Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-24 / 173. szám

Világ proletárját egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS IAP XXI. ÉVF. 173. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1965. JÚLIUS 21. SZOMBAT Próbatétel után Az elemek vad rohamának, pusztításainak állt ellen az ország három hónapon keresz­tül. Gigászi küzdelem volt. Szorongással, aggódással hall­gattuk az ártudósításait. Ami­kor tetőzött a Duna, számos helyen átáztak a gátak, buzgá­rok elé kellett szádfalakat ’•érni, a negyvenezer ember volt a gáton, 21 ezer vízügyi dolgozó, 12 ezer katona, ezer karhatalmista, 330 munkásőr, 2000 építőipari- és közlekedési dolgozó, s több ezer alkalmi segítő a lakosság köréből. Se­gített a védekezésben 350 földmunkagép, 1200 dömper és tehergépkocsi. Nagy próbatétel volt és si­keresen kiálltuk. Igaz az, hogy a szorongatott, nehéz idők mutatják meg az ember áldo­zatvállalását, , tettrekészségét. A három hónapos küzdelem ennek a helytállásnak nagy­szerű bizonyítványát adta. Nógrád megyének is jutott ízelítő az árvízből, noha ennek méreteit nem lehet hasonlíta­ni a nyugat-dunántúli, a duna- menti helységek, főképpen a Mohács környéki védekezés­hez, helyzethez. Több helyen kilépett medréből az Ipoly, s a Zagyva is. Házak dőltek össze, rongálódtak meg, s a víz több helyen tönkre tette a termést. Mátraverebélyen el­vitte a lucerna első kaszálá­sát, a víz elborította a lege­lőket. Ahogy a Duna mentén, ágy a megyénkben is szinte látható és fogható volt ez az összefogás, ami az elemek, a víz megfékezésére irányult. Teherautók, tűzoltók á folyó menti községek lakói álltak készenlétben, hogy ha kell, ak­kor ott legyenek a szoronga­tott gátakon. A mozgósításban a közerő megszervezésében, a lakosság átköltöztetésében nagy feladatot vállaltak ma­gukra a tanácsok, és a próba­tétel során jól vizsgáztak. A kormány elismerését fe­jezi ki azoknak, akik távol a családjuktól, megszokott munkájuktól, heteken át részt vállaltak a nagy küzdelemből. A védekezésben legkiválóbba­kat, legáldozatkészebbeket kormánykitüntetésben részesí­tik. Méltó elismerése ez azok­nak, akik a veszély óráiban tudták kötelességüket, s ha­zafias kötelezettségüknek érez­ték, hogy elhárítsuk az árvi­zet Az árvízre sokáig fogunk emlékezni, bár a jól szerve­zett védekezéssel nagyobb­részt megfékeztük a vizek pusztítását. Leginkább azon­ban azért emlékezünk. mert megmutatta azt is, hogy az ország megnövekedett gazda­sági, műszaki erejével milyen rendkívüli helyzeten is úrrá tud lenni. Itt is száz milliók­ra rúgnak a károk, de ha nem mutatkozik meg az a nagy összetartás, áldozatvállalás, amit a gátakon tapasztaltunk, nem rendelkezünk azokkal a gépi-műszaki erőkkel, ame­lyeket a kormányzat biztosí­tott, akkor százezer holdakat > önthetett volna el az ár, köz­ségek, városok pusztulhattak volna el Az élet most visszatért a ré­gi kerékvágásba. Megkezdő­dött a helyreállítás. Bizonyo­san hamarosan pótolni tudjuk a hiányokat, felépíthetjük a ledőlt házakat, ha most a munkahelyeken mutatkozik meg ugyanaz az áldozatkész helytállás, amit a gátakon ta­pasztaltunk, a sok aggódással, félelemmel teli három hónap­ban. A görög nép nem adja meg magát (2. oldal.) Időszerű ideológiai feladatok napirenden (3—4 oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal.) Források, gyógyvizek... (6. oldal) Az új szövetkezeti lakás ■ Még egy utolsó simítás, aztán jöhetnek a lakók (Koppány György felvétele) Gazdaságosan, takarékosan ÍNEB-vizsgálat öt ipari nagyüzemünknél A megyei NEB az Acéláru­gyárban, a Sík- és Öblös- üveggyárban, az Ötvözetgyár­ban, valamint a Nógrád me­Sokat tettek az elmúlt félévben a bányák biztonságáért Nógrádban A szénbányászatban a biz­tonság fokozása állandó fela­dat. Kisterenyén a tervnek megfelelően a csigakuti és pócsházai aknákban, Nagybá- tonyban Katalin II. aknában sikerült megoldani a teljes sujtólégbiztos ellátást. Számos gépet, berendezést cseréltek ki vegyi eljárást, amivel eredmé­nyesen védekezhetnek a má­sodlagos művelésű telepekben eléggé gyakori veszély ellen. A kutató intézet útmutatásai alapán a legutóbbi székvölgyi bányatűznél már kísérleti jel­leggel alkalmazták a Calcium- klorid és anyagszuszpenziós sujtólégbiztosra. A következő eljárást, a Szeptember 6. akna felsze- Egy másikat, az úgynevezett relése lesz. Ennek biztosítása- bentonitos eljárást is javasol- ra még ebben a félévben 160 ták a kutatók. Mindkét eljá- sujtólégbiztos fúrógépet transz- rás végső kísérleteire szeptem- formátort szereznek be. berben kerül sor. A redszeresen előforduló bá- A teljes bányabiztonság el­nyatüzek leküzdésére a Bá­nyászati Kutató Intézetet bíz­ták meg, hogy dolgozzon ki Több mint hatmillió forint kártérítés a kosos gasdaságoknak Több mint hatmillió forin­tot fizetett ki a megye ter­melőszövetkezeteinek az év első felében kártérítés címén az Állami Biztosító. Az idei szeszélyes idő, a téli fagy. az árvíz, a záporokat, zivataro­kat kísérő jég, sok Kárt tett a szántóföldeken, szőlőkben, gyümölcsöskertekben. A teli, kora tavaszi fagyok több mint 3500 hold gabonát, lucernát és biborherét károsítottak. A vetések lágyrészét kiszántották a gazdaságok, s helyükre más növényféleségeket vetettek A fagykárt szenvedett gazdaságoknak 1 miliő 306 ezer forintot térített az Állami Biztosító. A ceredi Búzavirág Termelő- szövetkezet 108 ezer. a dejtá- ri József Attila 55 ezer, a pásztói Béke Tsz 44 ezer fo­rintot kapott. A huzamos tavaszi esőzéstől megáradt folyók, patakok hetven termelőszövetkezetben okoztak kisebb-nasyobb káro­kat. A felmérések szerint csaknem 4400 gaboná­ban. szőlőben gyümölcsösben, dohányban, rét- és kapásterü­leten pusztított az ár. Az ár­vízkárok teljes felmérése niég mindig nem fejeződött be a közös gazdaságokban Ugyanis a hosszabb tenyészidejű nö­vényekben, a dohányoan, ku­koricában, cukorrépában, csak a betakarítás idején lehet véglegesen megállapítana a kártételt. Az árvízkárokért kifize­tett összeg azonban így is meghaladja az egymillió kilencszázezer forintot A szurdokpüspöki szövetkezet ebből 322 ezer, az ipolytarnó- ci gazdaság pedig 150 ezer fo­rintot kapott. Több termelőszövetkezet határában pusztított a jég is. Az idén tíz olyan napot je­gyeztek fel a megye gazdasá­gaiban, amikor az esőt jég kisérte. A legnagyobb jégve­rés június 27-én volt, Szente, Magyamándor, Monora és Ce- red határában okozva jelen­tős károkat. A cer»di terme­lőszövetkezetnek 217 ezer fo­rint kártérítést fizetett az Állami Biztosító. A szövetkezetekből érke­zett jelentések szerint mintegy 3600 hold szántó­földi és egyéb kultúrák­ban végzett pusztítást a jég, s kártérítésként egy­millió négyszázezer fo­rintot kaptak a szövetke­zetek. Tűz, villámcsapás, viharká­rok, s az állatállományban esett károk címén ugyancsak jelentős összeget, több n.int 1 millió 400 ezer forintot fi­zetett ki az Állami Biztosító azoknak a gazdaságoknak, amelyek általános vagyonbiz­tosítást kötöttek. A megye 97 termelőszövetkezete között mindössze a drégelypalanki Szondy György Tsz mulasz­totta ezt el. képzelhetetlen jól képzett, minden veszély elhárítására kész bányamentő osztag nél­kül. Ahogy arról már szó volt a tűz, a gáz, és bár kisebb mértékben, de a víz veszélye is állandóan ott van a bánya mélyen. Ezenkívül még más rendkívüli esemény is előfor­dulhat, amikor riasztják a bányamentőket. Az elmúlt félévben ebben is előbbre lép­tek a nógrádi szénmedencé­ben. Tanfolyam utján feltöl- tötték a bányamentő osztag létszámát és ma már 270-280 bármikor bevethető bánya­mentő tevékenykedik az ipar­medencében. Közöttük 60 a műszaki képzettségű bánya • mentő. Általában elégedettek a minőséggel és a kivitellel A világ minden tájára szállít az Acélárugyár A Salgótarjáni Acéláru­gyár. a FERUNION részére különféle mezöszer-árut és csákányokat gyáirt nagy mennyiségben exportra. A gyár termékei külföldön is igen keresettek, a vevőik ál­talában meg vannak elégedve a minőséggel és a kivitellel. Az előbb említett áruk eljut­nak Görögországba, Francia- orsizágba, Belgiumi», Svájcba és a távolabbi tengerentúli területekre, Tanganyikába. Kenyáiba, Ugandába, Nigériá­ba, Algírba, Marokkóba, Líbiába, Iránba, Sziámba A gyár és az exportáló vál­lalat között az évek során jó kapcsolat alakult ki, és ez előnyösen befolyásolja az ex­port-lehetőséget. A salgótar­jániak a vállalt határidőket általában betartják, igazod­nak a külföldi vevők által kért speciális igényekhez is. Az exportnál jelentkező le­hetőségek azonban gyártáska- pacitasi okok miatt nincse­nek kihasználva. Különösen fejszéből, villából, szalukapá­ból és csákányból tudnának még többet értékesíteni kül­földön, Mivel a népgazdaság és az életszínvonal fejleszté­séhez államunknak évről évre nagyobb mennyiségű devizára van szüksége, érdemes meg­vizsgálni, hogy miként lehet a jövő évben az előbb emlí­tett cikkekből a jelenleginél többet exportálni. Az áruk csomagolása nem állítja komolyabb probléma elé a gyárat, mivel nagy ré­szét egyszerűen drótkötegelve szállítja ki. Viszont a kül­földi vásárlók igen behatóan érdeklődnek a nyelezett áruk iránt. A velük konkurráló el­adók ugyanis a vevők eziná- nyú igényeit is kielégítik, ezért nekünk is törekednünk kell ennek elérésére, már csak azért is, mert a nyele­zett áruért jelentősen több devizát tudunk az ország ré­szére biztosítani. gyei Bútor- és Faipari Válla­latnál vizsgálta, mint gazdál­kodnak az importból szárma­zó anyagokkal. A széleskörű, alapos tájékozódás összességé­ben kedvező képet adott; azt mutatta, hogy a vállalati ve­zetők törekednek az értékes anyagokkal való helyes gaz­dálkodásra s ezzel a társa­dalmi tulajdon védelmére. Ennek nem mond ellent az a tény, hogy kisebb-nagyobb hiányosság valamennyi meg­vizsgált üzemben akadt. A hi­bát gyakran olyan körülmé­nyek okozzák, amelyeket pil­lanatnyilag nem lehet meg­szüntetni. Az Acélárugyárban — pél­dául — az importból származó széles abroncsacélt hazai anyagokkal vegyesen, a szabadban tárolják. Kevés, kicsiny a raktárhelyi­ség. Kifogásolható egyelőre a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat kerítése. Ennek felújítását erre az év­re tervezték. A balasagyarmati üzemnél a fa gyúlékony volta miatt igen fontos a megelőző tűz­rendészet! szabályok megtar­tása. E tekintetben jó példát ad a gyár. Kevésbé viszont az Öblösüveggyár, ahol a be­hozatalból származó festéket robbanásveszélyes anyag kö­zelében tárolják. Tűzrendésze- ti szempontból az ötvözet- gyárban is találtak javítani­valót a népi ellenőrök. Ritkán, de előfordul, hogy gondatlanság miatt nem kielégítő a társadal­mi tulajdon védelme. A háztartási célokra is igen kívánatos ammónia-szódát a népi ellenőrzés könnyen hoz­záférhetnek találta. Indoko­lás: a tárolóhelyiség zárjai el­romlottak. .. Ugyanitt jófor­mán csak a gondosság hiánya miatt tárolják nagy rendetlen­ségben, összekeverve a hasz­nált és az új göngyölegeket. Az importból származó nik­kelacél az Ötvözetgyárban is megérdemelné, hogy jól zár­ható helyen raktározzák. A fölösleges készletezés nagy valutaösszegeket köt le termelés nélkül, ezért igen káros. Az import abroncs­acél tárolási ideje, például, az Acélárugyárban kétszáz­hatvannégy nap. A többi importanyagnál — leszámít­va a csak ritkán szállításra kerülő fenyőfűrészárut — a normának megfelelően, vagy még kedvezőbben történik a felhasználás. Az öblösüveggyárban az okozza az üvegfesték túl­zottnak látszó tárolását, hogy a rendelés idején a gyár csak globálisan is­meri következő évi tervét. A normatívához képest kirí­vóan magas a készlet tűzálló anyagból. Anyagtakarékossági tervet a vizsgált üzemek közül csak az Öblösüveggyárban nem tudtak mutatni a népi el­lenőröknek. Arra, hogy a dol­gozók szívesen takarékoskod­nak a népgazdaság érdeké­ben, a NEB az Acélárugyár­ban talált igen szemléletes példát. A hideghengermű dol­gozói egy és negyedmillió fo­rintos anyagmegtakarításra tettek felajánlást.. Az Ötvö­zetgyárban az importanya­gokkal való takarékoskodás­ra komplex intézkedési ter­vet készítettek. Ennek vég­rehajtásával évente több mint egynúllióháromszázezer fo­rintot kívánnak megtakarí­tani. A dicséretes terv realitá­sa mellett szól, hogy a megtakarított összeg mar az első negyedévben kö­zel járt a hétszázezer fo­rinthoz. örvendetes, hogy csalóka látszateredmények elérésére nem törekednek az üzemek vezetői. Az öblösüveggyár tudna olcsóbb hazai samottal dolgozni az importált helyett, — de az előbb említettnek korai elhasználódása ezt a változtatást nem teszi indo­kolttá. Nagyon helyes, hogy az Öblösüveggyár az import csökkentése érdekében kü­lön szakbizottságot hívott létre. Hasonlóan elismerésre méltó, hogy a Nógrád megyei Bűtor- és Faipari Vállalat ebben az esztendőben már csak negyedannyi importfe­nyőt használ fel, mint ta­valy, vagy tavaly előtt. Az Acélárugyárban újítási fel­adattervet készítettek a taka­rékosabb importanyag-gazdál­kodás érdekében. A jelenleg kísérleti sza­kaszban lévő újítás várha­tó gazdasági eredménye egy és negyedmillió fo­rint. Az Ötvözetgyárban az elek­tródák, szúróelektródák és tüskök élettartamát igyekez­nek növelni. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — egyebek mel­lett — javasolta, hogy az Acélárugyárban következete­sebben vizsgálják az import­ból származó alap- és rezsi­anyagok készletét. Javasolta továbbá, hogy' a Síküveggyár­ban dolgozzanak ki teljes technológiai utasítás*, s hogy a gyár vezetősége a dolgozó­iját hatékony'abban ösztönöz­ze az importanyagokkal kap­csolatos takarékosságra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom