Nógrád. 1965. június (21. évfolyam. 127-152. szám)

1965-06-19 / 143. szám

Í965. íííníus Itt. szombat kocsad •5 AZ^LVASÓKI Jogszabály magyarázat | Terhességi,- gyermekágyi segélynél keresőképtelenség figyelembe vétele A dolgozó nő 20 heti szülé­si szabadságra jogosult. A szülési szabadságot rendelle­nes szülés esetében legfeljebb 28 nappal meg lehet hosszab­bítani. A szülési szabadságból 28 napot a szülés előtt kell kiadni, azonban a dolgozó nő kérésére meg kell engedni, hogy a szülési szabadságot teljes egészében a szülés után vegye igénybe, ha a szülést megelőzően végzett munka or­vosi vélemény szerint egész­ségének veszélyeztetésével nem jár. A szülési szabadság tarta­mára terhességi-gyermek­ágyi segély jár, ha a dolgozó nőnek a szülés előtt két éven belül legalább 180 napi biz­tosítási ideje van. Ha a dolgozó nő a szülés napjáig táppénzben ré­szesült, a szülés nap­ját megelőző 28 napon belül igénybe vett táppénz­szolgáltatás időtartama szülé­si szabadságnak minősül. Ter­mészetesen erre az időre a táppénz és a 100 százalékos terhességi-gyermekágyi segély közti különbözet jár, ha a dolgozó nő az előírt 270 napi biztosítási időt igazolja. Ha a dolgozó nő a szülés előtt 28 napon belül kereső­képessé vált és tovább akar dolgozni, az orvostól igazolást kell kérnie arról, hogy mun­káját ő és magzata egészsé­gének veszélyeztetése nélkül tovább végezheti. Ha a dol­gozó nőnek van ilyen igazo­lása és felveszi a munkát, a szülést megelőző 28 napon belül táppénzes állományban eltöltött időt nem lehet be­számítani a szülési szabadság­ba, illetve a terhességi-gyer­mekágyi segélyezés időtarta­mába. Nem kell ilyen orvosi igazolást benyújtani a segélyt folyósító szervhez annak, aki­nél koraszülés következett be. A dolgozó nőnek tehát ér­deke — amennyiben a szü­lés napja előtt 28 napon be­lül keresőképessé vált és munkáját tovább karja vé­gezni —, az említett orvosi igazolás megszerzése, mert egyébként, a koraszülés ese­tét kivéve, a szülés után sza­badsága, illetve a terhességi­gyermekágyi segélyezése a szülés előtt 28 napon belül igénybe vett táppénzszolgál­tatás időtartamával megrövi­dül. Sok kicsi sokra megy Takarékoskodjunk az íizemanyaggaR Minden évben nagyobb a törekvés arra, hogy miként lehet olcsóbban üzemeltetni az erőgépeket a mezőgazdaság­ban. Az egyik fontos tényező, hogy az üzemanyaggal meg­felelően bánjunk és csak a szükséges mennyiséget hasz­náljuk el. Ezeket a szempon­tokat a traktorvezetők sok esetben nem veszik figyelem­be és igen sok üzemanyag úgy használódik el, hogy nem is kerül be az erőgépbe. Gyakran látni a Tolmácsi Gépállomáson, valamint a tol­mácsi, diósjenői, nógrádi, rom- hányi és sok más termelőszö­vetkezetben traktorosokat, hogy a gázolajat tölcsér nél­kül töltik az erőgépbe. Egy- egy feltöltésnél legkevesebb 2 —3 liter gázolaj elvész. A másik ilyen üzematnyag-pocsé- kolás, amikor a traktorveze­tők vagy a szerelők az erő­gépből kiengednek sokszor 3 ■—4 liter üzemanaygot is, hogy a kezüket megmossák. Nem­csak drága ez a kézmosás, után vinnék vissza az ÁFGR- telepre. A legtöbb esetben kü­lönösen a kenőolajos hordó­ban marad vissza néha egy­két liter üzemanyag, sokszor még több is. Helyes lenne a hordók visszaszállítása előtt egy kis állványra helyezni és kicsurgatni. Ha hordónként 1 kg. kenőanyag csurog is ki. az már minden hordónál 10— 15 forint. Néhány helyen hely­telenül hajtják végre az olaj­cseréket is. Nem cserélik ki az egész elhasznált kenőolaj- mennyiséget, hanem csak utá­na töltenek. Ezzel azt érik el, hogy az utánlóltótt néhánv liter kenőolaj minősége meg­romlik, és nem keni megfe­lelően az erőgép motorikus részét. Hiba az is, hogy ahol kiengedik az elhasznált ola­jat a moLort nem mossák át előírás szerint mosóolajjái, ha­nem a kenőolajat piszkos mo­torba öntik. Ezzel a művelet­iét rontanak a kenőolaj mi­nőségén és így az erőgép élet­tartamát is csökkentik. Meg hanem egészségtelen is. Fi- kell még említeni azt is, hogy gyelemre méltó továbbá, hogy a hordók kiürítésé alkalmá­val meggyőződnek-e arról, nem maradt-e vissza üzem­anyag a hordóban és csak ez­Nyugdíjrendezés után A mi örömUnneisunk Szombaton este a rádió a hírekben, a televízió pedig a híradóban számolt be az Elnöki Tanács új törvényerejű rendele te, valamint a Minisztertanács ehhez csatlakozó rendeletéről. Július 1-tól felemelik az 1959 előtt megállapí­tott alacsony nyugdíjakat, a kétgyermekesek családi pótlé­kát, rendezik az özvegyi nyugdíjakat, az árvaellátás díjait, a hadirokkantak és a hadigondozott családtagok járadékát. A hír hallatára nagy örö m sugárzott családunk vala­mennyi tagjának arcáról. Azt hiszem, sokaknak jól jött az új rendelkezés, de nekünk különösen jól. A mi nyugdíjunk. 650 forintról 1000 forintra emelkedett. Családunkban pedig a családi pótlék felemelésével hat unokám 375 forinttal kap többet, mint eddig. Ez szép összeg, nagyon sokat segít. így mindjárt könnyebb az iskoláztatás, ruházkodás. Vagy bár­mire is fordítjuk ezt az összeget, mindenképpen előnyt je­lent. Mert ugyebár nagy különbség van 75 meg 200 forint között. ügy érzem, rajtunk kívül az országban nagyon sok em­bernek ,családnak szerzett örömet pártunk és kormányunk, de mégis talán a nyugdíjasok öröme a legnagyobb. Mindig tudtuk, és tudjuk, van kire számítanunk! Megbecsülik ma az öregeket! Kovács József nyugdíjas Nagybátony Özvegyi nyugdfl H. Ottóné salgótarjáni olva­sónk aziránt érdeklődik, jár-e az özvegyeknek férje halálá­tól számított egy évig a férj teljes nyugdíja. A kérdezett rendelkezés nem létezik. A férj halálá­nak hónapjára még megkap­ja a férj nyugdíját, de tovább nem jár az özvegynek. Az öz­vegy férje után az özvegyi nyugdíjra jogosult csak, a férj halála hónapjának első napjá­tól. Olvasónkat bizonyára az téveszti meg, hogy ha az öz­vegyeknek nincs meg a jogo­sultsága az állandó özvegyi nyugdíji-a, akkor ideiglenes özvegyi nyugdijat egy évig kap. Azonban ez is özvegyi nyugdíj és nem a férjnek a nyugdíja. B hasznosiak köszöneté — különösképpen a termelő­szövetkezetekben — nem gyűj­tik össze a fáradt olajat, és nem is szállítják le az ÁFOR- telepekhez s ezzel nemcsak államunknak, saját maguknak is kárt okoznak. ' Szőke Gyula a Tolmácsi Gépállomás igazgatója. Mennyi ideig jár a táppénz? K. Imre szécsényi olvasónk azti kérdi, hogy betegség, vagy gyermekápolás esetén mennyi ideig jogosult táp­pénzre, * A keresőképtelenség első napjától annyi ideig kaphat táppénzt a dolgozó, amennyi ideig a megbetegedést mege­lőzően folyamatos munkavi­szonyban volt, de legfeljebb egy évig. Gümőkóros beteg­ség esetén pedig két évig jár a táppénz Gyermekápolás ese­tén legfeljebb a gyermek egy­éves koráig, egyedülálló nő egyévesnél idősebb, de két­évesnél fiatalabb gyermeké­nek ápolása esetén 60 napig kaphat táppénzt. Szerkesztői üzenetek N. András, (Endreíalva): A táppénzjogosultság időtar­tamának megállapításánál csak azokat a munkaviszo­nyokat lehet folyamatosnak tekinteni és számításba ven­ni, amelyek között 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Megszakítás nélküli munka- viszonyban állónak kell te­kinteni azt a dolgozót is, akit áthelyeztek. M. Györgyné (Nemti): In­gyenes csecseimőkelengyét — 400 forint értékben — az anya akkor kap, ha három­szori terhességi orvosi vizs­gálaton megjelent. Koraszü­lés esetében egyszeri terhes­ségi orvosi vizsgálat is ele­gendő. Az ingyenes csecse- mökélengyét a terhes nő la­kóhelye szerint illetékes ta­nács végrehajtó bizottságánál kell igényelni. Az igény jogo­sultságot személyi igazolvány­nyal, vagy üzemi igazolvány­nyal, vagy 30 napnál nem régebbi keletű biztosítási igazolvánnyal kell igazolni. Be kell mutatni továbbá a terhesgondozási könyvecskét is. T. Józsefné (Salgótarján): Végkielégítést az állandó öz­vegyi nyugdíjban részesülő özvegy kap, ha üjabb házas­ságot köt Végkielégítésként az egy évi özvegyi nyugdíj összegét adják, mivel az újabb házasságkötés folytán az özvegyi nyugdíjat meg­szüntetik. A végkielégítést az újabb házasságkötéstől számított egy éven belül le­het kérni. S. Gajosné (Balassagyarmat): Kérésére közöljük, hogy a to­vábbtanulókat megillető ta­nulmányi szabadság a vizs­gákra való felkészüléshez szükséges. Ebből következik, hogy a tanulmányi szabadsa­got a vizsgák előtt kell k venni. A vizsgák után (a tan­év befejezése után) tanulmá­nyi szabadság már nem ad­ható ki. A tanulmányi sza badságot a dolgozót egyébként megillető szabadság 12 naijot meghaladó részébe be kell szá­mítani. Cs. Ferenc (Salgótarján): Gyógyüdülésre csak azok a dolgozók utalhatók be. akik­nek egészségi állapota ezt in­dokolja. Orvosi javaslat alap­ján lehet gyógyüdülőbe men­ni. Orvosi javaslat és fürdő- orvosi felülvizsgálat alapjan a gyógytényezőket (fürdő, iszappá kolás stb.) a biztosí­tott dolgozó, illetve társada­lombiztosításra jogosult há­zastársa ingyen veheti igény­be. A gyógyüdúlés két hét­nél rövidebb nem lehet H. János (Nagybátony): Az üdülőkbe való beutalás egy­séges kedvezményes térítése a téli és a nyári időszakban na­pi 12+2 forint üdülőhelyi díj, két hétre 196.— forint. Az ál­lam és a szákszervezetek a dolgozók üdültetése önköltsé­gének közel 80 százalékát te dezík, így a dolgozók a tény­leges költségnek csak mint­egy 20 százalékát térítik. ÜTKÖZET BEHEBEN Az éjszaka is egyre emel­kedett a víz. Máir a házak aj­taját nyaldosták a szélkavar­ta hullámok. De Budapest fő védelmi gátjai még állják a nehéz küzdelmet. Óbudán, a Hajógyári szigetet azonban el­öntötte a víz. Már egy héttel a vész közeledte előtt a III. kerületi Tanács megszervezte a kiürítést. A flotilla és a szovjet alakulatok kétéltű jár­művei éjjel-nappal mentették a lakosság ingóságait, és te­lepítették biztos helyre az embereket De a hatalmas hajógyárban megálltak a gépek. A feltörő talajvíz, az egyre dagadó Du­na, mind jobban körülölelte a sóját, betört a csarnokokba. Most három műszakban dol­gozik a gyár murikáskollektí- vája, hogy mentse a menthe­tőt a pusztító ártól, magas bakokra állítják a vagyont- érö gépeket, száraz helyet ke­resnek a műszereknek. A vizszínt egyre emelkedik. Még mindig nem tetőzik Bu­dapestnél a Duna. A Barát­pataktól a Filatari gátig hú­zódik az egyik kritikus Duna- szakasz 7 kilométer hosszú­ságban. Máskor ebben az év­szakban vidám csónakénak zajától hangos a part Mo6t vezényszavak pattognak: Húsz zsákot a töltés aljára, mert szivárog a viz... A föld- gyalú azonnal menjen át Pünkösdfürdőre, a csillaghe­gyi ároknál, az országút alatt áttört a viz...!” Gépkocsival száguldunk oda. Az urh-s autók leadták a vészjelet, majdnem egy idő­ben érkezünk a mentöcsapat- tal. Hatalmas sugárban zúdul a víz. Egy régi gázvezetékcső alatt jön a feldühödt piszkos folyam. Repülnek a teherautókról a homokzsákok. Tóth Sándor szakaszmémök irányítja a munkálatokat. „Körgátat épí­tünk” — mondja határozottan. Nincs itt idő tanakodásra. Anyaghegyet emelnek, kövek­kel és homokzsákokkal meg­erősítve. A víz megszelídül. Erősebb volt nála ismét az ember. A mérnök megtöri! verejté­kező homlokát. Csupa sár a ruhája. Cipője bokáig merül a latyakban. Szemei pirosak. — Mióta van a gátaikon? — Három hete. — Családját mikor látta? — Mikor is? — kérdezi vissza és elgondolkodik. — A múlt hét elején is otthon voltam egyszer... — Mennyit alszik napon­ta? — Alvás? Most nem lénye­ges, mert itt a víz! És na­gyon haragos a Duna. Néha azért ledülünk. A strand egyik irodájában van az ideiglenes főhadiszállásunk. Ha csak azóta ki nem mosta a víz, mert reggel már az ab­lak alatt hömpölygött az ára­dat. De ó csak egy a sok közül. A „kiskatonák” minden ve­szélyeztetett helyen ott van­nak. Ütközet békében! Milyen keményen állják a sarat. Ha kell rádupláznak a műszak­ra. Húsz évesek. Tele erővel és azzal a tudattal, hogy min­den zsák homok, amit meg­emelnek, minden lapát anyag (milyen súlyos is egy ilyen lapát), amit a gátakra tesz­nek, hozzájárul Óbuda, az emberek nehezen szerzett ja­vainak védelméhez. Az elárasztott területeken két és félméter magasan áll a víz. A házak lakatlanok, a kertben békák kurultyoinak. A főútvonalra nem tud át­törni a víz. A gátakat állan­dó ellenőrzés alatt tartják es erősítik. Teherautók szállít­ják a még hozzáférhető búto­rokat. A vízben derékig gá­zolva. emberek mentik ingó­ságaikat. Százötven család volt kénytelen elhagyni ottho­nát, 150 család csak a III. kerületben. Gyurcsó Ferenc, a III. kerü­leti Tanács VB. elnöke állan­dóan a bajsujtotta területeken van. — Nagy és súlyos ez az elemi csapós — mondta. — De mindent megtettünk, hogy a hontalanná vált családokat, a lehetőségekhez mérten a legjobb körülmények közé helyezzük. A kerület több is­kolája szükségszállassá ala­kult. Az elárasztott területe­ken állandó rendőri készült­ség ellenőrzi a magányos, üres házakat, vigyázva a la­kosság ott maradt ingóságai­ra. Ezen a héten még állandó emelkedés várható. Tizerili^- rom szivattyú zajától hangos a veszélyeztetett terület. Ti­zenhét ezer homokzsák erősí­ti a gátakat, és még újabb hatezer következik. Az ember birkózik az elemi csapással. Civilek, katonák, önkéntesek építik éjt nappallá téve s gatakat. Az emberi összefo­gás eddig a legtöbb szakaszon megfékezte a Dunát Községünk tanácsának vég­rehajtó bizottsága, MSZMP alapszervezete, valamint a Mátravölgye Termelőszövetke­zet vezetősége és tagsága kö­szönetét fejezi ki a Salgótar­jáni Acálárugyár Szakszerve­zeti Bizottságának, a műve­lődési otthon vezetőségének valamint a színjátszó csoport minden tagjának önzetlen segítségükért, mert községünk kulturális igényeinek kiclé- tésén fáradoztak. Az elmúlt évben az ismeretterjesztő filmelőadásokkal, a színjátszó csoport vendégszereplésével járultak hozzá községünk kultúrális igényeinek kielé­gítéséhez. Munkájúk a községi szervek legmesszebbmenő el­ismerését váltottak ki. Kérjük a kultúrotthon vezetőségét, szakszervezeti bizottságát, hogy a jövőben is segítsék a község művelődését. Szalva József Megjelent Dzsungel háború Dél- Vietnamban Világszerte ismerik és a legolvasottabb könyvek egyiké­nek tartják Wilfred Burchett „Dzsungelháború Dél-Vietnam- ban”című kötetét. Burchett személyesen bejárta riportjainak, történeteinek és pillanatfelvételeinek színhelyét. Minden so­rát a nagy élmény közvetlen ereje jellemzi, s a tények hal­latlan gazdagsága. Ez a könyv felfedi azt a „titkot”, miképpen képes ellent- állni a délvietnami szabadságharcosok serege a túlerőben levő délvietnami kormánycsapatoknak, amelyeket az ameri­kai imperialisták a legmodernebb fegyverekkel állig fel­fegyvereztek. Kiderült, hogy a szabadságharcosok eredetileg „maroknyi” csapata szakadatlanul gyarapodik, nő duzzad, amiként nő. duzzad a nép haragja is belső és külső ellenégei ellen. Burchett könyve, mert a teljes valóságot tükrözi, na­gyon izgalmas mű. Bemutatja a dzsungelháborű minden vetületét. Megismerteti velünk az embereket, a tájakat, a csodálatosan buja, trópusi ország szabadságszerető népét, s a feltétlen pusztulásra ítélt népellenes erőket is. A kötetet igen sok eredeti fényképflvétel gazdagítja. Ezek a képes do­kumentumok fokozzák Burchett könyvinek hitelét. A szép- kiállítású kötetet a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. Az emberi életek és értékek megmentése a legfontosabb. Teljes erővel dolgoznak a szi vattyúk. (Kép és szöveg: Regős István)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom