Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-04 / 130. szám

f9£5. YŰtlfÚiS kt <\ r. *» K n 3 Tsz-pártszervezeteink tevékenysége (Folytatás az 1. oldalról) alapját egyre inkább a szö­vetkezetek termelési terve alkotja. A szövetkezeti gazdaságok megerősítéséhez, a gazdaság­szervező- és ellenőrző tevé­kenység javításához azonban a pártszervezetek ma még nem mindenütt használják ki a meglévő lehetőségeket. A pártvezetőségi ülések. a taggyűlések, a szövetkezeti TMa a közgyűlések színvonala még nem minden szövetkezetben megfelelő. A továbbiakban Malúz elvtárs arról beszélt: a járá­si pártbizottságok feladata, hogy segítsék a párt-alap­szervezetek tevékenységét olyan módszerek átadásával, amelyek a pár (munka haté­konyságát segítik. A kiskör­zeti értekezletek, a balassa­gyarmati járásban meghono­taggyűlések, a helyszínen megtartott pártbizottsági ülé­sek. az alapszervezetek terv­szerű. alapos ellenőrzése, a párt-alapszervezetek rend­szeres tájékoztatása munká­juk hatékonyságát segíii elő. Végezetül Matúz elvtárs az időszerű mezőgazdasági mun­kákkal foglalkozott, kitért a nagy munkatorlódásra, amely a tsz-ek növényápolást és az aratásra való felkészülés létrehozott versenyhi zottsá­gok, amelyekbe tsz-en kívüli tagokat, is választhattak, (így például pedagógusokat) a Jö­vőben jobban betöltsék fel­adatukat, s a járások, helyi tanácsvezetők segítségével a szocialista brigád-mozgalom nagy gazdasági és tudatfor­máló jelntöségét továbbra is támogassak, kihasználják. Illés Gyula, a palotási Má­jus 1. Tsz foagronómusa ter­melőszövetkezetünk négy köz­sodott „Kérdezz, felelek” gondjait növeli. beszámoló felett Matuz elv-ars referátumát követően számos hozzászólás, és javaslat hangzott el. Az első hozzászóló Kanyó Béla. a szicsenyí járási párt- bizottság titkára, a szemé- lyi feltételek kérdését hang­súlyozta a pártvezetésben, és elmondotta’ a beiskolázott alapszervi titkárok az elvég­zett pártiskola, vagy szakis- kola után gyakran a gazda­ságvezetésben helyezkednek el, részben ez is oka annak, hogy a párt-alapszervezetek- ben a vezetés, a pártmunka nem áll mindenütt megfelelő szinten. Az egyesült, megnö­vekedett tsz-ek ben viszont az egységes vezetés, vala­mint a függetlenített parttit­károk beállítása javít a hely­zeten, Kitért továbbá árra. hogy az aratógépek és erőgépek összeházasítása a szécsényi tárásban is gondot okoz: a gépállomásnak már alig van erőgépe, viszont az aratógépe­ket nem vették meg a tsz-ek. Jövő héten már körzeti ér­tekezleteken vitatják meg az aratási felkészülést, s jó len­ne határozott álláspontot, egységes irányelvet képviselni abban a kérdésben, hogy a tsz-ek béreljék-e ki a gép­állomások aratógépeit, vagv a gépállomások vegyenek bérbe a tsz-ektől erőgépeket használáséval tudták idejé­ben befejezni, de a rendkívüli gyomosodás miatt a burgo­nyát például az idén már ötödször kapálták meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tsz-eket a vállala­tok nem támogatják kellő­képpen, így a gépállomástól megvásárolt négy traktor közül egyik sem hibátlan. Szocialista brigádok Tóta Ferenc, a megyei ta­nács elnökhelyettese az idő­szerű munkáról és az aratási felkészül Isről beszélt. Hang­súlyozta, hogy- az alkatrész- hiány a széna bét® kart tó gé­pek üzembiztonságát károsan befolyásolta. Helyesli, hogy kétféle terv készüljön az aratás, cséplés időszakára, az egyik a gépka­pacitás figyelembevételével, a másik pedig arra az esetre, ha kézi-kapásokat is mun­kába kell állítani. Helyesnek tartja továbbá azt a kezde­ményezést, hogy a szécsényi járásban mér most az aratás letet az őszi kenyérgabona vetésére. Hankó János, a megyei ta­nács elnöke a munkaverseny és a szocialista brigád-mozga­lom kiszélesítésének fontossá­gát hangsúlyozta, mert a szo­cialista brigád-mozgalom a tu­datformálásban is jelentős eszköz. Mint elmondotta, a verseny szervezése, irányítása és értékelése nem teljesen megoldott, minthogy a tsz-ekben nincs szakszerve­zet. amely a verseny gazdája lehetne. Tavaly 75 brigád nyerte el megyénkben a szo­cialista címet. Ez már önma­gában is szükségessé teszi, hogy ne hanyagoljuk el ezt a mozgalmat. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a Föld­művelésügyi Miniért .ríum ál­tal irányított országos ver­seny eléggé formális és bizo­nyos tekintetben hátrányos is a hegyvidéki tsz-ek számara. Szép eredményeket mutatnak fel viszont tsz-ednk a baromfi és tojás értékesítési verseny­ben. Mégis jelentősebb ezek­nél is a szocialista brigád­mozgalom, ahol a tsz-tagok művelődési vállalásokat is tesznek. Mindent el kell kö­aégre szóló egyesítéséről szá­mait be, és feltárta az egye­sült tsz-ben vígzett munka öthónapi tapasztalatait. Mint elmondotta, most mér jól lát­ják, hogy az állattenyésztés túl tudja teljesíieni torvét, de biztató az is, hogy időara nyosan a növénytermesztés-’ munkáikban sem maradtak el Egyesült (sz«ek Győri János, a karancs&ági Egyesült Erő Tsz elnöke ered­ményesnek látja a tsz-ek egyesülését, mert egy ezer holdas tsz-ben véleménye szerint nem lehet nagyüzemi gazdálkodást folytatni. Győri elvtárs a továbbiakban fel­hívta a figyelmet az utak ja­vításának fontoeyá'ára. mert éz a mezőgazdát . _i üzemek­ben a szállítások gyorsaságát, önköltségét kedvezően befo­lyásolhatja. Baranyai Bertalan, a Kis­térén yei Gépállomás igazgató­ja elmondotta, hogy a tsz-ek általában jobban járnak, ha az aratás idejére ők kölcsön­zik az erőgépeket a gépállo­másnak, és nem a gépállomás Erffs előtt megteszik az előkés«!- vetni tehát, hogy a tsz-ekben adja bérbe az aratógépeket. pártszervezet — Jó tsz Bott« István, a rétsági já­rás pártbizottságának tit­kára a fegyelmi és ellenőrző- bizottság szerepéről beszélt és hangsúlyozta annak fon­tosságát, hogy a pártszerve­zetek intézkedései, javaslatai érvényesüljenek a gazdaság- vezetésben. A Keszeg- ös- acArd egyesült tsz-ben a pártszerveret határozottan harcol azért, hogy a tsz-ve- ze-ősér, valamint a közgyű­lések határozatai maradékta­lanul megvalósuljanak. A pártszervezel jó munkája nyomán Kétbedonyban is erp.-iT-’énycsan folvnak a ta­vas-! munkák. A tsr-közgyű- léseket m'nden esetben jó előre p!ő kell készíteni, eh­hez pedig fontos, hogy mér előzőleg kölcsönösen brigád­gyűléseken tájékozódjanak a vitára kerülő kérdésekről tsz-'agok és vezetők. Szüksé­gesnek tartja az önköltség­alakulások állandó figyelem­mel tartását is. Tóth István, a Magyar- Csehszlovák Barátság Tsz elnöke elmondotta, hogy ná­luk, Érsekvadkerten a tsz megalakulása előtt mindösz- sze 28 vagon búzát adtak közfogyasztásra, mo6t vi­szont a tsz 50 vagon búzát ad el. A tsz-ben a pártszer­vezet gazdaság-szervező sze­repe jól érvényesül, amihez az is hozzájárul, hogy a tsz saját erőből függetlenítette pár. titkárát. Jelentős dolog­nak tartja azt is, hogy a Központi Bizottság decemberi határozatát lebontották a szövetkezet különböző ága­zataira. Nehezíti a tsz munkáját a kedvezőtlen időjárás, a ve­tést csak minden rendelke­zésre álló óra és perc ki­Jakab Sándor felszólalása Ezek után Jakab Sándor, a megyei pártbizottság első tit­kára emelkedett szólásra. Hoz­zászólásában kifejtette azt a véleményét, hogy a napiren­den lévő kiirdés nagy fontos­ságú, a határozati javaslat es az elhangzott felszólalások lé­nyegében megszabják, hogyan kellene a pártbizottságoknak és a pártalapszcrvezetéknek dolgozniuk. Nem elegendő h traktorokról, aratógépekról beszélni, hanem sokkal több szónak kell esni az emberről, a párt szervező és tudatfor­máló munkájáról. hogy a határozati javaslatban a megyei pártbizottság hosz- szabb távlatokra megszabja az alapszervezetek feladatait és segítséget nyújt a gatda- sa gszervező munka módsze- i élnék megváKozta tatásához, hogy utána közösen küzdje­nek a célik' tűzések megvalósí­tásáért. Az elhangzott felszólalások­ra Matuz József eivtárs adott választ. Zárszavában elmon­dotta, hogy az elhangzott ja­vaslatokat a végrehajtó bi­zottság további munkájában figyelembe veszi. Hangsú­lyozta, hogy négy év alatt olyan szintet ért el a megye mezőgazdasága, amely alapot ad ahhoz, hogy a pártszerve­zetek gazdaságszervező mun­kája minél inkább a gazdasá­gosság, a hozamnövelés, a minőség javulás irányába haladjon. Ezek után Jakab Sándor elvtárs tartotta meg beszá­molóját a második napirendi pontról, a szervezeti kérdé- £ ékről. AZ utóbbi négy esztendő alatt valóban szép gazdasági eredmények mutatják a me­gy a mezőgazdaságának fejlő­dését, de az eredmények szá­mainál is többet mondanak az emberek életében végbe­ment változások. Jelentős do­log, hogy a húsellátásban, zo 1 dségc llá tás'ban lényegében önellátó a megye, de külön hangsúlyt érdemel, hogy ezt az előrehaladást, amely gyor­sabb, mint más megyékben, öntudatos, emberi munkával értük el. Ma már a tsz-tagok minde­nütt bevallják, hogy a párt betartotta szavát, s valóban könnyebb a paraszti élet a tsz-ben. Elég sít az aratás gé­pesítésére gondol»’, vagy- arra, hogy a kazalozásnál ott vannak az elevátorok. De már azm sem csodálkozik senki, mint a szervezés idején egy szécsényi asszony, hogy kapa nélkül, vegyszerrel is lehet gyomot irtani. Megváltozott a paraszti élet, megváltozott a falu egész arculata. A falu fejlődése megköve­teli a tsz-pártszervezetektől is a szervezeti előrehaladást. Jakab elvtárs hangsúlyozta, KÖNYVHÉTI MOZAIK A fiú a könyvesbolt polca­in böngészget. Megszólítom: — Szereti a könyvet? — Ahogy vesszük... A ka­landosat mindenesetre. — Most például?... Talált-e kedvére valót az ünnepi hét kiadványaiban? — folyik to­vább a faggatás. — Berkest könyvét gusztá- lom, a Húszéveseket. Sajnos, mást nem kapni tőle, igaz, majd minden könyvét olvas­tam. Kedvelem Berkesit, iz­galmas Író. — Költők? — Nem vagyok lírai lélek. Meg az.án könyvbarát sem vagyok, az az igazság, csak úgy időtöltésből olvasgatok ezt, azt. — Mondjon valamit magá­ról. — Ezt talán hagyjuk. Ipari tanuló vagyok, géplakatos, ennyi elég. Néha azért ve­szek egy-lzét regényt, több­nyire ilyenkor, könyvhét ide­jén. A középkorú, szemüveges férfi az elárusító sátor előtt forgatja a köteteket. Melléje állok, úgy igyekszem megles­ni az ízlését. Hevesi Sándor: Az előadás, « színjátszás és rendezés művészete című munkáját tartja éppen kéz­ben. Előtte már felpolcozva itthány kö.et a kiválasztottuk közül, legfelül a Kis magyar irodalomtörténet. A többit engedélyével nézem meg: A megnőtt élet, Kodály: Vissza­tekintés ... A magyar film­művészet története ... Mag­vető Almanach... — Sokat olvas? — A hivatásom kívánja. Természetesen nemcsak hiva­tásból, hanem szenvedélyből. Irodalomszakos tanár vagyok. — Mi a véleménye a könyvheti kiadványokról? — Hogy soha nincs elég pénze az embernek. Nagyon meg kell szűrni, mit vegyen meg, mit hagyjon későbbre, s ez nem könnyű most sem, annyi minden kellene. Én a szakom mellett szívesen fog­lalkozom a színjátszás kérdé­Ideológiat ismeretek magas fokon Beszélgetés Boros Sándorral, az Esti Egyetem igazgatójával A Maixizmus-Leninizmus Esíi egyetemét, a pari iskolát, nemrégen átalakították, hogy kényelmesebb otthont nyújt­son a társadalmi tudományok­kal ismerkedőknek. Estén­ként munka után sokan ve­szik ide útjukat, hogy ismer­kedjenek Demokfilosz, Hegel. Mars-E.:gelsz. Lenin és sok más ncgy gondolkozó támlá­saival. Berns Sándorral, a Marxizmus-Ltnini zmus lés ti Egyetemének igazgatójával beszélgetünk az intézmény oktatói-nevelői munkájáról. — Mi a jelentősége az isko­lának? — Elsősorban az — mond­ja, — hogy a helyszínen, Sál; jtarjánban, a kihelyezett osztályokban Baissagyanma- ton és Pásztori nyújt oiyan politikai és ideológiai képzett­séget, pártmunkásoknak, párt- és társadalmi munkásoknak, értelmiségieknek, a marxiz- mus-leninizmus iránt érdek­lődőknek. amelyet, korábban csak bentlakásos iskolák biz­tosítottak, illetve felsőfokú tanintézmények. Az új fela­datok mindennap nagyobb igényt támasztanak vezető beosztású dolgozókkal széni­ben, s érre nyújt lehetőséget ismeretek szerzésében az esti egyetem. 1959-ben nyitotta meg kapuit az iskola,s 1962- ben végzett az első csoport. A harmadik csoport 110 fő, most hagyja él júniusban az iskola padjait. 1959-óta szín­vonalában is sokat emelkedett az oktatás. Megmaradtak az alpvető ágak, a filozófia, a politikai gazdaságtan, a munkásmozgalom története. Korszerűsödött azonban a tananyag, hazai tankönyvek készültek, amelyek közvetle­nebb kapcsolatban vannak valóságunkkal, életünk gya­korlatával. Hogy csak példá­kat említsek, a politikád gazdaságtan elméleti törvény- szerűségeinek tanulását össze­kapcsoljuk a gazdaságpoliti­kánk feladatának ismertetésé­vel. Nemrégen jelent meg egy ismertető az ideológiai irányelvekről, amely foglal­kozik a munkaerkölccsel, a fegyelemmel, a nacionaliz­mussal, a kispolgári élet fel­fogásával, bírálatával, a vallásossággal, s az irányel­vek megértésében nagy se­gítséget nyújtottak a filozó­fiai ismeretek. A munkás­mozgalom története című tananyag kapcsán a békés egymás mellett elésről volt szó, a vietnami háború tük­rében. — Hogyan fejlődik tovább az oktatás? — Elmélyültebb, differen- c'áltatob képzést kívánunk nyújtani, főképpen a vezető beosztású párt- és tömegszer­vezeti dolgozóknak. S így fo­kozatosan kiépül a kétéves szakosított tanfolyam. Tavaly megkezdte munkáját a poli­tikai gazdaságtan szakosító tanfolyama, az idén pedig az új Oktatási évvel kezdetét 'eszi a kétéves fllozúfla-és i na i'gaada ságtan szakost Ló tanfolyama. A Iiallv.i .ík heti egyszeri foglalkozó n vesz­nek reszt. Kik nyerhetnek felvételt az Esti Egyetemre és a szakosí­tóra? — Összesen 431 hallgatói* van az esorelemnek. Az idén •"’31-en i ele ütköztek es 222-01* nyerteti felvételt. Az elbírá­lás során elsősorban azt vet­tük alaoul. hoev a jelentke­zők kéoesek-e eredménvesen e1vé«zní «■» iskolát hosrvan sikerült a felvételi viz-nra, mi! ven a iel.eiitkezők általá­nos kén-etts.’5«’» iskolázotteá- ■— Az e— -elő felkészíilts-éeű ieiéntk«—Sk közűi azok nver- t’k felvételt akik lobban tud­ták hasznosítani az itt szer­zett ismereteket. Fievelembe \"ettük a tanulási váevst. Mindezek alanián döntött a* eavetemí tanács a felvételek­ről. Sajnos, az intézményünk be­fogadó képességé is korláto­zott, s ez is közrejátszott ab­ban, hogy alapos mérlegelés tárgyát képezte a felvétel. Jó­val többen feleltek meg a felvételi követelményeknek, mint ahány hallgató most megkezdi a tanulást A ki- maradottak jól szereplő 10 százalékát újbóli jelentkezés esetén jövőre az egyetemi ta­nács előfelvételben részesíti. Iglen figyelemre méltó tu, hogy elsősorban a párt- és társadalmi szervek képviselői, párt- és KlSZ-blzottságok munkatársai kérték felvételü­ket. örvendetes az is, hogy mind nagyobb azoknak a szá­ma, akik komoly érdeklődést tanúsítanak a marxizmus— lontnlzmus ismeretet Iránt. 1959-ben a hallgatók 10 száza­léka volt pártonkívüü. Most a jelentkezők 42—45 százalé­ka volt az Főként pedagógu­sok, orvosok, ipari és mező­gazdasági pártonkívüü szak­emberek kérték felvételüket: seivel, erre is gondolnom kell néha. Most például nagyon örülök Hevesi könyvének, mert élvezetes, közvetlen mó­don ad tanácsokat a színját­szó munka magasígényű ve­zetéséhez. — Kik a kedvenc írói? — Korunk irodalmából és főképp korunk paraszt-falu- áorázolása szempontjából a legmélyebbnek Sarkadi Im­rét tartom. Kár, hogy olyan tragikusan kettétört a pá­lyája. Mit alkothatott volna még!?.. — Bér kési?? — Az ifjúság nagyon ked­veli, Ügy tudom, — o fiata­lok körében főleg, — hallat­lanul népszerűek a könyvei. Nekem bizonyos fenntartá­saim vannak az írásaival szemben. — Bűnügyi, kalandregény írónak tartja? — Is. De, mint esztéta, el­sősorban stilárisan kifogáso­lom. Színhely: a megyei könyv­tár olvasóterme. Délután van és szokatlan zsúfoltság, ahogy mondani szokás: egy gombostűt sem lehetne leej­teni a székek között. Berkest András író beszél az olvasói­hoz: Viharos, eseményteli ön­életrajzot mond. — Sokan kérdezik: mennyi a személyes élmény regényei­ben? ... Az elmúlt évek so­rán rengeteget utaztam a világban. Jártam Észak-Afri­kában, Kínában, Koreában, a Szovjetunióban. A látottak: az író élményanyaga, ami be­leolvad a müvekbe. Az Októ­beri vihar például nem úgy született, hogy az írószövet­ség, vagy a lakásom ablaká­ból néztem az eseményeket; részese voltam az ellenforra­dalom elleni harcoknak. Persze nem az. írtam meg, amit átéltem, az ílményanya- got az író valami más szint­re emeli. A Magány című re­gény sem saját sorsomat ve­títi, hanem azt a világot, amelyben feleségemmel együtt sok mindent átéltünk. A Kopjatok pedig tulajdon­képpen történelmi regény, történelmi tananyaggal. A tömött teremben meg­moccannak a székek. A í új könyvét dedikálja, a Húszéveseket. Barna Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom