Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-04 / 130. szám
1955 tűnlus 4 péntek NÖGR A D 5 Jól jár a népgazdaság — nem károsodik az egyén Norma karbantartás a kovácsológyárban Ahány ember, annyifelé vélemény egy-egy dologról, mée akkor is ha ar nem érinti. Ha érinti? Akkor egészen más. Így van ez a normával is Ha az envémet feszítik, mondiuk úev: kiiea- zítiák? Nem tetszik. Nem tetszik ez másnak sem, mert úev érzi zsebére mérv a dolog Az első nillanatban nem is eomdol senki arra hoev esetleg jogos a normaváltoztatás. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor legutóbo a Salgótarjáni Acél- áru war kovácsoló üzemében jártam, ahol március eleiétől hajtottak vé<*re úgynevezett normakdigazítást. Általános normarendezéeről már csak azért sem lehet beszélni, mert számos munkahelyein maradt minden a régben Változott a technológia — A teliesítménvekben voltak aránvtalansáeok — úisá- eolia Halász Árnád az üzemvezető helvetteve. — A vizesköszörűsök Déldául-Javalv 117 százalékos norma tel iesítést értek el átlagosan. A kézi kovácsolásnál 107. az oil ót ál dolgozó gépmunkások 106 százalékos átlaggal dolgoztak. Itt nvilván laza volt a norma, mert ezzel szemben a saitoló kovácsok és a csavarkulcskészitők nem érték el éves szinten a 101 százalékot sem. Itt kiisazítás után is maradt a norma mié másutt változtatni kellett raita Műszakilag megalapozott volt-e ez a módosítás? Ieen. Ennek a b'-mvitására ió néhány dolgot felsorolnak. Erve* termékeknél a begyakorlottság sokkal nagyobb mint korábban volt Változott azután a gyártástechnológia is,- amit nem minden esetben követett normiaki igazítás A gáztüzelésről nagyrészt áttértek a pakura-tüzelésre. Ezzel ervorsult a melecítés. ami ervébként az eeész szer- áruwártást tökéletesebbé, termelékenyebbé tette. A kovácsolt és sajtóit termékeknél a bevezetett több üreees kovácsolás tette könnvebbé a munkát. A darabolás is módosult úev. hoev a termelékenység növekedését segítette elé, Kaoaevórtásnál oéldá- ul a saitolás és az előnvúitás is elkészült egy meleggel, míg azelőtt külön végezték el. Az ekeszerelés is leeevsze- rűsödött. Azelőtt fúrták, móst oedis melegen lyukasszák- iev pontosabb egyszerűbb a munka. Módosult az ekefei- cvártás is. ami nevancsak a szerelést gyorsítja. Történt módosítás már a normakiisazítás óta is. A szántóvas-gyártásnál például ma már a lyukasztás, hengerlés eörbftés ew műveletet, alkot. míg azelótt három műveletiben véeezték el ezt a munkát. Iáv a félület is szebb, tökéletesebb, ami viszont köszörűsök munkáiét, könnviti Taen sokat, ielent az cwik kemence felújítása, átalakítása körűnél - rendszerű íorgöfe- n ekű kemencévé' amivel a melegítés folyamatosságát, tudják biztosítani. Ezt az üzem saját, erőből, felújítási keretből készítette, szántóvas, esóoerem és kormánvi»mez gyártására használták Örán- ’ rót eéy tonna anvaeot ad ki A szántóvasevártás további ' skéletesítéséré esrv úi kísérleti kemencét is üzembe helyeztek április eleién Az eredmény biztató. A villáhüvelv hegesztését is külön véeezték korábban, most viszont a eönwölítési meleggel együtt ez is elkészül. Minőségért prémium Ha csak a korábban végrehajtott technológia-módosításokat vesszük figyelembe, abból is látható. mennyire íobos volt a normakiieazítás. Ezzel eevidőben azonban a minőiséai premizálási rendszert is bevezették. Aki minőségben is többet ad. az érezze a boríték ián is. míg a seleitevártás csökkentő tényező. A béralap öt százaléka szolffália ezt a célt. Aki a megállapított seleitszázalék alatt termel arányosan részesül több keresetben. Ez az összeg ösztönző (hatású és a művezetők jogkörében tartjuk, hogv eldöntsék, ki mennvit érdemel belőle. Az úgynevezett .A” üzemben legutóbb a dolgozók mintegy hat százaléka egyáltalán nem kapott prémiumot, mert olvan magas Seleitszázalékkai dolgoztak. A többi érdem szerint megkapta ioeos járandóságát. Különösen sok volt a selelt az exportra gyártott kapáknál A ..B” üzemben egész más a helvzet. Ott a megengedettnél kevesebb volt a már ki nem iavítható seleit ezért az ötszázalékos prémiumot is kifizették. A selejt aránya azóta is fokozatosar> csökken ebben a» üzemrészben Mit hozott a norma kiigazítása az üzemnek és áz egyénnek? — tettük fel a kérdést. — Az üzemnek tíz fős létszámmegtakar ít.ást. Ezt ügykén érteni hoev ennvivel kevesebbre van szükség a terv teljesítéséhez. Tehát elsősorban a termelékenység növelését segítette elő. A kezdeti visszatartás után A dolgozók keresete eleinte csökkent ha nem is naev mértékben de azóta állandóan növekedett és májusban már a ré<*i szirtire számítunk. : Ennek persze magyarázata is van Kezdetben tapasztalni lehetett cpv kis visszatartást. Volt vita is, mert nem mindenki vette egyformán a normaki igazítást. Ezekkel az emberekkel a művezetők, a párt és szakszervezet aktivistái elbeszélgettek és bebizonyították az intézkedés íogossáeát. Most Dedie már amikor latiak how nem a kereset csökkentéséért hanem a termelékenység növeléséért, a gépek jobb kihasználásáért történt a normakiigazítás, megértik. A premizálás pedig a iobb munkára ösztönöz — válaszolta k a kérdésre Bodó János Gazdasági alapfogalmak Bérgazdálkodás Az állam a nemzeti jövedelem fogyasztási alapjának elosztása során határozza meg azt az összeget, amelyet munkabér formájában osztanak el. Ez az országos munkabéralap a népgazdasági terv egyik legfontosabb előírása. Központilag szabják meg azokat az elveket és módszeriket is, amelyek szerint ezt az összeget felosztják a vállalatok, majd az egyes dolgozók között. A cél az .hogy a szocializmus elosztási elvéinek megfelelően mindenki a munkája arányában részesüljön, a kifizetett összegek ne lépjék túl a bér- formában szétoszható nemzeti jövedelem kereteit és a bérezés össztönözzön a munka termelékenységének növelésére. Ennek a feladatnak a megoldása nem is olyan egyszerű. Az 1957-ig alkalmazott, úgynevezett béralap- ellenőrzési módszernek számos hibája volt, ezért helyette az átlagbéreillenörzést vezették be. Mi ennek a lényege? A minisztériumok, ismerve 3 vállalataik jellegét, a munkások szakképzettségének és munkakörülményeinek figyelembevételével megállapítanak egy átlagos bérszínvonalat, amit túllépni nem szabad, hiszen ez alkotja a nemzeti jövedelemből a bér útján szétosztható részt. Ezt az átlagbért szorozzák a dolgozók létszámával, s így megkapják a vállalat béralapját, vagyis azt az összeget, amit a vállalat munkabér címén egy meghatározott időszakban kifizethet. A minisztériumok az átlagbérek színvonalát általában minden évben valamelyest emelik és *a vállalatok a blralap egy részét tartalékolják az emelkedő teljesítményekért járó magasabb bér kifizetésére. A vállalatok lehetőséget kaptak arra <s, hogy a feleslegesnek bizonyuló ' létszám leépítésével elért béralapmegtakarítás egy részét ugyancsak az átlagbérek emelésére használják fel. Igen fontos közgazdasági követelmény, hogy a termelékenység növekedésének mindig meg kell előznie a bérek növekedését, mássizóval: a termelékenység növekedésével elért terméktöbblet nem fordítható mind fogyasztásra, mert ez fékezné a népgazdaság fejlődését. A normák állandó, tervszerű hozzáigazítását a juvuló műszaki feltételekhez (ami elsősorban a különböző beruházásoknak, új, jobb gépek alkalmazásénak stb. az eredménye) nálunk sokfelé elmulasztják. B. Gy. S0RK0SZT0N... Régi a ház süllyed, mintha visszakivánna a föld. amiből vétetett. Az úton haladva csaknem átlátni a tető felett.. Még ablak sincs az utcára. Alig sejlik, hogy benne élet vagyon. A buja élő- sövénv ráhailik a kerítésre kifelé kapaszkodik a iárdára Ha nem tartanék ide. elsikla- na á tekintetem róla mert. a többi ház. tőle távolabb mind élénkebb. Színük üde, büszkék, s mind magas. A kapun hiába nvomon a kilincsei:/ emséd masától is. Pedis fiatal lakóla van az őre" hallóknak. K. község parókiájának. A plébánost könnved viseletben találom, röviduijú ins- ben. munkásnadrágban amire az ember nem na svon vigyáz .ha tesz-vesz valamit az otthon körül. A szoba érdekes keveréke a városi-falusi életmódnak keevtárevak- nak. A sarokban eev naev- kéiSernvőiű tv mellette lapos zeneszekrény. Avítt íróasztal fölött sokat pengetett gitár. Rosszkor lövök a vendéglátást is zavaróm. Itt van a környékbeli esperes. Az asz talon poharak, a tan vére házisüteménv. A házieazc azonban udvarias és konnvi dén elhárítja az cxkuzal szavakat. Hanem amit mondok nel láthatóan rosszkedvre han gólja Olyan szóbeszédne lett a társva a községbe amiről keveset tud. s am ről eeészem nem is tehet. Ni ki azonban erről mée nea szóltak, talán szemérmessé! bői. mások talán azért me kényelmetlennek tartják, ami a szóbeszédet, támaszt i affelől megoszlik a közvéle ménv, A plébános úr sorkosztos Minden nap más és mi háztól hozzák neki az eb< det Ilvenkor isvekeznek háziasszonyok mindenki k akar tenni macáért A mú évben került ide. s az elődi< nek is ez dukált Az egvhá tanács természetesnek talá ta, hogy a parókiában egye dűl lakó fiatal nlébános élvezhesse ezt. a-r előnvt Ilyen szegény lenne az ekl< asía? önkéntelenül is felvet Elmozdulnak a hegyek Jugoszláv—román közös építkezés az Al-Dunán — 1970-ben már működik a világ ötödik legnagyobb vízienergia létesítménye — Megvalósul Vásárhelyi Pál évszázados álma A néhány napja zárult Novi Sadi Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár szenzációja a Vaskapu — vagy ahogy itt mondják — Gyerdap Ví- zierőmű-rendszer százszorosán kicsinyített, működő modellje volt. A látogatók ezrei csodálták naponta. Ki lelkesedve, ki hitetlenül olvasgatta a leendő nagy mű építésének és majdani működésének méreteit szemléltető adatokat. Akit nem elégítettek ki a modell körül felállított táblák útmutatásai, az élőszóval is felvilágosítást kaphatott a legilletékesebb- től a Gyerdapi Vízierőmű Igazgatóság főmérnöknőj étől: Xénia Neimarevity-től. És is éltem ezzel a lehetőséggel. És Xénia fáradhatatlanul mesélt. Olyan ember türelmével és lelkesedésével, mint amilyen csak a nagy alkotások létrehozóinak lehet a sajátja. Szavai és a man- dulavágású szemében lobbanó apró fények szinte megjelenítették azt a pillanatot, amikor majd az első generátorok megindulásával tízezernyi lámpa kigyullad, és a transzformátorok zümmögő kórusa hirdeti a természet gigászi erőivel küzdő ember diadalát. A Vaskapu Vízi erőmű vet Jugoszlávia és Románia közösen építik. A Duna itt mintegy 150 kilométeres szakaszon a két ország határán folyik. A két szomszédos állam 1963-ban kötött egyezményt a Dunán épülő hajózási és hidroenergetikai- rendszer létrehozásáról. A megállapodásban mindkét fél egyenlő kötelezettségeket vállal, ennek megfelelően egyenlőek jogaik is. Közös munkacsoportot hoztak létre a tervezésre és az építkezések irányítására, amelynek egyik fele a jugoszláv oldalon lévő Tekiján, a másik fele a román parton lévő Onsován székel. A múlt év szeptemberében megindult munkánál a legtökéletesebb együttműködés elengedhetetlen követelmény. Ugyanis egyidőben folynak mindkét porton az építkezések, melyeket óramű pontossággal kell összehangolni. A Duna itt fennséges, de félelmetes ellenfél. Nincs az a hajó és hajós, amelyet a folyónak ez a százegynéhány kilométeres szakasza próbára ne tenne. A sziklák hol az égbe nyúlnak, hol a víz alatt rejtegetnek szörnyű veszedelmet. A folyamóriás hol békésen elterül, hol nagy kavargással összeszűkül, hogy apróra zúzza az utat tévesztett emberi alkotmányt. Ezen a szakaszon a víz folyási sebessége másodpercenként 5 méter. Egy nyolc uszályból álló konvojnak 120 óra szükséges, amíg a folyás irányával szemben áthalad ezen a vidéken. Óránként 1 kilométeres sebesség! Pedig helyenként még gőzmozdonyok is segítenek a partról. De hiába, rettenetes ereje van a víznek, s ez az erő évtizedeken át csak veszedelmet és pusztulást jelentett az embernek. Két ország népe most ösz- szefog, hogy munkára kény- szentse az eddig óriási mennyiségben kárbavesző energiát. A hatalmas munka tervezésekor az egyik legizgalmasabb feladatot az jelentette a szakembereknek, hogy az építkezés egész ideje alatt zavartalan legyen a hajóforgalom. Ez a Dunát használó országoknak létkérdést jelentett. Nos, a jugoszláv és román mérnökök megoldották ezt a bonyolult fefladatot, és az építők kötelezettséget vállaltak, hogy mind műszakilag, mind szervezés terén munkájukat úgy hangolják össze, hogy a folyón a hajózás mindvégig zavartalan lesz. Az építkezés és az elkészülő vízműrendszer méretei lenyűgözőek. A vasbeton duzzasztógát hosza 1200 méter, szélessége 50, magassága 54 méter lesz. Beépítésre kerül 2,5 millió köbméter beton, 80 ezer tonna acél. A 30 ezer tonnányi gépészeti berendezés 12 gépegységből áll, melyből hatot a a jugoszláv, hatot pedig a román oldalra építenek. A közel 20 méter átmérőjű turbinák egy részét a Szovjetunió sszállítja. A jugoszláv oldal többi berendezésének előállításán a hazai ipair fáradozik. Százhatvankiienc jugoszláv gyár és vállalat 4 ezer dolgozója működik közre az építésben és a berendezések előállításában!. De ahogy Xénia mondja, ez a szám nemsokára eléri a hétezer főt. S mindez csak a jugoszláv parton. A helyszí- színen jelenleg 1500 jugoszláv munkás és mérnök dolgozik, akik számára munkásszállások helyett központi fűtéses, fürdőszobás lakásokat építenek, akár nőtlenek ,akár családosak. Az építkezések a Duna 120 kilométeres szakaszát érintik, szaknyelven szólva, ilyen hosszú lesz a folyó akkumlációs szakasza. Ennek következtében 15 ezer 700 hektár termőföld és 500 ezer négyzetméternyi lakott terület örökre víz alá kerül. Tucatnyi kisebb-nagyobb falut és váróét áraszt majd el teljesen, vagy részben csak a mi Balatonunkhoz hasonlítható hatalmas új tó. A jugoszláv parton nyolc és félezer, a romár oldalon tizenegy és félezer lakost kell áttelepíteni a víz elől. Számukra a víz által nem veszélyeztetett helyen új otthonról gondoskodnak. Az összes munka, mintegy 400 millió dollárba kerül, s ennek egynegyedét kimondottan a hajózási feltételek lényeges megjavítására költik. Ezzel valóra válik egy zseniális magyar mérnök, Vásárhelyi Pál évszázados álma, aki Széchenyi István munkatársaként elsőnek dolgozta ki az Al-Duna átfogó szabályozásának akkor még fantasztikusnak tűnő tervét. Ha mindent nem is, de valamit az is érzékeltet a felépülő erőmű nagyságáról, hogy ez lesz a világon az ötödik legnagyobb vízenergetikai létesítmény, * Európában, a Szovjetunión kívül, nem találjuk párját. Gépei 2100 megawattos teljesítménv- nyel évenként 11,4 milliárd kilowattóra elektromos árumot szolgáltatnak egye- ő arányban a két ország villa - mosenergla fogyasztóing':. Az első négy gépegység 1970-ben, a többi 1971-bm kezd dolgozni. Ettől az időtől kezdve Jugoszlávia összes villamosenergiájénak nagyobb felét vízierőművek állítják már elő. A hajózás is rengeteget nyer a vízrendszer elkészü- VlSiáved. Jelenleg a mindenkori vízálláson kívül a Dunának ez a szakasza határozza meg légióképpen a szál- lítóhajók nagyságáit, és a szállítható áruk mennyiségét. Eddig évenként 11 millió tonna súlyú árut szállíthattak az 1800—2400 tonna rakománnyal haladó uszálykonvojok. A zsiliprendszer elkészülésével állandósul a vízsizint, s nem kell m.?vi olykor 30—40 napot is a megfelelő vízállásra várni a hajóknak, mint régen. Egyenként 6—7 ezer tonna árut szállító uszályvonatokat irthatnak össze, amelynek a korábbi 120 óra helyett .90 óra alatt hajóznak át a Vaskapun. Ezzel az évenkénti szállítási tedjesítmény elérheti a korábbi négyszeresét, vagyis a 44 millió tonnát is. Gyertyános Zoltán dik a kérdés s célzok is rá. A lelkek pásztora válasz helvett eev csekket tesr elém — Ez a havi állami seeélv. önmagában sok Ha ebből kellene megélnie biztosítani az étkezést, ruházkodást, an- ró-cseorő kiadásokat nem futná — És a stóla varvis a misézés. temetés, keresztelés utón? Várta a kérdést, elkészült rá — Havonta százötven forint. — A párbér? — Az idén, kérem, változó, de tavalv ebből ötezer forintom volt. így akkor kevés híján ezer forint a havi tővedelme a plébánosnak. Ez sem narv összeg, de arra már elegendő, how fenntartsa masát — Látiá itt ez a zeneszek- rénv ezután is m«n fizetem a részletet w OTP-nék Az is több mint 200 forint havonta Valóban kiadás ezer forintból nem is könnvű fizetni, Csak'hosv erről rom a vita a faluban S a közvélemény nem egyértelmű Csodálkozni nem lehet hiszen a tv és a zeneszekrénv nem igen követi eevmást a kornyékbe!i oarasztházakban. a rádió més az általános. Kicsi a község, és ígv kéthavonta eevszer ha rákerül kire-kire a sor aa ebédfőzésben. Van hívő, aki mée nem főzött. Eevik azért mert elfoglalt, a másik mee azért mert elzárkózott. Ez1 is tudia a nlébános nem is akadt el rajta. Azt mondja önkéntes de nem az Ha egészen a* lenne, most nem íródnak é sorok, a parókiába azonban nem tut. el minden hír. K Gv-nével beszélgetek. Két gyereket nevel, férje a bányában dől sozik. s amikor szóhahorom a témát kicsit vonakodik. Hirtelen nem tudom mitől tart. Áttól-e, hogy erről az úisógíróval - beszél, vagv mástól Meg ín kérdezem — A tériemtől. Ö nem tud róla. Nasvon összeszidna, kikapnék tőle ha tadná. tiosv én is főzök. — Akkor miért'’ — Kicsit nvueta.lanul néz. maga köré de aztán csak kimondta. — Tudia. va.nnai'- itt olvan nagy katolikusok. És ha nem csinálnám megszólnának érte Hát ezéirt. IIven heszélretés másokkal is elhangzik, de mindenki arra kér, how a nevét ne ie«vezzem föl. És sok családban van viszálvkodás ezért. Gyakori a párbeszéd a férlek és a feleségek között s ez nem hallik el a parókiáig. Tud róla a nárttitkár is. őt is megkérdeztem erről. — Visszás ez kérem. én tudom Érmen ma akartam szólni a nlébánosnak Ma akartam Minderről nem tud a plébános úr s ezért eev kicsit idegenszeninek érzi a látogatást Csöndesen beszélgettünk. olvkor az esperes is közbeszól. de látom hoev a fiatalember száia remeg ew kicsit Uev tűnik. mégiscsak érti miről is van szó tulai- donkénnen — Nézze iobb lenne más Nem is lehet rnnvl háznak a főztiét megszokni Az egvík étel naevon fűszere* sok a hús a tésztaféle Dohát én nem mondhatom, mit hozzanak. Búcsúzom. Az esperes ki~ kísér a kenuig Keresi a szavakat. Kár hogy nem élhettük mez e~vmást me-1 w a sorkosztossáe nem is olyan nagy ügy. Nem az de vísz- sza tetsző. És beszélnek róla Gulyás Ernő
