Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-22 / 171. szám
4 nögrad 1965. július 22. csütörtök c4 euUaqös eqíí színház Nyitás előtti napok a Szegedi Szabadtéri Játékokon A szegedi Dóm előtti árkádokkal övezett, a hatalmas méretei ellenére is intim hangulatú téren, s Szegedi Szabadtéri Játékok színterén e napokban már százak és százak dolgoznak, festők, asztalosok, ácsok, szabók, díszletezők. hát még a művészi közreműködők: a minden darabban igen jelentős szerepet betöltő statisztéria — mintegy 600 felnőtt és gyerek. Mindezek jellemzői, velejárói a nagy szabadtéri produkciónak. Kolumbusz vitorlája A méreteknek itt igen nagy a jelentőségük. Tréfásan jegyezte meg az óriási díszlei- vásznakról Bakó József kát. A fiatal, de jó-ismert rendező, Vámos László is hangsúlyozta a bemutató újdonság voltát. Tartalmilag mindenekelőtt azzal szolgálja azt, hogy neves színészeket választott, akik Dár nagy művészi múlttal rendelkeznek, mégis először játsszák e szerepeket. Az új szereplők mindig új szineket, új megoldásokat és motívumokat hoznak magukkal, különösen az olyan neves művészek, mint Ádám szerepében Nagy Attila, Luciferében Gábor MiklÓ3, Éváéban pedig Ruttkay Éva. Üjdonság az is, hogy a mű költőiségét, gondolatait idén új, a ma emberéhez közelálló kísérőzene domborítja ki: Vaszy Viktor érdemes-művész, a Szegedi Színház igazgatója Még civilben, ismerkedőben az új feladatokkal: Nagy Attila és Ruttkay Éva. szceníkus, Az ember tragédiája díszlettervezője — a tréfa mélyén mindig igazság rejtőzik — „Ekkora vásznakkal akár Kolombusz is elvitorlázhatott volna Amerikába”. Többnyire emeletes színpadképek készülnek, van olyan, amelyikben három szinten játszanak, s van amelyikben 10 méter magasan 50 méter hosszú híd Íveli á1 az egész játékteret. Sőt — s felújított játékok történetében idén először — mindkét oldalon a tér bejárati épületeinek tetejét is igényeié veszik egyes jeleneteiknél. A látványosság rendkívül fontos tényező, de a játékok színvonala, rangja semmiképpen nem engedheti meg, hogy az előadás a puszta látványosság talajára csússzék. A naves rendezők és valamennyi itt fellépő művész már magában véve is garancia arra, hogy az ország legnagyobb és legjelentősebb szabadtéri színpada prózában, énekben, zenében, táncban egyaránt a legmagasabb rendű művészet tel tolmácsolja a költői mondanivalót, az igaz emberi gondolatokat. Igényes műsor, igénye« szereposztás. Ez utóbbit szolgálja az idei — már meghirdetésekor nyomban nagy érdeklődést kiváltott műsor is. összesen 15 előadás lesz: Erkel Bánk bánja három előadásban, Puccini Turandotja négy, Madách Az ember tragédiája bárom előadásban, Bernstein West Side story-ja pedig négyszer kerül színre. A tizenötödik ünnepi koncert Fischer Annie háromszoros Kossuth-díjas zongoraművész, valamint a Magyar Rádió és Televízió kibővített énekkarának, zenekarának felléptével. A bemutatók számos újdonságot hoznak a szabadtéri színpad már magában véve is sajátos követelményeket teremtő, újszerűnek ható adottságain túlmenően. Csak néhányat ezek közül. A szegedi játékok hagyományos darabja Az ember tragédiáin olyan impozáns és lenyűgöző előadást Ígér. amelv felülmúlja az eddigi Tragédia előadásokomponált zenét Madách halhatatlan remekművéhez. Külföldi színészek találkozója Nem szűkölködik újdonságban a Turandot ugyancsak nagyszerűnek Ígérkező előadása sem. Hazánkban először szerepel együ: i a címszerepet éneklő Amy Shuar i, a londoni Covent Garden tig:a és Nikola Nikolov, a szófiai operaház világjáró művésze. Legutóbb a milánói Scalában és a bécsi Operában énekeltek együtt. Nemcsak Szegeden, de hazánkban is először énekel majd az operában Jeanette Pllou, az egzotikus szépségű egyiptomi születésű, görög származású énekesnő. Színe tár Miklós rendezése ugyancsak teljesen új oldalairól igyekszik megcsillantani az opera szépségeit Az újdonság teljes örömét adja majd a részleteiben mái ismert, de hazánkban még elő nem adott West Sicic story, az az amerikai, m.ucrn Rómeó és Júlia történet \z angol Mc Cann együttese adja elő a Harlequin — balért köreműködésével. A balett igazgatója John Oregon — ak' a napokban .nár Szegeden járt Helen Dines díszlet- és jelmeztervezővel — a szegedi színpadra teljes úi koreográfiát készít s térnek megfelelő új díszleteket es jelmezeket kellett terifcatii. Külön érdekessége lesz az előadásnak, hogy az egyik főszerepet, Máriát, Luc:!!? Graham énekli, akinek t.Tma- csolásában ismerte meg a vi lág az angol hanglemezfelvételeken a West Side storv áriáit A magyar operajátszás közös színpada Utoljára említem az egyéb ként nyitó darabot, a bank bánt: ez ugyanis a szegedi szabadtéri játékok szimbóluma. A magyar kulturális elet a vidéken is erős és magas színvonalat eléri zenei élet egy befogását szimbolizálja. A Bánk bánban ugyanis az Állami Operabáz jólismert művészein — Simándy József, Moldován Stefánia Komlóssy Erzsébet — kívül .a szegedi, a pécsi, a debreceni operaegyüttesek legkitűnőbb énekeseit hallhatjuk. (Szaba- dy István, Gregor József, Tcr- fás István, Marcis Demeter és Virágos Mihály.) A rendező Békés András neve ugyancsak összenőtt a szegedi játékokkal. A játékon túl A legkülönfélébb kiállításokat látogathatják az ideérkezők. az őszibarack- és virágkiállításoktól, a lakberendezési bemutatón át az Iparművészeti kiállításig. Idén is nyári tárlaton mutatják be e környék képzőművészeinek alkotásait. Megnyílik a Nyári Egyetem. Az ifjúság tóbbszáz fős, színpompás karneváli felvonulást rendez, s felsorolni is sok lenne a különféle sporteseményeket, közluk a nemzetközi labdarúgó tort .át és a nemzetközi maratoni versenyt. Lőkös Zoltán Inkább várok ••• A salgótarjáni járási tanács munkaközvetítő irodája előtt sorban állnak az emberek. A kérelmezők száma a fogadónapokon (hétfő, szombat) 40— 50 körül mozog. A telefon szinte állandóan cseng. — Sok problémát okoznak az érettségizők, valamint a notórius munkahely-változtatók — mondja Romhányi Gyula főelőadó. — Szakmát tanulni, esetleg fizikai munkát végezni nem akarnak, adminiszt* ratív vonalon pedig nulla százalék hely áll rendelkezésünkre. Sokan az önkéntes kilépők közül csak akkor döbbennek rá tettük helytelenségére, amikor kissé hátrányosabb megkülönböztetésben részesülnek. Az építőipar még elég sok munkaerőt tud alkalmazni, sajnos a többi területen nem ilyen rózsás a helyzet. 0 Középtermetű, barna hajú lány áll édesanyjával az íróasztal előtt. Fazekas Éva, tizenhét éves, Karancsalján lakik. — Hová szeretne kerülni? — A töltőtollgyárba. — Sajnos, ott már betelt a létszám. — Igen — vág közibe méltatlankodva az anya —, mert az asszonyok elfoglalják a helyeket és a lányoknak nem marad. — Az építőiparban van hely. — Inkább várok, de oda nem adom. A kislánya nyolc általánost végzett. A kisterenyei Petre Magdi most érettségizett a közgazda- sági technikumban. Egyetemre jelentkezett Debrecenbe, a történelem—földrajz szakra Tizennyolc pontot ért el, nem vették fel. El van keseredve, de még reménykedik a pótfelvételiben. — Milyen munkát szeretne végezni? — Fizikain kívül, mindent. — Sajnos, adminisztrátornak nem tudjuk betenni. — Akkor semmi sem kell. — Miért lépett ki a gyárból? — Ök küldtek el. — Fegyelmi úton? — Igen. — Mit követett el? — Igazolatlanul hiányozgat- tam. — Hol akar elhelyezkedni? — A bányánál. — Miből fogja családját eltartani, ha esetleg egy hónapig is várnia kell? — Nincs családom, öreganyámmal élek. — Mennyi volt a havi átlagkeresete? — Ezemégyszáz. — A munkakönyvben ezer- hétszázhúsz forint van beírva. — Bizonyára elírták. — Bizonyára. 0 0 Barna, kockás-zakós, 25 év körüli fiatalember S. J. Kis- géebőL Molnár Imre most végzett fiatal lakatos szakmunkás. — Az Acélárugyár huszonöt lakatos tanulót taníttatott, ebből négyet tartott vissza. Én nem tartozom ezek közé, azárt keresek valahol állást. — Építészetnél jó lesz? — Jó. — Viszontlátásra! Elégedetten távozott Rozgonyi István A gépember is ember! Nemrégiben készítettem magamnak egy elektronikus borbélyt. Úgynevezett emlékező automatáról van szó. Ismeretes. hogy az effajta gépeket meg lehet tanítani különböző bonyolult műveletek elvégzésére. Nos, én — megfelelő műszaki programozással — készülékemet borotvá- lásra és hajvágásra tanítottam meg. Működésének lényege az, hogy a fotel támlájához szilárdan rögzített fej-általam előzetesen meghatározott-felületéről, fotocella segítségével a masina háromdimenziós térképet raktároz el jelfogóiban, majd e térkép alapján igen rövid idő alatt megborotválja az embert, illetve haját a megfelelő fazonra levágja. Az első kísérlet kitűnően sikerült. A hajvágás 12 másodpercig tartott, a borotválás még rövidebb idő alatt, s oly tökéletesen zajlott le, hogy nagyítóval sem lehetett egy szőrszálat felfedezni az arcomon. Másnap reggel azonban egy kis baleset történt. Róbert mester — így neveztem el borbély-automatámat, — Fiatal technikusok, szakmunkások, segédmunkások lakják az acélárugyári munkásszállót. Kényelmes, otthonos, barátságos hely ez, egyetlen nagy család fészke, olyan családé, amelyben csupa fiú termett. Angyal Béla bácsi a családfő. Ö a szálló gondnoka. Az a szó, hogy: gondnok, igen tág fogalom. Amellett, hogy a szálló zavartalan életét vigyázza, a fiúk bizalmasabb és ügyes-bajos dolgainak meghallgatója, apai-baráti tanácsadó, ha kell. Könyvtáros, játékmester egyszemély- ben. Most is, mit talált ki!? A hétközi délutánban koraestben zajosan vidám a munkásszálló udvara. A tenyérnyi füves tisztáson különös vetélkedő vált ki harsány nevetést. A fiúk csapatokba állva, könnyű műanyag kugli- bábúkat egyensúlyoznak vékony deszkalemezen. Borulnak, bukfenceznek a bábuk, meg kell állni velük, újrakezdeni, csak úgy érvényes a verseny a kijelölt szakaszon. Aztán ugyanez vékony kaucsuk- labdával, majd léggömbbel, valóságos bűvészmutatvány valamennyi. — Akár a Berlini Nagycirkuszban is bemutathatnád — kiáltja éppen soronlevő tárHétközi derűs délután sának az egyik. S mulat jóízűen a csapat, ahogy dőlnek a bábúk, gurul ide-oda a sima lapról a fehér labdács- ka, imbolyog nemcsak a futás sodrában, de már a legkisebb fuvallatra is a luftballon. A versenygő számok szünetében pedig friss taktusú indulók zendülnek messzeszó- lón, betöltik az egész Dolin- kát. A gyár fúvósai osztrák barátaink után most itt „vendégszerepeinek”, a fiúkat szórakoztatják. — Az egész környező telep vendégnek gyűl már a kellemes szóra, a harsogó, vidámságra; úgy bújnak ki házaikból az emberek, mint a kíváncsi csigabiga. Hallgatják a térzenét, az esti muzsikát, biztatják a vetélkedőket, akik éppen újabb ügyeskedésbe kezdenek: poharat ütnek hosszú karóval a fűben, azaz; csak ütnének, ha látnák a szemüket fedő kendőtől, merre induljanak. S valóban: felesleges az aggodalom a pohárért, éppen épen ússza meg a játékot. Nincs egy se a csapatokban, aki eltalálná. Minden jó, ha jó a vége — mondják s az ügyességi pasz- sziókat ismereti-vetélkedő zárja be. A gondnok táskájából fényképek kerülnek elő: részletek az újjáformálódó városról, madártávlatból. Sorra vándorolnak a csapatok között: megfejteni a talányt, mit mutatnak? Nem könnyű a feladat, végül mégis sorolják. Megszületik a csapatok végleges helyezési rendje s a győzteseknek könyvajándék, a vetélkedő valamennyi részesének pedig ízletes, közös vacsora a jutalom. Nincs hiány egészséges étvágyban. —• Ezeket a játékokat — magyarázza Angyal Béla befelé menet — még hadifogoly koromban, a Szovjetunióban tanultam. Ilyenekkel töltöttük az időt s nem gondoltam, hogy valamikor hasznukat veszem, hogy fiainknak lesz kellemes, szórakoztató időtöltése. Gondolom: jobb, mint a kocsma, vagy a céltalan kószálás. A múltkorában, egy országos tanácskozáson azt mondták, hogy a vasas szakma munkásszállói közt legjobbak vagyunk ilyen téren, s büszke vagyok erre. Az biztos: nálunk mindig van valami. A fiúk már a terített asztalnál ülnek, de kint még javában szól a zenekar. A jó étvágyhoz, jó muzsika. (barna.) négy másodperc alatt meg- stuccolta ugyan a bajuszomat, de egy csipetnyit bevágott a jobb-fülembe. Bosszankodva szedtem szét a készüléket, a műszereimmel gondosan megvizsgáltam minden alkatrészt. Semmi hibát nem találtam. Arra a feltételezésre jutottam, hogy talán az én fejformám — a megfeszített szellemi munka következtében — annyit változik egyik napról a másikra, hogy ez túlnő az automata önkorrekciós lehetőségein. Elhatároztam, hogy egyidejűleg kipróbálom a gépet egy másik fejen is. Kapsza Jenő barátom a tudomány iránti önzetlen szerétéiből vállalta ezt az áldozatot. Mikor először meglátta a borotvákkal, ollókkal felfegyverkezett Róbert mestert, akire (vagy amire? Ezt döntsék el a nyelvészek!) pedig előzőleg egy bizalomgerjesztő piszkos fodrászköpenyt is húztam, kicsit megijedt. Mikor azonban közöltem vele, hogy a tudomány iránti önzetlen szeretetét alkalmanként 20 forinttal megtetézem, lelkesedése megújult Leültettem a székbe, rögzítettem a fejét és bekapcsoltam a készüléket. Róbert mester 10 másodperc alatt simára koppasztotta Jenő meglehetősen göröngyös ábrázatát és sehol sem vágta meg. Ez nem jelentett semmit, első alkalommal engem sem bántott a gép. Miután Jenő eltávozott, én ültem a helyére. A gép egy-kettőre megoe- retvált ugyan, de belevágott egy csipetnyit a bal fülembe. Másnap reggel az automata Jenőt három másodperc alatt borotválta meg és be is köl- nizte, jóllehet, erre nem is tanítottam. Utána nekem Róbert mester lenyisszantotta a fél bajuszomat és tonzurát vágott a fejem búbjára. így ment ez napokig. Jenőt osztályon felüli előzékenységgel szolgálta ki a készülék, engem össze-vissza kaszabolt Pedig közben ismételten szétszedtem. Építettem bele egy centrifugális regulátort, hét termisztort, egy kapucsengőt egy miniatűr radart Semmi nem használt. Már idegekkel sem birtam tovább s egy reggelen elkeseredve meséltem el Jenőnek, hogy mit művel velem naponta ez a gép az ő távozása után. — Itt csődöt mond a tudomány! — fejeztem be reménytelenül. Jenő barátom csodálkozva nézett rám. megcsóválta a fejét s intett, hogy kapcsoljam ki az automatát. Aztán felszólított, hogy nyúljak bele a gépember fodrászköpenyének a zsebébe. Tele volt kétforíntokkal. Róbert mester rendszeresen kapott borravalót Kapsza Jenőtől, és — emlékező automata lévén, — őt nem vágta meg! Kürti András Helyreigazítás Üj eszközök az ismeretterjesztés szolgálatában címmel lapunk július 14-i számában cikket közöltünk a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei Szervezete munkájáról. Külső tudósítónk figyelmetlensége miatt a cikkbe, sajnos több téves adat került. A valóság szerint a TIT még nem rendelkezik any- nyi és olyan korszerű szemléltető eszközzel, amennyit a jelenlegi helyzet megkövetelne. Az elmúlt félévben tartott 1491 előadásból mintegy 260—280-at szemléltettek keskeny, vagy diafilmmel — ellentétben a cikkben szerepeltetett 280 dia-, illetve kes- kenyfilmvetítőgép számával. Az idegen nyelvoktatáshoz csak két garnitúra hanglemezt sikerült beszerezni, magnó azonban még nem áll a TIT rendelkezésére — ellentétben a cikk állításával A magnetofon beszerzése ugyanis csak terv a szervezetnél. Több jogász és" közgazdász is tagja a TIT-nek, — ellentétben cikkünkkel —, s mi több, a jogi előadások iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ami a TIT következő feladatait illeti: az MSZMP Központi Bizottsága ideológiai irányelveinek fokozott figyelembevétele és alkalmazása nélkülözhetetlen az ismeretterjesztő munkában. A TIT tevékenységének közelebb kell kerülnie a politikai és gazdasági célok megvalósításához. A lényeg tehát — mint ezt az újságnak adott nyilatkozatában Gálfi Árpád, a TIT megyei titkára hangsúlyozta — az eddigieknél sokkal színvonalasabbá kell tenni a szervezet munkáját.
