Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-16 / 140. szám

Í965. fönftfs TÖ; széria WÖGRÄD 5 Értékelték a kisipari szövetkeztetek munkáját Javult a szolgáltatási tevékenység A kisipari szövetkezetek ez évi tevékenységét tárgyalták legutóbb a szövetkezeti elnö­kök és főkönyvelők részvéte­lével a KISZÖV-nél. Kovács Márton, a KI- SZÖV elnöke beszámolójában megállapította, hogy az el­múlt negyedévben a tavalyi­hoz viszonyítva kevesebb lét­számmal 800 ezer forinttal nagyobb termelési értéket ál­lítottak elő a szövetkezetek. Igen kedvezően alakult a he­lyi iparpolitikai tevékenység. Ezt a tervszámot 131,5 szá­zalékra teljesítették. A globális tervteljesítésen belül jónéhány szövetkezet, mint például az érsekvadker- ti, a szócsényi, nagyhátonyi, a karancskeszi és a balassa­gyarmati Szabó KTSZ elma­radt Ennék legfőbb oka az anyagellátás rapszodikussága. Az építőipar a lakossági építési tervét 14 százalékkal túlteljesítette ugyan, de ősz- szességében elmaradt. Mun- káshiámnyal küszködnek és az időjárás is kedvezőtlen szá­mukra. Az építőanyaghiány ma is tapasztalható, különö­sen a nyílászáró szerkezetek­nél, ahol a 90 napos előren­deléshez sokszor nem tudják meghatározni a szükséges méreteket Az idén 256 lakás elkészíté­sére kötöttek szerződést vi­szont csak 170 lakásra van biztosítva anyag. A KISZÖV az OKISZ-hoz fordult segít­ségért az anyag biztosítása érdekében. A közületi mun­káknál még kedvezőtlenebb a helyzet A szolgáltató iparban már nincsenek ilyen gondok és kedvezően alakult a tervtel­jesítés. A szövetkezeteken kívülál­ló okok mellett azonban jó néhány belső keletű hiba ta­pasztalható. Ilyen a bérgaz­dálkodás lazasága, ami bér­alap-túllépést idézett elő egyes helyeken. Nem egy he­lyen, mint például a Karancs- völgyi Vegyes KTSZ-nél a műszaki szervezetlenség oko­zott sok gondot Az , értekezleten feltárt hi­bákból okulni kell a szövet­kezetek vezetőinek és tagsá­gának. Bár nem vészes hi­bákról van szó, megszünteté­sük azonban igen komoly fel­adatot jelent mindenkinek. A málraszőllősi II. Rákóczi Ferenc Tsz-ben is" családokra osztották ki a kapásnövé­nyek területét, özvegy Szőke Andrásné kicsit megkésett a cukorrépa egyelésével s hogy az elmaradást pótolja, szinte egész munkacsapattal vonnlt ki a határba Tovább korszerűsítik Hányást Kányásbánya széntelepei­nek gazdaságosabb feltárása és kitermelése miatt határoz­ták el egy évvel ezelőtt, hogy az álékor kilencszáz tonna na­pi teljesítményű bányát a nógrádi szénmedence ezerkét­száz tonna teljesítményű, s legkorszerűbb üzemévé fej­lesztik. A fejlesztési programnak megfelelően máris korszerű­sítették a bányabeli szállítást. A múlt év végén és ez év elején üzembehelyezett négy frontfejtést úgy készítették elő, hogy mindössze két szál­lító útvonalon bonyolódik le a bányabeli szénszállítás. A korszerű szállítás megszerve­zésének és a vele kapcsolatos műszaki intézkedéseknek a nyomán. ma már ezerötszáz tonnás napi teljesítménnyel dolgozik Kányásbánya. Most láttak hozzá a fej­lesztési program második sza­kaszának végrehajtásához. E szerint a bánya szállító füg­gőpályának tehermentesítése miatt megerősítik a szomszé­dos függölqgaknát, amit eddig csak személyszállításra vettek igénybe. A jövő év elejétől kezdve a naponkénti 200—300 csille meddőt is a légaknán szállítják majd külszínre. Így tovább nő a szállító függő­akna áteresztőképessége, s ennek következtében 1200 tonna fölé növelik a nógrá­di szénmedence legjobb minő­ségű szenet adó üzemének, Kényásbányának a naponkén­ti termelését. Kályha samott nélkül Sajátságos, de tanulságos történet A berceli cukrászműhely április 4-én kezdte meg mű­ködését. Tágas, világos helyi­ségekben folyik itt a terme­lés. Az egyik sarokban szép, feherre zománcozott ke mence áll, ami ugyancsak igen fontos kelléke az ízle­tes sütemények készítésinek. Nem is volna semmi baj. ha a kemence belsejét ki- ,samott ózó munkások a Sál gótarjáni Lakáskarbantartó és Építő KTSZ kályhás részlegé­nek dolgozói, a „bélelést" lelki- ismeretesen végezték volna. Ók azonban azt cselekedtek, hogy a kemence falfelőli ol­dalába pléhlemezt helyeztek samott helyett. A cukrászok a hibát hamarosan észrevettük cs a földművesszövetkezet el­nöke április 14-én Írásbeli reklamációt küldött emiatt a ktsz-nek. Miután az semmi eredmény­nyel nem járt, április 29-en újra azzal a kéréssel fordul4 a szövetkezet elnöke a ktíz­hez, hogy a samottozást fe­jezzék végre be, mert nem­csak az általuk behelyezed lemez hajlik el a nagy hő miatt, hanem a sütők fc'ső és alsó lemezei is, úgy hogy a süteményes pléheke, alig lehet becsúsztatni a kemen­cébe. A második reklamáció ha­tására a ktsz expressz leve­let irt a szövetkezet címére amelyben kéri. hogy május Í7-én ne fűtsenek 'ce a ke­mencébe, mert a kályhás- részleg dolgozói akkor utaz­nak el Bercelre. a cukrász- üzembe. A cukrászok szót fogadtak, nem fűtöttek be. A mun­kásokat azonban hiaba vár­ták, azok csak nem jöttek. A földművesszövetkezet elnö­ke 19-én megkérdezte a kály­hások vezetőjét, mi t írtéi t, miért nem tartották be ígé­retüket? A vezető mélysége­sen meglepődött, mert az érintett dolgozók Berceuc szó­ló kiküldetési papírral távoz­tak el hétfőn reggel Salgó­tarjánból. Mint utóbb kide­rült: útközben meggorá-ttáit magukat és Mátraházán kö­töttek ki, ahol egy félbe­hagyott kályha felrakását fe­jezték be. Ezek után a KTSZ úgy intézkedett, hogy a szak­munkások a hét csütörtök-- péntekjén menjenek Bercii­re. Csakhor” az üzem a hét végére 16 ezer forint értékű sütemény elkészítését vállal­ta, tehát az időpont semmi­képpen sem lehetett megfele­lő; Megegyeztek tehát abban, hogy a samottozást a követ- kező hét elején készítik el. Eddig a történet. Kiegéjzí- tésül hadd írjuk ide még azt is, hogy a hiányos munkáért a ktsz 3 795 forintot számolt fel, 150 plusz 50 munkaórá­val. A számlát nemcsak a földművesszövetkezet el.töke, hanem a Mészöv illetékes osztálya is magasnak találta A vizsgálat megállapította, hogy a jogos követelés csak 2 816 forint lehet és a szám­ig korrigálása után ezt az összeget a földművessrövetke- zet a ktsz-nek ki is fizette K. E. Idén lesz tízéves a salgótarjáni zeneiskola Beszélgetés az intézet igazgatójával Az elmúlt időben a Salgó- (mindössze hat saját helyi- tarjáni József Attila Művelő- seggel rendelkeznek) jelenleg dési otthonban működő álla- 344 fiatalt oktatnak a külön- mi zeneiskola számos elisme- féle hangszeres tanszakok ta­— Jövőre valamennyi eddig működő tanszak indul. Isko­lánkban országos viszonylat­ban is említésre méltóan jó a zongora, a hegedű és a fúvós ban lehet az intézkedéseket kidolgozni. A vezetésnek természetesen ismerni kell azt is, hogy az adott kérdésben a tagok többségének mi a véleménye, A függetlenített vezetők­nek a. vezetésben elfoglalt helyüknél fogva a leg­jobban kell ismerni a tsz helyzetét, az élet és a ter­melés követelményeit. Ezért nekik minden esetben köte­lességük a konkrét javasla­tok kidolgozása, kidolgoztatá­sa és előterjesztése. Ezt az eddigieknél jobban érvényre kell juttatni, meg kell köve­telni. Számtalan példa { bizonyítja, hogy a jól előké­szített vezetőségi ülések, köz­gyűlések növelik a tagság fe­lelősségérzetét; szocialista tudatát, javítják a munka- fegyelmet, erősítik az egysé­get. Megteremtik a feltéte­leit annak, hogy a vezetők, a szakemberek elképzelései, utasításai, a modem agro­technika követelményei meg­valósuljanak. Ezeken a helye­ken a legnehezebb felada­tok megoldása ma már el­képzelhetetlen a közgyűlés nélkül. Ahol viszont azt az „elvet” tartják, hogy „majd a tagság eldönti” és ebből kiindulva javaslatokat, intézkedéseket nem terjesztenek a közgyűlés elé, ott a közgyűlések nem csak hogy nem tudják megteremteni a fegye­lem, a rend, az gység feltéte­leit, hanem gyakran még rosszabb helyzetet teremte­nek. Ezeken a helyeken a közösség dolgai helyett fő­ként az egyéni érdekek kerül­tek előtérbe .Itt hallható: „Elmegyek nekik dolgozni-’’ Meg: „Fizessenek, akkor majd dolgozunk”. A vezetők egy része ebből azt a követ­keztetést vonja le, hogy „ná­lunk nem olyan a nép, mint más községekben..” Ezért, ha csak lehet, kikerülik a tagok­kal a nyilt vitát Nagy erőt ad a tagságnak, ha azt látja, hogy a veze­tőkben, a vezetőségben van erő, tehetség, elképzelés, fele­lősség, a felvetődött kérdé­sek megoldására. Az ilyen vezetőket, vezetőségeket a a tagság megbecsüli, tiszteli támogatja, Sok gondot okoz az is, hogy egyes vezetők csak a közgyűlésen tájé­kozódnak a tagok véleményé- nyéről. Azok járnak el helye­sen, akik a közgyűlések előtt brigád-munkacsapat stb. gyűléseken találkoznak, vitat­koznak a tagokkal, mert ezek alkalmas fórumok arra, hogy segítsenek a vezetők­nek a helyes intézkedések kidolgozásában. A tsz-demokrácia erősitésé- sének komoly akadálya, hogy függetlenített vezetők munka­köre a gyakorlatban nincs kellően elhatárolva. Nem ér­vényesül eléggé az önállóság és a személyes felelősség. Az elnökök ttilnyamó többsége munkaidejének jelentős ré­szét olyan feladatok megoldá­sára fordítja, amely a szak­vezetők feladatkörébe tarto­zik. Az önállóság | és a személyes felelősség nö­velése elválaszthatálan. Külö­nösen fontos, hogy á személyi felelősség terjedjen ki az in­tézkedések időbeni kidolgo­zásúra, azok helyességére, végrehajtására. Tapasztalható az is, hogy egyes lemaradt területek vagy alacsony ered­ményt produkáló üzemágak munkája,az ott szükséges in­tézkedések nem kerülnek a vezetőség, a közgyűlés elé. A tsz-vezetők jelentős ré­szének még nincs tapasztala­ta abban, hogy a közgyűlé­sen elhangzott bírálatokkal, a tagok egészséges türelmet­lenségét a hibák, a lemaradá­sok ellen fordítsa. Nem egy­szer tapasztalhatjuk, hogy az egészséges tettrekészséget visszafogják, sőt az sem ritka, hogy a fejlődéssel ellentétes­nek minősítik. Az ilyen he­lyeken a felvetődött problé­mákra elemzés, mérlegelés nélkül — „választ” adnak és ezzel az ügyet lezárják Ez a magyarázata annak hogy az úgynevezett kényes kérdése­ket, vagy, az átfogó intézkedé­seket szívesen intézik el köz­gyűlés nélkül. Több hslyen tapasztalható az, hogy zsúfoltak a napiren­dek, vagy olyan kérdések is a testület elé kerülnek amely­ekben nincs szükség testüle­ti döntésre- Sőt nem egy esetben tapasztalhatjuk hogy másról hoznak határozatot, mint amiről a villát lefoly­tatták. Mindezek arra inte­nek hogy a szövetkezeti demokrácia érvényesítését nem szabad csupán a vezető­ségi ülések, közgyűlések meg­tartásával elintézettnek venni. A helyzet további javítása a. felsőbb szervek ellenőrzé­si rendszerének javítását kö­veteli. Az ellenőrzésnek első­sorban nem arra kell irányul­nia, hogy a tsz-ben vetnek-e, aratnak-e, hanem arra, hogy segítse a vezetőket annak fel­ismerésében, hogy a követke­ző időszakban, milyen szerve­zettségre, az eszközök milyen csoportosítására és milyen tömegpolitikai munkára van szükség. Sürgősen szakítani meehiízlelő értékeié*! närai. Munkájuk eredménye- . . rest, megtisztelő értékelést ^ sikeres növendékhangver- hangszereken tanulok szama kapott. A zeneiskola bizony senyek> országos találkozókon nak aránya. Elsősorban a ze­nagyon is szűkös épületében elért jó helyezések tanúslkod- nekari hangszerek (fúvósok, naik Legutóbb Pécsett szere- hegedű, gordonka, stb.) okta- pólttík nagy sikerrel az ifjú' tatását szorgalmazzuk. Lesz salgótarjáni zenészek. Dicsé- oktatás a vonós hangszerek rő oklevelüket számos másik mindegyikén a hegedűtől kell azzal a nézettel is, hogy a szövetkezeti demokrácia erősítése a pártszervezet ügye csupán. Világossá kell tenni, hogy a tsz-demokijicia érvé­nyesítése, fejlesztése, szerves része a szocialista demokrá­ciának és éppen ezért az összes gátló tényezők feltárá­sát, megszóln tetősét az állami szeszeknek kell elsősorban elősegíteni. A tszmdemohráeía ülI lényege; hogy a tagok vilá­gosan lássák céljainkat, a cél ( eléréséhez szükségesnek tar­tott eszközöket, intézkedése-1 két Alkalmuk legyen azok1 felelősségteljes bírálatára, mó-j dosítására, esetleg elvetésére. Csak így érthetik meg felada­taikat. A demokráciát úgy1 kell felfogni, mint a hibák, l a lemaradások, a fejlődést) gátló tényezők elleni tudatos szervezett harc eszközét, mint dolgozók és vezetők öntevé-i kenységének, alkotókészségük, kibontakoztatásának lehető­ségét, egy adott célra való irányítását, és mint a központi intézkedések és * testületi döntések végrehajtásának eszközét. Ezért küzdeni kell az olyan felfogás ellen, amely a demokráciát és a centralizmust mereven szét­választja, vagy szembeállítja. A tsz-demokráciában rej­lő lehetőségeket még nem használjuk fel kellően. Nem elég csak általában annak erősítéséről beszélni, hanem fel kell tárni az érvényesülé­sét gátló tényezőket, melyek sok esetben elkerülik a fi­gyelmet. jelentéktelennek tűnnek, viszont sürgősen meg kell szabadulni tőlük. Batta István, a rétsági járási páttbizott-, ság titkára társaságában ott látjuk berá­mázva az igazgatói iroda fa­lán. nagybőgőig. A zongora-tan­szakra való jelentkezést nem szorgalmazzuk feltétlenül, az A zeneiskola növendékei és eddigi évek gyakorlata szerint tanárai most két nagy ese­ményre készülnek. Augusz­különben is e szakra jelent­kezik a fiatalok jelentős re­tusban az iskola KISZ-zene- Az eddigi fafúvós hang­kara a német helbrai kórust fogadja, amely a salgótarjá­ni fiatal zenészek többszöri látogatását viszonozza. A szereken (fuvola, fagott, kla­rinét, oboa) kívül megindít­juk a rézfúvós oktatást is. Ennek egyik fontos célja. másik esemény pedig az isko- hogy az itt t^mló növendé- la fennállása tízéves évfor- k«k legjobbjai szimfonikus es dulójának megünneplése lesz. ifjúsági zenekarba, fceruije- Az iskola ugyanis 1955 decem- nek. összegezve: a tangohar- berében kezdte meg műkő- mondkát, a gitárt és a szaxo­font leszámítva jövőre min- Virág László igazgatóval az den hangszert tanítunk. Az intézet eredményeiről és tér- iskolán kívül, de annak fei- veiről beszélgettünk a tanév­zárás és a szintén időszerű felvételi vizsgák alkalmából. Mivel magyarázza a salgótarjáni zeneked­velő fiatalok sikereit? — Bár a helyünk kétségkí­vül szűkös, az intézet évek óta élvezi a felettes szervék támogatását mind erkölcsi, ügyelete alatt működő zene- okatói munkaközösség szaxo­font és a gitárt is tanít. Lesz-e felvételi vizs­ga és mikor? — A felvételi vizsgát szep­tember elején rendezzük meg, akikor hallgatjuk njeg a je­lentkezőket. Reméljük, hogy az iskolák ének-zenetanárai mind anyagi téren. Remélem, segítenek a felvételi vizsgák e támogatás a jövőben^ csak előkészítésében, hozzánk irá- novekszik, tervezik az új ze- nyitják a tehetségesnek vélt neiskola építését is, legkésőbb fiatalokat. Oj fiókiskola jö- 1970-ne. Az országos kamara- váré nem indul, balassagyar- zenékan ^ fesztiválokon, leg- matt fiókdntézetünk viszont utóbb például a pécsi talal- szintén várja a zenekedvelő kozón elért siker, mindenek- fiatalokat. Ott most mintegy előtt a szaktanárok érdeme. 120 növendék tanul. A követ­Az egyáltalán nem ideális körűimének ellenére Mlfciis- menetes munkával készítik fel a fiatalokat, oktató tevékeny­ségükben mindinkább érvé­nyesítik a korszerű zenepeda­gógia elveit. Ezzel magyaráz­ható az is, hogy az osztály­kező tanévben is szeretnénk rendezni körülbelül 20—25 növendékhangversenyt, azzal a céllal, hogy a fiataloknak lehetőségük' nyíljon a bemu­tatkozásra. Ezek a hangverse­nyeik, amelyek egyébként az Iskola úti általános iskolában folytatok száma egyre keve- lévő kamaraterem ben zajlot­tak, idén is népszerűek voíttak a közönség körében. A tíz időre a meghatározott anya- éves jubileumi ünnepségen sebb lesz, mindinkább a növendékek elvégzik adott got. Ez eredményeink alapja. €JS Az új iskolai évben ™ milyen tanszakok nyílnak? szintén szerepelnek majd nö­vendékeink . Tóth Elemér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom