Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-11 / 136. szám

1965 június 11. péntek NÖGEÄD 3 Gondola-sztár és társai. Fiatal gyár. Alig tizenöt esztendős. Mégis ismeri már ország-világ. Bár úgy emle­getik a „gumigyár”, gumin kívül a míianyagféleségek sokaságát is feldolgozza. A Ferencváros szívében talált otthonra. A százados házak között éli mindennapos zaj­ló életét. A „Palma” tipiku­san női üzem, hisz 1500 dol­gozója közül, több mint ezer nő. Finom kezük nyomán ölt alakot a folyékony massza, vagy a tömör nyersgumi. Érdekes folyamata van a kereskedelemnek. Messzi tró­pusokról, ahol a gumifa él, és bahasított kérge alól fo­lyékony, tejszerű, úgynevezett latex csörgedez, onnan érke­zik hozzánk hatalmas hor­dókban a latex, vagy más formában, mint koncentrált nyersgumi. Gyáraink ezek­ből a legváltozatosabb hasz­nálati cikkeket állítják elő és talán a kész gumimat­rac, vagy játékbaba éppen a távoli Afrikába utazik visz- sza. A gyár cikkei kereseti­tek idehaza és külföldön is. Évről-évre új termékekkel igyekszik szolgálni a vásár­ló közönséget. A gyár termékeinek 60—70 százalékát teszi ki a gumimat­rac-gyártás. Futószalagon kerül a matracvászonra a vékony gumiréteg. Fürge kezek munkája nyomán a> szalagok vé­gén már a kész gumimatracot emelik le. A gyár új slá­gere a Gondola-sztár. Idén mutatták be a nagyközönség­nek a Budapesti Nemzetközi Vásáron, aranyérmet is szer­zett a Palma Gumigyárnak. Ez a szellemes kis találmány lehetővé teszi, hogy a gumimatracból pillanatok alatt csó­nakot állíthat össze a campingező Pfäfi ®g| ,v "'i ** “stop mint ItwaJUu A spanyolfal mögött — Utókezelés nélkül — Műtőasztal leltáron kívül — A törzsvendég A baleseti sebészet munká­járól szeretnék beszélgetni — zavartam egy értekezleten dr Lükő Gézát, a megyei kór­ház sebészeti osztályának ve­zető főorvosát. — Ez így talán túlzás, hogy baleseti sebészet, mert hi­szen önálló osztályunk egye­lőre még nincsen. Itt a föld­szinten van néhány kórter­münk, ahol a sérülést szen­vedett betegeket kezeljük, de ez éppúgy a sebészethez tartozik. A főorvosi állást már meghirdették és remélhe­tően a közeljövőben be is töltik. Addig mi végezzük együtt munkatársaimmal a a sebészetnek ezt a különálló speciális szakterületét is. De talán menjünk körül az osz­tályon, nézzen szét, ismerje meg személyesen — ne csak az én szavaimból. A kórtermekben szorosan egymás mellett állnak az ágyak. Az egyikben súlyosan sérült bácsi fekszik eszmélet­lenül, napok óta viaskodva a halállal. A többi ágyakban könnyebb sérültek. Az öre­get csak egy spanyolfal vá­lasztja el a mellette lévő be­tegtől. Nem valami jó hatás­sal van a társak gyógyulásá­ra a látvány. Egyelőre saj­nos meg kell elégedni az ilyen ellátással, de az új kór­ház — remélhetően mielőbb — megfelelő körülményeket biztosít majd, ahol a súlyos sérülteket külön szabóban fogják elhelyezni. — Ez volna az ideális, hi­szen a n Odern gyógyászat követelményei között nem is utolsó helyen szerepelnek a ki&létszámú kórtermek. Lát­szik, hogy régi az épület Ilyen hodályok a XVIII. szá­zad végén még megfeleltek az akkori felfogásoknak, de ma már alkalmatlanok. Majd az új — fűzi hozzá dr. Pirkner Ferenc, aki a sebé­szeti osztályon a baleseti részleggel talán legtöbbet foglalkozik. Teljesen külön terület ez. Ott kezdeném, hogy nekünk a baleseti műtéteknél azon­nal kell döntetnünk, melyik az a legésszerűbb megoldás, amelyet választanunk kell. Nincsen idő arra, — mint egyéb körülmények között — hogy megfelelően előkészít­sük a beteget és egy-egy ne­hezebb esetnél szakkönyve­ket lapozzunk fel, vagy ta­nácsot kérjünk idősebb kol­legáktól. De talán éppen ezért szép. Nagyon szeretem ezt a munkát, mert itt nem­csak arról van szó, hogy a töröitt végtagok valahogy összeforrjanak, hanem arról is, hogy ezek a végtagok éppen úgy működjenek, mint a baleset előtt s ezek az emberek dolgozni tudjanak, teljes értékű munkát végez­hessenek minél előbb. — Itt persze nem elég a se­bész ügyessége — veszi visz- sza a szót dr. Lükő főorvos. Az utókezelésnek épp olyan fontos szerepe van a mo­dem terápiában. Sajnos ez nálunk még gyerekcipő­ben jár. Nincsen ugyanis megfelelő gyógytornászunk. Nem panaszképpen mondom, hiszen az elmúlt évekhez vi­szonyítva javult a helyzet Két fiatal érettségizett lány végzi nálunk ezt a munkát ök azonban nem rendelkez­nek még a megfelelő szak- képzettséggel. Igaz lelkese­désük sok mindent pótol, de a szaktanfolyam, amelyre menni fognak, az még hiány­zik. És valahol ott is hiba van, hogy a betegek nem látják az utókezelés fon­tosságát Nekünk sojnos nincsen megfelelő létszámunk ahhoz, hogy nyilvántartásuk­kal foglalkozni tudjunk, és esetenként rábeszéljük őket a gyógytornára. Van gond ezen kívül is éppen elég. — Pedig nem megoldhatat­lan — mondja Pirkner dok­tor. — Hónapok óta kérem, hogy a röntgenfilm-nóző szekrényt, amely a raktárban porosodik használhassuk. Még mindig nem kaptam meg és így az ablak felé tartva kell nézni a felvétele­ket. Egy év óta áll a képer- nyőerösítő-gép is. — Van ennél nagyobb gond — mondja a főorvos. Az úgynevezett kisműtőben egy régimódi asztal van, amely nem alkalmas arr3, hogy műtéteket végezzünk rajta. A raktárban egy új, modern műtőasztal várja az új kórházat, de miután nem a mi leltárunkban szerepel, így hozzányúlni nem lehet. (Nem valószínű, hogy bár­mi baja történne a műtőasz­talnak, ha használnák ad­dig is, amíg az új kórház el­készül. A betegek érdeke elsőbbrendű feladat, mint a nyilvántartás rendben tartása). Apró kellemetlenségek, amelyek nehezítik a munkát, de annak ellenére szívesen dolgoznak mindannyian. — Tíz éve vagyok a bal­eseti sebészeten — meséli Sréter Istvánné osztályos fő­nővér. — Nem cserélném el semmiért ezt a helyet. Pe­dig nem könnyű dolog fizi­kailag sem, hiszen gyakran kell emelgetni a nehéz gipsz­kötésben fekvő betegeket, akiknek ápolása lényegesen nehezebb. Olyan jóleső ér­zés az, amikor végigmegy az ember az utcán, csaknem min­denütt akad egy-két isme­rős, aki mosolyogva köszön. Soknak már a nevét sem tu­dom, csak az arcára emlék­szem és arra; mikor, milyen sérüléssel feküdt nálunk. Bármilyen hihetetlenül hang­zik, még törzsvendégem is akadt. Murányi bácsi, aki Itt fekszik a kórteremben, már másodízben került az osztályra égési sebekkel. Ki­jelentette, hogy csak én ápolhatom. És aztán a gye­rekek. Abból is van mindig egy-kettő, ök különösen kö­zel állnak hozzám, mivel ne­kem is van két kisfiam. Egy öt és egy hatéves. Gyakran előfordul olyan is, hogy a szabadnapokon bejövünk, ha egy-egy súlyosabb betegünk kívánja. Miért? Meg sem tudnám pár szóval mondani. Valahogy kell... Emberek, akik a hivatalos munkaidőn túl készek arra, éjjel-nappal, hogy segítsenek, gyógyítsanak. Kétségkívül ne­hezek a körülmények jelen­leg a szűkös bányakórház­ban. Csak az új kórház épü­lete oldja meg ezeket a prob­lémákat, de vannak olyan dolgok, amelyeket könnyen el lehetné intézni, sőt el is kell intézni minél előbb, mert a betegek érdeke úgy kívánja és megérdemlik a sebészeti osztály dolgozói is. Az a munka, amelyet végez­nek, több mint hivatás. Mátéffy Zoltán Á fiatalok pályaválasztásáról és elhelyezkedéséről Beszélgetés a megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjével AZ IDÉN megyénk általa- 3640 növendék kerül ki A lamilyen adminisztratív te- nos- és középiskoláiról több legjobbak közül 1400-nak lesz rületen elhelyezkedni. Ez per­min t 4 ezer fiú és leány kerül lehetősége a megye különbö- sze legtöbbször nem sikerül, ki. Milyen elhelyezkedési le- ző középiskoláiban tovább ta- Szükséges ezt hangsúlyozni, hetőségek várják az életben, nulni. A többiek az ipar kü- mert a mostani, különösen hányán tanulhatnak tovább, lönböző területein találhat- szoros létszámhelyzetben, a Ezektől a kérdésekről beszél- nak majd helyet maguknak, fiatalok nem reménykedhet- gettünk Orosza Károllyal, a Sajnos e tekintetben úgy néz nek azzal, hegy hamarosan megyei tanács munkaügyi ki, hogy a fiatalok egyéni ki­osztályának vezetőjével. Arra a kérdésre, hogy az általános iskolások előtt mi­lyen lehetőségek állnak, a következőket mondota: — A pályaválasztás k's gondot jelent az idén sem. Általános iskoláinkból vánsága nem minden eset' ben teljesíthető, mert az nem vág egybe a népgazdaság szakember-szükségletével. Az­tán vannak olyan szakmák is, ahová csak érettségizett nem fiatalok vehetők feL MEGYÉNKBEN JELEN­LEG 60 szakmába lehetett jelentkezni ipari tanulónak; A mártóüzem fontos egészségügyi és játékcikkeket készít. A latex-folyadékot megfelelő adalékanyagokkal vegyítik és ebbe mártják bele a porcelánformákat. Száradás után a kész árut csak le kell húzni. Évente sok százezer gumi­kesztyű, csecsemőguminadrág kerül az üzletekbe. Különleges eljárással festik a márvány ezernyi árnyalatá­ra ezt a közkedvelt gyermekjátékot, a léggömböt, amit nagyüzemben eddig nem tudtak előállítani. De gyártják már a figurális léggömböket is. Minden egyes darabot kipróbálnak, felfújnak, neho gy hibás kerüljön a kis ne­bulókhoz Készül a „csipogó”-baba, a csecsemők kedvence. A PVC pasztát vörösréa-formákba töltik és forgatják, hogy a massza kitöltse a belső krémnikkel-falat. 150—160 Celsius hő hatására megszilárdul és máris kész egy új Tudor-törpe. Művészi munkával festik vidám színűre a kis gumijátéko­kat Regős István képriportja adminisztratív munkakörben helyezkedhetnék el. Egyetlen megoldás kínálkozik: valami­lyen szakmát el kell sajátíta­ni. EZZEL KAPCSOLATBAN azt is szeretném elmondani, hogy az érettségi Zeiteknek a szakmunkás képzésben elő­nyük van. Az előbb említett, előírt kereten felül bármi­az általános iskola elvégzése ^ szakmába jelentkezhet- után. Egyes, úgynevezett dl- nt*> mee az ^talár** lstoola- vatos szakmáknál, kétszer-há- rovaf£ír^x1?: , romszor több volt a jelentke- , An~a kérdésünkre, ^hogy a ző, mint amennyinek felvéte- milyen munkára szá­lét biztosítani tudtuk, míg múlhatnak, ezt a választ kap- másutt, így az építőiparban, ™lc* mezőgazdaságban továbbra is — Általános iskoláinkból szívesen várnak jelentkező- ebben az iskolai évben 1700 két. Az építőiparban 70 kő- leány kerül ki a megyében. Eb- műves-ács szakmát tanulni bői 789 tanul majd közápis- kívánó fiatalt tudnak fogad- kólákban. 253 vesz részt a ni. A TTw>7^ígamég szakmunkásképzésben. Az el- 100 általános iskolát elvég- helyezkedést illetően reájuk zett növendék jelentkezhet. is azok az útmutatások vo­natkoznak, amelyeket az el- — Gimnáziumainkból 530 só kérdés kapcsán fejtettem tanuló kerül ki. Számításaink ki. Tehát, elsősorban a mező- szerint 140-nek lesz lehetősé- gazdaságban találnak majd ge tanulmányait az ország maguknak munkalehetőséget, különböző egyetemein folytat- Ez a gimnáziumból kikerülő ni. Hatvan éretségizett szak- leányokra is vonatkozik, mát tanulhat, 130 fő munka- HALLOTTUNK AliRÖI- ba állását pedig biztosítani hogy az új szakmunkások el­tudjuk. Bár növekszik azok- helyezkedését egyes vállalatok nak a száma, akik a középis- nem biztosítják. Mi erről a kola elvégzése után szak- véleménye Orosz! elvtársnak? munkás intézetekben foly- — Szakmunkásképző intéze- tatják továbbképzésüket, saj- teinkben 850 fiatal kapja kéz- nos ma még az érettságizet- hez rövidesen a szakmunkás tek döntő többsége az egye­tem felé tekint. A szécsényi Mezőgazdasági Technikum 34 végzős növendéke közül 30 jelentkezett az egyetemre. Kö- gyárak ahol rülbelül ilyen kép tárul elénk mát tanulták bizonyítványt. Az előzetes tá­jékozódás alapján valóban, egyrészüket nem tudják fog­lalkoztatni azok az üzemek. a szak­ákét szer­a gimnáziumokban is. Vala- ződtették. Például az mivél jobb a helyzet a Gép- AKÖV-nél 26, idén végzett ipari Technikumban. Itt 95 ifjú szakembertől válnak érettségizett közül 35 jelezte, meg. Ez arra F gyeim értét, hogy egyetemen kivan to- bennünket és a vállalatok ve- vább tanulni. És. ha ezeknek zetőit, hogy a jövőben idő- a fiataloknak szándékai, akár ben tartalékoltassunk, illetve a keretek korlátái, akár a tartalékoljanak munkahelye- felvőteli követelményeik nem két az ifjú segédeknek — fe- teljesítése miatt nem realizá- jezte be nyilatkozatát Groszl lódhat, akkor igyekeznek va- Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom