Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-25 / 174. szám
4 NÖGÄÄD 1965. július 25. vasárnap jrcruL jGLfUL i r Ilyenfajta veszekedés is akad A piaci szóváltás, veszekedés mindennapos dolog. A kereslet és kínálat, az áru és az ár, az eladó és vevő ellentéte bőven szolgáltat okot ilyesmire. A minap azonban másféle oka volt a piaci szóváltásnak. A szóbanforgó helyen ezúttal nem volt tolongás, sor- banállás, az eladó serény ügy- buzgalommál rendezgette a friss zöldárut és a pirosló gyümölcsökéi Egy néni kedvesen megjegyezte: „Jól elmotyog itt egész nap, lelkecskérru” A rendezgető fiatalasszony haja tövéig elpirult és dühösen kiabálni kezdett: „Motyog maga, vén fogatlan!” Hiába magyarázkodott a néni: „Én nem úgy éreztettem...” Egykét percig kellemetlen hangos- ■ kodás zavarta a piaci járókelők tereferéjét Mi okozta e bántó jelenetet? Nyelvi nehézség, félreértés, egyetlen szó helytelen használata. Hogy értette tehát a jószándékú néni? Melyik^ szó sértette a fiatal előadónőt? Az glmotyog szó volt a tudás. A motyog hangutánzó igét valóban általában akkor használjuk, ha azt akarjuk vele kifejezni, hogy valaki a hangokat bizonytalanul képzi, a szavakat tökéletlenül ejti. Tehát beszédhibája miatt halk, akadozó, vagy egyenesen érthetetlen a beszéde. Ha a motyog ige elé az el igekötőt helyezzük (elmotyog), ige- kötős ige keletkezik. Az elmotyog szóval már azt fejezzük ki, hogy valakinek a motyogása hosszantartó, megismétlődó, vagy állandó. A fia- talaszony is így értette, ezért sértődöttsége indokolatlannak látszik, bár indulatosságáért és hangoskodásáért elítéljük. Az eladó mondata nyelvileg helyes volt. (Motyog maga, vén fogatlan.') Ugyanis az öregség foghíjasságot, a fog- híjasság pedig motyogást okozhat. De motyogást eredményezhet a zavart lelkiállapot is. Például: — Zavartan motyog o rendőr előtt a szabálytalanul közlekedő. — Ügyetlenül motyog felelés helyett a felszólított diák, ha nem készült az órára. A tájnyelvben azonban néha találkozunk a motyog ige más jelentésével is. A pepecsel, piszmog ige helyett is előfordul a motyog szó a nép nyelvében. Aki valamit piszmogva, lassan, ügyetlenül csinál (végez), arra a nép néha valóban azt mondja: motyog. (Ekkor nem a beszédjére, hanem a cselekvésére, munkájára gondol.) Például: — Kati még mindig ott motyog a föld végén. — Sokáig elmotyog az öltözéssel. A köznyelv azonban a motyog igét csak a hibás beszédre vonatkoztatja. Ezek szerint a néni mire gondolt; c motyogó beszédre, vagy a pepecselő munkára? Egyikre sem. Hiszen mindkettő bántó, a kérdéses esetben sem az egyik, sem a másik jelentés használata nem volt helyénvaló. A szóváltást eredményező elmotyog szót helytelenül, tévesen használta az idős asszony. Egy másik, hasonlóan hangzó, de más jelentésű igével keverte össze. Ezt kívánta mondani: „Jól elmotoz itt egész nap, leikecském.” Ebben a mondatban már nincs is semmi bántó. Ugyanis a motoz ige népnyelvi használatban a következőket jelenti: — halk neszt, zajt okozva, tapogatva tesz-vesz, vagy keresgél; matat. Egyébként a motoz ige is több jelentésű. Elvonatkoztatott értelemben előfordul ilyen mondatokban is: — Állandóan töpreng, valamilyen súlyos gondolat motoz benne. (Tehát valamin jár az esze.) A motoz ige harmadik jelentésével szerepel a következő mondatban: — A vámnál mindenkit megmotoztak (végigtapogattak). Befejezésül a néninek azt tanácsoljuk, hogy továbbra is fogalmazzon kedvben, de gondolkodva, a csinos eladónőnek pedig azt javasoljuk, hogy ne csak az eszével, de a szívével is halljon. Palócok földjén Idestova harminc éve, hogy egy fiatal szociológus, Szabó Zoltán járta ezt a tájat, s a Palócföld munkásságának, parasztságának, értelmiségének akkori reménytelen, kiúttalannak tűnő helyzetét tárta a világ elé Cifra nyomorúság című könyvében. Nyomába indultam, —immár a mai tájat, a mai emberek anyagi, társadalmi, kulturális viszonyait kutatva. te, amit nem egy szovjet kon- — Még eddig nem hitték el! servgyár gyártási technológiaként fogadott el. Mikor a disszertáció megvédése után összepakolt, professzora azzal búcsúzott: „Ha bármikor is meggondolnád — itt mindig helyed lesz!” — Látta a Nehéz embereket? — bököm ki hirtelen. — Láttam! — Nevetünk. — Nem fárad el néha? — Néha igen ... De, tudja mit! Nagyon örülök, hogy most születtem, ebben a legizgalmasabb korban! Kétszáz év múlva talán megölne az unalom. — Nem! Bár voltak estek, — Szabadidejében mi — Kevés pénzt kap a ki- szenvedélye? sérleteihez? A * ■■ rr #• • lovo fiai 1 1 — Eddig még nem gondolKisbágyon—Üj máj or ban, a kicsit szégyelte, hogy így el- ta meg? kérdem. Kertészeti Kutató Intézet ki- ragadtatta magát és főleg, sérleti telepén bő jegyzeteket hogy elrontotta a dolgot: miJí0r készítettem; aztán, az éles ezután nem veszik komolyan, holdfény alatt csendesen zize- mert Háry Jánosnak tartják, gő vetések között az állomás .. , felé tartva, gondolatban kezd- Jgf ^vSS tem válogatni, rendezgetni, la- ml.K.or ,n^a*nap ,est5’ vacsoráz ------- -----------t olgatni az anyagot: mivel gaíf® közben kezdtek hozza- kertészeti kutatás végeredkezdjem, mi legyen a tétel, emberek, hogy. ményben nem nagy pénz. Hahogyan motiváljam?... S mire »““W imrus. nem; kezdetben egy pár eseta vasút jelzőlámpái feltűntek, £5 5 mondta. Majd minden 0611 megkaptam, hogy a Szoy- úgy ereztem, vissza kéne for- este, két hónapon keresztül, jctunióban végeztem, nem érdulni, mert egyetlen épkézláb Harmad-, negyednap már gé- a magyar vizsonyokhoz... ___________ ____ ö tletem sem támadt és eleinte pékről beszélt, hatalmas rizs, Aztán erről letettek, de ak- pos Varädlcscmievest? szerteágazó gondolataim paradicsom és paiprika-táb- kor jöttek egyéb dolgok... mindinkább egyetlen személy iákról a szikes Hortobágyon, hoSy mondjam: még én oda- köré csoportosultak: Debrecenben és Szolnokon v°ltam, itthon egyes kérdé— Nem arról van szó. — Szabadidőmben? — kacag nagyot. — Mikor teljesen szaibad vagyok? — Igen, igen — erősítem kicsit értetlenül. — Hát... megmondhatom: Szereti maga az enyhén csíDe hiszen nem azért men- füstölgő gyárkéményekről, a sekben túl hivatalos lett a ve— Nagyon! — Nos — kicsit szégyenablakon: — Dehát... erről t t . . . , már igazán ne jegyezzen fel Imrusból Imre bácsi lett, semrm^7 Egész beszélgetésünk alatt — miközben kölcsönösen cseTóth Imre tem a kísérleti telepre, hogy Tiszán emelkedő erőművek- 2etók és dolgozó kapcsolata... kezve pillant az asztal alá őt megismerjem. Azt sem tud- ről... Másfél év telt el a fel- ér\. **; daul addig el nem nekem evek óta a csapos patám, hogy a világon van. S szabadulás óta, a jó Forintot inditanek egy munkát, míg radicsomfajta kinevelese a ha meg is írom, hogyan kap- még csak várták, az emberek n?m kogy minden hoz- hobbym... Dehat, ezt csak csolnám ebben a sorozatba? hagymát ettek kukoricagör- zain beosztott lány érti, hogy úgy... tetszik az ötlet... Ta- Hiszen Szabó Zoltán • sehol hével és a hozzávaló sót mint nllt’ mier* csinálunk. És elő- valy mar termeltem egy, sem ír erről az embertípus- féltett kincset kotorták elő 20 munkahelyemen akadt egyetlenegy szem paradicsoról_ agyonfoltozott kacabajkájuk kollega’ aki «nem ert ra’ mot- amelyik enyhén csipos v alamelyik fesléséből __ de munkatársaival foglalkozni volt... Ne nevessen, tanúim k özben megvillanó szemmel és utána csodálkozott, hogy vannak iá: közösen ettük Balmazújvárosban született fel-felszakadó rekedt neve- nem hajtották pontosan vég- meg... — Feláll, kinéz az és élt, a Gyepsoron, Veres Pé- téssel követték őt nyomról re utasításait, terhez nem messze, s mikor nyomra a hatalmas földműn- Imrusbó Péter bácsi — írásai révén — kagép kormányánál, vagy a ^e~a helyzet nem változott: az „felkapaszkodott”, azaz vett gyomirtó es veto repülőgépe- újmajori fiatalok gyakran egy tehénkét, akkor hozzá- ken. „megtámadják”, hogy menjen __ j uk járt tejert. Aztán el jött a Fékosz tit- el a KISZ-be, vagy a szál- rélgettük fiatalkori emlékeinA kapitalista Magyarorszá- kárvaiasztó gyuiese es a deb- lóba és meséljen nekik. Mi- Két — visszatérő refrén volt gon mindössze tizennyolc és récém kiküldött kicsit bizony- ről? A paprikaszedőgép meg- ^ ^e népszerűsítsen” — fél évet élt, de a Horthy — „Emberek, szerkesztéséről az udvarláson mondta többször, s hangjából, kreatúra igyekezett, hogy ma- , tuk* ha maguk sem keresztül^ a szovjet költőig mozdulataiból kiérzett, hogy * mindenről... valóban viszolyog etől. A vo— Imrus! Imrus! — zúgták Miért van ez? Varga elv- naton . hazafelé elgondolkoz- rvítpipprr nennr a szikkadt arcú, görcsös inak- társ szerint azért, mert mi, tam: igen, neki van mire A6tfelszabadulás 101 merev testű lársak és lm- felnőttek nagyon elhitettük “erenjmek lennie «afcugy. után rögtön MKP-teg llsz 2 re’ aki nem sírt a szakavatott magunkkal, hogy a mai fiata- szerte “ országban a üTvárosK meg akörTyez" £°‘goz?” lok nem tudnak„ lelkased"b “stá2* ““ tanyákon szervezi a MA- *"** C9endör^.Jn«* a ^bz0' sfmi sem érdekli okét a ™stanak. DiSZ-t Negyvenhatban hat- szaju nyilas őrok ke2ei kozott, pénzen es a táncon kívül... . , . . , _ hetes pártiskolára küldik Deb- ^akkor ellepte szemet » Napbarnított arca elsötétedifc, Sej, a ~ recenbe. s mikor azt elvégzi. * a torkát. ugy össze~ amikor erro1 van 520: Sei „ fm'- . , _ szorította valami, hogy eev oz van arra vrvai ^ zújvár2'ihFék2zle2yiaba1' hangot * ^dott átpréselni — Ez nem igaz! Amíg a Éljen a szabadság! mazujvarosi tekosz atyja. rajta. világ világ, a fiatalság mindig Sej, szellők, fényes szellők A pártiskola néhány hete Nemsokára bejött a jó pénz, lelkesedni fog, vagy várja, fújjátok, fújjátok; arra persze kevés volt, hogy s nekj százhatvan forintban hogy föllelkesítsék! Holnapra megforgatjuk képzett marxista legyen, de állapították meg a fizetését ~ Most mivel lelkesíti a az egész vUágot! — arra bőven elég, hogy meg- A nagygazdáknál harcolt tár- Anyait? sejtse az eszmerendszert és sai tíz órai munkaidejéért, de „ énekelték a vargaimrek a egy egész világegyetem iránt o reggel öttől esti kilenc-tízie —.,Al4ad boven- Például, a felszabadulás utáni éveikben gyűljön fel a szenvedélyes ér- dolgozott és egyetlen vasár- papnka ,géJ?1 szedese í}l,ncs tele tüdőből, csillogó hittel, deklődés. Eev este a szálláson * megnyugtatóan --------r adandó emlék nélkül ne távozzon az ő életéből sem: 1944 tavaszán, a munkásmozgalomban való részvételéért bebör tönzik. TÓTH ELEMÉR: Az éjjeli gyors megáll És leng felettünk, leng a csonka hold, a régi giccs rég-ósdi ked vés arca, gyatra rimecske ébred rá: Tapolca. Kicsit bíz kurta volt és furcsa volt, amint a gyors megállt egykor, s hálófülkéink ablakát, ahogy lehúztuk és a résen át, ahogy szemünkbe gyenge szél csapott és szétszórt mégis minden lim-lomot, s a ránk még egyre alvadó homályt. deklődés. Egy este a szálláson napra sem emlékszik, mikor — egy rossz pajtában — arról ideje lett volna megoldva. — egy rossz pajtaoan — arroi ideje lett volna nyugodtan - * ,,És megforgatták' Azt a vi~ kezdett beszélni szomszédjá- megborotválkozni megmosa- í f folfele áll. Ezért kiser- lagot, melyről Szabó Zoltán nak, hogy a Nap körül kerin- kodni. ’ létezünk most egy lehajlo, könyvének utóhangjában így gő bolygókat milyen húzó és A7tí. in« fürtös fajta kitenyésztésé- fr. taszító erők tartják egyen- Z?47, nyara’unw’ Elmagyaráztam a gyeresúlyban... Azt vette észre, . Jelent meg, hogy keknek, hogy mennyi hajion- „A válság nemcsak saocihogy mikor kellően beletüze- p I7let. ?T>^k,as' gasto3 . szabadulnak meg és ális, hanem lelki is és nemsedett és a hangja önkéntele- , nélkül ff J”annyivel olcsóbban vásárol- csak a legszélesebb rétegek zarxa. nogy az emoer meg eo- _ kérdezgették. „Megyek!” megnyilatkozik. Ezért a meg„Aztán mi lesz belőled?” — Láttam. Mint a bába a oldás korántsem olyan egy„Költő!” ’ csecsemő körül. Mi foglalkoz- szerű, hogy néhány mond a tnevettek a többiek, s 6 egy Ezen nagyon tótia most elsősorban? ban fal lehetne vázolni. Két^^Üke(ntek, 3 flata,labb ó* — Ha. A növények rönt- végtelen, az egyetlen megolben az évszázadban feljut bolygókra. — Marháskodsz, Imrus! — KAZLAK Farkas András rajza K?Ltó már genezése. “Ez szerintem fórra'- dás: az el_ __ magyar társadalom . oDanyi szikkel, meg a papri- ma? H g kiválasztott eeve- egyensúlyának megteremtése. ’ Ka- „ paradicsom táblákkal?! a„ “Ä! akta",d«?- & ^ M_,„. Ezek a felszólitások gyako- idöre meg kell sértenem: le- . J riak voltak és mindenki ko- szakítok a leveleiből, feltúrom „A magyar bizonytalanság letu Im" a gyökérzetét, megsértem a és reménytelenség roppant -- Imre, a kertészeti tudományok szarat világ°s? h°gY minden lentőségüvé nőtt. .. és az e-kandidátusa. Tudomása sze- beaval;kozás után a növény bér szinte azt érezheti; rint ő az egyetlen, aki nem- már nem az, gmi előtte volt. evolúciós megoldás már csak az egyetemet végezte a Tehát a végeredményt is meg- késett ” Szovjetunióban, hanem mind- * / ■ , járt ott fogták aspirantúrára H ] '' A ^taenezessel is. Nyolc évet töltött Micsu- vlszont ugy tudnám megíirinszkban, Micsurin működé- gyelnl? hogy hozzá sem nyúsi helyén, s közbén olyan pap- lok. rikafajtákat nevelt ki, amelyikek még a 61. északi szé- ~ Ho1 tart ebben a dolog- lességi körön is bírják a zord ban? időjárást. — Sehol. Az első paprikaszüret után azt mondta Iván Petrovics Pavlov, a professzora: „Ha idehoztad nekünk a paprikát, akkor mutasd meg azt is, hogyan kell elkészíteni!” — Pénz?... — Nos, itt már valóban nem ártana több pénz. De az kikerülne, ha az illetékesek elhinIgen. És a revolúciós megoldásra a jövő fiai vállalkoztak. Nem felülről vagy kívülről, hanem elszánt hittel a forrongó magyar társadalom mélyeiből. Az ő vállukon nyugodott jórészt a pro- letárforradalom sorsa a történelmi tegnapban, az ő vállukon nyugszik ma, és fog nyugodni holnap. Szégyelte bevallani, hogy ő nék nekem, hogy ebben az tett tUKÍ^r.I?10"0??3"- nekilá' ötletben van fantázia tott „kísérletezni” és addig folytatta, mígnem a „gyárt- — Nem hiszik? mäny” íze arra a lecsóra emlékeztetett, amit itthon édesany- ~ Nem... — lassan ejti a ja szokott készíteni. Az „el- sz°t, aztán hirtelen felveti a járást aztán írásban rögzítet- fejét és szeme konokul izzik: Szabó Zoltán, ha ismerte is ezt a típust, nem írhatott róla — de ma, 1965-ben e~' a sorozatot csak Varga I. re portréjával lehet lezárni. (Kunszabó Ferenc)
