Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

1965. ffttf® W. rsTTfWftSŐi WÖGRÄT» 5 Parányitól a legnagyobbig Mindent tervemnek a jövő iparművészei A villamoson, ahogy — a A vastag, zöäd lombokon át- részesülnek a hallgatók. Mert zsúfolt utcáikat magam mögött szűrődik a fény a pirosra csak így tudnak a tervezőmér­hagyva, — közeledtem Buda­pest zöld övezete felé, gon­dolatban felkészítettem maga­mat az Iparművészeti Főisko­la hallgatóival történő talál­kozásra. Hosszú, lengő haj. festett padokra. nökökkel együttműködni. Ki­__ ... , . csit ezermesternek kell len­yizagaad&szak. Vastag köny- niök_ ha jól tarjak végezni vekkel sétálnak a hallgatok, a munkájukat, hisz a legpará- b^zél^tnek vttatkoznak. nyibbtól a legnagyobbakig ^Sunj körülöttük a levegő, mindent terveznek; kilincset, valahol mélyben, a nyak kö- Elkapok egy-egy mondatfosz- evőeszközt, tengeri hajót, te^ nil. fekete ing és lehetőleg minél ápolatlanabb szakáll. Ezt vártam, miután a néhány, magát „művésznek" valló amatőr-kollégájukat már is­mertem A Zugligeti úti vil­lában, ahol Krúdy Gyula töl­tötte annakidején szabad óráit, sétálgatva a százados fák árnyat adó lombjai kö­zött, és kóstolgatva a magány izét — az esővel átitatott bu­dai környezetben, itt talált otthonra az Iparművészeti Főiskola- Széles lépcsősorán fiatalok. De hol a szakáll? Hol az ápolatlan külső? Hol a lengő haj?! Fantázia lenne csupán? Hát persze, ök ezt már nem tekinti kJ fcötóteTőnek. annál inkább a minél gazda­gabb szakmai tudást lányt.. izgalom, vizsgadrukk. Egy kis lugasban az ipari formatervezők ülnek. I — Mi a feladatunk? — kér­dezik vissza. — Erre egysze­rű és egyben mégis bonyo­lult a válasz. Hisz alig négy­éves a főiskolásnak ez a tan­széke és máris egyik »legfon­tosabb” részévé vált az ipar- . , ___ m űvészetnek. Mi elsősorban eeset’ formálódik a figura. az ipari termék alakjait ter­vezzük. vigyázva, nehogy ön­célú, „művéazkedő” legyen a munkánk. Ahhoz azonban, herautót és kombájnt Szép hivatás. A festőtanszéken éppen al­kotnak. A modell fáradtan tartja csípőjén a kezét, ösz- szehuzódnak a szemek. Las­san mozdul a vásznon az Ök a jövő dekoratőrei, gra­fikusai. A lakások modern festését tervezik élképzelé- , Beik reálisak, tudásukat a hogy egy esztergapad, vagy szép szolgálatára csiszolják, akár egy vasaló külső formá­ját kialakítsuk, nagyon sok Karcsú, kékköpenyes kis­üzem pontot kell figyelembe lány jön szembe a folyosón, vennünk. A célszerűséget, a nélküli ablaka nyitott be­járat a tolvajoknak; a bizony­latolás több hónapos elmara­dása igen megnehezíti az el­lenőrzést, stb. Jóllehet a figyelmeztető levélre törvény szerint nem kötelező a válaszadás, an­gyártáai lehetőségeket, az anyag minőgégét. Más for­mákat tervezünk például műanyagból, mint a nehezeb­be® formálható kesményíé- mekbőLi» Mar betört a nyár. A fel- Hevesek, tele lendülettel, hők közül meleget ontva ka- Itt az őt esztendő alatt ko- ssfték. Tessék, nézze meg. — Mit tanul a főiskolán? — Én belső építész leszek — mondja. — Beszéljen terveiről, vá­lasztott hivatásáról — ké­rem. Meglövi tél, menjünk a műhelybe, éppen odatart Most például széket feé­csmgat le a városira a nap. moly műszaki képzésben is »Ezt a széket nemcsak terveztem, de tem” önállóan is készítet­É® terveztem, én fűrészeltem, csiszoltam, enyveztem.' A ml feladatunk minden olyan tárgy megtervezése, ami a helyiségek belső terét fog­lalja el. Bútorokat s a lakás- kultúra minder! alkotóele­mét tervezzük. . A textilesek hatalmas vé­gek között éppen rendet te­remtenek. Ók nemcsak az anyag színét mintázatét de nyersanyagát Szövési sűrűsé­gét, vastagságát is tanulják tervezni. A ruhatervezők az­tán ebből s kész nyersanyag­ból álmodják reális valóság­gá öltözködési cikkeinket. Forog a korong, fürge üjjak formálják az anyagot. A kerá mikustanuló készíti az újvo­nalú vázákat, vonalakat de minden, az iparban használ­ható porcelán-, s agyagfor­mával is megismerkednek. Serény munka folyik vala­mennyi műhelyben. Vizsga- munkájukat készítik a hallga­tók. A végzősök is készülnek számot adni tudásukról, hogy holnap kiléphessenek az élet­be, s a főiskolán szerzett gaz­dag tudásukat minél hama­rabb kamatóztathasák. (Kép és szöveg: Regős István) A legmegbízhatóbb or&o rNTÉZM'ÉN VEK, VÁLLA- leges kárért a dolgozók kol- LATOK vezetői gyakran kap- lektiv felelősséggel tartoz­nak a rendőri szervektől ba- nak-e. avagy a vezető egy- rátságoe hangú, „Kedves személyben felelős. A ren­Elvtárs”! megszólítású leve- dőrség figyelmeztetésére már let. Az ilyen írások arról egyértelműen meghatározták szólnak, hogy a vezető irá- a felelősség kérdését, nyitása alatt elló területen < jaztlasági alapfogalmak vállalati nyereség milyen vonatkozásban fenye­geti veszély a társadalmi tu­lajdont Például: az építő­anyagok szabálytalan tárolá­sa miatt zsákszámra pusz­Megyénk területén több millió forint értékű biztonsá­gi berendezések óvják a tol­vajoktól. a betörőktől a tár­sadalmi tulajdont. E berende­tul a cement; a raktár rács- ''•ósck skálája igen széles. Az egyszerű lakattól kezdve az úgynevezett detektivrácson ót egészen a legmodernebb riasztó készülékig terjed a választék. Elsősorban az élel­miszer kiskereskedelmi válla­lat, s rögtön nyomában az állami vendéglátó vállalat ál­doz legtöbbet a biztosító-bé­nák a vezetők részéről több- rendezések korszerűsítésére. nyíre igen kedvező a vissz­hangja, — tájékoztattak ben­nünket a megyei rendőrfőka­pitányság társadalmi tulaj­donvédelmi osztályán. A ja­vasolt intézkedések többsé­gére igen hamar sor kerül; elsősorban persze a nagyobb anyagi áldozatot nem igény­lőkre. A gazdasági vezetők kötelességüknek érzik, hogy megtegyék a magukét tár­sadalmi tulajdon védelmé­ben. A most említett, dicséretes Sajnos, arra is akad — ke­sernyés mosolyra késztető — példa, hogyan helytelen óvni a biztosító-készüléket. Ahogy az Magyarnándorban tör­tént: az új bolt kirakatának modem rácsát — mondván, hogy nehezen kezelhető —, betették a raktárba... A cikk elején említett fi­gyelmeztető leveleket a ren­dőrség részint saját észre­vételei, részint íaz utóbbi években növekedő arányban) jószándékú emberek javasla­tai alapján írja. A társadal­készség persze még nem me- mi tulajdon féltésének, meg- gveszerte általános. A szécsé- becsülésánek félremagyaráz- nyi körzeti földművesstóvet- hatatlan jele, nagyon örven- kezetnél — például — igen detes jele ez. És az a jel egy- vomtatottan hálád a műkő- ben választ ad arra az igen dési bizonyítványok meg&zer- fontos kérdése is, hogy mi a zése. Nem ritka ugyanis, társadalmi tulajdon legmeg- hogy a leltárhiány, vagy más bízhatóbb őrzője. Az egészsé- ok miatt elbocsátott kereske- ge&, becsületes kőzszéllem az. delim dolgozó az iparban he­lyezkedik el, s ott derekas munkát végez. Amikor újra a kereskedelemben kíván elhe­lyezkedni,- az frosz-ek ipán munkáltatójától kapnak ró­la megérdemelt, jó véleményt Igen ám, de arra csak nagy­ritkán fordítanak gondot, hogy a jelentkezőről, mint kereskedőről is meghallgas­sák a legutóbbi kereskedelmi munkáltató véleményét. A BELSŐ, ÜZEMI REND fenntartása igen fontos a tár­sadalmi tulajdon védelme tekintetében. A balassagyar­mati körzeti ímsz vendéglő­jében tavaly százezer fo­rintos bűncselekmény történt, javarészt hanyag kezelés for­májában. Akkor még nem volt lefixálva, hogy az eset­it TEN SZELLEM URAL­KODIK a Salgótarjáni Acél­árugyárban, ahol a társadal mi tulajdon kárára hosszú évek óta nem történt emlí­tésre méltó bűncselekmény Az igazsághoz tartozik, hogy ilyen szellem kialakításán fáradoznak a Zománcipari Műveknél s az Öblösüveg­gyárban is. Gyárat, vállalatot termelő­szövetkezetet, gépállomást is lehetne még tucatjával fel­sorolni, ahol az emberek a maguk személyes becsületét védve óvják a társadalmi tulajdont A rátermett veze­tők, a tisztes gondolkodású dolgozók dicséretes, közös tevékenysége ez. B. Z. Készül a műalkotás A terv szerint 1965-ben megépítésre kerül Karancssá­Nagyaránvú építkezések és új gépek a szécsényi járásban A szécsényi járásban 26 megkezdődtek. Karancssá- sa érdekében szükség volna millió 794 ezer forintot kap- gon viszont késik az új ma- villany- és vízrvezetiéksaene- tak a termelőszövetkezetek jorhely kijelölése, s ez késlel- lökre. Ugyanis ezt a munkát építkezésre, gépek vásárlásé- teti a munkakezdést Az épít- más vállalattal végeztetik el ra talajjavításra, gyümölcs- kéréshez szükséges anyagok és ez rendszerint késlelteti az telepítésre most már rendelkezésre álla- építkezések befejezését nak. Az anyagszállítás okoz Oj erőgépekkel is gyara- még gondot Ugyanis a tsz-ek, podtak a járás termelőszö- - ír __c k amelyek a fennálló egyezsé- vetkezeted. A gépállomástól f°u^eS».-ifxrSanySari ^y”egy gek értelmében kötelesek az megvásároltak több használt, tehén istálló. Hoüokőn egy építési anyait a helyszínre főjavított gépet: 12 UTOS-t, novendekitóállot Vagányban a ^ id6sZakban, négy DT-54-et egy G-35-öt, 16 ^ amikor jobban ráértek, sok 2 Zetor K-25-öst, egy Zefcor csényben, Nagylocon, Var- helyütt, így Karancsságon is, K—30-ast, három kombájnt, ■egy^Sy--, serte®fi®fta* elmulasztották ezit. Később 30 cséplőgépet 2 Rapidtox toepitésere kerül sor. Sza- p^g az összetorlódott mező- II-t Munkagépekből: 24 ekét f. Juhhodalyt gazdasági munkák miatt csak öt fűkaszát hét műtrágyaszó- Nagylóc gépszínt kap. Efey- kés]ekedve foglalkoztak a rőt, öt kultivátort öt gyürűs­tP1^*k szállítással. hengert, hat vetőgépet, négy csényben es Egyházasgergen. oőtkocsit és esrv dúaktiltort Kuíkoricagóirét Varsányban, A szécsényi járásban az P°A Ü1 mw?7 amelyek kö- Nagylócon és Hollókőn állí- építkezést a szécsényi tsz ,í,f TT,Z tanak fel. Ásott kutat kap mellett működő Termelőerő- üSmTis eív^S^egí Karancsság és Nógrádsipek. végzi. A tsz-ek elégedettek DT 54 h|r^m z^tor-Super Közművesítenek Varsányban, vetkezeti önálló Építőbrigád M ttf 9r ~ .Pú’ Karanc^gon, Nógrádmegyer- munkájával. Az etftö-brigád nagyon ^ ben tó Zsunypusztan, azoriki- ktoma, 84, ebből öt vezető munkagépet ig vá£áro]tak a vül Karancssiagon es Nagylo- beosztású dolgozo 28 kőmu- ezek között nendfelra­con villamosítanak is. Egy- ^sakmur^.^ot ács szak- kó< babcsépl(5i trágyarakodó, "*"** * " műtrágyaszóró, burgonyaülte­egy hideglevegős szénaszári- munkás, nyolc pedig egyéb tót Rimóc és Nagylóc kapott szakmunkás és 18 a segédmun- tő, siíótöltő és dupdasoros Az építkezések általában kás. A munkák meggyorsító- tárcsa található. A vállalatok a forgalmi»« dón és a nyereségbefizeté­sen keresztül adják át az államnak a tiszta Jövede­lemnek azt a részét, amit a* állam az egész társadalom érdekében használ fel. A fennmaradó résszel vi­szont már maga a vállalat rendelkezik. Az a cél, hogy azok részesedjenek a nyereségből, akik reszt vettek megtermelésében, s • egyszersmind az egész kö­zösség érdekében a felosz­tás is ösztönözzön a nyere­ség további növelésére. Az anyagi ösztönzés alap­vető formája természetesen a bérezés, ez teszi egyéni­leg érdekeltté a dolgozókat a vállalat eredményes gazdál­kodásában. A kollektív anyagi ösztönzés különböző formái, amelyek a vállalati nyereség felhasználásán alapulnak, azt az egy­séget hangsúlyozzák, amely a vállalati kollektí­va, és az egész népgazdaság érdekei között fennáll. Ez a gyakorlatban abban fejező­dik ki, hogy azoknál a vál­lalatoknál, vagy állami me* tógazdasági üzemeknél, amelyek a saját jó munká­juk révén, a kötelezően elő­írtnál több nyereséget érnek el, a többlet egy részét köz­vetlenül kifizetik a dolgo­zóknak. A nyereség köte­lezően előírt színvonala általában megegyezik az előző évben ténylegesen el­ért nyereség színvonalával, s ez arra ösztönzi a terme­lő kollektívákat, hogy évről- évre javítsák a vállalat, az üzem gazdálkodását. Az egyes dolgozóknak fizetendő nyereségrészesedés kiszámí­tásakor mindenekelőtt az évi átlagkeresetet és a vállalatnál eltöltött időt veszik alapul, hiszen legin­kább e két tényező mutatja, hogy ki-ki mennyi és milyen munkával vett réiz a több­letnyereség létrehozásában. A többletnyereség egy másik — ugyancsak jelen­tős — részéből igazgatói alapot képeznek. Ez az ősz­szeg is a; vállalat dolgo­zóit illeti, de ehhez leg­inkább közvetett módon jutnak hozzá. Ebből fede­zik az üzemi szociális léte­sítmények — pl. bölcsődék stb. — felállítását, fejlesz­tését, ez szolgálja a válla­lat kulturális és sportlehe­tőségeinek fejlesztését, ju­talmazások, segélyek, stb. kifizetését. A vállalat min­den dolgozójának érdeke tehát, hogy a nyereség nö­vekedésével nőjjön arz Igaz­gatói alap Is, amelynek fel- használásáról együttesen dönt az igazgató, és az üze­mi tanács. A vállalat-fejlesztési alap a vállalat termelő te­vékenységének javítását, eredményesebbé tételét szolgálja, mégpedig nem központi állami eszközök­ből, hanem a terven felüli nyereség bizonyos százalé- kábóL Ez az alap közvetve, a vállalati nyereség növe­lésének eszközeként áll az anyagi érdekeltség szolgála­tában. Az itt felhasznált összegek az állami erőből történő beruházásokhoz, felújításhoz képest nem na­gyok, de gyorsan mozgósít­hatók tó befektethetőek, s így jelentősen hozzájárul­hatnak a következő évek nyereségének gyarapításá­hoz. Azokat a feltételeket, amelyektől a kollektív anyagi ösztönzés különböző formáinak kifejezése függ, nem lehet egyszersmlnden- korra megszabni. Ezek vál­toznak, hogy mindig a leg­fontosabb feladatok meg­oldását segítsék tó így elő­revigyék a fejlődést. B. Gy. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom