Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-29 / 151. szám

1965. június 29. NÖGR AD 3 Aa ismeretterjesztés új módszerei Sikeres TIT-napok Drégeiypalánkon Az elmúlt évben Magyar- nándorban először megrende­zett Ismeretterjesztő Napok sikere után nem jelentett meglepetést, hogy vasárnap a rekkenő hőség ellenére meg­telt Drégeiypalánkon a kul­túrterem. A TIT járási titká­ra, Koltányi Imre vázolta rö­viden az ismeretterjesztés je­lenlegi helyzetét, hogy az ed­dig végzett munka pozitív és negatív tapasztalatai tovább segítsék a járás falvaibót megjelent pedagógusokat, a népművelés aktíváit. A járásban az ismeretter­jesztésnek igen változatos formái alakultak ki. A köz­ségek speciális adottságainak megfelelően választották ki a megfelelő formát, s így a népművelő munka eredmé­nyesebbé vált. A kultúrott- honok igazgatói, aktívái, fi­gyelembe vették a szervezés­nél, hogy a járás mezőgazda- sági jellegű, és a községek ál­landó lakóinak nagy többsége a földeken dolgozik. Ennek megfelelően legtöbb helyen a Tsz Akadémiát választották fő formaként. 1964-65-ben az előző évi néggyel szemben már 13 he­lyen rendezték meg az aka­démiák előadásait. Hogy az oktatásnak ezt a módját a hallgatók megkedvelték, azt az előadások látogatottsága bizonyítja. Különösen Szügyben, Bérce­ién, Magyamándorban, Ipoly- szögön, Érsekvadkerten, De- bercsényben és Mohorán vol­tak szorgalmasak a tanulók. Akadtak természetesen olyan helyek is, ahol nem mérték fel kellően az igénye­ket, mint például örhalmon, Drégeiypalánkon, Hugyagon, Galgagután, Patakon, és így az érdektelenség miatt az elő­adássorozatból mindössze egy­két előadást tartottak meg. A Tsz Akadémiák mellett más akadémiákat is szervez­tek a járásban. Érsekvadker­ten az építőipar dolgozói hall­gattak előadásokat, ahol meg­ismerkedtek az új gyártmá­nyokkal, számításokkal, raj­zokkal. Szülők Akadémiája tíz falu­ban működött, és Balassa­gyarmaton külön akadémiát rendeztek a nevelők részére. A Nők Akadémiája Heren- esényben és Drégeiypalánkon igen népszerű volt. Az ifjúsággal tizenkét köz­ségben kívántak foglalkozni ebben a formában, de mind­össze két helyen fejezték be a meghatározott tematikát. A hibát nem csupán a fiatalok­ban kell keresnünk. A gyön­ge szervezés, a hiányos té­maválasztás egyaránt része­se volt a nagyszámú lemor- zsolódásnak. A Nevelők Akadémiájának nagyobb sikere volt. A jól megválasztott előadók, a meg­felelő tárgykör és az a gya­korlat, hogy előadások után a résztvevők konzultációs megbeszéléseken kapcsolhat­ják saját tapasztalataikhoz a hallottakat, élénk érdeklő­dést biztosított Török István a TIT pedagó­giai választmányának orszá­gos titkára „Az ismeretter­jesztés módszerei és lélektani hatásai” címmel tartott elő­adást. Nagyon helyesen, meg sem kísérelte, hogy a cím ál­tal jelölt témát teljességében ismertesse, inkább olyan gya­korlati tanácsokat igyekezett adni hallgatóinak, amelyeket — mint sokan közülük mond­ták — mindennapi munká­jukban fel tudnak majd hasz­nálni. — Évente 100 ezer előadás hangzik el az országban öt millió hallgató előtt. Mennyi­ségileg eleget tettünk tehát a követelményeknek, de az elő­adások minősége még nem megfelelő. Rendkívül fontos kérdés! megjegyzik-e a hallgatók az előadott anyagot? A fő szem­pont a falusi ismeretterjesz­tésben, hogy a mindennapi élet tényeivel meg kell talál­ni a kapcsolatot és ezekhez a konkrét tényékhez fűzni a mondandót. A másik fontos szempont a meggyőzés Hasznos volt Lakatos Géza fogász bemutatója, amely tablókon, maketteken szem­léltette a fogak betegségét és az ebből eredő általános ár­talmakat. Rendkívül ügyes szemlélte­tő eszközök hívták fel maguk­ra az érdeklődők figyelmét az állattenyésztési bemutatón s A felnőttek nehezen hajtan- ezeket a sok munkát igénylő, játékszernek tűnő eszközö­ket a kiállítás rendezője Gaál Dénes tanár készítette. A higiénikus tejkezelést és a ta­karmányok megfelelő tárolá­sát ismertette behatóan a kiállítás anyaga. dók változtatni nézeteiken. Látszólag ugyan belenyugsza­nak bármilyen új dologba, de a cselekedetek mást mu­tatnak. Először ezt az ellen­állást kell tehát leküzdeni. Azok a kis közösségek, ame­lyeket a hallgatók alkotnak, pillanatnyilag együtt éreznek, együtt gondolkoznak, és ve­lük az előadó szemben áll. El kell tehát érnie azt, hogy el­fogadják érzelmileg közéjük tartozónak és ha ezt eléri, akkor teremtette meg első fel­tételét az eredményes munká­nak. Vigyázniok kell az elő­adásmodorra. A pátosz elide­genít. A közvetlenség mindennél többet segíthet. Jelentős sze­repe van a mosolynak, a hu- korunk fő betegségeiről mórnak. Ezen túlmenően fon- azok gyógyításáról, tos az, hogy az előadások tár­A programban gazdag na­pot este nyolc órakor Nagy István György csillagász elő­adása fejezte be, A világűr meghódításának csillagászati problémái címmel. Tegnap este a rádióból köz­ismert dr. Buga László ér­demes orvos tartott előadást és gya, amelyről az oktató be­szél, megegyezzék, összhang­ban legyen a hallgatók ér­dekeivel, hiszen csak ebben az esetben tarthat számot figye­lemre. Ehhez azonban meg­felelő előkészítésre, közvéle­ménykutatásra van szükség. Jól és megfelelő számban kell alkalmazni a képeket, amelyek fontos eszközei az is­meretterjesztésnek. Nem sza­bad azonban használatukat túlzásba vinni, hiszen ha egy negyvenötperces előadás ke­retében 50-60 képet bemuta­tunk, egyre sem fog emlékez­ni a hallgató. Tíz-tizenöt dia­kép használata egyórás elő­adásnál a megfelelő arány. Vigyázni kell arra, hogy az emberek gondolkodása ne váljon képszerűvé, mert ilyen módon logikai készségük csökken. Jó módszer a hallga­tók aktivizálása, az úgyneve­zett vitatkozó módszer, ami­kor két, esetleg több előadó vitatkozik egymással, tehát többféle véleményt hal­lanak egyidejűleg az érdeklő­dők. Ennél is jobb az a for­ma, ahol a hallgatók ma­guk is elmondják észrevételü­ket. Ez fejleszti legjobban gondolkodásukat. A rövid, tartalmas előadás után kiállításokat nyitottak meg, ahol szemléltető esz­közök segítségével ismertették az egyes szakterületek mun­káját, problémáit. Pásztor Barna agronómus a mezőgazdasági kiállítást mu­tatta meg, ahol nagy ládák­ban elhelyezett szamócatöve­ket, ribizli és málnabokrokat láttak a vendégek, fölöttük táblákat helyeztek el, amelyek ismertették a drégelypalánki termelőszövetkezet gyümölcs- termesztésében elért szép eredményeit. Péterfi Jolán doktornő, a szomszéd teremben az egész­ségügy alapvető ismereteit kívánta átadni a látogatók­nak. Jól csoportosított plaká­tok, brosúrák, az orvosi ren­delő egyszerű felszerelési tár­gyai szolgálták ezt a célt. Egy külön asztalon, azokat a gyógyszereket mutatták be, amelyeknek mértéktelen, or­vosi rendelvény nélküli haszná­lata veszélyt okozhat. Gazdag anyag ismertette a helyes, hi­giénikus csecsemőellátást. A népművészeti kiállítás, amelyet Zólyomi József, a Palóc Múzeum igazgatója nyi­tott meg, már nem dicseked­hetett ilyen gazdag, kielégítő anyaggal. Egy-két darab em­lékeztetett mindössze a kör­nyék egykori gazdag népmű­vészetére s ez az összegyűj­tött anyag inkább figyelmez­tetésként hatott: még időben gondoskodni kell a kultúrhistóriai szempont­ból értékes anyagok össze­gyűjtésére. A mai napon fejeződnek be a II. Járási Ismeretterjesztő Napok Drégeiypalánkon, a járás termelőszövetkezeteinek tapasztalatcseréjével. Ezekre az eseményekre a későbbi lapszámunkban még visszaté­rünk. Mátéffy Zoltán Sa/qó áj ostroma Fel, fel vitézek, Salgó várra Mátyás királyunk oltalmá­ra... A bányatelep feletti erdő­ségből különös hangulatot keltőén szűrődik a nóta. Va­rázslat játszik az érzékek­kel? •.. Villog a lándzsa, csattog a kard. ( Ez lelkesíti csatára a ma­gyart ... A vár alatti sűrűség egyik tisztásán fekete vértezetű, lánd- zsás, kardos vitézek sorakoz­nak. A vérteken gyűrűt tar­tó holló jelzi, hogy a híres Fekete Sereg táborozik itt Kereken fél évezredet fordult vissza az idő. Ha koronájá­ról nem tudnánk, orra is el­árulná az igazságos Mátyást- A kis csapat élén beszél: — Katonák!... Giskra cseh- huszita rablólovag Salgó vá­rát bitorolja és fosztogatja az országot. Vissza kell foglal­nunk a várat. — Éljen Mátyás!. •. Vesz- szenek a husziták!... — har­sán a király szavára a vissz­hangot verő kiáltás. Mátyás mellett uszályos ru­hájú dáma. — Beatrice, a királynő — súgja mellettem valaki a ne­velők közül. Mert ugye, senki nem gon­dolja, hogy a történelem va­lósága ismétlődött meg ezen a vasárnapon a salgói vár tövén. Pusztán történedmi já­tékról volt szó, az újrateremtő képzelet színes és kedves ját­A HEDOSz felhívása ; szadozásáről. A budapesti So­mogyi Béla úti iskola 70 fős úttörőcsapata szórakoztatta el önmagát s a közeibe sereg­lő kíváncsi turistákat, kirán­dulókat a reges kalanddal. Mindenben úgy, ahogy króni­kák, száj hagy ományok meg­őrizték Mátyás salgói kaland­ját a rablólovaggal, a király­nő elleni merénylettel, latin­nyelvű áhítattal, fogadalom- tétellel, megadásra szólító kö­vetküldéssel és „eredeti” öltö­zékkel. Az ostrom miniatűr má­sához — mondja a csapatveze­tő tanárok egyike — a buda­pesti Széchenyi könyvtárban olvasgattak forrásmunkákat a gyerekek s igen alaposan feikószültek minden mozza­natra- Még a vár alaprajzát is pontosan lemásolták. Igaz, kis csalódást keltett, hogy a nyen adtak számot s most a vasárnap délelőttön pedig nemcsak történelem-ismere­tüket mutatták meg, de úgy hiszem követendő példát is nyújtottak számunkra. Színes, ünnepi játékok nagyméretű lehetőségeit villantották meg, amelyekkel méltón kapcso­lódhatnánk országos méretű rendezvények sorába. Ezért sajnálatos leginkább, hogy az ilyen jellegű meg­mozdulások rendezésére híva­tott szervek „megfigyelői” nem jöttek el a Salgó ostro­mához. Láthatták volna, mi­képp lehet szinte költség nél­kül sokakat szórakoztató és gyönyörködtető eseménnyé tenni egy napot; hol kellene keresnünk a megye jellegéhez leginkább illő, vonzó prog­ramok megvalósítását­A pesti úttörők jó szolgála­tot tettek a lehetőségek meg­valóság bizony mást mutatott, mutatásában és megvalósítá­sában. Olyan keretet mutat­tak, amelynek tartalommal mint a régi térkép. Hatszáz felsőtagozatos gye­rekből jött ez a hetven Nóg- rádba, alaposan felkészülve megyénk történelméből. Gaz­dag ismereteikről eddigi tá­borozásuk alatt vetélkedővel egybekapcsolt akadályverse­töltísét múltunk, történel­münk kínálja szinte kiapaszt- hatatlan bőséggel. Köszönet a pesti úttörők jószolgálatáért. (b. t.) Célszerűen alakítsák ki az anyagi ösztönzés formáit az aratásban és a cséplésben A mezőgazdasági szakemberek az olyan esztendőt, amikor az időjárási viszonyok az átlagostól nagyon eltér­nek, a mezőgazdasági termelés szempontjából különleges esztendőinek nevezik. Az idei évet joggal nevezhetjük így, bár visszamenőleg vizsgálva hosszútávlatban nem egye­dülálló. A nagymennyiségű csapadék a gabonák fejlődé­sére jó hatással volt és termésátlagaink biztatóak. Ugyan­akkor a viharok által okozott nagyfokú kuszáltság rendkí­vüli mértékben megnehezíti a betakarítási munkát, még akkor is, ha a gépesítettség e vonatkozásban a legkielégí- tőbb. Emellett várható, hogy a növényápolási, takarmánybeta­karítási munkák egy része áthúzódik az aratás idejére, amely megnehezíti a feladatok elvégzését. Amikor az álla­mi gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek a nyári kampányterveket készítik, a technikai és személyi feltételeket mérlegelik, ezekből a körülményekből kell ki- indulniok. A technikai feltételek adottak. A legfontosabb tennivaló tehát az emberek mozgósítása, lelkesítése, az anyagi- és erkölcsi ösztönzők legcélravezetőbb módszerei­nek az alkalmazása. Nagy feladat hárul mindebben az üzemi pártszervezetekre, szakszervezeti szervekre, a KISZ- re és más társadalmi szervekre. A MEDOSZ Megyei Bizottsága legutóbbi ülésén meg­vitatta és kialakította azokat az ösztönző munkadíjazási for­mákat, amelyek helyes alkalmazása sokat segíthet a nehéz­ségek leküzdésében A megyei bizottság szükségesnek tart­ja, hogy az aratási kampányra tervezett célprémium és ju­talom összegét arányosan osszák el és az egyik részét a napi műszaknormák túlteljesítésére használják fel. Emellett természetesen alkalmazni lehet a kampánytervek túltelje­sítésének jutalmazását is. A napi normák túlteljesítése után járó jutalmakat lehetőleg naponként fizessék ki a dol­gozóknak, vagy ha ez nehézséget okoz, adjanak az ösz- szegről egy nyugtát, amit meghatározott napokon a pénz­tárnál beváltanak a dolgozók. A korábbi években is alkalmazták ezt a módszert he lyemként, a dolgozók legnagy óbb megelégedésére- Ez azért is jobban ösztönzi a dolgozókat, mert a kampány-prém:urn elérése egy-egy gépmeghibásodás, nehezebb tábla esetén elérhetetlennek látszik, ugyanakkor azon a napon, amikor dolgozni lehet, a lehető legnagyobb teljesítményt eredmé­nyezi. Alapvetően javítani kell az értékelést és a legjobbak népszerűsítését. A szakszervezeti bizottságok követeljék meg, hogy a szakvezetők 'naponként végezzék el az értéke­lést és biztosítsák ennek a nyilvánosságát. Ezeket a módszereket a kombájnosoknál, aratógép ve­zetőknél, rendrearatóknál és a kézi aratóknál helyes alkal­mazni elsősorban. Ahol komplex-brigádokat szerveznek, ott a kisegítő személyzetet is be kell vonni a premizálásba, hi­szen a brigád minden egyes tagjának tevékenységétől függ az eredmény. Ahol még nem történt meg a feltételek ki­alakítása, az ösztönzés módszereinek kialakítása, ott az aratási munkák megkezdéséig részletesen készít­sék el és a munkák megkezdése előtt ismertessék az érdekelt dolgozókkal. Biztosak vagyunk abban, hogy a dolgozók felelősségérzete , a munkák jó megszervezése, és a helyesen alkalmazott anyagi ösztönzés meghozza a várt eredményt, s az eddignél nagyobb termést időben, és vesz­teségmentesen tudjuk betakarítani. MEDOSZ Megyei Bizottsága Salgótarján tisztaságáról tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága Tanácstagok fogadónapjain, A legutóbbi díjszabásrende- magánbeszélgetések során sok zést megelőzően utoljára ti- szó esik Salgótarján tisztásé- zenegy évvel ezelőtt állapítot- gáról. Erről szóló levél nem- ták meg a városban a köztisz- ritkán szerkesztőségünkbe is tasági dijat, összességét te­érkezik, legutóbb például Kő- kintve ez akkoriban tíz két­szegi Jenő, a gépipari techni- fogatos jármű üzemelési költ­ségének felelt meg. Ma már azonban a köztisztasági üzem öt fogata és tizenkét teher­autója dolgozik Salgótarján­ban. Lényeges javulásra számít­hatnak a tarjániak, ha a ré­gen várt Kuka-mintájú, mo­dern szemétszállító gépkocsi megérkezik. Ennek elősegíté- A szemétszállítás — a vi- sére —- mint az ülésen beje- tathatatlan eredmények eile- lentette, — Hangonyi László nére — ma sem megoldott vb-elnökhelyettes holnap uta­még. A köztisztasági üzem zik a fővárosba, járművei naponta kétszáztiz A végrehajtó bizottság a köbméter szemetet szállítanak tisztaság fokozását akadályo- el, Salgótarjánban viszont na- zó vitáknak egyszer s minden- ponta kereken kétszáznegy- korra véget vetendő, leszögez­kum igazgatója foglalkozott ezzel a sokakat érdeklő kér­déssel. Tegnapi ülésén a salgótar­jáni városi tanács vb más na­pirendi pontok mellett érté­kelte a köztisztasági üzem tevékenységét, a szemétszál­lítás helyzetét. ven köbméter szemét terme­lődik. A szállítást megnehezí­ti, hogy sokan nem edényben helyezik el a hulladékot, ha­nem leborítják a járdaszélre. Gyakori követelés, hogy tároló edényről a köztisztasági üzem gondoskodjék. te: szeméttároló edényről az ingatlan használója köteles gondoskodni: bérházak eseté­ben pedig az ingatlankezelő vállalat. Ennek a vállalatnak kötelessége, hogy augusztus végéig a szemétszállítás rendjére tervet készítsen. Ezer mázsa epret szállítottak eddig exportra az ipolyvecei Alkotmány Termelőszövetkezetből Néhány éve még epret, málnát és feketeribizkét is termelt az ipolyvecei Alkot­mány Termelőszövetkezet, ve- gülis a nagy számú ananász­eperre szakosodott, s százót- venholdas jól termő telepé­vel az Ipoly-völgye legnagyobb kákban példásan helytálló pa­rasztcsaládok jól szervezetten oldották meg a nagy jövedel­met hozó eper művelését, sze­dését és szállítását, Naponta kétszázan-két- százötvenen szorgoskodnak a határban. Most vasárnap volt epertermelő gazdaságává lett. azonban legnépesebb az ipo!y­Az egyébként is páradús légkörű Ipoly-völgyében az idei sok esőzés és a múlt he­ti kánikula hatására különö­sen jól jövedelmeznek a gyü­mölcstelepek. Június 20-án vasárnap kezdték meg az eper exportra szállítását Ipolyvecéről, s tegnap már az ezredik mázsa illatos gyü­mölcsöt szállították a Német Szövetségi Köztársaságba és a szomszédos Csehszlovákiába. Mivel a már évek tapasz­talatai alapján kialakult mód­szer szerint idén is feles mű­velésre adta ki a szövetkezet a nagy kiterjedésű epertele­pet, a közös gazdaságnak, ez­úttal sem okozott gondot a különben nagy munkaigényes eper művelése és a termés betakarítása. A közös mun­vecei epres-határ A község apraja nagyja szedte, válogat­ta, csomagolta és vagoniroza az epret. Csaknem négyszázan szorgoskodtak az eperteien?- ken, s ennek eredményekért vasárnap és/ hétfőn három v:.- gon ananász-epret küldtek ex­portra Ipolyvecéről. Az eper jövedelmét jövel több, mint kétmillió forin!" tervezték, az idei jó term eredményeként azonban elő­reláthatóan egy millióval F bet hoz a tervezettnél. A szomszédos honti Győze­lem Termelőszövetkezet ötve - holdon termeszt epret. In- is a hatodik vagon eper-sz lítmány indult útnak Csc Szlovákiába. DrégelypalánK a kilencedik epres vagor ‘ küldték el ezen a napon szövetkezetbeliek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom