Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-05 / 131. szám
1965. JBníus 5. swim bat. N0GRAD a Felesleges készletek és a börze Nemcsak beruházással••• Az úrvn evezett ..amnesztia’-rendelet kedvező lehetőségeiket teremtett az elmúlt években felhalmozódott feles- lese* készletek csökkentésére, megyénk üzemieben is. A tanácsi- helviioari vállalatok maid , mindeevike anvaSDroblémával küzd. mée- is a múlt évben a készletek miníeev 4.6 millióval emelkedtek főleg a seged- és egyén anyagoknál. Ez a 10,8 százalékos készletnövekedés meghalad i a a termelés 9 százalékos növekedését A legutóbbi tanácsülésen, ahol a mesvei tanács felügyelete alá tartozó vállalatok múlt évi gazdálkodását tárgyalták, szobakerült ez a fontos oröbléma. Olvan megállapítás született, hogy a vállalatoknál ez a fontos tennivaló mée nem kanta mee az őt megillető helvet. Általános hiba. hoev a felesleges és elfekvő készletek feltárása nem vállalati kezdeményezéssel történik, hanem azokat az illetékes Dénzinté- zetek táriák fel. Mée a kezdeményező vállalatoknál is. A maevei tanács ioari osztálya a helyzet ismeretében már megkezdte az értékesítést Máius derekán megrendezte a vevők és eladók első találkozóiát. az úgynevezett börzét. Itt a meevei tanács irányítása alá tartozó vállalatok kínálták fel egymásnak felesleges készleteiket A találkozón azonban kiderült hoev a valóban értékesíthető an varokon kívül, sok olvan bever a raktárakban, amelyet csak naev üsevel-baiial lehet eladni, sőt van olvan. amelyiket selei tezni keik A felesleges készletek értékesítése. oersze nem meev egy csapásra. Az első lehetőség. hoev az azonos ielleeú tanácsi vállalatok eévmás között cserélik felesleees készleteiket, — csak a kezdet. Ugyanis ilymódon a készleteknek csak néhánv százaléka kerül be a termelés vérkeringésébe. Tárcán belül azonban már szélesebbek az értékesítés lehetőségei. Mégsem volna célszerű az eladó- és vevő-találkozókat tárcakeretek közé szorítani. Az első börze tanasztala tai azt matattak. hoev a felesleges készletek összetétele maidnem mindenütt azonos: nem ŐRJÁRAT A Az esős, borús napokban Sümegi János, a szécsényi tsz elnöke azzal fogadott: „sem nyilatkozatot, sem felvilágosítást adni nem tudok. Ha az időjárás nem változik, keserű esztendőnk lesz”. Azóta a fekete felhők elvonultak, kisütött a nap és ilyen szépnek még soha nem tűnt a határ. Minden üde zöld. Azt mondják a hasznos iák, ha semmi közbe nem jön, olyan árpatermés lesz, amilyen még nem volt. Mát- ramindszenien az őszi árpa egy méternél magasabb. A kalászosokkal nincs is baj. Az eső meghizlalta, meghúzta. A kapások okoznak gondot es a mélyebb fekvésű területek, mert nedves talajon nem lehet dolgozni. A néhány napos felmelegedés valamit segített. Népes a határ, kapálnak, kaszálnak megfeszített erővel, hogy pótolják a kiesést. A háztáji halad... Máto-amindsaenten az út választja el a nagytábla őszi- arpától a kapásterületet. Ebből mérték ki a háztájit. De van rajta a közösnek is cukorrépája és mákja. Mintha lehet úgynevezett hiánycikkeket vásárolni, mutatós üzleteket kötni, A kereslet-kínálat alapon megerendezett találkozót. a felesleges készletek fórumát célszerű megyénkben is — elsősorban Salgótarjánban rendszeresíteni, de csak gondos előkészítéssel. A börze nem értekezlet A résztvevő vállalatok kéDviselőinek nemcsak saiát felesleees készleteik összetételét keli ismemi- ök hanem azt is. hoev az évi rendelés-állomány alapján. hol szorul kiegészítésre a vállalati készlet. Mert a vevők. nemcsak akkor nvemek. ha árengedménnyel vásárolnak. hanem akkor is. amikor telies áron iutnak olvan anyagokhoz, amelyek a megrendelt termékek gyártásához nélkülözhetetlenek. Ebben az esetben, nem kell kivámiok a kereskedelmi vagy kooperáló vállalat hosszú szállítási határidejét. Már az első megyei börzén kiderült, hogy azok a vállalatok tudtak eladni és vásárolni amelvek egv-egv cikkcsoport keresletét és kínálatát részletesen tanulmányozták. ■ j7 értékesítés apró lehetőségeit is felhasználták eladásra és vételre. Az eladásnál azonbn nemcsak a tanácsi vállalatok, és a kisiDari szövetkezetek jó üzletfelek, hanem a naev vállalatok is. A bevezetőben említett rendelkezés hatálva az év végéig terjed. Addig több mint e-trv fél év áll rendelkezésre. Bár van mér idő: a kedvezmények és a lehetőségek hanesúlvozása mellett utalni kell arra is. hoev a Maevar Nemzeti Bank beavatkozásra kényszerül minden olvan esetben, amikor, nem hajtják végre a rendelkezéseket s változatlanul nagymennyiségű felesleges készletet tárolnak. S korántsem kizárólag fi“'yelmeztetés hanem hitel- megvonás és egvéb anvasi szankciók lesznek a következményei a kedvező lehetőség elmulsztásának. Tehát miniden amellett szól. hoev komolvan kell venni a készlet-„amnesztiát”; érdemes és szükséges fáradságot fordítani a felesleges készletek feltárására é* értéFÖLDEKEN az egész falu itt adott volna egymásnak talákozót. Egy csoportban Orosz István és felesége, Kun Imre szántén a feleségével és még vagy négy hozzátartozó. Nagyon jól haladnak. Mellettük Kun Károly és Hajas Mátémé. Keskenyebb területet hajtanak, da könnyebb a dolguk is. Már lókapa kiforgatta a közöket, csak a kukorica-töveket kell kitisztogatni és fellazítani. — Azért ilyen sápadt a kukorica, mert nagy volt a gyom. Majd most megerősödik, — magyarázza Hajas Mátén®. A közösben már végeztek? A kérdés egy darabig válasz nélkül marad. A kapa valamivel gyorsabban csattog, kanét Hajasné szólal meg: — Még meg sem kezdtük. Nem kelt ki, későn vetették. A répát már viszont ki egyel tűk, a kertészetben is elpalántál- tunik. Még a paradicsomot és paprikát kel palántáim. Neki hajolnak, megfeszülnek az izmok és kapálnak. A szomszédos Kiscsitári János- né egyengeti derekát — Nemhogy végeztünk, a Paduttyánban még szántani való is van. De térdig érő rajta a sár. Onnan a dombról jól átható. De azért minkét ISMERŐSÖM ÍRÓASZTALÁN képeslevelezőlap hevert, a szebbik fajtából. A szombathelyi művelődési- és sportpalotát ábrázolta, azt a 26 milliós modem gyönyörűséget, amelyre még ránézni is öröm. A lap címzettje, látva elismerő pillantásomat, tüstént megjegyezte: — Hát igen, csak így lehet. Ha valahol igazán eredményt akarunk a kulturális munkában, ahhoz nagy pénz kell. Ez a mondat indított el bennem néhány gondolatot Mindenekelőtt — teljesen függetlenül a szombathelyi palota alkotói iránti elismeréstől, a nagy megyeszékhely ilyen szükségletének megértésétől — egy ellentétes tartalmú érzéstől „Csak így” lehet? Igaz-e? A hasonló nagyságú városok kulturális igényeinek kielégítéséhez valóban nagy összegek kellenek —másképp ilyen jellegű építményeket létrehozni nyilván nem lehet. De nemcsak sok tízezres városaink vannak, hanem kisebbek la; csak kevés iparral; nincs megyeszékhely rangjuk — sőt még járási sem mindig. E kisebb városok falait is szinte feszegeti a kulturáltabb közösségi lét igénye,,. Kereteit.,. De ennél a szónál az embernek eszébe jut a keret szó péngyügyi ne féltsenek. Az időnek parancsoljanak! A mezőgazdász jókedvű Früstokre fordult a Nap. Nádújfaluban már nekí- gyürkőzve melegít. A fél délelőttöt jól szolgálta. Senki a faluban, csak az útépítők. A tsz-irodába pedig Sípos Tériké, a könyvelő. Csák annyit tud, hogy az üzemegységvezető keletnek, Brauner László mezőgazdász pedig nyugatnak ment Aki végül megkerült. A főagronómus nagysokára mégis előkerül. Agya mint a térkép, olvas belőle: „Kapálás nélküli burgonyánál Ná- dasi István fogató? csapata. Boronáinak. Tíz asszony mun- kapcsolata a hagymában. Egy traktorunk Seszták Sándor vezetésével fát szállít. A szá- lasitakarmányt még az eső előtt felgyújtottuk. ESgy kicsit még száraz és hordjuk. Vágjuk a 65 hold lóherét. A kaszások vezetője: Kotroe zó Újházi János. Van ott egy Utoe is, Kotroczó Sándor vezeti.” — Nálunk nincs baj, homokos a területünk hamar szárad — mondja a mezőgazdász jókedvűen. Délben a Kisterenyei Gén állomásról nagy iramban kiértelme. Az a keret, amely nem mindig ál rendelkezésre. Ezért érdemes felfigyelni azokra a kezdeményezésekre, amelyek jó eredményeiket hoztak anélkül, hogy — új falakat kellett volna felhúzni. Hány olyan kisvárosunk van, ahol a városfejlesztés igazán nem járt eddig hét- mérföldes csizmában, ahol még a különböző közintézmények is szűkösen társbér- lősködnek. És mégis jól működik a művelődési otthon. Nem is akármilyen! Mert a művelődési otthon működését nem elsősorban a forint- összegekkel kell mérni, hanem azzal a hatással, amely- lyel környezetét vonzza. A MŰVELŐDÉSI HÁZ címnél nem kell valami csu- paüveg-beton modern óriásra gondolni. Kertes, tomá- cos régi ház ez, külsejére alig tér el többi, városbeli társától. Belül azonban tevékeny és sokrétű munkálkodás folyik, hatezer kötet könyvért járnak, rendszeres cserére a gyárak könyvtárosai, komoly könyvek fölé hajolnak üzemi fiatalok, akik tegnap még tanyasi iskolásgyerekek voltak. Képzőművészkört vezet egy helyi grafikusművész. Modem kényelmet teremtettek és vonzó kis otthont sokféle szakkörnek, a fordul egy terepjáró kocsi. A vezető mellett Szalbó Tibor, az agmnómus. Karancskesá felé száguldanak. Egy traktort elnyelt a sár és bent ragadt a segítségére siető is. Szántani akartak, de nem megy. Még várni kell egy pár napot Az agronómus csak rövid ideig tartózkodik ebben a körzetben, száguldanak a sámsonházaii völgybe, ez okoz a gépállomásnak legtöbb gondot A sámsonházi völgyben áll a gép — Már gépeink legjavát ebbe a völgybe irányítottuk: négy DT-t, egy SZ—100-ast. három UE—28-ast Szántani kéne, vetni, nem megy. A sér belemarkol a gépbe. Vajon mit tesznek az idő okozta lemaradás pótlására? Ahol lehet dolgozni, sietve befejezik, és minden gépet a sámsonházai völgybe irányítanak. Ügy cselekszenek, mint a döntő csatában a hadvezérek. De addig is, amíg minden gép dolgozhat, a fogató - sokat is mozgósítani 'kell. A Zagyva völgyében Délutánra felszikkadt a Zagyva-menti lapos. Verebélypreklasszlkus muzsika barátainak éppúgy, mint a vers szerelmeseinek. A fal díszeit és a berendezés apró darabjait úgy hordják össze, mint ahogy a fecskék a csőrükben viszik az eresz alá otthonuk építő-elemeit. Milliós beruházások nélkül. Jó látni, hogy ez a megoldási mód is él, hogy az öntevékenység nem szorítkozik csak a kollektív művelődési lehetőségek kihasználására. hanem már a megteremtésükben is részt vesz. Más vonatkozásban emlékezteti az embert ez a lelkes, csupaszív munka a felszabadulást követő évek ifjúsági mozgalmára. Eszembe jut egy Karinthy-Learockest, telepesfaluban, valahol a Völgységben. Az egész falu eljött. Nem a készre. Hozzásegítettek: függönyt adtak (szőttes-ágytakarót), az iskola öreg harmóniumát a zenekísérethez, és — a szívüket az estéhez. TIZENNYOLC ÉVVEL KÉSŐBB persze a spontaneitásnak erre a fokára már nincs szükségünk, hiszen egészen új szervezeti keretek és társadalmi lehetőségek adódtak. Van azonban valami, amire szükségünk van, főleg a kisebb gazdasági lehetőségi! helyeken. ötletre, segítőkészségre, tevékeny érdeklődésre a közös feladatok iránt. Beruházások nélküL B. F. ben csatárfándban egyelik a répát az asszonyok. Már a felén vannak. Azt mondják, addig nincs megállás, amíg nem végeznek. Híres munkások, amit mondanak megteszik. Taron legalább 250 ember dolgozik a müút és a patak között Nagy területet, jó is, gondozott is. A szomszédiban, Mátra- szőilősön nem is volna baj, ha a békétlenség nem zavarná a munkát. De a kukorica vetetten. Virágzik a borsó, szedni kell rövidesen és azon vitatkoznak: részben, vagy munkaegységben szedjék. Pedig minden dolgos kézire szükség van. Már este veit, Buda Mik- j lós traktoros beállt az udvar- * ba. Vékony ember, szinte lézengett a fáradságitóL — Még ma nem ettem. De ki törődik itt az emberrel! Pedig beadom a kulcsot, ha nem fizetik meg a gépállomási normát. Sok a munka, nagy az elmaradás Mátraszőllőson. De az emberekkel, akik pótolják a lemaradást, keveset törődnek. A Nap a Cserhát mögé bújt. Lassan alkonyodott Elnéptelenedik a határ. De csak egy éjszakára, mert a barométer azt mutatja, holnap jó idő lesz. Bobál Gyula VÉT AZ ELNÖK, FIZET A TSZ A Nograd megyei NEB — a községi népi ellenőrzési csoportok részvételével — másfélhónapos tájékozódást végzett a tsz-ek 1964. évi gazdálkodásáról és a közös vagyon kezeléséről. Az elmúlt esztendő a közös gazdaságok további differenciálódását hozta. A jó szövetkezetek tovább erősödtek, a gyengék azonban alig fejlődtek valamelyest Nem kevés helyen ellentmondásos a végzet munka nagysága és a részesedésként kiosztott érték. A népi ellenőrök megállapították, hogy a szövetkezeti parasztság körében a készpénzes munkadíjazás igen népszerű. S vonzó hatása annál inkább érvényesül, minél egyenletesebben kapják meg a gazdák év közben az előleget Termelőszövetkezeteink megalakulása idején a parasztság számtalan kisgépet vitt be a közösbe. Ezeknek nem esekély hányada ma is megvan — csak éppen nem használják, mivel a nagyüzemben az idő már elrepült fölöttük. A háztájiban azonban még értékes munkaeszközök lennének. A romhányf tsz — például — mindenképpen jól járna, ha a raktárban tárolt háti permetezőket kiadná a gazdáknak. Szépszámú olyan szövetkezetben megfordultak a népi ellenőrök, ahol a tagság nem rest a közös értékek védelmére. Lehet tanulni a nóg- rádmegyerjektől, akik sisalmá- I val takarták, földdel fedték a műtrágyát. Ebből a műtrágyából gazdagabb termés lesz; de ugyan mi lesz abból, amit Pásztón sárba tapostak az erőgépek?! Súlyos ezrekkel károsodnak évente a szövetkezetek olyan mulasztások miatt, amelyeket minimális gonddal meg lehetett volna előzni. Semmi sem indokolja — többek között — az SZTK-bejelentések késedelmességét. A szécsényfelfaluá tsz bizonyára gjümölcsözőbb módon is el tudott volna költeni 1164 Ft-ot, mint bírság fizetésére. A szövetkezeti vezetőség a NEB-tájékozódás időpontjáig még nem fizettette meg 3 mulasztóval a kárt Sajnos, csak nagyritkán — az eseteknek mindössze körülbelül öt százalékában — lehet meg a bírságolás nevelő hatása. Tizenkilencszer eny- nyi esetben a közösség károsul. Egyszerűen elképesztő, hogy némelyik szövetkezeti vezető honnan meríti a bátorságot, ahhoz, hogy szabály- sértésének anyagi következményeit a szövetkezetre hárítsa. Erdőtarcsán a tsz-elnö- köt négyszáz, az agronómust kétszáz forint bírsággal sújtották közlekedési szabálysértés miatt. Amint helyettük is. úgy az egyházasdengclegi T. I. fogatos helyett is a termelőszövetkezet fizetett. A könyvelés technikájának ismereteivel ma már minden szövetkezetünk számviteli vezetője, sőt a beosztottak java is tökéletesen tisztában van. Lám, a Karancsmenti Tsz-ben mégis háromezernél több forint büntető kamatot a rendes kamattal teljesen azonos módon könyvelték le. A kocsiálláspénzt pedig a növénytermelés általános 'költségszámlájára tették. Ez bizony a rendkívüli költségek eltüntetése, keresetlenebből: elkenése. Persze, ahol ilyen esetek előfordulnak, ott a vezetőségnek semmi lehetősége sincs arra, hogy a maga személyes jópéldájána hivatkozva igyekezzék megszilárdítani a munkafegyelmet, növelni a közös vagyon megbecsülését A népi ellenőrzés a fogyatékosságok megszüntetésére javaslatot tett, s azt valamennyi érdekéit szervvel ismertette. y
