Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-26 / 149. szám
NŐGBA D 5 1965. Jínfus 56. nwmSai. Mi is fellebbezünk — Elvész-e ötmillió forint? Népgazdaságunk — méltányolva. Balassagyarmat lakáshelyzetét 8,1 millió forintot biztosított arra, hogy a városban 41 lakásos épületet létesítsenek. Nagy volt az öröm a hír vételekor, s mivel típus-tervekről van s*ó. a városi tanács illetékesei azonnal tárgyalásba kezdtek az építőipari vállalattal: mielőbb lássanak munkához. A vállalat iá lojális volt. Azt ígérték, hogy augusztusban hozzálátnak az építkezéshez, felhúzzák a falakat, télen pedig a szakipari, a belső szerelési munkálatokat végzik el. Ez azt Jelentené, hogy az 1966 augusztusi átadási időt lecsökkentenék, 41 új lakáshoz jutna Balassagyarmat. összegezve: minden rendben lenne, i>legtörtént a helykijelölés. az építőipari vállalat lassan megkezdte volna a felvonulást. Igen ám, de a munkák megkezdése előtt — még akkor Is, ha típlis-tervekrfil lévén szó, tervtárgyalásra van szükség. Azon pedig részt vesz a KÖJÁL képviselője, Illetve az Állami Közegészségügyi Felügyelő. így is történt. Már-már minden rendben volt, amikor a KÖJÁL képviselője megkezdte az ellenérvek felsorakoztatását. Mi több, a 811—9/ 1968. számú, június 16-án keltezett határozatában megtagadta az építési engedély kiadását, egyetlen tollvonással áthúzta Balassagyarmat nagyszerű tervét, a 41 új laka« felépítését. Mondván a határozatban: nem járul a 41 lakás építkezéséhez, mert terv szerint a lakóépület földszintjén levő négy 0) lakás ablakai északi tájolást nyernek ... Aztán. Nem biztosított az új lakóépület vízellátása ... Semmi biztosíték nincs arra, hogy a betervezett derítőt 1966-ban elkészítik. Íróasztal mellől már sok borsot törtek az emberek orra alá. Az embernek az áz érzése, ebben az esetben 1b ez történt. Az Állami Közegészségügyi Felügyelő szóbeli tájékoztatásra, a Balassagyarmati Városi Tanács tiltakozása ellenére aláírta s határozatot. Egyetlen tollvonással egyelőre lehetetlenné tették a városnak igen szükséges 41 lakás építését. Ez azzal a veszéllyel is jár, hogy elvész az 5,1 millió forint! Persze erre aligha gondolt valaki. A határozat ellen ml is fellebbezünk! A tények birtokában. Az igaz, hogy négy ablak északi tájolást nyer. De nem a többi, a 37 lakásé! A város lakásainak több mint fele csaknem nyolcvan százalékosan elhasználódott épület. Tehát kell az új. Van viz is. A városi vízmű egyetlen kútja ezer litert ad percenként. A másodikat csak csúcsforgalmi Időben kell bekapcsolni. Ráadásul Jövőre megépül a harmadik kút is. Költségvetésben biztosított a derítő 1966. évi megoldása Is. Ez pedig biztos. Erről a KÖJÁL is meggyőződhetett volna — ha csak annyi fáradságot is vesz, hogy egy határozat meghozatala előtt a helyszínen is tart vizsgálatok Egy város ennyi fáradságot pedig megérdemelne. — So — Falukrónika vezetését kezdték meg Cserhátszentivánban E hónapban Cserhátszentivánban is megkezdték a falukrónika vezetését. A munkát Palásthy István nyugalmazott vb. titkár irányítja- A krónika a múlt emlékeinek feltárásán, illetve bemutatásán kívül a közelmúlt történelmét is feldolgozza. Egyúttal a cserhátszentiváni, a bokori és a kutasói termelőszövetkezet krónikája is lesz. Az anyaggyűjtés még Garáb, Alsó-, és Felsötold községekre is kiterjed. A Nógrád megyei népművelési tanácsadó honismereti szakreferensének tájékoztatása szerint Cserhátszentiván a tizenhatodik cserháti község, ahol a falukrónika vezetését, megkezdték. AZ OLVASÓK! Jogszabály magyarázat A nyugdíjak rendezéséről Több olvasónk érdeklődésére közöljük az ALACSONY ÖSSZEGŰ NYUGDIJAK EMELÉSÉRŐL szóló most megjelent rendelkezéseket. A kormányrendelet értelmében 1965. július 1-től a munkaviszony és a kisipari termelőszövetkezeti tagság alapján az 1959. előtt hatályban volt nyugdíj-szabályok szerint megalapított 1000 forintnál alacsonyabb összegű Öregségi és rokkantsági nyugellátásokat emelik fel. Felemelik tehát a régi társadalombiztosítási (OTI, MABI, OMBI) öregségi és rokkantsági járadékokat, a bánya- nyugbér-blztosítás alapján megállapított bányanyugbére- ket, a közszolgálati nyugdíjakat és nyugbéreket, a volt vállalati nyugdíjbiztositottak- ra vonatkozó szabályok szerint megállapaftott vállalati nyugdíjakat, a 66 százalékot meghaladó munka képeseég- csökkenés alapján folyósított baleseti járadékokat, az 1951. évi és az 1954. évi nyugdíj- törvények alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdjakat, valamint az 1959. előtti ügyvédi nyugdijakat is. Az 1954. október 1. előtti nyugdijszabályok szerint megállapított nyugellátás Fióz Z0 százalékos, az 1054. október 1. és 1958.december 31. között érvényben volt szabályok szerint megállapított nyugellátásokhoz pedig 10 százalékos emelést adnak. A felemelt nyugdíj 1000 forintnál több nem lehet. Ezért pl. az a nyugdíjas, akinek a nyugdíja havi 950 forint, akár 20 százalékos, akár 10 százalékos emelésre lenne jogosult, havi 50 forint emelést kap. ..... - ■ A régi mezőgazdasági munkások ún. OMBP-járadéfkát 70 forinttal, vagyis a Jelenlegi - havi 260 forintról havi 330 forintra emelik fel. Az olyan nyugdíjas, akinek az Öregségi, vagy a rokkantsági nyugdíját — a nyugdíjazás után elszenvedett üzemi baleset miatt — a baleseti já' radék 30, illetve 50 százalékával kiegészítették, a baleseti járadékrész nélkül számított nyugdíjra kapja az emelést és a felemelt összeghez adják hozzá a baleseti járadékrészt. A baleseti járadékrésszel a felemelt nyugdíj a havi 1000 forintot meghaladhatja. A rendélet értelmében a szülődén árvák ellátása 1968. július 1-től havi 350 forintnál kevesebb nem lehet, ezért a havi 350 forintnál alacsonyabb szülőtlen árvaellátásokat erre az öszegre emelik fel. Ez az emelés az 1939. utáni árvaellátásokra is vonatkozik. Az özvegyi nyugdíjakat 1963-ban emelték fel, ezekre a mostani emelés nem vonatkozik. Az olyan özvegy azonban, aki saját munkaviszonya alapján és özvegyi jogon Is jogosult nyugdíjra, a saját munkaviszonya alapján járó emelést megkapja és a kétféle nyugellátás közül választhat. Eddig, ha a választott nyugellátás a havi 700 forintot nem érte el, azt a másik nyugellátásból legfeljebb havi 700 forintra lehetett kiegészíteni. Az új szabályok szerint 1965. július 1-től havi 800 forintra lehet az ilyen ellátást kiegészíteni. Ez a rendelkezés vonatkozik az 1959. utáni özvegyi és sajátjogú nyugdijak együttes folyósítására i* A nyugdíjfolyósító szervek (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a MÁV Nyugdíjhivatala) a júliusi nyugdíjakat már fedem? Jt összegben folyósítja. Az emelés iránt Július végéig kérelmet, beadni nem kell'. Kérelmet majd csak azok terjesszenek elő, akik július végéig esetleg nem kapnák meg az őket megillető emelést. Azok a nyugdíjasok azonban, akiknek a nyugdíja munka- viszony, vagy keresőfoglalkozás miatt szünetel, kérelmet mindaddig ne terjesszenek elő, amíg nyugdíjuk folyósítása szünetel, mert emelést csak akkor kaphatnak, amikor nyugdijukat teljes egészében, vagy részben újra folyósítani lehet. Útikalauz, ami jó A Nógrád június 3-í számában olvastam a Bugyog-e, avagy mi bugyog? c. cikket. A cikkel tökéletesen egyetértek, megállapításai helyesek, de hiányolom a cikk végéről, hogy nem tesz említést egy harmadik nógrádi vonatkozású útikalauzról, melynek címe: „Karancs-Medves útikalauz”. Ennek a kiadója a Sport Kiadóvállalat, Budapest, de szerkeszt® kivétel nélkül nógrádi lakosok. S bár ez sem teljesen tökéletes és nem pótol egy komoly teljes monográfiát, de az 1064-es útikalauzok közül ezt terjesztették Nívó-díjra, — s hadd jegyezzem meg — tárgyi tévedések nem fordulnak benne elő. Dr. Osjs&gó Aladár Kedves Gyámhatóság Én, özv. Egri Gáborné, nagybátonyi laikos azzal a kéréssel fordultam a Gyámhatósághoz, hogy nemrég meghalt leányom, gyermekét itt a lakásomon láthassam. Június negyedikén az engedély megérkezett. Végtelenül boldog vagyok, hogy drága kis unokámat továbbra is magamhoz ölelhetem. A Gyámhatóság és a helyi Ifjúsági Albizottság fáradozását megköszönöm és további jó munkát kíván mindnyájuknak; egy idős nagymama, akinek IS unokája és egy dédunokája van. Maradok további tisztelőjük özv. Egri Gáborné Nagybátony Cikkünk nyomán ül ÉMÍSZ intézkedett Július 12-én; Ez is takarékosság címmel közöltük Cserhátszentiván lakóinak közvilágítással kapcsolatos panaszát. Az Eszakmagyaror- szági Áramszolgáltató Vállalat a cikk megjelenése után az alábbi tájékoztatást adta: A panaszt megvizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy az ott karbantartást végző szerelőink a munka befejezésekor elfelejtették a közvilágítási kapcsolószál biztosítóját bekötni. Ezért nem volt köz- világítás napokon át. A mulasztókat figyelmeztettük és felhívtuk a figyelmüket hogy hasonló esetek megismétlődésekor súlyosabb fe- lelősségrevonást fogunk alkalmazni. Szerkeszti! üzenetek H. Jánosné (Szécsény): Aw értelmében mindenki csak érvényben lévő rendelkezés addig kap táppénzt, amennyi időt megbetegedése előtt munkában töltött. Valószínű, hogy olvasónknak nincs kapcsolódó viszonya — ez annyit jelent, hogy korábban nem állt munkaviszonyban, vagy ha igen, akkor a két munka- viszony között hosszabb megszakítás volt, mint 30 nap. Ugyanis a táppénzjogosultság időtartamának megállapításánál csak azokat a munkaviszonyokat lehet folyamatosnak tekinteni és számításba venni, amelyek között 30 'napnál hosszabb megszakítás nincs. Tehát, ha csak 3 hónapig állt munkaviszonyban, akkor a táppénz is csak annyi időre illeti meg. Budavári J. fZ.pálfalva.): Bejelentésére felhívtuk az illetékes vállalat figyelmét, ahol azonnali intézkedést rendeltek el a helytelen árurendelés — és kiadás — megszüntetésére. Észrevételét köszönjük, kérjük írjon máskor is. ben. Ez pedig alapvető fogyatékosság. Egyrészt azoknak a feltételeknek és áraknak a szempontjából, amelyekért külföldi piacokon saját munkánk eredményeit értékesítjük, másrészt abból a szempontból is, hogy a külföldi pacokon történő értékesítés és vásárlás feltételei, megfelelő serkentő hatást gyakorolnak-e termelésünkre, a külföldi piacokon elérendő teljes versenyképesség érdekében. A termelés és a külkereskedelem kapcsolatának ilyen visszásságát fokozatosan fel kell számolnunk- A külkereskedelem hatékonyságát az eddiginél szélesebb szemszögből fogjuk értékelni, vágj’is a termelő vállalatok és a külkereskedelmi vállalatok tevékenységének hatékonyságát együtt vesszük elemzés alá. Gondoskodni fogunk arról, hogy a külföldi piacokon elért árak egyre nagyobb befolyást gyakoroljanak a termelő és a külkereskedelmi vállalatok gazdasági eredményedre, s fokozatosan meghatározzák gazdasági eredményeiket. A vállalat ilyen körülmények között nemcsak saját közvetlen és közvetett önköltségének alakulásában, hanem a külföldi piacokon elért árak arányában, a külkereskedelem költségeiben is érdekelve lesz. A külkereskedelem nemcsak a termelőktől átvett áru árában lesz érdekelve, hanem saját kereskedelmi tevékenységének költségeiben is. Mindezek a tételek ugyanis jelentős befolyást gyakorolnak mind a külkereskedelem, mind a termelők bruttó jövedelmére, esetleg nyereségére, tehát közvetlenül tőlük függ, a dolgozóknak kifizethető prémiumok, vagy jutalmak nagysága is. A külkereskedelmi problematika bonyolultsága arra kényszerít bennünket, hogy a szükséges intézkedéseket fokozatosan hajtsuk végire. Fontos szerep vár ezen a téren az újonnan létesített Csehszlovák Kereskedelmi Bankra, Prágában- Dinamikusan, kezdeményezően kell kihasználni a pénzügyi politika valamennyi eszközét Belkereskedelmünkben az áruminőség és választékbeli összetétel növelése érdekében az eddiginél sokkal jobban, hatékonyabban ki kell használnunk a bel- és külkereskedelem kölcsönös kapcsolatát A választék bővítésén kívül, az importált árukat fel akarjuk használni arra is, hogy egészséges versengésre serkentsük vállalatainkat a belföldi piacnak szállított áruk minősége, külalakja és csomagolása terén. A tökéletesített gazdaság-irányítási formáknak teret kell biztosítani és megfelelő feltételeket kell teremteni a termelés műszaki alapjának szervezeti felépítésére is. Ez azt jelenti, hogy szervezési formáit össze kell hangolni az új irányítási módszer gazdasági tartalmával és így létrehozni a termelési-gazdasági egységek szélesebbkörű ekonomiai önállóságának feltételeit. A termelési alap eddigi szervezeti felépítése, és a nemzeti vállalatok irányításának módja, nem felel meg az új követelményeknek és csak részben teszi lehetővé az új irányítási elvek szerint értelmezett kezdeményezés és szocialista vállalkozó szellem érvényesítését. Több fontos termelő ágazatban nagy a lemaradás az ipari koncentráció, és a szakosítás terén. Csekély mértékben használjuk ki a kombinált termelés lehetőségeit. Az új gazdasági irányítási formák azt szorgalmazzák, hogy az egyes ágazatokon belül, a termelési szakok kialakításának alapos megvitatása és meghatározása után az üzemeket és a vállalatokat az önálló gazdaságos elszámolás alapján nagyobb gazdasági egységekben tömö- rítsük. Tulajdonképpen az 1958-ban megindult folyamatot fejlesztjük tovább olymódon, hogy az új irányítási rendszer alapelveinek megfelelően a termelési gazdasági egységek két fő szervezeti formáját érvényesítjük: az ágazati konszern-vállalatot az alárendelt üzemekkel, továbbá a vállalatok trösztjét. A konszern-vállalatok formáját alárendelt üzemekkel leginkább a vertikálisan szervezett, nagy kiterjedésű, igen tagolt, belső struktúrájú, kölcsönösen kooperáló, sokrétű termelésű és széles szállítói programot teljesítő termelési, és gazdasági egységek esetében választjuk. A közszükségleti és az élelmiszeriparban, ahol túlnyomórészt olyan üzemek vannak, amelyek kész termékeket gyártanak és szállítanak. Ezek élén az önálló elszámoláson alapuló szakági igazgatóságok lesznek. Termelési és műszaki alapon az új struktúrának építése során mindenütt, ahol megvannak a feltételek, széleskörűen kihasználjuk a kombinált térmelés előnyeit, éspedig nemcsak a vegyiiparban és a kohászatban, hanem más ágazatokban is, például a gépiparban és élelmiszer- iparban. A szakágazati igazgatóságok tehát megszabott hatáskörükön belül teljesen önállóan alkalmazzák majd az új rendszer gazdasági ösztönzőit, és következésképpen felelősséget is viselnek majd döntéseikért. Az alárendelt vállalatok kezdeményezése és szocialista vállalkozó szelleme számára, a lehető legnagyobb érvényesülési teret biztosítják. A közvetlen irányítást és végrehajtást csak ott kell érvényesíteniük, ahol ez célszerű és gazdaságosnak mutatkozik, például a beruházások és a műszaki fejlesztés terén. Az új, tervszerű Irányítói rendszert próbaképpen január 1-től vezettük be országunk tíz ipari, kilenc építőipari, három közlekedési, és tizenegy belkereskedelmi vállalatában. Ezeken kívül ex- perimentálunk még 42 Ipari termelőszövetkezetben és egy fogyasztási szövetkezetben. Újabban az új rendszer bevezetésével számos más vállalatnál is próbálkozunk, A kísérletező vállalatoknak az elmúlt öt hónap alatt elért eredményei kedvezőek. Természetes dolog, hogy az eddigi eredmények minden pozitív és negatív oldalainak részletes elemzését az elmúlt rövid időre való tekintettel nehéz megvalósítani. Népgazdaságunk új irányítási rendszerének bevezetése tartalmilag és értelmileg is azt célozza, hogy a társadalom és a termelés haladása érdekében a legmesszehatőb- ban kifejlesszük, és kihasználjuk az anyagi érdekeltség elvét, biztosítsuk az összhangot a kitűzött célok, és az emberek anyagi érdekei között, akik ezeket a célokat realizálják. A fokozatosan bevezetésre kerülő módosítások mindegyikének egyre növekvő mértékben kell tükröződnie közgazdaságunk hatékonyságában. Megvalósításuk során ügyelünk arra, hogy összhangban legyenek népgazdaságunknak a szocialista országok gazdasági együttműködésének elvével, céljaival és feladataival, főleg a nemzetközi szocialista munkamegosztás terén. Ennek az együttműködésnek megszilárdítása, kiterjesztése és elmélyítése a marxista-leninista elvek alapján továbbra is a csehszlovák szocialista közgazdaságunk fejlődésének tartós célja marad. Vége Id. Péter I. (B.gyarmat): A bgyarmati kórházzal szemben lévő italbolt szeszesital mérésének megszüntetésével a híreken túl cikkben is foglalkozunk. Kérjük közölje teljes nevén és lakcímén kívül azt is, hogy melyik italboltban tapasztalhatók a levélben részletezett hiányosságok, mert csak ez után tudunk velük érdemben foglalkozni. „Egy melléfogott íiatalasz- szony” jeligére: Kedves Olvasónk nagyon sajnáljuk, hogy már két levelet is név és cím nélkül küldött. így, leveleiben szereplő panaszát nem tudjuk figyelembe venni. Kérjük, ha legközelebb hasonló sérelem éri, közölje velünk nevét és lakcímét. K. István (Nagybátony): A családi pótlék a katonai szolgálat idejére akkor jár, ha a férj a bevonulás hónapjában, vagy az ezt megelőző hónapban, családi pótlékra igénytadó munkaviszonyba t legalább 18 napon át munkát végzett, (beleszámítva az ezzel egy elbírálás alá eső munkanapokat is.) Ha a férj sorkatonai szolgálatot teljesít, és az anya családi pótlékra igénytadó munkaviszonyban áll, részére az egyedülálló nőt megillető családi pótlékot kell folyósítani.
