Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-28 / 176. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NŐQRÁD AZ MSZMP N Ó G R Á D MEGYEI B IZOT T $ Á G A t S a; MFGVfl TANÁCS LAP J A XXI. ÉVF. 1*6, SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1965. JÚLIUS 28 SZERDA leniek, realitások — szolgáltatás 3Lci mhápíszíiűn A Szécsényi Tangazdaságban cséplőgépek tisztítják a kombájntól érkezett árpát, mielőtt az a magtárba kerül. Király Emerencia az egyik legszorgalmasabb a cséplőgépnél dolgo­zó nógrádsipeki lányok között (Riport a 4. oldalon) Sokct segíthetnének a munkafegyelem megszilárdításában Tanácskoztak a szocialista brigádvezetök a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál Az iparilag fejlett országok sajátos jellegzetessége a — szélesen értelmezett — szol­gáltatások dinamikus előretö­rése. Az értelmezés terjedel­mének ez a külön megjelölé­se azért fontos, mert tágab- ban ide számítják az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelésen kívüli tevékenysé­gek egész sorát, a művelődé­si, személyközlekedési szolgál­tatásoktól az iparvállalatok számára nyújtott szervezési, tanácsadói, karbantartási stb. szolgálatokig. A nemzetközi szakirodalomban olvashatók olyan álláspontok, amelyek a szolgáltatást — s ez fontossá­gát jellemzi — úgynevezett „harmadik szektorként" tart­ják számon, az ipar és a me­zőgazdaság után. Sietünk hozzátenni: azt, akinek történetesen elromlott a rádiója és nincs hol javít­tatnia, aligha foglalkoztatják ezek az értelmezési, terminoló­giai árnyalatok. Azért emlí­tettük bevezetőben mégis ép­pen ezt, hogy jelezzük: világ- folyamatról, szakkörökben is vitát keltő problémákról, s a megoldás gyakorlati módját tekintve: nehezen enyhíthető gondokról van szó! A szolgáltatások gyors tér­hódítása világjelenség ugyan­is, a korszerű életforma ter­mészetes kísérőjelensége ez, hiszen elég — példaként — a háztartási teendőket átválla­ló, különböző szolgáltatások széleskörű elterjedésére utal­ni. Emellett nem kevésbé vi­lágtünet az iker fogalomként használt „javítás-szolgálta­tás” szópár első tagja: tudni­illik, a javítóhálózat hiány­jellege. Ez két tényezővel függ össze — nemcsak nemzetközi, hanem hazai értelemben is. Az egyik, hogy mind több ja­vítandó, tehát javító hálóza­tot igénylő termék, zömében különböző fogyasztói használat­ban lévő gép, készülék. Más­részt: a korszerű, nagyüzemi módszerekkel dolgozó ipar mellett mind értékesebb a gyakran csak kézzel, egyedi­leg végezhető javító-munka. A tőkés országokban, ahol természetesen a fogyasztói ér­dektől független haszon irá­nyítja a munkát, a gond — idézőjelben értve — „eny­hül” azzal, hogy a javítás­szolgáltatás árai meredeken emelkednek, s egész sor javí­tási munka már-már megfi­zethetetlen. Bizonyítani sem kell. hogy ez mérsékeli a ke­resletet. Nálunk a javítás­szolgáltatás árai közismerten rendkívül alacsonyak, s a mind jelentősebb igény kielé­gítése ezután sem közelíthető meg az árak emelése oldalá­ról. (Sok szolgáltatási ágban, például a mosás, a távfűtés esetében — nem is szólva az ugyancsak ide sorolható köz­lekedési költségekről és lakbé­rekről —, az állam „hozzáad”, mert az árak kisebbek a költségeknél. Közbevetőleg fi­gyelembe kell venni itt társa­dalmunk jellegét; azt, hogy a jövőbeni út — a szocializmus építésének befejeztével —: mind több szolgáltatás ingye­nessé „alakítása”; többek kö­zött ez fejezi ki a társadalmi átmenetet a „mindenki szük­ségletei szerint” elosztási elv­hez. A Szovjetunióban ílymó- don vezették be példáuul az igen olcsó általányban fize­tendő gáz-díjszabást, s foglal­koznak azzal is, hogy a gáz és a villanyszolgáltatást ingye­nessé tegyék. Az elvi „háttér” ez. a je­lenlegi gyakorlat azonban sok gondot okoz az illetékes vál­lalatoknak, állami Intézmó nyéknek és a lakosságnak egyaránt. A gondot — így is fogalmazhatjuk — egyrészt tárgyi, objektív akadályok, másrészt szubjektív vállaiat; hibák okozzák, Ami az elsőt illeti: kétség­telen, hogy hatalmas beruhá­zások aran is nehéz lépést tartani a növekvő javítási- szolgáltatási igényekkel. A különböző — karbantartást igénylő — gépek, készülékek száma évről-évre gyorsan nő. A belkereskedelmi statisztiká­ban „vegyes iparcikkek" gyűjtőfogalomba sorolt átuk (s ide tartoznak az úgyneve­zett tartós fogyasztási cikkek is) 1960-ban mintegy 19 mil­liard forint értékben keltek el, 1962-ben már 21 milliárd. 1964-ben pedig több mint 25 milliárd forint volt a cikkek forgalma .(Ezen be1 ül: 1960— 1964 között például a háztar­tási villaifiosgépek eladási értéke 264 millióról 408 mil­lióra. a híradástechnikai cik­keké pedig 671 millióról 1524 millióra nőtt). Igaz ugyan, hogy közben jelentő­sen bővült a javi tó-karbantar­tó hálózat is, ezt kormányha­tározat írta elő, de megközelí­tően sem az igények növeke­désének arányában. S ez nemcsak az említett gépek karbantartási igényére vo­natkozik. Itt van például olyan elemi szolgáltatási igény, mint a mosás-vegytisz- títás, amelyből a mai szük­ségletnek is csalc egy részét lehet kielégíteni, A költséges és az igények­kel nehezen lépest tartó fej­lesztést akadályozzák, visz- szahúzzák az imént második­ként említett vállalati hibák. Ezek egyik eredője kétségkí­vül az, hogy a különböző — elsősorban tanácsi vezetésű — vállalatok és szövetkezetek a csekély szolgáltatási árak mellett nem érdekeltek elég­gé e tevékenység bővítésé­ben. (Ezzel is magyarázható, — hogy 1964. évi adatok sze­rint — megyénkben a tanácsi vállalatok teljes termeléséből mindössze 4 százalékkal, a kis­ipari szövetkezetek termelésé­ből pedig 40,3 százalékkal ré­szesedett ez a számukra első­rendűként megjelölt tevékeny­ség: a lakosság részére vég­zett javítás-szolgáltatás). A szövetkezetek is, a tanácsi vállalatok is szívesebben vál­lalnak úgynevezett közületi, munkákat, s ez nemcsak anya- gileg kedvezőbb, de így a szükséges anyagok beszerzé­se is zökkenőmentesebb. Pe­dig a megoldás — kétségkí­vül nehéz, de egyedül célra­vezető — módja csak az le­het: az alacsony, s a lakosság számára kedvező árak mellett a munkaszervezés korszerű­sítésével, a tartalékok teljes kihasználásával a lehető leg­jobban nyereségessé tenni ezi. a tevékenységet is. Mindehhez járul az Is, hogy a közelmúltban meg­jelent rendelkezések értelmé­ben az ilyen szempontból el­látatlan falvakban, városok­ban a magánkisipar tevékeny­ségét is segíteni, ösztönözni kell — ez a lakosság elemi érdeke. Segítheti a gondok enyhítését az az — ugyancsak újkeletű — OKISZ intézkedés is, hogy úgynevezett javító­kombinátokat szerveznek, il­letve bővítik a vándor-javí­tást, s a felvevő szolgálatot. Mindennapi gondok ezek és — amint láttuk — részben a korszerű életforma terjedé­sével együttjáró, konstruktív- gondok. A helyi erőforrások, lehetőségek széleskörű hasz­nosításától függ, hogy ne te­tézzék ezt még hibákból eredő bosszúságok is! Tábori András Fidel Castro beszéde (2. oldal.) Első lépések (3. oldal.) Aratnak Nógrádban (4. oldal.) A Smer-Nógrád kerékpáros verseny záróakkordja (5. oldal) A Biztonsági Tanács ülése A Biztonsági Tanács hétfő esti ülésén Platon Morozov a Szovjetunió képviselője, a Biz­tonsági Tanács e havi elnöke felolvasott egy közösen kidol­gozott nyilatkozatot, amely összegezi a tanács tagjainak véleményét a dominikai hely­zetről. A nyilatkozat hangoz­tatja, hogy a Biztonsági Ta­nács tagjai követelik a fegy­verszünet betartását, eüitélik az emberi jogok durva meg­sértését a dominikai köztársa­ságban. Egyben felszólítják az ENSZ főtitkárát, állítson ösz- sze további jelentéseket a köz­társaság belső helyzetéről a Biztonsági Tanács részére. A tanács fenntartja magának azt a jogot, hogy szükség esetén újra összeüljön és foglalkozzék a dominikai helyzettel. Megnyílt as atom- és hidrogénfegyver eh betiltásáért küzdő világit ongressz us Mint a Reuter jelenti, ked­den a japán fővárosban meg­nyílt az atom- és hidrogén­fegyverek betiltásáért küzdő XI. világkongresszus, A kong­resszuson 41 ország 150 kül­dötte vesz részt. (MTI) A MÁV a második ötéves terv idejére azt tűzte ki célul, hogy a tranzit és egyéb teher­szállítások szempontjából fon­tos vasútvonalakat korszerű­síti mégpedig úgy, hogy azo­kon nagy sebességű, s megle­hetősen nagy súlyú Diesel mozdonyok is közlekedhesse­nek. Év végére a tervezett nagyarányú pályaújítást a MÁV elvégzi. Befejezik de­cemberre a Győr—Sopron kö­zötti vasútvonal korszerűsíté­sét, amelyen 100 kilométeres sebességgel haladhatnak a vo­natok. 125 kilométeres sebes­séggel haladhatnak a vona­tok az év végén Budapest— Kelebia között. Ennek — a pályának a felújítása a ma­gyar—jugoszláv és a jugosz­láv — tranzit szállítások meg­gyorsítása miatt vált sürgős­sé. Egy-két szakasz kivételé­vel általában 100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a szerelvények Nagykanizsa és Szombathely között is. Most, hogy újjáépül, meggyorsul a tranzitszállítás Csehszlovákia és Jugoszlávia között is, vici­nálisból fővonallá lép elő az Apafa—Mátészalka között hú­zódó vasútvonal. Még ebben A napokban tanácskozásra jöttek össze a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat szocialista brigádvezetői. A tanácskozá­son a párt, a szakszervezet, az üzem vezetőin kívül a szo­cialista biigádok patronálói is részt vettek. A mozgalom féléves eredményeiről László Jenő versenyfelelős számolt be. Elmondotta, hogy az első féléves terv teljesítésében az esztendőben az ország leg­korszerűbb vasúti pályája lesz a Hatvan—Újszász kö­zötti vonal, amelyet a MÁV próbapályának szán. Itt ugyanis a nagy Diesel-mozdo­nyok 160 kilométeres sebes­séggel is száguldhatnak, s itt vizsgálják meg, hogy az új járművek megfelelők-e ilyen sebességnél. Ugyancsak az idén fejezik be az északi iparvidék szempontjából fon­tos Sajóbecs—Bódvavendégi vonal felújítását. A Budapest—Cegléd—Sze­ged vonalon az idén Kiskun­félegyházáig építik át a pá­lyát, 1966-ban pedig Szegedig, s utána Budapest—Szeged között is olyan expresszek közlekedhetnek, mint például a Borsod expressz, s így lé­nyegesen csökken az utazási idő. A Budapest—Tapolcai vonal felújítása során ez év végéig Révfülöpig, a Dombó­vár—Kaposvár vonalon So- mogyszobig fejezik be a kor­szerűsítési munkálatokat A második ötéves terv során te­hát valósággal újjászületik a MÁV hálózata és az év végén a vasút már 2200 kilométer hosszú, hézag nélküli pályá­val rendelkezik. (MTI) igen nagy szerepük volt a szocialista brigádoknak. Ma ennél az üzemnél 25 szocialis­ta, illetve szocialista címért küzdő brigád dolgozik. Kiváló termelési eredményeik mellett példát mutatnak a közösségi életben, tanulásban, áldozat- vállalásban, az emberek szo­cialista tudatának a formálá­sában. Az eredményeken kívül be­szélt a hibákról is. A többi között elmondotta, hogy még mindig akadt olyan brigád, ahol nem kielégítő a munka- fegyelem, s előfordult igazo­latlan mulasztás is. Sok ja­vítani való van még a mun­kaidő kihasználásában. A bal­eseti statisztika sem alakult kedvezően. Ennek javítása érdekében ugyancsak a szo­cialista brigádok példamuta­tására számítanak. A vállalatnál az építészeti üzemrészleg, valamint a ia- katosműhely már a „szocialis­ta munka műhelye” címért versenyez. A lakatosoknak ta­valy nem sikerült elérni ezt a megtisztelő címet, az idén bár sokat javultak az ered­mények, de még mindig lesz mit tenniük. Az építészeti részleg már jobb eredményt ért el. A vitában számosán felszó­laltak. A Ságvári brigádot képviselő Gyurcsik László méltatta a mozgalom eredmé­nyeit, s arról beszélt, hogy a brigádvezetők ne csak a jó eredményeket rögzítsék a naplóba, hanem azt is, ha valami gátolja munkájukat, hiszen így a ' hibákat jobban feltárhatják és kijavíthatják azokat. A Nyikolajev brigádot Bo- dó József képviselte. Az első félévben túlteljesítették a nor­mát és módot találtak arra is, hogy a karbantartóknak segít­senek. Legutóbb például egy csapé gytöréses esztergapadot másfél óra alatt üzemképessé tettek. Bejelentette, hogy a legutóbbi brigádértekezleten elhatározták, éves vállalásuk túlnyomó részét már novem­ber 7-re teljesítik, és ezt ev végéig még pótvállalással egé­szítik ki. Elmondotta továb­bá, hogy eredeti vállalásukon felül learattak öt hold rozsot a maconkai szövetkezetben. A Május 1. szállító brigád patronálója, Szopóczi Ferenc, a. brigád figyelemre méltó eredményeiről beszélt. Né­hány évvel ezelőtt a brigád- tagok sorában még hat anal­fabéta volt, azóta kivétel nél­kül elvégezték az általános i9kola első négy osztályát. Ta­nulmányaikat tovább folytat­ják. Példamutató a brigád fegyelme. Az első féléves anyagmozgatási tervüket két személy megtakarításával tel­jesítették. Most ígéretet tet­tek. hogy két vagont megrak­nak ócskavassal és az érte járó munkabért elküldik az árvízkárosultaknak. Többen bíráltak is. Kifogá­soltak néhány helytelen mű­szaki intézkedést. Elítélték a gyakran tapasztalható kapko­dást, tervszerűtlenséget, mint a gazdasági eredmények visz- szahúzóját és a dolgozóik ke­resetének csökkentőjét. Számos felszólaló foglalkozott a bri­gádok belső életével. Végül Benczés Béla üzemvezető kö­szönetét fejezte ki a szocia­lista brigádoknak és a mű­szaki patronálóknak azért, hogy az első félévben jó mun­kájukkal és példamutatásuk­kal segítéttek megoldani s közös feladatokat. Nagyszabású pályafelújítás a MÁV vonalain

Next

/
Oldalképek
Tartalom