottságának ve­zetője, Sándor István elmon­dotta, hogy a megyében min­den szervezetten dolgozó ki­vette a részét hazafias köte­lességének teljesítéséből, s volt, aki több mint egy napi munkájának ellenértékét ajánlotta fel a károsultak megsegítésére, a károk hely­rehozására. Nem végleges adatok szerint eddig mintegy három és fél millió forintot fizettek be a nógrádi üzemek az OTP 10 200-as csekkszám­lájára. Az alapszervezetek, a szak­mai megyebizottságok kérésé­re a SZOT „Az árvízkárok helyreállításáért” felírással 5 —10—20—50—100 forint cím­letű bélyegeket juttatott el az alapszervezetekhez. Az árvízkárok megszünteté­sét, az összegek elosztását a SZOT mellett működő koordi­nációs bizottság végzi, amely­ben ott vannak a társadalmi tömegszervezetek képviselői. A bizottság gondoskodik arról, hogy a segélyakció nyomán összegyűlt forintokat rendel­tetésének megfelelően hasz­nálják fel, segítsenek az árvíz- károsultak gondjain. Ahol szükséges ebből a pénzből jut a megrongált utak, hidak, ku­tak helyreállítására is. Külön segítik a bajbajutott szervezett dolgozókat. Térítés nélkül kapnak 500—3000 forintig se­gélyeket olyan szakszervezeti tagok , akiknek a házukban, ingóságukban kár keletkezett. Eddig nyolc szervezett dol­gozó segélyezését terjesztette fel az SZMT a SZOT-hoz, il­letve a szakmai szakszerve­zetekhez. Sándor István azt is elmon­dotta, hogy az anyagi támoga­táson kívül a megye számos üzemében, téglagyárakban munkafelajánlásokkal, terv­túlteljesítéssel, s külön társa­dalmi munkával is segítik az árvízkárosultakat, a károk helyrehozását. Az elmúlt hetekben és nap­jainkban tömegszervezeti ak­tivisták járták és járják a falvakat, bekopogtatnak mind­azokhoz, akik kívül esnek a szervezett dolgozók körén. A gyűjtést a kormány felhívása alapján a Megyei Vöröske­reszt szervezte meg. A népfront, a nőtanács, a KISZ-aktivistáit megértéssel, mindenütt szeretettel fogad­ják — mondotta erről Szoó Béláné, a Vöröskereszt me­gyei titkára. Eddig már több mint 300 ezer forintot fizet­hetett be a Vöröskereszt az OTP csekkszámlájára. A ter­melőszövetkezetek tagjai ál­talában egy-két munkaegysé­get ajánlottak fel a károsultak megsegítésére. Valamennyi já­rásban nagy megértés tapasz­talható. A nyugdíjasok sem zárkóz­nak el a segítségnyújtás elől. A társadalmi aktívák elmond­ják, hogy sok helyen meg­hatóan nyilatkoznak a mun­kában megfáradt nyugdíja­sok, s általában 30—40 fo­rint értékű bélyeget vásárol­nak. Többen megígérték, hogy a következő nyugdíjfi­zetés alkalmával is juttatnak összegeket a károsultaknak. A KISZ kezdeményezését is meg kell említeni. 31-én, szombaton műsoros progra­mot rendeznek a salgótarjáni tó-strandon, ahol számos ön­tevékeny művészeti együttes mellett fellépnek a városi ze­nekarok is. A belépőjegyek árát ugyancsak a károsultak megsegítésére ajánlják fel. Csütörtökig az egész ország­ból 61 millió forint érkezett be az árvízkárosultak csekk­számlájára. A Zagyvapálfalval Bány agépgyárban készül az Indiai Orissal vasércelőkészítőmű több berendezése. Szalatovics Lajos lakatos, az egyik szalag fékberendezését szereli. Aa első szállítmányt a tervek szerint augusztusban indítják útnak Indiába, (Koppány feig.) Jelentés a megye 1965 I. félévi népgazdasági tervének teljesítéséről A megye 1965. I. félévi gaz­dasági fejlődését részleteiben az alábbi adatok jellemzik: Ipar A megye szocialista ipará­nak — nettó termelés alap­ján számolt — termelése 1965 I. félévében 0,4 száza­lékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A csökke­nés döntő oka az, hogy a de­cemberi párthatározat célki­tűzéseinek megfelelően a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt ez Meggyorsul az öblösüveggyári feldolgozó üzem kivitelezése Az öblösüveggyári feldolgozó üzem építése meggyorsul a kő" zeli napokban. Néhány napon belül megkezdik az úgyneve­zett „A” épület szerkezeti ele- meinek szerelését. Jövő hét szerdájára várják az E-505'ös NCK lánctalpas daru érkezé­sét. amelynek segítségével mintegy két és fél hét múlva állni fog az épület. A szerkezet építésén, sze­relésén kívül a víz­vezeték szerelésnek is fokozot­tabb ütemben kell folynia. Terv szerint szeptember köze­pén az öblösüveggyár szerelői megkezdhetik két hűtőszalag beépítését. A berendezések az I. fazekas üzemet fogják ki­szolgálni. Az áttelepítésre azért van szükség, mert a fa­zekas üzem hűtőszalagjának ^jelenlegi helyén is építkezni fognak. De az „A” épület ak­kor lesz többé kevésbé iga­zán „lakható”, ha szeptember 30-ra a „Fémmunkás” Válla­lat, ígéretéhez híven megkül­di a vas ablak kereteket es ajtó tokokat, ajtókat. Beépíté­sük után az üzem ablakai üvégezhetők, bejáratai zárha­tók lesznek. A lakatos áru határidőre való szállításáért az EM területi főigazgatóságá­nak irányító főmérnöke, Surá- nyi István is kezességet vál­lalt __ Szeptember közepén hozzá­látnak a feldolgozó üzem „B” épületének is a szerkezeti épí­téséhez. Bár ez a munka ke­vesebb építési bonyodalmat Ígér, mint az „A” épület, még­is több lesz vele a gond. A ki­vitelező építőipari vállalat mű­szaki vezetőinek és munkása­inak ugyanis ügyelniök kell arra, hogy az építkezés folya­mán se legyen súlyosabb fenn­akadás az üvegáru szállítás­ban. A beruházó égi a kivite­lező jól megszervezett együtt­működésével azonban ezeket a nehézségeket is leküzdik. A „C” épület kivitelezésé­hez is — remélhetőleg rövide­sen hozzákezdenek. Ez a „rö­videsen” több tényezőtől is ben befejezni az „A” csarnok szerelését, és olyan állapotba hozni, hogy a hűtőszalagokat ide telepíthessék, részint attól, hogy az üveggyár szerelői mi­lyen serényen dolgoznak a szalagok üzembehelyezésén: mert a „C” épület építése en­nél korábban nem kezdhető. A hamadik tényező a Borsod megyei Építőipari Vállalat ke­zében van: ott készülnek ugyanis a tizenháromszor ti­zenhárom méteres vasszerke­zetű csarnok szerkezeti ele­mei. Az együttműködésről egyéb­ként is elmondható, hogy se­gítőkész a beruházó, igyekszik a maga frontján a kivitelező is. És hogy az alvállalkozók miatt sem legyen felesleges huza-vona, segít a főigazgató­ság, valamint az Országos Üvegipari Vállalat. Ezért elmondhatjuk, ha az építkezés ütemességében je­lentkezett is néhány hetes el­maradás, azt behozzák a hát­függ. Részint: sikerül-e idő- ralévő hónapokban. évi tervfeladatát az előző évi teljesítéstől 5 százalékkal ala­csonyabban szabták meg, mi­vel az alacsony kalóriatartal­mú barnaszén termelésének növelése népgazdaságilag nem indokolt. A tröszt adatai nél­kül a megye szocialista ipará­nak nettó termelése 6,2 százalékkal magasabb, mint 1964. I. félévében volt, vagyis a növekedés nagyobb, mint az országos 4,5 százalé­kos előirányzat. A megyei székhelyű mi­nisztériumi iparvállalatok féléves termelési tervüket 0,6 százalékkal túlteljesítet­ték, a tanácsi, illetve a szö­vetkezeti ipar azonban terv­feladatát csak 96,5, illetve 97,3' százalékra teljesítette. A megye szocialista iparának tervteljesítése fentiek alapján 100,2 százalékos. A tervtelje­sítéshez a vállalatok és kis­ipari szövetkezetek tervezett munkás létszámuknak csak 99,4 százalékát használták fel, 0,8 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt év első félévé­ben. A termelés növekedése, illetve a létszám csökkenése a termelékenység növekedésé­ben is megmutatkozik. Az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 1,1 százalékkal maga­sabb, mint a tervezett, és 1,0 százalékkal meghaladja az 1964. I. félévének szintjét is. Mind a termelés mind a termelékenység alakulásai nagymértékben befolyásolta •• munkásök munkaidő kin: : Hálásának alakulása, mely a munkafegyelem lazulására hívja fel a figyelmet. A munkások átlagos dől - gozó létszáma az állomá­nyi létszámnak csak 87,2 százaléka. Ez az arány 0,1 százalékkal rosszabb, mint a bázisidősza : aránya, és alacsonyabb, mim a szomszédos Borsod és Heves megyéké. (89,7, illetve 88,4 százalék). Nem történt lénye­ges javulás a termelés üte­mesebbé tétele terén sem és igen sok vállalatnál a ter­melés optimálisnál nagyobb hányada esik a negyedév utol­só hónapjára. A megye exportra is ter­melő vállalatai a decem­beri párthatározatban kitűzött célokat összessé­gében teljesítették. Az export kiszállítási tervét mind a négy megyei vállalat túlteljesítette. A megfelelő rendelésállomány, a diszpo­zíció helyessége, és nem utol­só sorban a minőség kötetlen­sége következtében a Síküveg­gyár export-tervét több mint 50 százalékkal teljesítette túl. A kiemelt fontos termékek csaknem felénél a félév ter­melése alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Jelentősen nőtt ugyanakkor a termelés többek között a vasöntvény­nél, mezőgazdasági kisgép al­katrészeknél, a húzott üveg­nél, valamint a zsír- és ol­vasztási termékeknél. Bcriiliázsti-építőipar A félév végéig a megyében folyamatban lévő 18 értékha­tár feletti beruházás költség­előirányzatának 30,9 százalé­kát használták fel. Az éves (Folytatása a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom