Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)
1965-06-20 / 144. szám
WÖGWÄt» W«5. ffiitftts 30. vasárnap Ä v •• JVAXJÜ \jOJTLL lAJJTJütTVRj < L~á * Ez is „suksük"! Június 6-i Lássuk a suksük- laszt-juk a mérkőzést; — meg- nyelvet! című cikkünkre egy foszt-juk a kukoricát; — meg- lelkes nagydiák gyorsan reá- dagaszt-juk a tésztát; — ösz- gált. Arról tudósított, hogy szeforraszt-juk a törést. De nyelvművelő osztálytársaival gondolom már nagyon fáraszt- együtt hadat üzentek a „suk- juk az olvasót az sz-t-j ta- sük”-nek, és nagy ügybuzga- lálkozásából adódó hangképzés lommal irtják ezt a csúnya nehézségeivel. Bár helyes ol- nyelvi gyomnövényt, méghoz- vasás esetén egy hang ki- zá jelentős eredménnyel. mondását mellőzhetjük, mert Közös harcunk érdekében a t és j öszeolvadva ty-nek — fiatal barátainktól ezúton ejtendő. (A helyes írásmód engedélyt kérve — idézzünk természetesen a „tj”J egy mondatot a kedves okos Tehát így kell ejteni az levélből: Soha el nem mu- előbbi igéket: kiosztyuk, elhalás szűk az előforduló -suk, lasztyuk, megfosztyuk, ösz- sük hibák kijavítását.” szeforrasztyuk, elárasztyuk, A következetességet és fr fárasztyuk. Valljuk be, így gyeimet csak helyeselni tudjuk. De a még sikeresebb nyelvművelés érdekében hadd hívjuk fel a figyelmet egy mondatukban ravaszul megbújó hibára. (Egyébként ez sem túlságosan könnyű ezeket a szavakat kimondani. Mit tesz ilyen-kor a kényelmes suksüköző? Eszébe sem jut gondolkozni, ehelyett nyugodtan hozzákezd a suksükölevelük egyetlen „nyelvbotlá- zéshez. Nem ejt sem „t”-t, sa”!) Igen, a mulasszuk szóról van szó. Idézett mondatukban örvedetes tényt közöltek, kijelentettek. Ez esettben azonban az állítmány szerepét betöltő igének ez lett volna a helyes alakja: mulasztjuk. sem „j”-t, sem „ty”-t, hanem megnyújtja a „sz”-t, és nem törődve a kijelentő mód és felszólító mód különbségével, helytelenül -szűk, -szűk végző désekkel látja el a kérdéses igéket. A suksük-nyelv „új arca” (Soha el nem mulasztjuk...) jelentkezik: tehát, amikor így Bizony a nyelv gyakran „egyszerűsít” a bizonytalan megtréfálja a „nyelművelőket” nyelvérzékű beszélő: „Kiosz- is. Pontosan a suksüközés el- szűk a díjaikat. — Elterjeszteni sikeres küzdelmet beje- szűk az új módszereket. — lentö mondatba lopakodott be Elhalasszufc az értekezletet. a suksük-nyelv jelentkezésé- — Kifárasszuk a fiatal csi- nek ravaszabb formája. kőt. — Elárasszuk anyanyelAz ilyenféle mondatokban vünket a suksük-nyelv csú könnyel .tetten érhető” és sikeresen javítható a suksük: .Amikor meglás suk a gerléket, már tudhas suk, hogy a galambokat eteti a szomnya hibáinak különböző jelentkezési formáival.’ Helyesen így beszélünk, ha kiejtésnél a célunk: Kiosztjuk a díjakat. — Elterjesztjük a széd”. Máris javítjuk a hely- helyes kiejtést — Nem fá- telenül toldalékolt igékét: rasztjuk feleslegesen az ön- Nem meglássuk, hanem meg- kéntes nyelvművelő diákokat, lát juk, nem a tudhassuk, Hallgatunk rájuk, és nem ianem a tudhat juk a helyes árasztjuk el beszédünket helyalak. telemül alkalmazott -suk, -sük Am a mulasszuk szó eseté- és -szűk, -szűk toldalékokkal. ben már kicsit nehezebb a Ügyeljünk arra, hogy az felismerés és a javítás. Pe- iskolában ne hangozzék el sódig ez is suksüközés! A mu- ha ilyenfajta suksüköző mon lasztást ige végső „t” hang- dat: „Kiosszuk a füzeteket. A ját az „sz” előzi meg. Akár- tomaüünepélyt hanmincadi- csak az ősz t, halasz t, fősz t, kára halasszuk.” dagasz t, forrasz t, árasz t, fá- Helyette így közöljünk: A raszt, igéknél. füzeteket kiosztjuk. A toonnaÉs valóban, egy kicsit ki ünnepélyt elhalasztjuk. Is fáraszt ezeknek az igéknek Felszólító módban azonban a helyes kiejtése, ha többes természetesen ez a helyes tol- gzámú első személyű alany daJékoMs: °sszuk a fdzete- esetén közöljük, hogy mi ki- két! Halasszuk le a bemutatót oszt-juk a díjakat; — elha- Tóth Imre Palócok földjén Idestova harminc éve, hogy egy fiatal szociológus, győznöm ezt az asszonyt, mert megváltoztak a létfelté- Szabó Zoltán járta ezt a tájat, s a Palócföld munkássága- hogy saját akarátából indul- teleik, s vele az igényük. És nak, parasztságának, értelmiségének akkori reménytelen, jón el a jó úton... az ízlésük. Nem egy családot kíúttalannak tűnő helyzetét tárta a világ elé Cifra nyo- — Sok ilyen eset van? tudnék mondani, ahol a 8—10 morúság című könyvében. — Ez az egyetlen. Ha tíz évvel ezelőtt vásárolt giccses Nyomába indultam, —tm már a mai tájat, a mai em- évvel ezelőtt kérdi, akkor ta- csillárokat, mütyüröket, kélán meg sem tudom számolni pékét mostanra már lehord- a két kezemen. — Elgondol- ták a pincébe, s helyükre, kodva néz ki az ablakon: — stílusos, ízléses darabokat Milyen volt tíz évvel ezelőtt vettek.. . Ezt akartam segí- a telep? ... A házak között teni, amikor a művelődési ház- földhalmok, törmelék-kúpok ban lakberendezési bemutatót magasodtak. Ha sár volt, tég- tartottam; most bútorkiállí- lákon ugráltunk egyik épü- tásra készülök. . . Ahogy lettől a másikig. A kocsmák Straub néni mondta: rá kell Esténként tömve voltak, és szoktatni a bányászokat ar- kint, az árokban részeg em- ra, hogy a konyha főzésre és berek fetrengtek. Valame- esetleg evésre való, a szoba lyiík lépcsőház előtt mindig pedig arra, hogy éljenek ben- állt egy-egy teherautó: hol ne- He ha megtömik két haideköltöztek, hol elmentek az talmas ággyal, még két szekberek anyaigi, társadalmi, kul turális viszonyait kutatva. Nagybátony Modem kis város, ame- Lajdonsag határozza meg. Az lyik a szénre települt Ezt egyik az, hogy a bánya nem azonban csupán a lakótele- állandó üzem, hanem fluk- pen kívül húzódó drótkötél- tuóló. Ez annyit jelent, hogy pályákból, a vasútállomás egyes helyeiken idővel kimerül meJlet hatalmasodó oszfcályo- a szénkészlet, és ilyenkor a zóból és az emberek baszé- bányatelep más vidékre kőidéből, lassú, megfontolt moz- tözik át. A másik üzemi Indulataiból venni észre. Füs- lajdonsag: a bánya periódi- töt és kormot, szénporral le- kus üzem — vagyis minden a társadalmi szervek felhívást intéztek a lakókhoz, hogy segítsék a telep rendbehozását. Naponta százan és szápett fákat és házfalaikat, gu- év egyes hónapjaiban megnő, emberek. „Nemzetközi” társa- rénnyel, családi asztallal, ak- micsizmás, verejtékmosta ar- más hónapokban lecsökken a ság volt m Este nem volt kor már be sem fémek, jó- cú embereket hiába keres a termles. Ezért az őszi hona- ajánlatos kint járni egyedül, formán, összehajtható reka- látogató. Az ófalut és a kiH- pókban a banya sokkal több különösen nőnek nem. mié, sezlon, kombinált szektenuleteket nem számítva kő- munkást alkalmaz, mint a ötvenhét-ötvennyolcig va- rény (vagy kombinálható szek- rülbelül 6000 ember él itt egy tavasza es nyári hónapok- iahogy háttérbe szorultak a rénvek). modern asztal - ez tömbben, a kommunális és ban... A fluktuáló munka régi; SZOrgalmas, józanéletű ma az észszerű és célszerű, kulturális ellátottságot te- az embereket hol ide, höl bányászok. Akkor a párt és kimtve városi feltételek kő- oda dobálja, ami létbizonyta- zött: mindenütt parkok, ját- lanságot, hontalanságot te- szó terek, aszfaltos utaik és remit’' — írja Szabó Zoltán a hatalmas járdáik, tiszta üzle- nógrádi szénmedencéről. __ _____________ w to k és vendéglátó-helyiségek, Eltelik húsz-harminc év és zan dolgoztunkT pianíroztunk, jól felszerelt, élénkforgalmú a természeti adottságok sem- füvet ültettünk, járdákat, le- kültúrházak, pezsdítő gyér- mit sem változnak (tehát ma folyókat készítettünk. Meg- mekzsivaly, tiszta, virágillat- is kimerülnek a rétegek és új változott a város arca, s ez- tól dús levegő, jólöltözött bányákat nyitnak;^ ma is több zel mintha eltűnt volna az az férfiak és nők — ez ma szénre van szükség télen), a átmenetiség, ami a bányász- Nagybátemy, melynek nincs bányászok létfeltételei mégis népet egyi kicsit mindig jeltörténelme és nincs múltja, gyökeresen mások. Nincs itt lemezte. csak jelene és jövője van. A ma már semmi létbizonytalegidősebb „bennszülött” sem lanság, semmi időszakosság: Kezdtek kialakulni a nortóhet idősebb tizenhét éves- ez a szocialista társadalom mak: járdára nem illik köpni; nél, mert 1947-ben határozta egyik lényeges vívmánya. szemetelni. A virágokat ne el a kormány Nagybátony- „A házak komoran állnak, le ma, mert holnap más _ . Bá nyaváros létesítését, és sorban egymás mögött, egy- is akarja látni. A lépcsőház kérdem Alexi 48-ban készült el az első másnak támaszkodva, mint- nem szemétgyűjtő-hely... négy kockaépület, egyenként ba elszánt emberek védekező Egyre fogytak a renitensek. 13 lakással. Es alig múlik el csoportja lennének, támadás- ~ Volt olyan is, aki elköl- A^ általános műveltség egy évtized, a valamikor ra készen. Ofldaluk szürke, te- főzött. De a többség: megvál- emelése, ez a válaszuk. Érde- nyírkos réten 1023 lakás épül, tejük szürke, és szürkék melynek 74,6 százaléka két előttük a fák... Az a lakás, vagy többszobás. A családok amelyikben tízen laknak, 88 százalékának van fürdő- szomorú bútorokkal, repede- szobája, a többi moedófülké- 7jett szekrényekkel van bevél rendelkezik. Az elmúlt rendezve. Három szék van húsz év alatt hallottunk na- tízüknek... A szülők ágyá- gyobb számokat és láttunk * jóval nagyobb létesítményeket csak itt, Nógrád megyékig megszoktuk, néha hajla- ban kettejükön kívül még mosak vagyunk természetes- egy ötéves kisfiú és egy haitNode, a szabadidő.. . Azelőtt a bányász nem nyolc- órát dolgozott, hanem többet Tehát kevesebb volt a szabadideje. S nem voltak gép-'k, amik odalent segítsék, halálosan kifáradt, és ha hazaért, örült, ha alhatott. Ma már nem ez a helyzet. A délelőttös bányász hazaér négyre, megfürödve, utcai ruhában, és mit csináljon este kilencig, tízig, amíg lefekszik? Mi itt a megoldás? György Sebő József pedagógusokat. ben is — és bizonyos mértének venni. Ne tegyük; emlékezzünk: mama ágyéban egy éves unoka, a többi a földön, pokrócokon, s a szobában éjszaka több a gyerek, mint a levegő.” — öreg, törzsökös bányászok csak bólingatnak, a fiatalabbak társadalomra a szén kiterme- azQnj)an a véllam födött béléséből folyó két üzemi tu- ie-beletekingetnek az írástozott. kés tévé- és népművelő mű— Elköltöztek? — kérdem, sorokkal, futballmeccsel és tréninggel, tekebajnokságigal az idősebbeket is le lehet ... . ,, . ugyan kötni: sok a könyvtárKicsiny Mildossal, a Bá- nak is a hűséges olvasó ja, de Muyclodési Ház igaz- nekik már „vérükben van”, gate javai járjuk a várost. hogy csak az a bányászhoz , neTP. sokan vallják illa,-‘fia délután kiülnek a Wva rtge?-,Hlre,S« mopdáft, ház élé, este pedig elballagja0^, .*°ld alatt csuk ak- nak-a kocsmába... Hanem _ k°r híred, ha iszol!” mond- itt vannak a fiatalok, akik éves kislány alszik a nagy- e v*ars’ ahogy át- már nyolc osztályt jártak, Írót- í Dagy, la-kohaz kö- utána iPaci iskolát? Közülük „A bányászat hatását a Nógrádi táj 7Öft ÍV • ----- xo ívumtJ IkUZUIUK “ ’ÍZ Es enneh is megvan már többen és többet ülnek a maga oka Az ital ugyan a tévé előtt, többen vesznek akkor is rontotta a szerveze- kezükbe könyvet, és nemigen tét, nem pedig segítette, de maradnak el a színházi és azóta egyszerűen megszűnt a egyéb előadásokról... Aztán regi jellegű bányamunka, a harmadik nemzedék, ame- £Sa=kf,á;\Tar7 ?S?k a szénfal lyik most még nagyobbrészt ^iaJlagatk;?lakltasanáI hasz* ott ugral a 12 osztályos iskola nalnak Különben: a gépek, folyosóján, udvarán! Ök már a. ?,‘;Puk es ismét a gépek! Ez- a dzsessz mellett (ami ellen előtt húsz, de még tíz évvel is különben semmi kifogás) fJlU«ar’,akibirta igénylík Bachot. Csajkovsz- ^p t ka , n,e?d meg kiJt: a Tizennégykarátos autó WZnLt 1ék°nJl lanyosképű mellett a Két szomszédvá- , m- akik elvégezték rat, a Csendes Dont és a mai olvan 32 MTH_t; J° _yajar közülük magyar irodalmat! , , - ^ ^ az. amelyik tudja a gépeket lakasban született, nevedke- kezelni, érti és érzi a szén tu- Alexi György, a Telkfismedett! Húsz év után tehat lajdonságait... Hiszen már retes pedagógus és lelkes tármég a saját emlekeinók sem maga a szó is elveszíti erede- sadalmi munkás véleménye ti értelmét, mert nem vájja a szerint a létbiztonság érzete szenet, hanem jöveszti. mellett ezeknek a fiatalok, nak az iskolázottsága és mű— Miben latod varosod fo veltsége az egyik jelentős problémáját? ^— ^kérdem tőle. tényező, ami formálja a te'nőttek életszemléletét. mondja például, hogy a dóiba, sőt ki is veszik a (könyvet a kezemből és sorról sorra meg kell nekik mutatni a passzusokat. De némelyik még ekkor is hihetetlenül rázza a fejőt S ami a legérdekesebb, a hitetlenek egy része még olyasn aZ; amelyik tudja a gépeket hisz. Özv. Straub Görgyné, a tizenkét osztályos kísérleti isíkola igazgatóhelyettese őslakos” itt. Férje spanyol veterán volt, ő maga 1949- ben, a megyében másodmagával elsőnek kapta meg a Kiváló Pedagógus kitüntetést. Mikor fölkeresem, várnom kell, mert éppen a megyétől vannak nála, tudniillik társadalmi munkában a Nőtanácsban dolgozik: — Egy részeges anyáról van szó — mondja aztán —, néha A művelődésben? Tágabban fogalmazgozók iskolájában most júniusban 85 tanuló vizsgázott, és legalább a fele azért, mert nem akar lemaradni a gve ke mögött; mert ha a gyerek kérdez valamit, felelni, akkor hogy mazva: a szabadidő eltöltésében. — Elgondolkozva vezetget maga előtt egy kavicsot. — Tizenkét, tizenöt évvel ezelőtt még nem ez volt a fő probléma, hanem az, hogy a . telep és lakói valóban civi- szeSyenh az(: lizáltak legyenek... Eleinte ”nem tudom, volt oiyan eset hogy beköl- _ Mi] ^j^k tozott egy ciganycsalad a lakásba, a szoba közepére odaállítottak egy kilyukasz- napokig étlen-szomjan, mos- tott benzineshordót, a fölsze- datlan hagyja a kicsijét, de dett parkettával megrakták a lemondani nem akar róla. tüzet és körülülték. Az ab- Többhetes agitáció után ott ‘ukon meg dőlt kifelé a füst. , . , ,, , , Nem egy eset volt, hogy iótartunk, hogy tálán elvono- szágokat tartottak a ^káskúrára tudjuk küldeni őt, a ban. És nemcsak cigányok!. gyermekét meg — míg meg Fölkerült faluról a bányász nem javul állami gondo- felesége, és a gyereket a ház ^ ragyog be minden ház zásba vesszük ... hatamoge küldte félre dolgá— Mindkettő rendeleti úton ra • • • Aztán teltek az évek, a megoldható — vetem közbe. faluról jött asszonyokról leMegrovólag néz rám: került a bő szoknya, hajukat — Azt elhiszem. Misem rövidre vágatták, és most tenyebb, mint a paragrafust nem mondanád meg, hogy ■ -lehúzni az emberek nya- kik voltak azok!... Ezeket kába. Ez a bürokrácia. A szó- nyílván nem felszólításra tet- cialista humanizmus pedig ték, s nem is elsősorban a az, ha nekem sikerül meg- környezet hatáséra, hanem, voltak? — kérdem. — Ötödiktől fölfelé. — És az analfabéták? — Nincsenek analfabéták! Egy 1962-es kimutatás mé<? 297 analfabétát tartott nyílván Bátonyban. „Majd ha a szellem napvi- minden ház ablakán ...” — írta a látnoki költő. Alexi György nem idézte. mikor ott jártam. A többiek sem. De azért talpalnak, tanulnak és tanítanak, buzdítanak és agitálnak reggeltől estig, napról-napra, hogy így legyen. Kunszabó Fe
