Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-09 / 134. szám

1968. fénfus szerda NÖG5ÄD Perc*e Jani bácsi Fercze Jani bécsi a nyi termelőszövetkezet tagja. Nem nyomja még túl sok esztendő a vállát. Maga mond­ja, álig van túl a hatvanon. A haja azért már őszül, és szürkébe hajlik a 6űrű, tö­mött bajsza is. A munkát azért még bírná, ha nem éri kinn a mezőn a szerencsétlenség. A cséplőgép elvitte az egyik lábét. Négy éve történt, azóta a mezei munkában nem hasznosíthat­ja magát. Hanem a szövetke­zet vezetői találtak neki más elfoglaltságot Ott TíT a szö­vetkezeti irodán. Útbaigazít­ja az embereket, intézi a ta­gok ügyes-bajos dolgait. Nagy gazdaság a szécsényi. Az el­nököt a főagronómust kivált, képpen ilyen dologidőben, többnyire az este veti haza a határból Napközben Percze Jani bácsi amolyan kapocs a vezetők, meg a tagok között. Azt mondja, nincs rossz helye. A szövetkezet dolgai jól mennek. Azért az ő sor­sa alakulhatott volna más­képpen is. — Bizony, ha így nem vol­nék, — megmaradt fél lábára mutat. — nem cserélnék egy fiatallal sem... Sok földdel dolgozott an­nakidején, s nem is akárho­gyan. Később itt a szövetke­zetben is megállta a helyét. Perese Jani bácsi borús töprengése itt megszakad. VeníJez. érkezik az irodába. Fiatal, barna asszony, a hely­béli filmszínház üzemvezető­je. — A pénzért jöttél? — Szembefordul az asszonnyal, ahogy kérdi. — Holnap vihe- ted... Most nincs itthon az elnök... Az asszony leereszkedik egy székre. Hallgat egy darabig, aztán csak megszólal; — Elvész az a pénz, attól tartok... A filmet megnézték a tagok, de a szövetkezet nem fizet... —Már miért veszne el..? — emeli fel hangját önérze­tesen Jani bécsi, — A vetés, meg a legelő most elébb va­ló. s_. Aztán mennyi pénz kel­lene? — kérdi egy váratlan fordulattal. \ Az asszony szólni készül, de az idős ember megelőzi, mert az iroda ajtajában meg­jelenik egy magas, csontos parasztasszony: beljebb Julka, — Kerülj ülj le... — Aztán meg sem kérdi, miért jöttem. — Vékony, öreges hangja van az asz- szonynak. Percze Jani bácsi elmo­solyodik. — Tudom én azt úgyis... A jószágok végett, hogy mikor hajtjuk ki. . . — S hogy az asszony szótlanul bólint, to­vább folytatja. — Az elnök éppen ebben az ügyben jár. Sok volt az eső, nehezen szik-, kad a legelő. Talán holnap­után már megfújják a kür­töt. Percnyi csend ereszkedik az irodára. Napirenden A kenyérellátás A magyarok szeretik a ke­nyeret; mi Nógrád megyeiek naponta majdnem hatszázöt­ven métermázsát fogyasztunk belőle. Ha kellene, sütőipari üzemeink még többet is elő tudnának állítani, — a kérdés az, hogy tudnának-e jobbat és jobbkor. Erre keresett vá­laszt egyik tájékozódása so­rán a megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság. A felelet határozottan egy­értelmű: tudnának. Annak, hogy kenyerünk minősége nem egyenletesen jó, csak mi­nimális arányban vannak technikai okai. Szervezésbeli inkább. A szécsényi pékség — például — pillanatnyilag ki tudja elégíteni a keresletet, de aligha lesz köpés erre a nyári munkák idején. Ugyan­akkor a salgótarjáni 2. számú üzem kapacitása nincs telje­sen kihasználva; s többet ter­melhetne az 1. számú üzem is, ha főkemencéjének csö­veit kicserélnék. A népi ellenőrök megállapí­tották, hogy több üzem kor­szerűtlensége, megoldatlan tá­rolási problémái, a szén gyen­ge minősége mellett egyes sütőipari dolgozók rossz; szervezetlen munkája miatt (kifogásolható a kenyér. A pélcmunka szakszerűtlensége miatt fulladt a kifli bele, formátlan a zsemle. Az esti sütésű pékáru — főként falu­helyt — csak másnap kerül a fogyasztóhoz, így valójában nem régi sütemény is kopo­gósnak, öregnek hat. A NEB vizsgálata szerint a malomipar nem bizonyul túlságosan önkritikusnak. A salgótarjáni 1. számú, a bal- lassagyarmati 27. számú üzem laboratóriumának a minősé­get kifogásoló vizsgálati ered­ményeit a malomipar rend­re visszautasítja, — és a dön­tés ügyéiben független minő­ségvizsgáló intézethez fordul. A szűk készletezési lehetősé­gek miatt addigra mire az újabb szakvélemény megér­kezik, már régen megettük a rossz kenyeret. Korábban lapunk javasol­ta. hogy a balassagyarmati Jakab féle pékség előtt szün­tessék meg a sorbanállást az­zal. hogy az üzem kiváló (ér­mükéit ne a helyszínen áru­sítsák. Minden maradt a ré­giben. Most a megyei NEB javasolta, hogy a pékség ter­mékeit a várasd boltoknak el­osztva, vagy közületieknek átadva értékesítsék. A NEB megvizsgálta há­rom magánkisiparoe tevé­kenységét is. Üzemeiket kor­szerűtlennek, piszkosnak ta­lálta. Állásfoglalása szerint a Rákóczi telepi és a Nem ti üzem működése felesleges; a szécsényié viszont indokolt, mivel ott a termelőszövetkezeti tagság cserelisztjeiből sütnek kenyeret A megyei NEB javasolta, hogy a sütőipari vállalat te­gyen sürgős intézkedést a munka megjavítására, az üze­meik tisztaságának fokozásá­ra, továbbá arra, hogy a jövő­ben a Utkei és a kállói üzem félfehér kenyeret is süssön a fehér mellett A z írógép szaporán kat­tog. Az asztalnál ma­gas, j aoakorabeli em­ber diktál. Telek István vo­nalhegesztő. — Csak néhány sor hiány­zik, rögtön befejezzük a jegyzőkönyvet. Üj ez nekem. Ma volt az első tárgyalás, amióta engem választottak a társadalmi bíróság elnöké­vé — újságolja, majd hozzá­teszi. — Ezt is meg kell ta­nulni. Amíg diktál, elnézem két­méteres alakját, hallgatom határozott hangját. Igen, ilyen volt ő 15 évvel ezelőtt a szabharcos iskolán is. Nem talállak rá nadrágot, toldani kellett a szárát és mindenki felnézett rá. Nem is tudom már, ott kapta, vagy Tarjánból hozta a „Csöpi” becenevet. írja rá a dátumot, azután aláírjuk — mondja, majd hozzám fordul. — Két ember állt a társadalmi bíróság előtt. Néhány szál deszkát vittek el a bontásból, nyúlólat akartak kés-iteni. Talán ha kérik, mód 1éti volna rá hogy megkapják, de igy nem lehet. A társadalmi tulajdon nem csáki-szalmája. Vissza is hozták, így nem károsodott senki, de ez a megrovás ta­— A háztájit megkapta-e már Jani bácsi? — kérdi kis­vártatva a fiatalasszony. — Nem.. De talán már most a végére járnak. —A nyugdíjasoknak most osztják. Mind a legjobb föl­det kapják — mondja tovább a magáiét az üzemvezető. — Hej, te asszony, asz- szony — ingatja fejét szem­rehányóan Percze Jani bácsi. — Azoknak is élni kell. Hi­szen itt dolgozlak velünk. Két traktoros áll meg a küszöbűn. — Az elnök merre van? — Alacsony, vékonyarcú, ola­jos ruhás fiatalember az egyik, ö beszél. — Ahol a kotrógép dolgozik, elakad­tunk. .. Szántani kellene, csak azt nem tudjuk, hol. — Menjetek csak Velenczei Jancsihoz.. . Csoportvezető, majd eligazít benneteket. Bi­zony csak igyekezzetek, mert ott lesz a háztájim is. A traktorosok mögött be­csukódik az ajtó. Percze Ja­ni bácsi hosszasan néz utá­nuk. Aztán megszólal. — Az eső miatt van ez is... Különben régen túl lennénk az egészen. A szántáson, a vetésen is. Alkonyodik már, mii-e az udvarra bekanyarodik a köny- nyű homokfutó az elnökkel meg a főagronóm mssal. Nagy a határ. Gyalogszerrel nem­igen járná be az ember. Hosz- szú volt a nap nekik is, Perc­ze Jani bácsinak is. Az öreg­ember felül a kocsis mögé, az meg szépen megindul vele hazafelé. Holnap új nap kezdődik. Űj emberek hozzák el új gondjai­kat, Percze Jani bácsihoz. A mezőgazdasági dolgozók tanácskozásai elé A MEZÖGÁÍ0A8AGI ©ÖL GŐZÜK részvételének a terme­lés és gazdálkodás irányítá­sában, ellenőrzésében, az üzemi demokrácia érvényesü­lésének fontos megnyilvá­nulási formája a termelési tanácskozás. A dolgozók és vezetők itt tudják legközvetle­nebbül, talán a leghatásosab­ban kicserélni véleményüket, javaslataikat. Biztató jelen­ség, hogy a dolgozók aktivi­tása igen gyorsan növekszik ezeken a tanácskozásokon. Ez a közös ügyért érzett fe­lelősség növekedését is jelen­ti. A tavaszi munkák meg­kezdése előtt megtartott ter­melési tanácskozásokon pél­dául a mezőgazdasági üze­mek dolgozóinak 26 százaléka vett részt a vitában, s itt már a korábbinál jóval keve­sebb egyéni problémát ve­tettek fel, figyelmüket a fel­adatokra irányították. Szakszervezeti szerveink a párt és gazdasági vezetők se­gítségével ezeken a termelé­si tanácskozásokon szervezték meg a félszabadulási munka- versenyt. A versenyben 61. brigád és egy műhely vállalta a szocialista cím elnyerését. A vállalások összege 8 millió 815 ezer forint. Ennek az ösz- szegnek fele a költségek csök­kentéséből, a megtermelt áruk minőségének a javításából adódik. Reálisak, megalapo­zottak ezek a vállalások, de teljesítve csak úgy lesznek, ha az üzemek vezetői egész éven át biztosítják a terme­lés feltételeit: folyamatosan értékelik az eredményeket, rendszeresen figyelemmel kí­sérik a vállalások teljesíté­sét. A felelősség ezért első­sorban szakszervezeti szerve­inkre hárul. A most következő termelési tanácskozásoknak a szokásos­nál nagyobb a jelentőségük, minthogy a SZOT Elnökség 1964 szeptemberi határozata alapján a termelési tanácsko­zásokon kell újjáválasztani az üzemi tanácsokat és társa­dalmi bíróságokat. Az üze­mi tanácsoknak igen fontos szerepük van a tervek alakí­tásában, végrehajtásában, a műszaki fejlesztés és az ered­ményes gazdálkodás segítésé­ben, a társadalmi bíróságok­nak pedig a munkafegyelem kialakításában. A TERMELÉSI TANÁCS­KOZÁSOK és az újraválasz­tások előkészítése tehát na­gyon fontos feladat és nagy­ban függ a szakszervezeti és gazdasági vezetők felkészü­lésétől. A tanácskozások előtt legalább egy héttel meg kell tartani minden üzemben a műszaki konferenciát, ame­lyen nélkülözhetetlen, hogy részt vegyenek a szakszerve­zeti és párt-vezetők is. Tisz­tázzák a termelési tanácsko­zások napirendjét és szerveze­ti feltételeit, készítsék fel az előadókat és állapodjanak meg az elenőrzés rendjében. Ez azért is nagy gondot igé­nyel, mert itt lehet értékelni a tavaszi munkák helyzetét és felkészíteni a dolgozókat a nyári nagy feladatokra. Szakszervezeti alapszer­veink, az aktívák segítségével Munkásarcok A vonalhegesztö nulságos lesz számukra — mondja. Nem ez az ő asztala, ahogy mondani szokták. Ide közis­mert igazságérzete miatt, a többiek bizalma állította, míg amoda, a szállítópályá­ra, szaktudása. Húsz évvel ezelőtt megszerezte a villa- mosmozdony-vezetői igazol­ványt. Majd hegesztő lett. A bánya központi műhelyében, a zagyvái műhelyben dolgo­zott és egyszer kisegítőbe Kisterenyére került, majd újra vissza. Azután vonalke­zelőnek olyan embert keres­tek, aki a mozdonyt is tudja kezelni. Rá esett a választás. Öt éve, egy kisegítővel járja a pályáit, viszi a munlcásokat és javítja a hibákat. — Hogy van-e sok munkám? Mindig akad. Sokszor, ha reggel beérek, már azzal vár a művezető, hogy Székvöl­gyön üzemzavar van a vona­lon, de Királytárón is hegesz­teni kell a váltót — magya­rázza. Az idén három ünnepem volt még csak. Húsvét-hétfő, máus 1 és a legutóbbi va­sárnap, máskor bent voltam. Ilyenkor szabad a vonal, nincs szállítás, a nagyobb karbantartást el lehet végez­ni. Olyan viszont előfordult legutóbb is, Királytárón a 23-as vágányhálózatot fektet­tük, vasárnap déltől hétfő reggelig dolgoztunk egy ha­zamban. A pálya eléggé elhasználó­dott, már elég gyakori a váltószakadás, síntörés. Volt olyan utam, amikor egymás után három sintörést vettem észre. Figyel az ember, mert a kijavítás az én feladatom. Meddig terjed a területem? A nagyállomási fateleptől Székvölgyig, ahol csak villa­mos jár Salgótarján térségi­ben. A javításokat meg úgy kell szerveznünk, hogy a szál­lítást egyáltalán ne akadá­lyozza — mondja. Gépe, az egyenáramú mo­torral hajtott hegesztő dina­mó, járműre van szerelve Ezt mozdonnyal vontatja a helyszínre és azután csak a kart a vezetékre billenti és javítja a vonalat. — Vajon mit szól a család a gyakori berendelésekhez, a vasárnapi munkákhoz? — A feleségem megszokta. Egyébként is majdnem szak­mabeli, motortekercselő a Nagybátonyi Szolgáltatónál. Reggel munkába megy, dél­után, ha nem jön valami közbe, akkor meg egy busz- szal érünk haza. Otthon közös a munka. Amióta a mosógépet feltalálták, még mosni is tu­dunk mi, férfiak, nemcsak krumplit hámozni. így azután megvagyunk. Epizódokról beszélgetünk azután. Az a típusú ember, aki mellett egy pillanatig sem lehet unatkozni, legyen akár társaságban vagy a pá­lyán. Örökké vidám, mindig van kedve az élcelődésre, és ha valamire ugrik, mert azért ilyesmi is előfordult már, az sem tart sokáig. Jót nevel a végén. sszecsomagolja a jegy­y j zőkönyveket, azután el­köszön. Megy. munkásruhába, vonal. Valahol van megint. beöltözik a mert várja a váltószakadás Bodö János tájékoztassák a dolgozókat a tanácskozások idejéről, napi­rendjéről és készítsék fel őket erre. Sehol sem fordul­hat elő, hogy a verseny és ezen belül a szocialista, brigá­dok értékelése elmaradjon. Gyakori tapasztalat, sajnos, hogy a tanácskozásokon csak a terveket értékelik és meg­feledkeznek arról, amát a dolgozók a terven félül is vállaltak, teljesítettek. Sok esetben előfordul, hogy a tervévben is módosulnak a feladatok, ezt is a tanácsko­zásokon kell ismertetni a dolgozókkal. Ne feledkezzenek meg a ta­nácskozásokon az erkölcsi és anyagi elismerésről^ azokról a dolgozókról, akik a nehéz tavaszi időszakban 'becsülete­sen helytálltak. A kitűzött célprémiumokait, amelyeket erre az időre tűtetek ki, a feladatok teljesítése esetén, a tanácskozásokon fizessék ki. Ez azért is fontos; mert az elkövetkező hetekben, hóna­pokban még nagyobb erőfeszí­tésekre lesz szükség. A KORATAVABZI MUN­KÁK elhúzódása miatt a ten­nivalók összetorlódnak, s ezért helyes óra- és peucnyi kihasz nálással szervezni a munkát. Az állami gazdaságok és gép­állomások termelési egysé­gekre kiterjedő, részletes kampánytervet készítsenek, amelyet a vezetők a tanács­kozásokon ismertessenek. Kü­lönös gondot fordítsanak a takarmánybetakarításra, eb. ben az új eljárások alkalma­zására, mert ez nagy mennyi­ségű tápanyagtöbbletet jelent­het A szakszervezeti vezetők gondoskodjanak arról, hogy a kampánytervekben helye* kapjanak a dolgozók bizton­ságos munkafeltételeit szol­gáló feladatok is. Akármilyen szorgos is a termelő munka, egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a dolgozók egészségvédelméről. A tanácskozásokon számol­janak be arról, hogy az elő­ző tanácskozásokon elhang­zott javaslatok, észrevételek sorsa mi lett hogyan segí­tették azok az elmúlt időszak föladatainak megoldását Érezzék a dolgozók, hogy véleményükre, tanácsaikra számítanak, azokat figyelembe veszik, hiszen az üzem ter­vének teljesítése is nagyrészt a dolgozókon múlik. A veze­tők kerüljenek emberibb kö­zelségbe a dolgozókkal s az lebegjen szemük előtt, hogy nem ezer holdakat, üzemeket, műhelyeket vezetnek, hanem embereket, akikkel a közös célok megvalósításáért harcol­nak. A RÖVIDESEN SORRAKE­R í LG tanácskozások meg­tartása nem öncélú esemény, hanem az egyik legfontosabb plenum a párt decemberi ha­tározatából adódó feladatok végrehajtási módszereinek ki­alakítására, megismertetésére, az ezzel kapcsolatos egyéni és kollektív felelősség erősí­tésére. Tolnai István, a MEDOSZ megyei titkára Teljesítik vállalásukat az asszonyok A napokban értékelték a községi versenybizottság tag­jai az ipolytarnóci asszonyok tevékenységét. Mint ismeretes, innen indult útjára az a felhí­vás, amely a növényápolás gyors befejezésére és az áru- értékesítés növelésére hívta fel a szécsényi járás és a megye asszonyainak figyelmét. Az ipolytarnóci asszonyok, kiváltképpen a szocialista munkacsapatok, állják szavu­kat. A fiatalokkal együtt dolgoz­nak a szövetkezet idősebb asszonytagjai is. Ludónyi Jó­zsefné, aki alakulásától kezd­ve tagja a szövetkezetnek, 66 éves kora ellenére is felveszi a versenyt a fiatalabbakkal. Ugyancsak a legszorgalma- sabbak közé tartozik Bodor Lajosné is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom