Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-27 / 175. szám

Világ proletariat egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXL ÉVF. 175. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1965. JÚLIUS 27. KEDD Hétfői ülések a tanácson Közérdekű ügyek a végrehajtó bizottságok előtt Á népművelés feladatai Balassagyarmaton Tegnap délelőtt ülésezett a Balassagyarmati Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A napirend kiemelkedő pontja a varos népművelési helyzeté­nek megvitatása volt. A művelődési csoport egyik legfontosabb feladatának te­kintette az analfabétizmus felszámolását. A tomegszer- vezetek aktivistáinak közre­működésével a városban száz- egy írástudatlan személyt de­rített fel. Közülük huszon­kettőt sikerült rábírni arra, hogy alapismereti tanfolyam­ra beiratkozzék. Ezek közül esak öten buktak meg; nem szorgalmuk hiánya, hanem szellemi képességeik elégte­lensége miatt. Az általános és szakmai mű­veltség fokozására indított munkásakadémiák nem hoz­ták meg a várt eredményt. A Bútorgyár, a Kötöttárugyár, a Vegyesipari Vállalat átszerve­zése miatt az akadémiai elő­adásokat nem sikerült meg­tartani. A Palócföld Tsz-ben indított tsz-akadémia két elő­adás után személyi változás miatt abbamaradt. A szövet- kezeteiek részére vásárolt szakkönyveket a gazdák nem­igen forgatták, annál szorgal­masabban látogatták a tele­vízió mezőgazdasági előadá­sait. A Farkas András vezette képzőművészeti szakkör sike­res kiállítása tagjainak, veze­tőjének tehetségéről, kultúra­szeretetéről bizonykodik. Anyagi támogatás hiányában is helytállt az irodalmi szín­pad. Számos gond közepette sikeresen újjászervezték a Pa­lócegyüttest, megoldották sze­mélyi problémáit. A Kisipari Szövetkezeti Bizottság kórusa tovább fejlődött. A város fia­talsága előkelő helyezést ért el a hazánk felszabadulásá­nak huszadik évfordulója tisz­teletére rendezett szemléken. A Szántó Kovács János Gim­názium Csikász István vezet­te irodalmi színpada Sáros­patakon aranyérmet szerzett. Néhány alkalommal nem sike­rült a bíráló bizottságot ijgy összeállítani, hogy annak va­lamennyi tagja kellő felké­szültségű, tájékozottságú le­gyen. A végrehajtó bizottság el­fogadta a művelődési csoport beszámolóját, egyben meg­szabta a soron következő fel­adatokat. Ezek között kima­gasló jelentőségű az a határo­zati pont, amely a szocialista brigádok kultúrmunkája szín­vonalának emelésére vonatko­zik. A művelődési csoport ve­zetőjének feladata elérni a Moziüzemi Vállalatnál, hogy a jövőben a vasárnapi mati­néműsorok filmjei mind té­mában, mind színvonalban al­kalmasabbak legyenek a gyer­mekek közvetett nevelésére, szórakozási igényük kielégíté­sére. Javult a pénzügyi tevékenység, de hanyatlott a társadalmi munka zökkel. Kisterenyén, Etesen, Sóshartyánban napszámosok helyett társadalmi munkások végezték a vízlevezető árkok tisztítását. Sámsonházán, Vizs­láson a korábbinál helyeseb­ben szabályozták a közvilágí­tás idejét, önkéntes tűzoltók segítségével tisztítottak kuta­kat Dorogházán. Sóshartyán­ban, Mátramindszenten, Za- barban. Zagyvarónán a mű­velődési otthon növelte saját bevételét, így az állami segít­ség egy hányadát nem kellett igénybe vennie. A végrehajtó bizottság hatá­rozatában elrendelte, hogy a járás valamennyi községe — Karancsalja és Somoskőújfa­lu kivételével — tanácsülésen foglalkozzék a társadalmi munka növelésének, a helyi anyagok nagyobb arányú fel- használásának lehetőségével. A családi ünnepek társadalmasítása Hétfőn délelőtt szokásos ülését tartotta Salgótarján város tanácsának végrehaj tó bizottsága. ' A vb megvitatta és elfogadta az anyakönyvve­zetőnek és a művelődési osz­tály vezetőjének beszámolóját a családi- és társadalmi ünne­pek rendezéséről, azok számá­nak alakulásáról. Ezt köve­tően a vb határozatot hozott, amelynek ismertetésére vissza­térünk. Az útfenntartó üzem ez év első félévi munkájának értéke­lése és legközelebbi feladatai­nak megszabása után a vég­rehajtó bizottság a városi ta- nács-vb apparátusának két­éves káderfejlesztési tervéről értekezett. « 1 I tt -Ük A Smer—Nógrád nemzetközi kerékpáros-verseny mezőnye a zólyomi várnál. (Beszámoló a I. oldalon! A* új i í ó ni oxgii I o ni ró I tanácskoztak a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél Huszonötezer forint jutalom a legjobbaknak Szombaton értekezletet tartottak a Nógrádi Szénbá­nyászati Trösztnél az élenjá­ró újítók, az újításokat elbí­rálók és az ügyintézők rész­vételével. Az elmúlt félévi munkát értekeitek es fontos feladatokról beszéltek. Az elmúlt félév valóban fejlődésről tanúskodik a nógrádi bányák újitőmozgal- mában. Több javaslatot nyúj­tottak be, mint az előző fél­évben és a népgazdaság szá­mára több mint hátórr. és félmillió forint megtakarítást eredményez a nógrádi bá­nyász-újító alkoto munkája. A fejlődés nem véletlen je­lenség hiszen néhány' okot, amely előidézte, fel lehet so­rolni. A salgótarjáni járási tanács- vb a költségvetési és község­fejlesztési tervek, takarékossá­gi intézkedések első félévi végrehajtásáról tanácskozott és hozott határozatot. A vb megállapította, hogy az előző év azonos időszaká­hoz képest négymillió forint­tal nagyobb összeg állt ren­delkezésére a járás községei­nek; így ez az összeg megha­ladja az ötvenmillió forintot. A községi tanácsoknál javult a pénzügyi tevékenység. A társadalmi munka teljesítésé­ben azonban visszaesés tapasz­talható. Részben azért is, mi­vel több községben nincs olyan építkezés, ameh'nez a társadalmi munkásokat segít­ségül lehetett volna hívni. A jó szervezésnek, a lehetőség­nek köszönhetően Somoskőúj­falun útépítésben, Karancsal- ján parkosításban jeleskedtek a *A~-~-'-’-'i munkások. Több helyütt akad zta az építést. A községfejlesztési tervek végre­hajtásához szükséges fenyőfű­részárunak csak ötödé, az ége­tett mésznek negyede állt ren­delkezésre. A vb helytelení­tette. hogy Etesen, Cereden, Kazáron és Vizsláson a kutak karbantartását nem végezték el már az első félévben. A községfejlesztési tervek végrehajtása során a salgótar­jáni járás területén ez év első felében majdnem két kilomé­ter út, két és félkilométer járda, hétszázötven méter vil­lanyvezeték épült. Somoskő­újfalun befejezéshez közeledik öt lakás építése, s igen bizta­tóan halad a dorogházi mű­velődési otthoné. A nagybár- kányi iskolabővités — egyes kérdések tisztázatlansága miatt — még nem kezdődött el. A járási tanács saját költ­ségvetésében majdnem nyolc­vanezer forintot takarított meg az első hat 1 ónapban, — községenként más-más eszkö­Vasárnapi műszak a határban Kevés gép, sok ember — A vihar közbeszólt Vizsgáztak a termelőszövetkezeti erdőfelelősök Az évek óta folyó erdő­rendezések során jelentős er­dőterületeik kerültek a ter­melőszövetkezetek birtokába. A közös gazdaságok azonban nem rendelkeztek olyan em­berekkel, akik valamelyest is értenének az erdőgazdálko­dáshoz. így arra volt szükség, hogy a legrövidebb időn belül kiképezzenek termelőszövetke­zeti erdészeket. Minden erdőterülettel ren­delkező termelőszövetkezet­ben megbízott a vezetőség egy erdőfelelőst, aki a közös gazdaság tulajdonába került erdők ügyeit intézi. Ezek a termelőszövetkezeti erdőfelel- lősök kéthetes tanfolyamon vettek részt, ahol megismer­kedtek az erdőgazdálkodással kapcsolatos legfontosabb ten­nivalókkal. A megyében száz- egy erdőfelelős készült fel a tanfolyamot követő vizsgára. A napokban zajlottak le a termelőszövetkezeti erdőfele­lősök vizsgái, amit járáson­ként rendeztek meg. Az erdő- felelősök eredményesen szere­peltek az Országos Erdészeti Főigazgatóság, a Cserháti Er­dőgazdaság, a megyei és járá­si tanács mezőgazdasági osz­tályának képviselőiből ala­kult vizsgabizottság előtt. A vizsga befejeztével hatósági esküt tettek az erdőfelelősok. Vasárnap megyeszerte dol­goztak a földeken. Az embe­rek kihasználták a múltheti esőzés után belkövetkezett szünetet, s ahol lehetett gé­pekkel, másutt pedig, mert puha volt még a föld, hoz­záláttak kézzel aratni. A pásztói járás valameny- nyi termelőszövetkezetében folyt az ünnepi munka. Kora hajnalban elindultak az em­berek a földekre, s valamivel később, ahogy a harmat fel­száradt, megindultak a gépek is. A palotási egyesült terme­lőszövetkezetben például ki­lenc kombájn és hat aratógép tisztította a kombájnbúzát. Egyes helyeken azonban szük­ség volt a kézi aratókra is. Szövetkezeti-tagok és csa­ládtagjaik, ipari dolgozók vágták a rendet, össze­sen negyven kaszás ara­tott, húszán pedig csomó­ba hordták a kévéket. A salgótarjáni járásban csaknem háromezerötszázan dolgoztak tegnapelőtt. A tsz-tagok és az ipari dolgozók majdnem két­százötven holdon aratták le a gabonát, s több mint kétszáz holdról hordták be asztagba. Az aratásnak itt is csak ki­sebb részét tudták géppel végezni a korábbi esőzésektől felázott talaj miatt. Lúcfal- ván és Zabaron csépeltek is. Mintha csak hétköznap lett. volna, úgy dolgoztak a rétsági járás termelőszövetkezetei­ben. A felázott talaj miatt itt sem indultak a gépek, a legtöbb helyen azonban pó­tolta a gépek munkáját a kézi erő. Némelyik termelő­szövetkezetben csupán egy­két aratógépet tudtak elindí­tani. A vasárnapi aratásból különösen kivették a részüket a nógrádsápiak és a legén- diek. A balassagyarmati járás­ban csatasorba álltak a kézi aratók, mivel a gé­peket csak homokosabb területeken lehet elindí­tani. Ebben a járásban is inkább csak a könnyebb kévekötő­aratógépek dolgoztak. A ne­hezebb kombájnokat nem bír­ta el a vizes talaj. Szanda- váralján jól szervezett kézi­aratás folyt. A fogatok és né­hány vontató pedig hordott. Munka után a tsz vendégül látta a szövetkezeti és ipari munkás aratókat, Csatáron is sikerült harminc holdon le­aratni a búzát. A járásban fél ezren vágták kaszával a gabonát. Legnehezebben folyt a mun­ka a szécsényi járásban. Sok­felé vízben áll a termés, sok kárt akozott a vihar. Vasár­nap háromszáz kézi kaszás vágta a rendet. A termelőszö­vetkezetek közül csak az end- refalviban, pilinyben, szé- csényfelfaluban és az egyesült kanancsságban tudtak jelen­tősebb munkát végezni. Több helyen csépeltek is. A ludányhalászi Alkot­mányban elcsépeltek negyven hold őszi árpa termését. Az aratást követő talajmun- kárőd nem érkezett jelentés. Gyorsult például az ügy­intézés, amit egyrészt bi­zonyít, hogy amíg az év elején még 35 javaslat várt elbírálásra, a javas­latok szaporodása ellené­re most a félév végén 17 csak az „áthúzódó” javaslat. Alkotó .módon dolgozlak a már korábban létrejött újító­csoportok, sőt ebben az idő­ben újaibb ilyen csoportok alakul tak elsősorban Mátra ­novákon. E brigádok tapasz­talatait érdemes megszívlelni ott is, ahol esak eztán alakul­nak meg. Alkotó munkájukban ugyanis jobban érvénye­sül a több szem, többet lát elve. A közös vélemé­nyek összegezésével éret­tebb újítások születnek. Egy másik figyelemre méltó tényező az, hogy az újítások kivitelezése, megvalósítása meggyorsult. Ebben nagy ré­sze van a Nagybáíonyi Szol­gáltatónál dolgozó Pacsmár József brigádjának, amely jóformán csak a javaslatok azokat." Éppen ezért hataroz- megvalositasan dolgozik. Nem K véletlen az sem, hogy ennél a nem nagy vállalatnál 63 ja­vaslat született az elmúlt fél­évben. eredményez. Ktéségtelem, Tő- zsér Imre technikusnak. a Szurdoklejíős-akna víztelení­tésével kapcsolatos újítása volt a legértékesebb, amely évi 130 ezer forint megtaka­rítást jelent. Kisterenyén a 71 újítási ja­vaslat gazdasági értéke 261 ezer forint. Itt Füstös Dezső ás Cső ja András újítók nevé­hez 206 ezer forint megtaka­rítása fűződik. örvendetes, hogy szapo­rodott a szénfalnál dol­gozó újítók száma, bar - még ma is a javaslatok felét az iparosok nyújt­ják be. — A jövőben nagyobb se­gítséget kell nyújtani az egy­szerű dolgozók újításainak kidolgozásához, hogy azok szakszerűbbek legyenek — határozták el az értekezleten. Többen beszéltek az újítások széles körű propagandájának a szükségességéről. A jól be­vált ötletek ugyanis csak akkor válhatnak közkinccsé, ha mindenütt megismerik Az üzemek újítási ver­senyében az elsőség Mi- zserfáé, ahol 141 javaslat­ból 107 az elfogadott, ami egyben az újítók igényes­ségét is tükrözi. Az is elismerésre méltó, hogj 87 javaslatot máris megvaló­sítottak, hasznosítottak. Huszár Imre és Árva Fe­renc szocialista brigádja nem először szerepel az élenjárók között. Ebben a félévben is 16 újítási javaslatuk volt. Kalkuláció három újításra készült Mizsefán, ami évi 235 ezer forint megtakarítást ták el. hogy a többi szénbá­nyászati trösztöktől is elké­rik az újítások listáját és amit lehet, hasznosítanak be­lőlük. A KISZ-bizottsággal kar­öltve a bányásznap tiszte­letére az idén augusztus­ban ismét megrendezik a versenyt és a legjobb eredményt elérő fiatal újítókat külön jutalmaz­zák. Az elmúlt félévben egyéb­ként az újításokért több mint 160 ezer forint díjat fizettek ki. Most az értékelés során harmincán részesültek juta­lomban, s erre 25 ezer forin­tot fordított a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt. Pályaválasztási tapasztalatok A pályaválasztással kapcso­latos idei tapasztalatokat ösz- szegezták a Művelődésügyi Minisztériumban. Megállapí­tották, hogy növekedett a fia­talok érdeklődése a szak­munkás tanulóiskolák iránt, a jelentkezők nagy része azon­ban még mindig a divatos szakmákat választotta. Ezért változatlanul probléma az utánpótlás biztosítása például az esztergályos, a marós, a gé­pész, a bányász és a lakatos szakmákban. Az általános iskolát végzet­tek közül viszonylag kevesen maradtak hely nélkül. Akiket ugyanis sem középiskolába, sem szakmunkásképző iskolá­ba nem vettek fel, azokat ál­talában négy-hat órás munka­helyekre irányították. Mező- gazdasági vidékeken a tovább nem tanulók többsége kisegítő családtagként a termelőszö­vetkezetben dolgozik. A nyolcadikosok száma a következő tanévben tovább növekszik, a pályaválasztási - irányító munka előkészítésénél ezért továbbra is egyik leg­fontosabb feladat az elhelyez­kedési lehetőségek pontos fel­mérése. A pedagógusoknak a jövőben szintén alaposabban kell tájékoztatniuk a tanuló­kat a különböző szakmákról, ezzel lényegesen megkönnyítik a pályaválasztást..

Next

/
Oldalképek
Tartalom