Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

f "»«Irani Vizsga közben A vizsgára készülő dia.. Idejében megtudja, milyen témakörből, mikor kell majd tudásáról bizonyságot ten­nie. így igaz ez, ha a vizsga időpontját emberek határoz­zák meg; de nehezebb a hely- zet, ha a vizsga napjáról, órájáról a természet erői döntenek... Megyénkben is ez történt az utóbbi hetek­ben. Több községben egé­szen váratlanul kellett a pró­bán helytállnia a lakosság­nak, a tanácsnak. Az első nagy vizsgán túlestünk. Lesz- e még ezen a nyáron, bizto­sa. nem. tudjuk. Sajnos, valószínű: a meteorológia elő­rejelzése kedvezőtlen. A két évvel ezelőtt ránk­tört tavaszi jegesár tanulsá­gai alapján a megyei tanács határozatot hozott az árvíz- védekező« tennivalóiról. Meg­alkották a maguk határoza­tát a járása, községi tanácsok is. A korábbi hasonlattal élve: ez volt a tananyag. Kitűnőre vizsgázott belőle a Szécsényi Járási Tanács, úgyszintén a Balassagyarmati Városi Tanács. Amikor — például — Endreíalvára rá­tört a víz, a járási párt- és tanácsi vezetők gyorsan a veszély helyén termettek. Pontosan, határozottan in­tézkedtek. Tempójukra jel­lemző, hogy az éppen nem közeli Nógrádszakaiból ötven­öt perc leforgása alatt két 'ladikot hoztak Endrefalvá-i ra. A két vízijárművel igen nagy értékeket sikerült meg­menteni. Ügyszintén azzal, hogy a községben senki sem fontolgatta az utasítások he­lyes, vagy helytelen voltát, hanem nyomoan végrehajtot­ta azokat. Sok ember tett bizonyságot közösségi érzéséről. Szinte vég nélkül sorolhatnánk a karancssági és pilinyi ön­kéntes tűzoltókat, a ludány- halászi nevelőket és önkén­tes rendőröket, a szécsényi járási tanács és rendőrkapi- tányság dolgozóit, valamint azokat a kállóiakat, pásztóia­kat, kisterenyeieket és nagy- bátonyiakat, akik a veszede­lembe sodródott Tar segítsé- »ere siettek. Ebben a falu­ban a megyei tanács vb-el- nöke volt a vedelem legaktí­vabb irányítója. A megsegí­tés az irányítást, a fizikai munkát tekintve egyaránt nagyon szükséges volt ott. A felkészülés gyenge volta, né­hány ember közönye, a támo­gatás nélkül óriási károkat okozhatott volna. A nagy vizsga megmutatta, hogy mennyire fontos az ár­víztársulatok létrehozása, de azt is, mennyire lényegesek azok tevékenységében a minőségi követelmények. A megyei vezetők tudják, hogy szűkebb hazánk víz­rendezése elmaradott a kor­szerű követelmények mögött. Ezért felkészült arra az időre, amikor a népgazdaság anya­gi erőiből futja a védművek megteremtésére. Ezek tervei, milliós költségekkel, már elkészültek. A tervek egy része már a harmadik öté­ves terv első felében realizá­lódik. Megszüntetik például a mind szociális, mind árvíz- védelmi szempontból hátrá­nyos helyzetű endreíalvi és pásztói cigánytelepet. Természeti adottságaink kedvezőtlen volta miatt el­engedhetetlen, hogy a nap­sütéses napokban gondosan felkészüljünk egy bármikor lerobbanható, többnapos eső­zésre. Nem lehet élőre tudni, hol zúdul alá váratlanul hi­hetetlen mennyiségű csapa­dék, amint ez Endrefalva környékén történt, de kriti­ka nélkül az 1963. évi árvíz valamennyi tapasztalatát is veszélyes volna alkalmaznunk. A közös- és személyi va­gyon, sőt esetleg emberéletek biztonsága azt követeli, hogy erősítsük meg a védműveket, az árvédelmi szerveket. Mint a közelmúlt hetek bizo­nyítják, ennek meg vannak a legfontosabb feltételei: az emberek közösségi szellemű segítőkészsége, a párt- és ál­lamhatalmi szervek felké­szültsége, a dolgozók ráter­mettsége. Borváró Zoltán Világ nroletórjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MfGYb BIZOTT'SÁGA ÉS A V, F G Y E ! TANÁCS IAPIA '4± XXI. ÉVF. \11L SZÁM. ARA: 30 FILLÉR 1965. JÜMUS 17. CSÜTÖRTÖK „Magyar nap“ a moszkvai Inforga-ó5 kiállításon Moszkva (MTI). Szerdán a magyar tudo­mányos eredményekre és a magyar ipar termékeire össz­pontosult a figyetem a KGST- országok moszkvai műszaki kiállításán, amelyet Infomga— 65 elnevezéssel láttak el an­nak kifejezésére, hogy fő té­mája az információ és az or­ganizáció, a tudományos és műszaki kutatások gépesítése, az üzemgazdasági és üzem- szervezési munka megkönnyí­A „Magyar napra” Moszk­vába érkezett dr. Horgos Gyu­la kohó- és gépipari minisz­ter, aki részt vett a szerdai rendezvényeken. ott volt Szipka József moszkvai ma­gyar nagykövet, Greiner Sándor, a moszkvai magyar külkereskedelmi kirendeltség vezetője, valamint szovjet, magyar és más vendégek. A „Magyar nap” keretében a Kohó- és Gépipari Minisz­térium, valamint az Építés­ügyi Minisztérium színes filmjeit mutatták be a kiál­lítás látogatóinak, akik ezután Fóti Istvánnak, a KGM mű­szaki tájékoztató és propa­ganda intézete igazgatójának vezetésével megtekintették az Intorga—65 igen népszerűvé vált magyar kiállítási tár­gyait. Dr. Horgos Gyula minisz­ter a kiállítás megtekintése után a következőket mondot­ta az MTI moszkvai tudósí­tójának: — fiat ország legújabb eredményeit hozta el erre a magasszí nvona lú ée műszaki fejlődést jól tükröző kiállí­tásra. Számomra, minthogy a KGST híradástechnikai bi­zottságának elnöki tisztét töltöm be, elsősorban érdeke­sek voltak az egyik részterü­let, a híradástechnika fejlő­désé* bemutató termékek. — Az a véleményem, hogy a látottak után nagyobb erő­vel kell törekednünk a pár­huzamosságok kiküszöbölésé­re. Fontos, hogy a KGST-or­szágok rendezzék a gépal­katrészek és rész-egységek szabványosítását és egyesíté­sét, törekedjenek a kutatási témák összehangol ásara és (tűszerű elosztására. Márnia,- sTerűnek tartom a szovjet— magyar együttműködést a mikrohullámú berendezések vonalán. — A KGST részéről hasz­nos kezdeményezés volt en­nek a nemzetközi tematikai kiállításnak a megrendezése. Célszerű ezt folytatni más té­májú, például híradástechni­kai kiállítás megszervezésé­vel. _______. H úsz ű| NDK gyúrtmúnyú géptípust próbálnak ki a magyar mezőgazdasági üzemek A magyar mezőgazdaság üzemeiben mintegy harminc­ezer NDK gyártmányú gép dolgozik, s a Jelenlegi hetven féle tipus rövidesen újabbak­kal gyarapszik. A magyar vállalatok elsősorban trakto­rokat, a hozzá szükséges gé­peket, permetezőket, műtrá- gyszórókat, vetögépeket, szal­ma bálázókat vásárolnak az NDK-ból. Az NDK-ban az utóbbi időkben kialakított gé­pek közül ebben az évben húsz félét próbálnak ki a magyar gazdaságok. A szövetkezeti tagok és a családtagok együtt dolgoznak — Megfelelő a munka üteme — Készülődés az aratásra — Ügyeletét tart az AGROKER A Német Demokratikus Köztársaságban teljes gépcsa­ládokat igyekeznek kialakíta­ni, egy-egy munkafolyamat teljes gépesítéséhez. Az egy­máshoz kapcsolódó géplán­cok közül gazdaságaink szé­leskörű kísérleten próbálják ki a burgonyakombájnt, amelyből az idén már nyolc­van áll rendelkezésünkre. A gép a burgonyát felszedi, osztályozza, tisztítja és kocsi­ba is rakja. A répabetakari- tas komplex gépesítésében je­lent majd nagy segítséget a két részből álló gépsor, amely először fejeli a répát, a fejét és levelét felszecskázza és az utána haladó pótkocsiba rak­ja. Második munkafolyamat­ként a répát is felszedi a földről, megtisztítja és oldal­irányú felhordóval a szállító" kocsiba továbbítja. Szépség, erő fiatalság Szinte úszik a levegőben Sail v Borbála, első osztályú ver­senyző. Kezében engedelmes tornaszerré válik a karika (Riport a 4. oldalon) Ha a szürke esőfüggöny felszakad, az örhalmi falu- széflen népes asszonycsoport kapálja a bur gonyát. Vala­mennyien a háztáji földjük­ben dolgoznál. Ahogy Bállá István, a szövetkezet elnöke mondotta, a közö6 területen a burgonyánál, a kukoricánál, a cukorrépánál már időben elvégezték az időszerű mun­kálatokat Az ötven holdas cukorrépa tatai in már kiegyel- táflc a növényeket, s az erőtel­jes, üdezöld répalevelek csaknem teljesen elbontják a földeket. Megkapálták a 130 holdon a kukoricát, s a bur­gonyát 240 holdas területén kétszer töltögették. A derűs, rapsütéses időt valamennyi tozös gazdaság­ban úgy ha« nősítjük a ta­gok, hogy pótolják az elma­radt egyelést kapálást a cukorrépa-, burgonya- és ku­koricaföldeken. Az idén mint­egy harmincezer hold kuko­ricát, 13 ezer hold burgo­nyát, s mintegy három és fél­ezer hold cukorrépát nevel­nek a nógrádi földek. A munka a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is megfelelően halad. Jó hatással van a szövetkezeti tagok tevékeny­ségére, hogy ör halomhoz ha­sonlóan a megye legtöbb szövetkezetét en a családi mű­velést alkalmazzák az idén a kapásnövények ápolásánál. Az asszonyok szerepe, mint minden nyáron, most is meg­növekszik a közös gazdasá- ! gokban. Péntekén Ereszt- I vényben hívja össze a megyei nőtanács a j írási nőtanácsi titkárokat, a termelőszövet­kezetekben tevékenykedő asszonyok egy csoportját, hogy megbeszéljék a legfon­tosabb nyári teendőket. Tervszerűen, szervezett mun­kára van szükség valamennyi gazdaságban, hiszen a növény- ápolást igen nehéz körülmé­nyek között végzik az asszonyok. A sok eső huzamosabb ideig megbénította a munkát és erősen megnövelte a gyomo­kat. S most a növényápolás­sal egyidőben kerül sor a gazdaságokban a nyár legna­gyobb munkájára, a gabona- betakarításra. is. A munkához szükséges gé­peket, a több mint száz kombájnt, 230 aratógépet és a 27 rendrevágót folyamatosan javítják a gépjavító-állomáso­kon és a szövetkezetek javí­tóműhelyében. Előrelátható­lag a jövő hét elején minde­nütt befejezik ezt a munkát. Ezzel párhuzamosan halad a silókukorica betakarításához szükséges kombájnok és pót­kocsik rendbehozása is. A kö­zös gfl'-daságokban mintegy három és félezer hold silóku­korica betakarításáról kell gondoskodni ezen a nyáron. A termelőszövetkezetek és a gépállomások mellett szerve­zettebb munkával készül a nyárra az AGROKER megyei kirendeltsége is. A lehetősé­gekhez mérten feltöltik az alkatrész-raktárakat, s meg­szervezik az ügyeleti szolgá­latot is, hogy a hibás gépe­ket azonnal megjavíthassák. A bányáknál is sok zavart okozott a rendkívüli időjárás A gyakori esözesek, zivata­rok nemcsak a földeken, a folyók, patakok környékén okoznak sok bonyodalmat, ha­nem kedvezőtlenül befolyásol­ják a bányák termelését is. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt esedékes negyedéves tervét eddig csak 96,8 száza­lékra teljesítette. Csak két bányaüzem Mi- zserfa és Kistercnye van száz százalék felett. A havi tervteljesítésben hét­főig sikerült tröszti szinten némi előnyt szerezni, de ked­den már elveszett ez az előny is. Sorozatos áramkimaradások akadályozták a munkát a mi- zserfai, nagybátonyi, kistere- nyei és mátranováki bánya­üzemekben. A Gyula-aknai rakodón elúszott a mérlegakna. A vontatásnál is több zavar volt. Egyes helyeken a be­folyt csapadékvíz okozott kárt, mint például Forgács-aknán. Előadás a csehszlovák népgazdaság irányítási rendszerének továbbfejlesztéséről érdekes, nívós ahol átázás miatt vágatszaka­dás következett be. Másutt a víztelenítésre kelleti nagyobb energiát fordítani. A külfejtési] banyákat kü­lönösen sújtotta a mér­hetetlen esőzés. A mizserfai részen, ahol már a szénkészlet, utolsó részét termelik ki, aránylag nem rossz a helyzet. Rakodni tud­nak. Viszont az úgynevezett csibaji részen és a vízválasz­tói külfejtésen, ahol sok a letakarítási munka még, már sokkal nehezebben birkóznak meg a feladatokkal. A rendkívüli körülmények még nagyobb helytállást köve­telnek a bányászoktól. Csal: fokozott munkáiul lehet pó­tolni az elmaradást. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága és a TIT Nógrád megyei szervezete rendezésé­ben, szerdán délelőtt Augusz- tin Ferenc, a Csehszlovák Kommunista Párt Középszlo­vákiai Terület Bizottságának titkára, a megyei paa-bizott- ság székhazának kistanácster­mében „A csehszlovák nép­gazdaság irányítási rendszeré­nek továbbfejlesztése'’ cím­mel tartott előadást. A kedves vendéget Jed- licska Gyula, a megyei párt- bizottság titkára fogadta. Az elméleti tanácskozáson, amely egésznapos konzultációval volt egybekötve, resztvettek a gyárak igazgatói, főmérnökei, a párt, állami és a mozgalmi testületek vezetői. Papp János fogadta a szovjet igazságügyi küldöttséget Pap János, a kormány el­nökhelyettese szerdán fogad­ta a szovjet igazságügyi kül­döttséget, amely A. Garkin- nak, a Szovjetunió Legfelsőb Bíróságé elnökének vezető sével tartózkodik hazánkba A fogadáson jelen volt d Nezvál Ferenc igazságügyin! - niszter és dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnök«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom