Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)

1965-07-22 / 171. szám

Világ oroletárjai, egyesüljetek! MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVF., 171. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1965. JÜLIUS 22. CSÜTÖRTÖK. Papírfedezék mögött (T. A.) A közvélemény általában a bürokrácia „jel­zőműszerének” a felesleges hivatali papírfogyasztást, értelmetlen adminisztrálást tekinti. Pedig hát a papír, amely közmondásszerűen tü­relmes — igazán nem te­het róla... Az ok és az okozat felcserélése, ha a bürokrácia kétségkívül kel­lemetlen és költséges, de mégis csupán felületi tü­netét magával a bürokrá­cia lényegével azonosítjuk. Ne adjunk azonban fel­mentést a szükségtelen iro­dai papírhalmaznak se, mi­vel a bürokráciának ez a kísérő jelensége önmagában is sok kárt okoz, s egyéb­ként a pontos diagnózishoz gondosan tanulmányozni kell a tüneteket is. A nyom­dák évente mintegy tíz­ezer tonna papírból állí­tanak elő ügyviteli nyom­tatványokat, de a „kereslet” ezt jócskán meghaladja. A különös hiánycikk eredőit kutatva, az év elején tar­tott országos vizsgálat meg­állapította, hogy például a tsz-eknek évente átlag mintegy 230 féle jelentést kell készíteniük, amelyek 36 ezer adatot tartalmaz­nak, a nagyobb iparválla­latok p>edig olykor 80—90 szervnek tartoznak jelentést, adatot szállítani. Fontos elő­relépés, hogy azóta orszá­gos érvényű intézkedések születtek a felesleges adat­szolgáltatás „kiszűrésére.” Természetesen korántsem a nyomtatványok és kitöl­tésük költsége a legsúlyo­sabb következmc-ny Sokkal inkább az a munkastílus, amely többhelyütt a „pa­pírfedezék” mögött kiala­kult! Valójában ez a gaz­dasági jellegű bürokráciá­nak hatásában legfontosabb kórtünete: a döntéseket el­kerülő, a felelősségtől irtó­zó „papírstilus”! Itt már szo­ros kölcsönhatásiba fonódik az ok az okozattal: a sok papír, amely egyrészt fel­színi tünete a bürokráciá­nak, másrészt táptalaja, sőt leplezője is. Mert aki min­den intézkedését, döntését ügyiratok halmazával „tá­masztja alá”, az valójában megkerüli magát a szemé­lyes döntést is; elvégre ő „fedezve van”, a többi pe­dig — úgymond — nem rá tartozik. A túlontúl ismert körvo­nalak helyett — nézzük in­kább a gyakorlati ténye­ket. Az egyik iparvállalat idei tervéből még az esz­tendő elején töröltek 43 millió forint értékű terme­lést. A vállalat anyag- és áruforgalmi osztály vezető­je ezt követően cikket irt a gyári újságokba, s ebben bejelentette az üzem köz­véleményének: a tervből tö­rölt termeléshez szükséges anyagok beszerzése — amint írta — „továbbra is folya­matban van, mivel semmi intézkedést nem kaptunk ennek leállítására, így ez az 1965. évi anyagkészletünk további növekedését fogja eredményezni”. Számára nem a szabályok szelleme, célja a lényeg — az tehát, hogy szükséglet, megrende­lés nélkül pazarlás lenne termelni —, hanem a csu­pasz tény, hogy van-e vagy nincs paragrafus a kár meg­akadályozására. A hűvösen tárgyilagos közlés — „sem­mi intézkedést nem kap­tunk” —, valójában azt fedi, hogy sokmilliónyi ér­ték (s a gyár profiljából következően: devizáért vá­sárolt importanyag is), ele­ve kikapcsolódik a népgaz­daság vérkeringéséből. Bár azóta életbeléptek országos jogszabályok a felesleges megrendelések lemondásá­ról, de itt nem ez, hanem az ügy mögött kitapintha­tó jelenség érdemel figyel­met. Miféle szabály, miféle ér­dekeltség kell a nyilvánva­ló népgazdasági kár meg­akadályozásához? Elvégre a helyi látószög áttekinthető határain belül, mindenkitől megkövetelhető — ha nem is jogszabály, de a lelkiis­meret alapján! — hogy vé­delmezze a közösség érde­keit, gátat vessen a kárnak, pazarlásnak. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság kez­deményezésére szakértő bi­zottságok dolgoznak irányí­tási-tervezési rendszerünK tökéletesítésén — de az új módszerekhez is a megva­lósítás logikája, az ésszerű gyakorlati alkalmazás szűk­ít! Fellendült az újítómozgalom a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél Rövidesén összeülnek a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél az újítási előadók és a kiváló újítók értékelni az elmúlt félévi eredménye­ket, kicserélni a tapasztalato­kat. Ez a félév sikeres volt az újítási mozgalomban. Termé­kenyen alkottak a bányász újítók, hiszen 585 javaslatot nyújtottak be, 56 javaslattal többet, mint az előző félév­ben. Az egyszemélyi elbíráló­kat ugyancsak ellátták mun kával, akik végülis 344 javas­latot tartottak életrevalónak és fogadták el megvalósításra és kísérletre. Félév alatt 233 javaslatot hasznosítottak, il­letve valósítottak meg. Fejlődés tapasztalható az újítások minőségében is. Ezt legjobban bizonyítja az, hogy amíg az előző félévben csak­nem másfél millió forint gaz dasági értéket képviseltek i megvalósított újítások, most ennek több mint kétszeresét. Félév alatt az újításokból származó megtakarítás megha­ladja a három és félmillió fo­rint értéket Jól járt a népgazdaság, de jól jártak az újítók is, hiszen több mint 130 ezer forintot fizettek ki újítási díj címén. A fejlődéshez kétségtelen hozzájárult az is, hogy az utóbbi időben sokat javult az elbírálás, a hasznosítás és a megvalósítás is, ami egyrészt népgazdasági érdek, másrészt alkotásra ösztönzi az újítókat. Az RKP Kongresszusa folytatja munkáját Napirenden a Szervezeti Szabályzat módosítása Szávai Jenő, az MTI kikul- ségeiről és jogairól, majd ezért a Szervezeti Szabályzat dött tudósítója jelenti: megállapította, hogy a Szer- előírja, hogy egy párttag A Román Kommunista vezeti Szabályzat tervezete akár a pártszervekben, akár Párt IX. kongresszusa szerdán megkülönböztetett figyelmet az állami '■zervekbea folytatta a beszámolók feletti fordít a párt sorainak erős:ié - csak egyetlen vitát. A tanácskozás első fel- sére. Hangsúlyozta, hogy ezt olyan politikai vezető tisztsé- szólalója Gheorghe Apostol, a a celt szolgálja többek között get tölthet be, amely állandó Politikai Bizottság tagja volt. az a módosítás is, mely sze- tevékenységet kóvefel. A ku- Xsmertette a Szervezeti Sza- rint a jövőben megszűnik a lönféle párt- és állami tiszt- bályzat módosításáról szóló tagjelöltségi idő. A szervezeti ■ a gyakorlásával kapcso. beszámolót, s hangsúlyozta, szabályzat tervezete előírja, latos felelősség pontos köriil- hogy a Szervezeti Szabályzat hogy a párttagok soraiba fel- határozása szavatolja a reális tervezetének első tejezete ra- vételüket kérő összes dolgo- pártellenőrzést, ameivet nem mutat: a Román Kommurisia zók, függetlenül attól, nogy befolyásolt megengedhetetlen Párt a proletár internaciona- milyen társadalmi kategória- személyi felelősség — mon- lizmus szellemében együttmű- hoz tartoznak, azonos számú dotta. ködési k^ocsolatokat tart ferm ajánlást nyújtanak be Gheorghe Apostol a párt Az előbbi példa kirívóan egyértelmű, de a bürokrati­kus — magyarán: a papír mögé bújó — stílus árnyal­tabb, finomabb formái is ugyancsak többhelyütt fel­lelhetők. A Központi Sta­tisztikai Hivatal egyik vizs­gálata tanulmányozta több mint száz gépipari termék korszerűségét, s kitűnt pél­dául, hogy 98 vizsgált gyárt­mányból 70 jóval nehezebb a hasonló külföldi termé­keknél. Ez pedig azt je­lenti, hogy a jobbára im­port eredetű anyagból a kelleténél többet használnak fel, s ez nemcsak költsé­gesebb, de az egész gyárt­mány korszerűtlenebbé, ala­csonyabb áron értékesíthe- tővé válik. Jóllehet, erről évek óta szó van újságcik­kekben, intézkedésekben — a gyártóüzem „fedve van” a szemrehányásokkal szem­ben, hiszen a termék konst­rukcióját jóváhagyták, gyár­tását tervszám írja elő, s ugyanez érvényes a „túl­súlyos” anyagos .szállító ko­hászati üzemre. Sokan őszintén és tettre- készen törekednek a bü­rokrácia gyomlálására — irtva a szükségtelen papír­bozótot. Ez feltétlenül üd­vözlendő, mert sok hasznot Ígér mind morálisan, mind pénzben. De célszerű és va lóban eredményes csak az lehet, ha a személyes, ön­álló és felelős munkastílus erősítésével kezdjük a sort! Befejezték az őszi árpa aratását a megye termelőszövetkezetei Újra munkában a kézi kaszák — Aratják a búzát — Sok a géphiba Dús kalászt érlelt, jó tér- Az intézkedési tervek sze- mést ígér Nógrád megye leg- rint a gabona nagy részét több gazdaságában az árpa, a mintegy 45 ezer hold termését rozs és a búza is. Ezekben a a gépállomások és termelőszö- júliusi napokban bármerre is vetkezeti gépek takarítják be jár az ember, mindenütt fér- ezen a nyáron. Ezek a mosta- fiak, asszonyok százai dolgoz- ni tapasztalatok azonban nem nak a gabonaföldeken. A sű- túlságosan biztatóak. Az eső rűn hulló eső, meg aztán a áztatta nedves gabonával ne- gyakori géphiba miatt az hezen boldogulnak az aratógé- aratógépek, kombájnok nem pék. Gyakori, s ezek már tudnak megállás nélkül dől- semmiképpen sem sorolhatók gozni, s így a termelőszövet- a kezdet nehézségei közé, az kezetekben ismét használják a aratógépek, kombájnok hibája kézi kaszákat is. Különösen a is. S bár a hibákat legtöbb­balassagyarmati járás rozs szőr gyorsan orvosolják, még­termelő vidékein a salgótar- is hasznos órák, napok vesz- jáni járás meredekre szökke- nek kárba. A jelentések szé­né domboldalain és a szé- Tint eddig nem egészen 6800 csényi járásban aratnak je- hold gabonát arattak gépek- még így is lábon van. kel a megyében. Kombájnok Ami a munka menetét ille- Pedi^ m^tegy 2 500 hold ga­bona termését csépelték el. Tanácskozik a Román Munkáspárt IX. kongresszusa. a testvéri kommunista és (Ugyanis ezt megelőzően az felső szerveinek működési el­munkáspártokkal a jogegyen- értelmiségi származású je- vét meghatározó előírásokról lőség, a kölcsönös tisztelet, a lőtteknek négy ajánlót kellelt szólva ezeket „ mondotta: a más pártok belügyibe való állítaniuk, mig a munkásnak Szervezeti Szabályzatba beik­be nem avatkozás elvei csak kettőt — a Szezk.) tettük azt az előírást, hogy a alapján. a szónok beszélt arról a kongresszusok közötti idöszak­Gheorghe Apostol ezután javaslatról, amely lehetővé ban a Központi Bizottság — beszélt a párttagok köteles- teszi, hogy azoknak, akik az amikor a párt- és allampolíti­illegalitás éveiben az KKP ka egyes fontos problémáinak vezetése alatt álló temegszer- megvitatását szükségesnek vezetékben harcoltak, a for- tartja — összehívhassa a radalmi mozgalomba lépésük párt országos konferenciáját. időpontjától fogadják el párt- a párt Szervezeti Szabály­tagságuk keltét, valamint ar- zata javasolja a párt fótit­rol a javaslatról, mely indít- kári tisztségének meghatáro­ványozza, hogy azoknak a zásához való visszatérést. Ez párttagoknak, akik a volt pártunk számára hagyorr.á­szocialdemokrata és a szó- nyOS elnevezés — mondotta cialista pártból leptek ót, —> amely megszabja, hogy a párttagságuk keltét ismerjék politikai Bizottság és a tit­el attól az időponttól kezdve, kárság beszámol munkájáról amikor beléptek ezekbe a a Központi Bizottságnak, a Pártokba. Ezzel kapcsolatban Központi Bizottság pedig Gheorghe Apostol megemlí- rendszeresen tájékoztatja te­tette, hogy a két javaslat el- vékenységéről a pírtszerveze­íogadása révén 13 000 fórra- teket és kikéri véleményüket dalmár részesül megbecsülés- a pártpolitika fő kérdéseiben, ben. Gheorghe Apostol a továb- A Szervezeti Szabályzat biakban nyomatékosan alá- megállapítja a Központi El­húzta, hogy a pártvezetés leg- lenőrző Bizottság nevének főbb elve a kollektiv munka megváltoztatását központi és a kollektív vezetés. Éppen pártkollégiumra­Fock Jenő felszólalása az RKP IX. Kongresszusán ti, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályán kapott tájé­koztatás szerint az őszi árpa aratását több mint 6700 hol­don, lényegében befejezték a megyében. Több gazdasSgBan már vontatók, lófogatok hord­ják az árpakévéket a tarlóról a szérűre, ahol a cséplőgépek dolgoznak majd. A rozs ara­tása. a balassagyarmati járás homokjain folyik nagy lendü­lettel. A megyében termesz­tett 7 450 hold rozsból azonban több mint 5 000 hold termése még így is lábon van. A búza aratása a hét ele­jén a közös gazdaságok több­ségében megindult. Az ecsegi Béke Termelőszövetkezet pél­dáját követve a hét elején már munkához láttak a gépek többek között a szurdokpüs­pöki, a jobbágyi és az érsek­vadkerti termelőszövetkezetek búzaföldjein is. A mintegy 10 ezer hold tavaszi árpa aratá­sa még mindig késik. A mun­ka mindössze néhány termelő- szövetkezetben indult meg ed­dig, pedig a naptár július de­rekát mutatja már. Fock Jenő bevezetőben a Magyar Szocialista Munkás­az egész magyar nép forró testvéri üzenetét és jókiván­Űj üzletek, italboltok, falatozók megyénkben Négymillió háromszázezer forint beruházásokra párt Központi Bizottsága és ságait tolmácsolta a kongresz­szusnak és rajta keresztül Románia egész népének, majd a román nép érdemeit mél­tatta. Megyénk falvaiban sokhe­lyütt találni elavult üzlete­ket, italboltokat a földmű­vesszövetkezeteik kezelésében. Az elmúlt évek során számos új üzletet nyitottak, és a le­hetőségekhez mérten több régi üzletet újítottak fel. Az idén tervszerűen folytatódik ez a munka, a MESZÖV-tol tudtuk meg, hogy az elmúlt félévben 4 millió 300 ezer fo­rintot használtak fel korsze­rűsítésre, beruházási célokra. Befejeződtek az áthúzódó beruházások Szécsényben, Pi- linyben. Elkészült a nagy­oroszi vegyesbolt is, ami to­vább javította a község ellá­tását. Mátramindszenten hozzá­kezdtek az új italbolt és falatozó alapozási munkála­taihoz. Ludányhalásziban italbolt és falatozó céljaira épületet vásároltak és most korszerű berendezéssel, fel­szereléssel lítják el. Nagyló- con presszó létesült. A négymillió-háromszáz ezer forintból a korszerűsítésen és felújításon kívül nagyobb ősz- szeget fordítanak gépek, be­rendezések vásárlására is. — Meggyőződésünk, — mondotta —. hogy az önök si­kerei a szocialista építésben erősítik a szocialista erőket és pozíciókat világméretek­ben. Az imperialisták abban reménykednek, hogy újsze­rű, rafinált fellazitasi politi­kájukkal éket verhetnek a szocializmust építő népek kö­zé. Hiú ábrándok ezek. A Marxista—Leninista Partok vezette szocializmust építő népek együttműködése, barát­sága minden felvetődő prob­léma és nehézség ellenerő erősödni, izmosodul fog, meri összekapcsolja a szocializmus eszméje. Végül ^ock Jenő elvtárs beszámolt a magyar dolgozók alkotó munkájáról!

Next

/
Oldalképek
Tartalom