Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-25 / 148. szám
UW5- JöTfhus 25. pftrfesSr. wögrad 3 Összefogással^ fegyelmezetten9 szervezetten A 2. számú AKÖV főkönyvelője az első félév munkájáról, a kővetkező hónapok feladatairól A Salgótarjáni Öblösiive;rgy árban Szolnoki József tizen egy tagú brigádja 1959 óta minden évbeli elnyerte a szocialista brigád címet. A képen a brigádvezető aa exportpoharakat csiszolja (Ipolyi László felvétele) Munkacsúcs előtt a Tsz-ben Egy házasáén gelegi tapasztalatok LASSAN MÁR NYAKÚN- kék kai, hogy egyik se aka- ronóm us-lakással is. Elké- KQN az aratás, s egyidejű- dályozza a másikat. S most t szült a terv, a költségvetés, azonban még mindig admiAZ IDÉN AGRONÖMUSnisztráciős bajlódnak. formalitásokkal AZ EGYHAZASDENG.ELEA Salgótarjáni Honismereti Napok előkészületei leg fennakadás, elmaradás mégis baj van. van a takarmány-betakarításban, meg a kaipás-nővények ápolásában is. Körülbelül LAKÁST, valamint egy száz így lehetne jellemezni na- férőhelyes tehénistállót épí- gyon szűkszavúan, leegysze- fenek Dengelegen. Sertésfiaz- GIEK esetében valamivel rűsítve a tsz-munkák helyze- tatokat korszerűsítenek és több, mint egymillió forint tét. S ez majdnem így van befejezik egy hatvan férőbe- „beépítésről” van szó. Nagy az egyházasdengelegi Kos- lEes tehénistálló tavaly meg- összeg ez egy termelőszövet- suth Tsz-ben is. kezdett korszerűsítési mun- kezeiben, nem mindegy, hogy Azzal kezdődtek a nagyobb kárt- igaz, a száz férőhelyes mikor kezd ez megtérülni. Az gondok Egyházasdengelegen, istállót is jövő évi befejezés- építőanyag nagy úr, de csak hogy száz hold réti szénát re tervezték. A baj ott kéz- sikerül összeszedni. A szállí- elvitt a víz. Nyolcvan hol- ^ódik, hogy mindezekhez tásban azonban fetlétlenül dat meg befedett az áradás július elsején kellene anyagot segítségre szorulnak, mert itt után visszamaradt iszap. Eb- adni a Palotás—Buják ter- van a borsó-idény is. Minden bői sem lesz takarmány. A melőszövetkezeti építkezési járműre szükség van. Arra közmondás szerint a baj nem vállalkozásnak, különben is rászorulnak, hogy mind jár egyedül — sajnos így nem tudják elkezdeni a mun- az építkezési vállalkozás, történt itt is. A szövetkeze- kát. Építőanyag meg nincs, mind pedig a Tanácsi Épí- tiek számítása szerint ki Főképpen a tégla hiánycikk, tőipari Vállalat tartsa lelki- kel! szántani tizenöt hold de hiányzik sok más is: ce- ismereti kérdésnek az egy kapás lucernát, annyira elver- ment, faaru, vasanyag, stb. házasdengelegi munkát is. te a jég. Ügy látszik, nem így állnak valahogy az ag- Pádár András volt elég az a százötven hold vöröshere, amit már koratavasszal kiszántottak! Szó, ami szó, megnőttek a gondjai a termelőszövetkezet vezetőinek. A terv az állatállomány fejlesztését írja elő, takarmány meg ezidáig alig termett valami. Szerencsére a vezetők tüstént intézkedtek, s minden kiszántott területre, később meg a tarlókra egynyári szálasokat vetnek. Az lett a jelszó: menteni, ami menthető, s megtermelni, ami még megtermelhető. Mindez sok nemvárt, terven felüli munkával járt. Ugyanakkor az esős idő hátráltatta a kinti munkákat. Késve lehetett hozzáfogni a növényápoláshoz. Még szerencse, hogy a teriüetfelosztá- sos művelési módszer mozgósítja az embereket. Sokan még az esőben is kapáltak, csak elkészüljenek a munkákkal. A növényápolás még javában folyik, de már készülődnek a dengelegi közös gazdaságban az aratásra is. A négy saját aratógép közül kettő már javítva áll, de rövidesen elkészül a másik kettő is. összesen ezerkétszáz holdon aratnak gabonát a dengelegiek. Kombájnok nélkül ezt nem győznék. A napokban járják végig a határt, hogy megvizsgálják, hány kombájnt kérjenek a Pásztói Gépállomástól. Ugyanakkor készülődnek a kézi aratásra is, mivel a viharos időjárás sok helyen összekuszálta a gabonát. Bizony, ilyen bokros teendők közepette ki törődik azzal, hogy építkezni, korszerűsíteni is kellene a termelőszövetkezetben? Pedig ez a munka sem maradhat el. Igazság szerint az építkezéseket úgy kellene összehangolni a mezőgazdasági munSzűkebb hazánk, „Palócor- szervezetének tagja avatja fel szág” megismerése és mégis- Délután dr. Somoskeőy István mertetése szempontjából mind vezetésével Somoskő várát te nagyobb jelentősége van az kintik meg a vendégek, ez év januárjában megindult — Másnap kerül sor az or- falukrónika-író mozgalomnak, szág új falukrónikásainak an Jelenleg Nógrádban 41 köz- kétjára a megyei tanács nagy ségben írnak krónikát. termében. Ez alkalomra a taA mozgalom fokozottabb nácson kiállításon mutatják megismertetése és fellendíté- be a legsikerültebb krónika se érdekében a Nógrád me- kát. A nagy eseményre mint gyei Népművelési Tanácsadó egy száz krónikást várnak Salgótarjáni Honismereti Na- Marczinek István megyei pok megrendezését határozta népfront titkár nyitja meg a el. A napok szeptember 26— krónikások tanácskozását 28-ig tartanak, előkészítesü- falukrónika és a hazafias ne két a napokban kezdték meg. velés” című előadásával. „A Kovács János, a népműve- falukrónika, mint a legújabb lesi tanácsadó honismereti kori történetírás egyik fórrá szakreferense az alábbiakban , ®?rus József, tájékoztatott bennünket a ké- Parttörteneti Intézet munka szülő eseményekről: társa, „A falukrónika-szerkesztés gyakorlati kérdései — A honismereti napokat címmel Kuczy Károly, az el több intézmény szervezi. Az sö közismert falukrónika első napon rendezik meg az szerkesztője, „A falukrónika ország különböző részéből Sál- és a néprajz” címmel dr. Dö- gótarjánba érkezett termé- rnötör Sándor, a Népművelési szetbarátok részvételével a intézet főelőadója tart még salgói túristaház harmincéves előadást a nap folyamán fennállása alkalmával szerve- Megszólalnak a krónikások is, zett ünnepséget. A túristaház akik kicserélik munkájuk so- létrehozásában. mint ismere- rán szerzett tapsztalataikat. A tes, jelentős szerepe volt a legjobb nógrádi falukróntká- nemrég elhunyt dr. Darnay sokrlak e napon jutalmakat ÍDornyay) Bélának, akiről az nyújtanak át. Az ankét után épületet elnevezik, 11- a krónikások városnézésen letve akinek tiszte- vesznek részt, majd meghallletére annak falán e napon gatják Berkes József városi emléktáblát avatnak. A túris- vb titkár „Fejlődő Salgótar taház névadó és emléktábla ján" címmel tartandó, s füm- avato ünnepséget Sándor vetítéssel szemléltetett előadá- Elemer, a salgotarjani városi tanács vb. elnöke nyitja meg, _ Az utols6 napon a ven_ a névadó beszedet a Termel- dégek Szécsénybe és Hsílókő- szetbarát Szövetség képviselő- re kiránduinak, ahol műem- ie mondja, a turista házon el- lékeinkkel, népi építeszetünk- helyezett emléktáblát Veres kp1< néprajzunkkal ismerked- Mihály, a Természetbarát. nek. Szövetség Nógrád megyei (tóth) Az év eddig eltelt Öt hónapjá- bátorsággal nyilatkozzék egy ban — ugyanezt most már ilyen másfél esztendeje húzó- júniusra is bátran vonatkoz- dó probléma megoldásának tathatjuk — nem maradt fu- eredményeiről. Mindenesetre, varkérelem kielégítetlen: a bizonyos személyi átszervezés számú AKÖV mégsem fog- után a javító műhelyben a ja teljesíteni az első félévre hangulat jobb. Azonkívül, tervezett feladatait, öt hónap nagyon nagy segítségünkre alatt három és félmillió fo- volt a vállalat KISZ szerveze- rinttal kevesebb a teheráru te, amely felhívással fordult fuvarozástól várt bevételek a szerelőkhöz. Júniusban a összege— ugyanakkor a terv- műhely munkája helyrebíl- hez képest emelkedtek a tér- lent. És gondolom, nemcsak melésí költségek... nekünk, de nekik is kellemeCsökken a bevétel, növek- sebb látvány az a néhány szik az önköltség! Szóval... jármű, amely most az udva- volt már jobb hangulat is az ron javításra vár, mint az a AKÖV központi telepén, mint gyakran három tömött gépko- mostanában. csisor, amely még néhány hét- Az eredményromlást elő- tel ezeiőtt is napról-napra itt idéző egyik legjelentősebb háborította mmdannyiunk lel- tényező az volt — mondja Po- kiismeretet, lyánszky Rómeó főkönyvelő — Beszélgetésünk elején — hogy több járművünk állt említést tett a tömegáru szál- a javítóműhelyben, mint ta- lításban történt kedvezőtlen valy ilyenkor és több, mint szerkezeti változásokról, amennyit terveztünk. Ehhez — Igen, a vállalati ered- feltétlenül hozzájárult az ményromlásnak ez a másik anyag és alkatrészhiány; nem fő oka. Tavaly ilyenkor a kifogástalan a főalkatrészek vállalat eredményes, gazdafelújításának minősége sem az ságos tevékenysége szempönt- erre kijelölt vállalatoknál. A jából döntő jelentőségű íuva- döntő ok mégsem ez. Van ko- rok tizenöt-tizenhat helyre csit kímélő és van kocsit rom- összpontosultak:. Ezek száma boló közlekedés is — ezt a az idén megkétszereződött, kérdést vizsgáltuk meg alapo- csökkent az átlagos szállítási sabban. Sajnos, meg kellett távolság, amely nálunk szin- állapítanunk: gépkocsivezető- tén befolyásolja a bevételek ink egy jelentős hányada a alakulását. A fuvarozási íela- szükségesnél kevesebb figyel- datok elaprózása megnehezí- mef fordít járműve minden- tette azok lebonyolításának napi karbantartására. Meg- szervezését, a feladatok végmondom miért bánt bennün- rehajtásának ellenőrzését is. két ez a jelenség. A gépko- a gyakori áttelepülések miatt csivezetők létszáma lassan csökkent a kapacitás kihasz- megállapodik. Úgy értem, nálása is. És itt a gépkocsive- egyre többen vannak olyanok, zetők megint sokat segíthet- akik hosszú évek óta nálunk tek volna, s a jövőben re- dolgőznak és el sem kíván- méljük segítenek is. Ugyanis, koznak tőlünk. Mind nagyobb ha a fuvarlehetőségek felku- közlekedési gyakorlatuk, tatásában, azok lebonyolításá- És azt szeretnénk, ha ennek ban többet kezdeményeznek, függvényében növekedne hí- pótolni lehetett volna a vesz- vatástudatuk is. Ha minden teség egy részét. Ehelyett gépkocsivezetőnk annyit fog- csőstül jött a baj: az átlagos lalkozott volna a gépkocsi szállítási távolság miatt csök- karbantartásával, mint a szál- kent a tengelyen töltött idő, lítással, nagyon sok többlet- növekedett a rakodási idő, s költségtől kímélhette volna mivel a felszabadult kapaci- meg a vállalatot és közvetve tástnem használtuk ki, nőtt önmagát. Persze, nem vitás, az egy tonna elszállított árura megtalálni azt a szintézist, jutó idő, illetve költség is. amtt mi keresünk, nem egy- Ráadásul, csökkentek a saját szerű probléma sem nekünk, szervezésű nagy volumenű de nyilvánvalóan a gépkocsi- szállítási feladatok, szemben vezetők számára sem. És, ha azzal a növekedéssel, amely a szerelőknél ez sikerült, sí- az idegen vállalatok szervezé- kerülnie kell a gépkocsiveze- sében lebonyolított fuvarok- tőknél is. ( _ nál jelentkezik. Ha ezeknek a — Miért, a szerelőkkel mi száma olyan mértékben emelvolt a baj? kedik, mint ahogyan az idén, — A munkaidő kihasználás, eleve fennáll a veszélye annak, az idő és a munkabeosztás, hogy a szervezés, ellenőrzés Sőt! Rengeteg volt a javita- kicsúszik a vállalat kezéből, nivaló gépkocsi. Az ember De még nagyobb baj, hogy azt hihette volna, hogy a egyik-másik nagyfuvarozónk több munka nagyobb lendü- kissé „megtréfált” bennünket, letre serkenti az embereket. Egyik döntő jelentőségű ügy- Nem így történt. De most úgy felünk, a Nógrád megyei Épí- látszik sikerült a végére jár- lőipari Vállalat például az élni a dolognak. Nem akarok ső negyedévben százkét ezer ebben a kérdésben végleges kő- tonna áru elszállítására jelen- vetkeztetéseket levonni: a tette be igényét. Tekintve, változás júniusban követke- hogy napi tizenötórás foglal- zett be, s ahhoz több időnek koztatást, ígért, mi huszon- kell eltelnie, hogy az ember négy gépkocsi biztosítását tartottuk indokoltnak Az építők „kiverekedtek” maguknak napi harmincegy gépkocsit. Mindezek után elszállítottak ötven- batezer tonna árut és naponta átlag kilenc órán keresztül foglalkoztatták őket. Ez a mi véleményünk szerint hallatlan kapacitás pazarlás. Sajnos, az említett példa nem egyedülálló. Az Egri Közúti Igazgatóság is napi tizennyolc órás foglalkoztatásra szerződött, amiből nyolc lett. A jelenségre azért kell felhívnunk a figyelmet, mert a fuvaroztató vállalatok nagyon gyakran a takarékosságra hivatkoznak. Ez az érvelés rendben is volna, ha csak arról volna szó, hogy a vállaiadok tartózkodnak a fölösleges szállításoktól. De ugyanakkor — önmaguk túlbiztosítására törekedve — felesleges gépkocsi-kapacitást kötnek le. — Mindebből az is következik, hogy bár fuvarkérelem nem maradt kielégítetlen eddig — az elszállítatlan áru mennyisége meglehetősen nagytömegű? — Úgy van — bólint a főkönyvelő. — Amiben az is szerepet játszik, hogy néhány nagy fuvaroztatónk a kedvezőtlen időjárás miatt nem is sürgette a szállítást. — Ez viszont nem jelenti, hogy a következő hónapok folyamán ezekre az árukra nem lesz szükségük... — Természetesen. Tehát az elszállításukra mindenképpen sort kell keríteni. Éppen ez teszi meglehetősen bonyolulttá a második félév feladatait. Hiszen a második félévre szóló tervünk teljesítése önmagában is megfeszített munkát követel. Olyan időszak ez, amikor a zöldáru és a gyümölcs szállítása minden mást háttérbe szorít. Az exportra kerülő gyümölcs és zöldféle szállítására már évek óta kötelező a szinte percnyi, pontos menetrend. Arra is számítanunk kell, hogy az árvíz elleni védekezés a vállalat több járművét a Duna mentére szólítja. Érthető tehát, ha fu- varoztatóink igényeit csak úgy elégíthetjük ki, ha meggyorsítjuk az áruáramlást. Ezt pedig másként megvalósítani, mint a kapacitás teljes, ahol csak lehet háromműszakos kihasználásával — elképzelhetetlen. Ezért volna helyes például, ha a belföldi kiskereskedelemben végre lehetővé tennék a többműszakos áruátvételt, fuvarigazolást. Ezért van szükség arra, hogy műszaki szakszolgálatunk a következő hónapokban tovább fejlessze a júniusi jó eredményeket. Ezért van szükség arra. hoev a vállalat minden dolgozóin és iiavfeleink fuvar- szervezői, szállítási dolgozó' a lehető legszorosabban együttműködjenek. Cs. G. Ízlik a friss lucerna a felsőt oldi Május 1 Tsz csikóinak (Koppány György felvétet*«
