Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-03 / 129. szám

HÓGHAtt 3 lW >crtiííis K: esWfbrtSi? Megosztani a gondokat Condos szervezéssel a több és jobb szénáért HAJCZINGER GYÖRGY, A MEGYEI TANÄCS MEZÖGAZDASÄGI OSZTÁLYVEZETŐJÉNEK NYILATKOZATA A termelőszövetkezetek MEGYÉNK ÜZEMEIBEN eevre inkább megszokottá vá­lik az a evakorlat hoev a vezetők eondiaikat baiaikat meeosztiák segítőtársaikkal, a munkásokkal Jól teszik, mert a kollektívák támogatása hasznos észrevétele nélkül el- kénzehetetlen a? eevre növek­vő feladatokkal sikeresein megbirkózni. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A má­sik. ami usvancsak igen fon­tos a dolgozók között, a köl­csönös együttműködésből fa­kadó előnyök hasznosítása, a gazdag taoasztalatok. munka- fogások elterlesztése és átadá­sa. a helyenként még mindig fellelhető szakmai féltékeny­ség leküzdése A vélemények, észrevételek közlésére megvannak azok a jól bevált fórumok, amelyek lehetővé teszik a munkások­nak. a vállalat irányításában való alkotó részvételüket. Ebből a szemDontból legfon­tosabb szerepe a termelési tanácskozásoknak van. Ezek a» utóbbi időben eevre in­kább a munkások valóságos parlamentiéivé váltak ahol egyenlő partnerként lépnek fej a evár vezetőivel és ta­r.ács/KOZva jutnak közös el­határozásra. Ez iellemezte a • közelmúlt­ban lezailott megbeszélése­ket is. ahol a munkások es műszakiak egvütt keres az ez évi minőségi mutatók megvalósításának lehetősé­geit a célhoz vezető módsze­reket. Majdnem ezer érté­kes figyelemre méltó elgondo­lás hozzászólás hangzott el. A bányaüzemnél a tele­pítés és a minőség, a vas­ipari vállalatoknál a evárt- májnvfeilesztés belső anyag­mozgatás és úiítások szere­peltek a felszólalásokban. A ÍNósrád megyei Építőipari Vállalatnál oedig több olvan javaslat született, amely a több munkaszervezést, a kor­szerűbb szerkezetek ésszerűbb alkalmazását sürgette. A megbeszélések fontossá­gát hangsúlyozza az. hoev a munkások itt döntik p1 kik dolgoztak a Igei óbban miéri érdemesek a kitüntetésre, mi­ért kapnak jutalmat. De jó alkalom ez arra is. hoev az anvaeí elismeréssel eevidelű- lee a kitüntetették megkap­nák az őket megillető erkölcsi elismerést is. Erre az ese­ményre 'háromezer esetben kerül sor, ennyien kapták meg a Kiváló dolgozó-jel­vényt, illetve-oklevelet. AZ EGYRE TEREBÉLYE­SEDŐ demokratizmus, vala­mint a gazdasági élet haté­konyságának növelése tette szükségessé a termelési ta­nácskozásokról szóló kor- mánvrendelet, módosítását il­letve az élethez való igazítá­sát A kormánvrendelet és a- SZOT határozata kimondia. hn®v ezután egv-eev terme­lési egység programiénak ki­alakításába a iövőben foko­zottabban kell bevonni a leailletékesehbeket a tervek megvalósítóit, a munkásokat De nawobb önállóságot kan­tok a termelés kisebb ooszt- ián álló vezetők is Különö­sen vonatkozik ez a tanács­kozások témáiénak meghatá­rozására Szükség volt erre mert bebizonyosodott hogy a vál­lalati központok által előírt napirendek nem tudták min­den esetben a mukások ér­deklődését felkelteni A kor mai igénye azt követeli ho«v a beszámolót, a brigádok, egyének munkáiénak értéke­lésével és a vezetés nroblá- máival foglalkozzanak. És tekintetben a határozat lő irányt mutat. Csak így válik lehetségessé hoev a munka- nadoknál ugyanúgy mint az íróasztalnál megteremtődjenek az eredményes munka feltéte­le5 Ebben a gondolatkörbe tar­tozik a szociális és egészség védelmi körülmények állan­dó iavítása is Ha visszala- nnzziii? a termelési tanácsko­zásokról szóló ieez-z.őkön we- kpt mggá'lap'tihatiuk. hogy az ilven ieiteríí iavaslatok f ivcr\’rti m p T't p t Tné? ■ppm ynim Honfi tt tFiláltaV gatásra. A bányák dolgozói közül sokan szóvá tették a ielenlegi rosse állapotokat Az AKÖV és a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat munkásszál­lása egyáltalán nem biztosít a munkásnak nvueodt pihe­nést. De hiba még az is, hogy a gazdasági vezetők nem elemzik a korábhi tanácsko­zások tapasztalatait, nem re­agálnak az úgynevezett nem termelési és személyi iellegü problémákra Hangsúlyozzuk ezt azért mert a módosított rendelet értelmében úiabb feladatok hárulnak a gazdasági veze­tőkre. akár a termelést ta­nácskozások előkészítését, akár a iavaslatok észrevéte­lek sorsának intézését nézzük. Jövőben a tanácskozások időpontiát. napirendiét, a ki­váló dolgozó-cí mre, valamint a szocialista címre iavasolt kollektívák nevét, eredmé­nyeit írásban,legalább egy hét­tel előbb kell közölni, hogy a munkásoknak legyen idejük az alaoos. reális, hozzáértő vé­lemény kialakítására Ugyan­csak a munkások vezetésbe való beleszólását szoleália hoev az általuk tett javasla­tokat.. észrevételeket naplóban kel! rögzíteni Erre azért volt szükség hogv ne menienek feledésbe az olcsóbb termelést szolgáló helves és megvalósít­ható elképzelések. A FEJLŐDÉST SZOLGÁL­JA továbbá az is. hoev a ter­melési s egvéb problémák közlésével nem kell megvár­ni az úiahh tanácskozást mert a munkás az előbb em­lített naplóba beírhatia el­képzeléseit. Ez lehetőségét ad a gyors ügyintézésre, egyúttal biztositia a iavaslatok sorsá­nak nvilvánosságát is. A határozat végrehajtásá­ban ma még csak a kezdet kezdeténél tartunk. Ezt i ga­zol i a többek között hogv a vasipari üzemekben és a bá­nyáknál mintegy 10 százalék­kal többen ielentek meg mint azt megelőzően Ugyan­akkor fokozódott a munkások aktivitása ^sokasodott a hoz­záértő felszólalók száma. Nem árt azonban hanesúlvozni hogy a határozatmódosítás «gvan segít., de egymagában mée nem oldía mee a gondo­kat Ha g-’-dasáei vezetőink, és a szakszervezeti bizottsá­gok biztosítják a ió véerehai- tá« előfeltételeit. felelősség­re vonlak a mulasztókat, ha­nyagokat, ha kellő alaposság­gal intézik a javaslatokat, ak­kor a munkások segítő kész­sége tovább növekszik és a ielenleeinél könnyebben old­juk maid mer a termelés bo­nyolultabb feladatait,. Soiymosi Imre, az SZMT közgazdasági mun­kabizottságának munkatársa egyik legfontosabb feladata a szálastakarmány betakarí­tása. A betakarítást na­gyon veszélyezteti a csa­padékos időjárás. Ezért gondosabban kell a munkát megszervezni. Munkatár­sunk beszélgetést folytatott Hajczinger György elvtárssal, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezetőjével, a szálastakarmány betakarítá­sának megszervezéséről, fel- készültségéről. KÉRDÉS: Biztosítottnak lát- ja-e a szálastakarmány beta­karítását? VÁLASZ: A szálastakar­mány betakarítása elsősorban a termelőszövetkezeteken múlik. Ha szorgalmasan dolgoznak, gondosan meg­szervezik a munkát, legyőz­hetik a kedvezőtlen időjárást is. Nincs más megoldás, a takarmány olyan kincs, ame­lyet semmi sem pótolhat A termelőszövetkezetek is tisztában vannak ezzel. Az előző évektől eltérően gon­dosabban készültek. Kijaví­tották a kaszáló gépeket. Nem egy gazdaságban újakat vásároltak. Legtöbb gazdaság­ban a kaszásokkal megbeszé­lést folytattak, és részletes tervet dolgoztak ki a munka lebonyolítására. A tervsze­rűségnek tudható be az is, hogy a lucerna kaszálása már mindenütt befejezéshez közeledik. Nemcsak az időjárás ser­kentette a gazdaságokat az előző évektől eltérő gondo­sabb munkára, hanem az is, hogy a takarmánynak nagy az értéke. A szénát adó pil­langós területeknek az elmúlt évi aszály és egérkár miatt 40—S0 százalékát ki szántot­tuk. A meglévő termést na­gyon meg kell becsülni. Csak a takarmánykészlet biztosítása után gondolhat­nak a gazdaságok a jól jö­vedelmező állattenyésztésre. Ellentétben a korábbi évekkel a tsz-ek az árokpartok, töl­tések és egyéb területek szénahozamának a betakarítá­sára is gondoltak. KÉRDÉS: Melyek a szálas­takarmány betakarításával kapcsolatos legfontosabb fel­adatok? VÁLASZ: 37 ezer hold a betakarításra váró terület. Ebből 15 ezer hold pillangós, 21 ezer hold rét, és 1000 hold egyéb kaszáló. A betakarí­tásra váró szálastakarmány mennyiség 3410 vagon, a ta­karmányszükséglet 68 száza­léka. A betakarításhoz 250 gépi fűkasza, 150 fogatos fűkasza, 157 rendsodró. 150 kazalozó és 18 kaszáló-rakodó áll ren­delkezésre. Egy gépi fűkaszá­ra 140 hold terület jut. Napi nyolc hold betakarításával a munkát 17—18 nap alatt el­végezhetik. A legfőbb feladat a rendel­kezésre álló gépekkel teljes ütemben dolgozni, mert már így is megkéstünk a szalasta- karmány-betakarí tással. Zavarja a munka menetét, hogy nem minden termelő- szövetkezetben sikerült a gé­peket kifogástalanul kijaví­tani. Panaszkodnak az alkat­rész-ellátásra is. Az AGRO- KER-től most nagyobb segít­séget várunk. KZ—2 fűkaszá­hoz például semmilyen al­katrészt nem adnak. A tsz-ek megpróbálnak megküzdeni a gonddal, a régi törött alkat­részeket hegesztik. Csakhogy ezek az alkatrészek már nem eléggé üzembiztosak. A betakarítás sikere érde­kében azonban mindent meg kell tenni. Sürgősen, még más munka rovására is, a legrö­videbb időn belül be kell fe­jezni a betakarító gépek ja­vítását. Csak a gépek teljes kihasználásával pótolhatjuk az időjárás okozta kiesést. A munka menetét is ponto­san határozzák meg a gazda­ságok vezetői. Az időjárás­ra való tekintettel annyi ta­karmányt vágjanak le, «meny­nyit a rendelkezésre álló mun­kaerővel és szállító eszközzel be is tudnak takarítani Kü­lönösen fontos az Ipoly-men- ti területeken a munka jó megszervezése. A múlt évben a ludányiaknak is, a szaka- liaknak is több vagon fel­gyújtott szénáját sodorta el az ár. Az idén is hasonló ve­szély fenyegeti az Ipoly-mentí tsz-eket. Pedig ez nagyon be­folyásolhatja a takarmány­készletet. Ugyanis az Ipoly- menti rétekről 1200—1400 va­gon szénát kell betakarítani. A munka gondos megszerve­zésével elejét vehetjük a kárnak. A szálastakarmány-beta- rítással tovább nem késle­kedhetünk. Itt a növényápo­lási munkák neheze, és ké­szülnünk kell az aratásra. A szálas takarmány-betakarítás­nak a többi fontos munkákat meg kell előzni. Elsőnek ta­karítsuk be a pillangósokat, az aratás előtt pedig feltét­len fejezzük be a réti széna betakarítását. KÉRDÉS: Mennyi szálasta- karmányt kell tárolnunk, hogy zavartalan legyen az állatok át teleltet ése? VÁLASZ: A zavartalan át- teleltetéshez szállastaikar- mányból 4900—5000 vagon a szükséglet. Lédústakarmány- ból 4300 vagon. Ez mintegy 800—1000 vagonnal több, mint amennyi termés a megyében várható. Ezért a meglévő szálastakarmány betakarítá­sát. téli tárolását, kazlazását. nagyon körültekintően végez­zék el. A lucerna, vöröshere és egyéb pillangósok zöld etetését lehetőleg kerüljék Zöldetetésre egynyári szálas­takarmányokat használjanak: napraforgós, borsós, szójás keverékeket, csalamádét. A pillangósok tartósítását a lehetőséghez mérten hideg­levegős szénaszárftóbam vé­gezzék el. Némely termelő- szövetkezetben láttam, hogy a lekaszált pillangóst kint szárítják. Az esős időjárás­ban többször is forgatni ké­ne. Ahányszor forgatják, any- nyiszor kárt tesznek benne. Ha pedig nem forgatják a nedvesség teszi tönkre. A hi­deglevegős szánaszaritás vi­szont előírja a hervadókkor való beszállítást. A késed tavaszodás, a ned­ves, csapadékos időjárás miatt nagy gond a szál la.sta­karmány betakarítása. Meg­győződésem, ha a termelő­szövetkezetekben gondosan végzik el a munkát, s még idejében es sikeresen befeje­zik. B. Gy. A BŰNBÁNÓ szobában robbanásig feszült a légkör. Csak hárman vannak: Kalá- nyos, az aknász, meg az üb- titkár. Mindenki hallgat. Az üb-titkár, mintha az irataiba temetkezett volna, de nem látja a betűket. Másutt ka­landozik gondolatban. Fél­szemmel pislog az előtte ülő kreolbőrű emberre, aki meg­hunyászkodva, lehajtott fej­jel a földet nézi. Ilyen ké­pet vághatott annak idején bűnbánó Magdolna — gondol­ja, aztán emelt hangon meg­szólal. — Látja, nem mi teszünk különbséget ember és ember között, hanem az ilyen visel­kedéssel saját magát külön­bözteti meg a becsületes mun­kásoktól. — Vár egy kicsit és hozzáteszi. — Menjen mű­szakra, dolgozzon becsülete­sen. Erre az ügyre majd még visszatérünk. Következménye lesz, amit vállalnia kell... Az ajtó becsukódik. Az üb- titkár cigarettáért nyúl. Rá­gyújt, jó mélyeket szippant. Gépiesen kisimítja a jegyző­könyvet,. Belenéz, maga elé réved. Ismét kezdi elölről, át­gondolja az egész történetet, Két évvel ezelőtt ez a Ka- lányos már állt a társadalmi bíróság előtt táppénzcsalásért. 1 Akkor megmosták a fejét ala- 1 posan. Ügy döntöttek: félha­vi táppénzét elvonják. Ígért is fűt-fát. Egy darabig meg­húzta magát, de tavaly az utolsó negyedévben már tíz hiányzót csinált. — Januárt átvészelte, mert olyankor még tart az évi sza­badság. Februárban a 24 mű­szakból csak ötöt dolgozott, négyet szabadságon, a többit táppénzen töltötte. Március­ban 17 műszakot dolgozott, 1 szabadság, 3 táppénzes nap volt. Április: 10 ledolgozott műszak, egy szabadság, 6 be­teg, 8 hiányzó. Hát így ál­lunk. Amikor végére ér a lajst­romnak egy nagy slukkot húz a Munkásból. — Mit lehetne ezzel az em­berrel kezdeni? Elbocsátani? Egyszerű lenne és jogos. Úti­laput kötni a talpa alá, men­jen a fenébe, boldoguljon ahogy tud. — IU van a táppénzcsalás is. Kiírták 6-án, de nem jön műszákra. Ahhoz van esze, hogy a postán szerezzen tin­tát, amely hasonló a dokto­réhoz. Kijavítja a beteglapot. Két nap múlva megint táp­pénzre veszik. Ennyi gondja még senkivei sem volt, pedig már jónéhány éve üb-titkár. Hazudik. Még hogy az ak­nász nem engedte dolgozni? Meg azt üzente neki: elbo- csájtották? Megérdemelte vol­na, de nem iga.z. Egy szó se igaz. Itt volt az aknász, sze­mébe mondta, hogy nem is találkozott vele. Azt hitte, be­teg, úgy is jegyezte g műsza­kot. Ez meg lógott. Még, hogy cigány, azért ül­dözik? Ki bántja? Csak csi­nált volna ennyi stiklit más Megnézhetné magát. Érdemes az ilyennel ve­sződni? A, egy fenét. De kell, muszáj, mert mit lehetne ten­ni, még csak 36 éves és már ott az asszony az öt gyerek­kel. Fia azok nem lennének, akkor egészen más. Eddig észre sem vette, hogy hangosan gondolkozott. Kér­déseket tett fel magának és válaszolt is rá. Dühöngött, veszekedett olyan istenigazá­ból, hogy kihallatszott az aj­tón. Azt hitték... összecsukta a dossziét és a fiókba süllyesztette. Majd meglátjuk. Nincs rá törvény, hogy ezt az embert jó útra térítsük? Arra, hogy a fele­lősséget, amivel az öt apró gyerekének tartozik, érvénye­sítsük? Flát nincs? A bíróság? Igen. Az lesz a legjobb. De valóban az lesz-e? Lecsukják az okirathamisításért, az holt biztos. — Amikor idejut lel­ki szemeivel öt fekete gyere­ket lát. — Nem! Ez nem len­ne megoldás! Ha mégis elbo­csátanák?... És megint látja az öá gyereket. Nem. Az se jó. De meg kell torolni a táppénzcsalást, mert ha nem, folytatja tovább. Szép szóval mondhatsz neki, amit akarsz. Meghallgatja bamba, bánatos képpel. Még el is pirul, aztán fogadkozik. Ha kimegy az aj­tón, akkor meg azt gondolja, tehetünk vele egy szívessé­get... — Itt azután nem bírja tovább. A tintatartó röpül, akkorát csap az asztalra. Ma­gához tér egy pillana. alatt. Felitatja a kidőlt tintát, az­tán kirohan a levegőre. Na­gyot rúg egy kőbe, amely majdnem eltalálja az arra közeledő gyereket. Ismerős­nek tűnik, megszólítja: — Téged, hogy hívnak? — Kalányos Ferkó. — A Józsi fia vagy? — Igen, bácsi. ^összehúzott szemöldökke1 MB nézi a maszatos képű gyereket, azután elmo­solyodik. Egy kétforintost húz elő a nadrágzsebéből. — Nesze, ezen most vegyél cukrot, aztán szaladj ’vizo. Mond meg apádnak ''"gy délután menjen siklóba. Bodó János Június 21-én nyílik Központi nyári napközis tábor Salgótarjánban Az évközben az iskolákban zailó naoközis foaalkozások meeszünnek. Ennek DÓtlására idén harmadik éve szervezik mee Saleótariánban a köz- Donti nvári naDközis tábort. E táborban, amely külsősé­geiben, tábori rendjében is az úttörőtáborhoz hasonlít maid. az idén mintesv 120-150 ever- niek tölti a nyarat. A foglal­kozások előre meghatározott Droaram szerint számos szak­kör (kis^azdaasszonv- foto-, modellező- stbl köti le a tá­bor lakóinak érdeklődését. A sátrak felállítását az Ut- törőház udvarán nemsokára megkezdik. Idén is felles ké­nyelem varia a lakókat, helvben” tesz a tavalv már megkedvelt száz nilleáev is. A Droeram is bővül. A-/ ellá­tás vátozatlanul a Máius 1 úti iskolában történik s az említett foelalkozásokan kí­vül idén már hetenként eev- szer strand-látoeatást. is ter­veznek a lakók részébe. Az úttörőház udvarán az idén szintén iálszóteret rendeznek be A tó borvezető r ;bó Ist­vánná lesz. A feiü',veletet ne­velők. s eevetemi főiskolai Walleratök látták el akik két- három hetenként váltják maid effvmást A tábor iúnius 21-er, nvflik. a tábori fo»alkozás"k végét jelző záróünnepség tá­bortüze au eusztus 28-an evullad fel Teljesíti az exportot az Öblösüveggyár ötödik hónapja, egyenlete­sen, ütemesen, terv szerint teljesíti export-kötelezettsé­geit a Salgótarjánt Öblösgrer gyár. A májusi eredmények­ről ugyan egészen pontos ké­pet még nem látni, de az elő­zetes termelési adatokból ki­tűnik, hogy mind a szocia­lista, mind a kapitalista or­szágokba Irányuló szállítmá­nyok Időben kigördülnek a gyárkapun. Ha az idei tapasztalatokat a tavalyiakkal összevetjük, feltűnő a gyár export tevé­kenységének előnyös változá­sa. A termelési osztályon ezt annak tulajdonítják, hogy sikerült levonni a tanulságo­kat a tavalyi problémákból, s úgy látszik ezeknek a. meg­oldása is jo úton halad. Egyik ilyen problémát, a do­boz ellátást — amely bar je­lentéktelennek látszik, az el­múlt években mégis rendkí­vül sok bosszúságét, s ráadá­sul nagy népgazdasági kárt okozott —, úgy rendezték, hogy a külkereskedelmi vállalat megrendelésének kéz­hezvétele után nyomban megrendelték. így talán meg­történik, hogy az engedélye- zeit dobozkészlet mértékét egyszer-cgyszer túllépi a vál­lalat. De ml ez a kockázat ahhoz képest, hogy korábban néha párszáz darab doboz hi­ánya miatt milliókat jövedel mező exportszállítmányok el­szállítása késett. Elősegíti az ütemes terme­lést az Is, hogy az idén nem kellett rendeléshiány miatt kapkodni. Ezekben a napok­ban például mód van nyugod­tan. körültekintően elkészíteni a harmadik negyedév tenni­valóinak programozását. Mostanában tehát — a ta­valyiakkal ellentétben — jó hírek érkeznek a gyárból. A jó hírekhez tartozik egy új piacra való betörés is: a kö­zelmúltban küldtek először exportszállítmányt n y ugatné- inct megrendelőnek: csiszolt kehely szériát. A külkereske­delmi vállalat jezése szerint, a szállítmány elnyerte a meg- "ívidelö teljes megelégedései. Bár Olaszország nem új piac. azonban az odairányított <>r- vosegészségügyí üvegáru ú i cikk a gyár készítménveibol. Űj cikkért jelentkezett eg- osztrák cég is: szörpös orIs'- Uckat gvárt-ttak a számára Salgótarjánban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom