Nógrád. 1965. július (21. évfolyam. 153-179. szám)
1965-07-20 / 169. szám
4 NŐGRA D 1965. július 20 kedd Áz új színházi évad műsorterveiről, a korszerű színpadról... Beszélgetés a Déryné Színház igazgatóhelyettesével Szezonzáró előadásait tartja az Állami Déryné Sziház a Bakonyi történettel Nógrád- ban. Kezdődik a nyári szünet, a társulatok megérdemelt pihenője. És kezdődik máris a teljes iramú készülődés is az uj színházi évadra. Perpetuum mobile a színház, örökmozgó gepezet, mert bár egy időre kihúnynak a rivaldafények, ann.ü lázasabb a mozgás az igazgatóságon. A most érlelődő tervekről beszélgetünk Szalai Vilmossal, a színház igazgatóhelyettesé- val és főrendezővel. Milyen új elgondolások valósulnak meg a következő évadban? A bemutató-tervekről ezeket mondta: — Egyelőre még csak az évad első feléről oeszélhetünk határozottan. Az őszi munkát Gyárfás Miklós: Egerút című zenés vígjá/tékával .ndítjuk. A darab a budapesti József Attila Színházzal egyidőben fut. Elsősorban ifjúsági közönségünknek kedvezünk Jókai: Új földesúr című regényének színpadi változatával, de bizonyos, hogy a telnőtteknek is vonzót nyújtunk a bemutatóval. Az operettek kedvelői az évad első felében Husz- ka Jenőnek a műfajban klasz- szikusként számontartott müvét. a Gül Babát láthatják. Helyet kap műsortervünkben a nyugati haladó irodalom egyik igen érdekes műve. Edmond Morris amerikai író: Fatányér című drámája. A darab az elaggott szülők társadalmi problematikájába világít be. Színházunk nagy mutatjuk Illyés Gyula: Álarcosbál című művét. Ezt a vér- bő népi komédiát a Déryné Színház részére írta Illyés, s a történetben a 30-as évek zsellér világát eleveníti meg. Az első félév programjában egy bolgár zenés komédia Is helyet kapott, ame.ynek Karnevál lesz a címe. — Lesz-e szerkezeti változás a színház életében? — Társulataink néhány új erővel gyarapodnak. Szerződtettük a többi között a pécsi színház egyik kitűnő művészét és a szolnoki színház díszlettervezőjét. Szerkezeti változás inkább játszó helyeinkben történik. Az eddigi kilenc megyével szemben tizenegy megyét kell ellátnunk. A miskolci és az egri színház összevonásával Borsod és Heves tájfeladatait is p Déryné kapta meg. Ez azt jelenti, hogy egy-egy me gyének az eddiginél kevesebb előadásszámot biztosíthatunk. Jobban előtérbe kerül tehát a körzeti központok kialakításának szüksége, így végleg lemondunk azokról a helységekről, amelyek nem képesek megfelelő színház: körülményeket biztosítani. A körzetesítésben való előrelépéssel országosan mintegy 100—150 községben szűntetjük meg látogatásainkat. Ez természetesen Nógrádot is érinti. — Vannak-e egyéb korszerűsítési tervei a színháznak? — Vannak. Főleg a világítás és a díszletezés terén. A világításban mar némileg előbbre jutottunk, ez kölünö- sen legutóbbi előadásainknál tapasztalható, s most a disz- letezés technikáján V. sor. Eddigi színpadmegoldásaink alapja a bővíthető vasvázas rendszer volt. Fejlődésünk korábbi szakaszában nagyon jó szolgálatot tett, de ma már túljutottunk ezen a meglehetősen nehézkes színpad- építkezésen. Üj, függesztett díszletrendszerre térünk fokozatosan át, me’y a színpad méretei szerint alakítható. A mennyezeti csiga rendszerű megoldás a körzeti központok végleges kijelölésével, azok megfelelő színpadi átalakításával valósulhat meg. — Nincs tehát technikai akadálya, hogy a Déryné Színház rendszeresen látogassa a salgótarjáni új művelődési házat? — Színházunk részéről nincsen, mert eddig is számos nagyméretű színpadon tartottunk előadásokat az ország különböző megyéiben, az új, az eddiginél korszerűbb színpadtechnika pedig korlátlan lehetőségeket ad a különféle méretekhez való igazodásra. Várjuk a megye hívását, hogy megbeszéljük a lehetőségeket és a feladatokat, amelyeket színházunktól várnak. Mi, ha az új megyei művelődési ház ünnepélyes megnyitásán igényt tartanak rá. szívesen vállalnánk közreműködést s örömmel hoznánk Salgótarjánba az amerikai dráma bemutatóját. (barna.) Noteszlapok A péksütemény vásárlása reggel hét óra után úgyszólván teljesen lehetetlen a főtéri Csemegebolcban. No. nem a finomabb, nagyobb értéket képviselő kalácsokról és egyéb süteményekről van szó .hanem arról, a „szerencsétlen” kifliről, zsemléről, amit olyannyira szeretnek az emberek. A tilalmi idő csak fél nyolcig tart. amíg az árut átveszik. Ezideig egyetlen földi halandó sem juthat hozzá. Ha pedig az eladókat megkérdezik, hogy miért, morcosán így válaszolnak: Majd ha az árut átvettük... — Miért nem lehet ezt hét óra előtt megtenni, hogy mire az üzlet kitárja kapuit, már megszűnjön az áruátvétellel kapcsolatos huzavona Akkor nem bosszankodnának a vásárlók. De hát már ez is baj? A tejüzlet kiszolgálóinak munkáját, az ott található higiéniát sok jogos kifogás érié már. Most azonban az ellenkezőjéről szeretnek beszélni. Az egyik nap sokunknak szokatlan meglepetésben volt része. A pult mögött egy fiatal, barnahaiu kislány mérte a tejet. Ebben nincs semmi különös. Amiért e sorok mégis papírra kívánkoznak az, hogy igen ápolt volt a keze, tiszta a köpenye, sőt mi több, az előírt kendővel le is kötötte a fejét. Jóleső érzéssel vettük át a kezéből a vásárolt élelmiszereket. Bárcsak mindig így lenne! * A megyei könyvesbolt szomszédságában, húzódik meg a salgótarjáni fodrász ktsz női- és férfi részlégé. A hivatalos szervek I. osztályú egységnek kiáltották ki, s ennek megfelelően állították össze a ktsz vezetői a tarifát is. Hogy miért? A hivatalos válasz így szól: „Az itt dolgozók szakmai tudása, hozzáértése megkapta az I. osztálynak járó osztályzatot”. Ez eddig rendbenn is volna, bér egyeseknek más a véleménye. Ilyenkor így evődnek egymással: Ki nyírt meg... Annyit azonban én is megtudtam, hogy az I osztályba sorolásnak az előbb említetteken kívül más kritériumai is vannak. Többek között a kulturált környezet, az Ízléses berendezés, udvariasság, stb. Hát ezek közül több nincs meg. Akaratlanul is mosolygok, amikor az üzlet előtt elhaladva látom, hogy az asszonyok, lányok úgy állnak egymás mellett félig készen, mint a ... Igaz, lebontásra kerül ez az épület is, ez azonban nem jogosítja fel a ktsz vezetőit arra, hogy addig is valamelyest ne változtassanak, a meglévő nem éppen hízelgő állapotokon. V. K. eseményének számít, hogy beA bécsi parkban A nehezen beköszöntő nyár mintha pótolni akarná lemaradását, fáradhatatlanul ontja melegét. Az ingujjra vetkőzött sétálóknak jól esik egy adag fagylalt, egy üveg üdítő ital. A nagy nyári mezőgazdasági munkákhoz pedig kalória- dúsabb ételek kellenek. fme. a legújabb divatú babakocsi Itt az ananász fagylalt! — Mi a helyzet a fagylalt fronton? — A választ Kovács Jenő, a fagylaltkészítő üzem vezetője fogalmazta meg: — A fagylaltszezon március 28-tól október 20-ig tart. Az ellátás kánikulában is zavartalan, mivel a havi 10—13 mázsás termelés elegendőnek bizonyult. Járásunkban 35—40 cukrászüzemnek szállítunk masszát a beküldött igények alapján. — Melyek a legnépszerűbb készítmények? — A puncs, a vanília és a csoki. Tehát a tejes feldol- gozásúak. No és a krémfagylalt. amit a tejbolt előtt álló hosszú sor is bizonyít. — Persze, ez mást is bizonyít. Jó lenne több heiyer. árusítani. — Milyen újdonságokkal szolgálnak? — Üj a kókusz, az alma Ma és holnap A z egyszeri kovács úgy dolgozott, hogy fogott egy darab vasat, tűzbe tartotta, amikor szépen izzott a fém, kikalapálta, majd újabb vasdarabot vett, s kezdődött elölről a nem éppen szapora munka. Napjainkban gyakran eszünkbe jut ez a kovács. Annyi csupán a különbség, hogy jó kovácsunk története mostanra módosult: a példában a vasdarabb immár gazdasági dolgainkat jelképezi. Sok év sok nagy munkájában kitűnően megtanultuk — értünk is hozzá — hogyan kell az egy esetre száló, az egyszeri munkát gyorsan, sikerrel elvégezni. Példánkkal élve: egy vassal már kifogástalanul dolgozunk — azt viszont még ,iem mindig tudjuk, hogyan kell egyszerre, egyidőben több vasat tartani a tűzben. Márpedig ez lényeges, döntő jelentőségű tudnivaló. Meg kell tanulnunk. Az ,;egy-vasas” módszerrel sokáig nem boldogulhatunk, messzire nem juthatunk. A példázatról napi dol- gaink-gondjaink nyelvére fordítva a szót: az élet korunkban parancsolóan követeli, hogy egyszerre, egyidőben különböző távú feladatokat oldjunk meg. A távok közül a rövidebb már ismerősünk. Kis napi ügyektől az árvíz ellen éppen most zárult hősies küzdelemig a gyorsan, azonnal megoldandó tennivalókkal időre, becsületesen végezni tudunk. Az év azzal kezdődött, hogy néhány ilyen sürgős munkát el kellett látni. Ezek közé tartozott a munkafegyelem szilárdításéval, a vándorlás csökkentésével kapcsolatos néhány intézkedés, a normák felülvizsgálata, és — ahol szükséges volt — rendezése, S hogy első félévünk — még nehéz közismert gondjaink ellenére is — vitathatatlan sikerrel zárult, abban része van e sürgős munkák becsületes, pontos elvégzésének. De éppen ez a félesztendő bizonyíték rá. hogy a távok értelmezése körül nincs minden rendben, hogy gyakran nem vonjuk meg a szükséges határt. Most nem a munkahalogatókról van szó, akik szívesen holnapra-holnap- utánra halasztják azt, amit ma elvégezhetnének. Ilyen is van. elég sok bosszúságot okoz ez a fajta ember. Ám nálánál nem kevésbé kellemetlen az sem. aki a hosszabb távlat munkáinak határidőit összetéveszti az azonnaliak- kal, a maiakkal. Hosszútávra szól például a takarékoskodás. A decemberi párthatározat után mégis egyféle takarékossági kampány kezdődött. Tagadhatatlan. hogy ennek van néhány jól oldala is, erről első félévünk sok példája kézzelfoghatóan beszél. Az is igaz, hogy a takarékosság rövidlejáratú értelmezése a lényeg félreértésre vall. Nem arról van szó, hogy a már most megtakarítható időre, pénzre, munkára, anyagra ne vigyázzunk. A lényeg több: a gazdaságosság a szocialista típusú munka tartalmához kapcsolódik, annak legfontosabb vonása. Tartós, hathatós sikerre csak akkor számíthatunk, ha munkánk minden területét a gazdaságosság messzemenő igényével ellenőrizzük. Hányszor halljuk manapság mégis a megfogalmazást: „1965 a takarékoság éve.” Nem tiszta ez a csengés. Mert született az év kezdete óta jónéhány furcsa intézkedés is üzemeink, gazdaságaink egész sorában, éppen a takarékossági év ürügyén. S van ebben a meghatározásiban bizonyos fajta várakozás arra, hogy ez az esztendő elmúlik majd. akkor folytatni lehet ott. ahol korábban abbahagytuk, hiszen már mögöttünk tudjuk a „takarékosság évét”. Folytathatnánk még né- hánnyal hosszú távú munkáink sorát. Elmondhatnék, hogy kötelező, nem egy évre, hanem korokra szólóan érvényes a termelékenység szakadatlan növelése, a minőség állandó javitasa. a technika szakadatlan korszerűsítése. Bái-melyiket emelnék ki azonban e sokfájta tennivaló közül, s mérlegelnénk mai társadalmi visszhang j át-vetül étét, valahogy úgy járnánk, mint a takarékossággal: gyakori körülöttük a torzító félreértés. Bizonyos, hogy ennyiféle táv között nem könnyű az eligazodás. Az is bizonyos, hogy dolgunk lényegesen egyszerűbb volt, amikor csupán — visszatérve kovácsunk példájára — egy vasat kellett a tűzbe tartanunk, csak a mennyiségi adatokra kellett figyelni. Ma ez kevés. Egyszerre többfajta bonyolult munka vár most elvégzésre és elvégzőkre. K özeli és hosszú távú feladataink összefüggnek egyidőben, egyszerre kell dolgoznunk ezen is, azon is. Más szóval: már napjaink munkáját is a növekvő termelékenységnek, az ésszerű — és nem feieteteié- re állított — takarékosságnak. a példás minőségnek kell iellemeznie. A jövőre merészen tervező rendszerünkben a ma elszakíthatatlanul kapcsolódik a holnaphoz. DCá ni kulai körséta és az ananász fagylalt. Népszerűségük (megrendelések bizonyítják) egyre nő. — A salgótarjáni strand miért nélkülözi a fagylaltárusokat? — Nincs kinn fagyláltge- pünk, s igy csak jégkrémet tudunk árusítani. — ősztől már házi fagylaltgépek is forgalomba kerülnek. Nem félnek a konkurenciától? — A kávét is lehet házilag főzni! Az ezer literes hűtőgépet éppen javítják. Orvosa, Híves Sándor hűtőgépszerelő így nyilatkozik: — A megyében körülbelül nyolcszáz darab fagylaltgép és hűtőszekrény van. Attól, hogy munka nélkül maradunk, nem kell félni, különösen most nyáron. Megkínálnak egy adag fagyival. Elbúcsúzom. Amit lehet, megteszünk... — Ellátásunk nem lesz zavartalan. A vízhiány nagymértékben hátráltatja munkánkat — fogad Papaszkilisz László, a Szikvíz- és Szeszipari Vállalat 3. számú kirendeltségének vezetője. — Ami víz van, sokszor az is szennyezett, a gyakori áramszünet szinten nem aratott általános tetszést nálunk. Mindenesetre a termelés napi 8 600 liter Bambi, és 6 700 liter szikvíz. Amit lehet, megteszünk — bevezettük 15-étöl az éjszakai műszakot is. — Reméljük, nagyobb zökkenő nem lesz. Kalória biztosítva — A vagohid átszervezés miatt ma már csak raktároz — mondja Lászlók Albert, a Pest—Nógrád megyei Húsipari Vállalat salgótarjáni üzemegység vezetője. Napi 5—6 vagon — Balassagyarmatról kapott — húsárut tárolunk. A fagyasztott hús hiánycikk, mivel friss is van elegendő. A mezőgazdasági munkák megindulásával nőtt a húsfogyasztás, de erre fel is voltunk készülve. Az ellátás kielégítőnek mondható. A látottak vem adnak olzot borúlátásra. Van bőven hentesáru és fagylalt, kevesebb szik- víz és Bambi, s — tegyük a kezünket a szívünkre — a. z első a legfontosabb' Rozgonyi István